Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
m*crtt 1983. JÜLltJS 30., SZOMBAT Mérőrendszer A Posta Kísérleti Intézetében telefonnal kapcsolatos érdekes újdonságokat fejlesztettek ki. Képünkön: az Intézetben kifejlesztett új mérő- rendszer az utcai pénzbedobásos telefonkészülékek főbb egységeinek vizsgálatára alkalmas. A mérő- rendszerrel és a különböző programkártyákkal könnyen és gyorsan meg lehet állapítani a gyártás és a használat során keletkezett hibákat. Názfájáhél exportra A csirkét mindenki szereti Valamennyi szakmunkát maguk csinálnak Az utóbbi egy-két esztendőben egyre több a háztáji csirketenyésztő Örkényben. A két nagy gazdaság — a Béke és a Hernád termelőszövetkezet — élteti a kezdeményezéseket. A vállalkozók megkapják a néhány napos klscsibéket, a tápot, az orvosi ellenőrzést, a szaktanácsokat, a többi pedig már rajtuk múlik. És ha minden Jól megy, a meghatározott súlyt elérő állatokat a termelőszövetkezet felvásárolja. Leskó Andrásék éppen egy esztendeje kötötték meg a szerződést a Béke Termelőszövetkezettel, most is ötezer csirkét gondoznak. A fiatal- asszony kopogtatásomra az ólból siet elő. ahol éppen a? őrlőgépet kezeli. A tulajdonos büszkeségével mutatja meg a nyitott ablakon keresztül a hófehér tollasokat, egy kilón felüli már valamennyi. Teljes gépesítés Az ólban minden gépesített, és a harminc fokot meghaladó hőségben ventillátor biztosítja a szellőzést. Amikor leáll az őrlőgép, a hűvös szobában ülünk le beszélgetni. Hogyan kezdte a család a vállalkozást? Leskó Andrásné orvosírnok, a férje lakatos, és azelőtt többnyire mélyhűtött állapotban vásárolták a baromfit. A szomszédságban látták a példát, elkezdtek számítgatni, azután elhatározták, hogy ők is belevágnak. — Nagy befektetés volt, ráment minden megtakarított pénzünk, ötvenezer forinttal tartozunk az OTP-nek, és a család is segített kölcsönökkel. Minden szakmunkát magunk csináltunk, a férjem ezermester, és én is elfelejtettem a tériszonyomat, amikor az ól tetején ragasztottam a szigetelést. Mégis, sokba került az. hogy a gépeket meg kellett venni, az őrlőt, az etetőt és később az aggregátort is. mert errefelé gyakoriak az áramkihagyások. Tavaly július 28-án kapták az első. ötezer darabos szállítmányt, és olyan izgatottak voltak, hogy aludni sem tudtak éjszakánként, mindig megnézték nincs-e valami baj. Egyszer mentek el otthonról névnapot ünnepelni, és éppen azalatt történt az áramkihagyás. leállt a ventillátor. Szerencsére a szomszédok segítettek. átszaladtak ablakot nyitni. így mentették meg az állatokat a pusztulástól. fogni egy marokba, szaladni velük, villámgyorsan ketrecbe rakni őket. A köszönet mellé, a segítségért, ilyenkor természetesen egy-egy pár paprikásnak való is kerül, hiszen a csirkét mindenki szereti. A tavalyi év egyébként nem volt szerencsés, döcögött az értékesítés, és így Leskóék mindössze két szállítmányt kaptak nevelésre. Idén viszont megindult a bolt, és hét hetenként érkezik a váltás. — Mennyi a haszon? — ötezer darabonként harmincötezer forint lenne, ha nem pusztul el egyetlen jószág sem, de olyan nincs, néhány mindig elhullik. Idén az egyik szállítmányban elterjedt valami vírusos fertőzés, és hiába adtuk a gyógyszereket, a vitaminokat, mind odaveszett — És utána újra belevágtak? — Hát persze, a veszteséget be kellett hozni, és mi még azért dolgozunk, hogy megtérüljön a beruházás. Kockázat nélkül nincs üzlet. A háziasszony Jéghideg vermutot tölt a poharakba, koccintunk a vállalkozás sikerére. A tizenhét éves nagylány benéz hozzánk, de nem vesz részt a beszélgetésben, öt nem érdekli a háztáji, egészségügyi szakközépiskolás Kecskeméten, és csak a vakációt tölti otthon. A tollas jószágoktól különben is irtózik, meg nem fogna egyet sem. Húga, az ötéves Zsuzsika is haragszik a csipogókra, mert azok miatt nem jutnak el nyaralni a Balatonhoz. A következő etetés van soron — Az állatokat nem lehet itthon hagyni — mondja Las- kóné, és idén úgy néz ki, hogy kihagyás nélkül kapjuk egyik szállítmányt a másik után. Exportra is kerül tőlünk, úgy tudom Olaszországba és Hollandiába. — Nem túl fárasztó dolog munka után ennyi állatot tartani? — Én hatórás vagyok az orvosi rendelőben, délre hazaérek. Fizikai munka egyébként nincs sok, inkább idegileg megterhelő, mert sokat izgulunk, hogy minden rendben legyen. Elköszönök, az automata óra jelzi, hogy kezdődik a következő etetés. Gál Judit Táppénzes korkép Közepes átlag, eltérésekkel Nő a rokkantsági nyugdíjasok szánta A legfrissebb statisztikák szerint Cegléd után Vácott a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó táppénzes napok száma a megyében. Az első olvasásra örvendetes tény valójában csak részben az. Sikerült ugyan a keresőképtelenség arányát jó közepesre leszorítani az elmúlt években, s ez nem kis eredmény. A csökkenő tendenciáról tanúskodó adatok és grafikonok, átlagmutatók mögött azonban egy sor különbség és lényeges eltérés van. Szükséges ellenőrzés Ennek néztünk utána három váci üzemben, s egyben arra is kíváncsiak voltunk, megtesznek-e mindent a vállalatok a keresőképtelenség további csökkentésére. Táppénzes kőrútunk első állomása a Pamut fonóipari Vállalat váci gyára. Köztudomású, hogy a bányászat után a textilszakmában a legmagasabb a táppénzes napok száma; jóval túlhaladja az országos átlagot. Mindamellett a FICE súlyos munkaerőhiánynyal is küzd, olyannyira, hogy — amint arról lapunkban is hírt adtunk — kénytelenek voltak áttérni a 12 órás műszakra. Farkas Lászióné, a gyár SZTK ügyintézője: — Dolgozóink több mint kétharmada nő, s jelenleg az állomány 9,5 százaléka van betegállományban. De számítsuk ehhez azt is, hogy nálunk hatan kezelnek, üzemeltetnek 40 gépet, s ha egy közülük kiesik, akkor nagy baj van: felborul a szakmányrend. Sajnos, a tavasz vége felé, májusban már 25 ezer forinttal több táppénzt fizettek ki. mint az év első hónapjaiban, nein , számítva a márciusi influenzajárványt. És már most látszik, hogy a júniusi—júliusi átlag is magasabb lesz a kívánatosnál. A dolgozók közül sokan a környékbeli falvakból járnak be. Többnyire a lakóhelyikörzeti orvos veszi őket betegállományba. Tekintve, hogy a vállalat nehéz helyzetben van. — a fonal iránt ugyanis megnőtt a kereslet — létszükséglet javítani a táppénzes fegyelmen. Néhány napja egy ellenőrző brigádot hoztak létre a gyárban, nagyon sokat várnak a működésétől, hiszen már kisebb javulás is sokat nyomhat a latban. A FICÉ-ben erősen ingadozik a gyermekápolási táppénzre igénybe vett napok aránya is. Ezen kívánt segíteni egy új központi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a gyakran betegeskedő gyermek szülője újra igénybe vegye a gyest. Természetesen arra is van lehetőség, hogy az apa menjen betegállományba, de eddig még nemigen éltek vele a dolgozók. De nézzük, mi a helyzet egy háromszor akkora létszámmal dolgozó vállalatnál. Fintor Erzsébet, Híradástechnikai Vállalat váci gyára, munkaügyi osztályvezetőhelyettes : — 480 férfi, 685 nő dolgozik vállalatunknál; közel ötszázan a környékről bejárók. Zömük könnyű betanított fizikai munkát végez. Tavaly az első félévben csaknem 12 ezer volt a táppénzes napok száma, az idei első hat hónapban ez 11 és félezerre csökkent. Múlt év június: 1678, az idén: százzal kevesebb. Júliust is hasonló különbséggel fogjuk zárni. Az a tapasztalatunk, hogy rendszeresebb ellenőrzésekkel még tovább javítható a helyzet A HAGY-nál jelenleg két nyugdíjas foglalkozik betegellenőrzéssel. Előzetesen konzultálnak az üzemi orvossal, és általában heti két ellenőrzésen vesznek részt Nemcsak a váciakat, a vidékieket is meglátogatják, bár őket nehezebb elérni. Míg 1981-ben 122 dolgozót kerestek fel a betegellenőrök, addig tavaly már 339 személyt ellenőriztek. Közülük 48-at nem találtak otthon, többségük azonban igazolta távollétének okát, s így csak hét esetben alkalmaztak táppénz- megvonást. Csak zárójelesein jegyezzük meg, hogy a Híradástechnika romhányi gyáregysége dolgo zóinak a szezonmunkák idejére fizetés nélküli szabadságot engedélyezett, amit a dolgozók igénybe is vettek. Nem tudjuk, elterjeszthető-e a módszer. mindenesetre rugalmas vállalatvezetésre vall. A fokozottabb ellenőrzések, a szigorúbb orvosi elbírálások nem mindenütt és nem eny- nyire népszerűek Az Egyesült Izzó váci gyárában, ahol már jó ideje a legalacsonyabb a táppénzes napok aránya, nemrégiben szóvá Is tették ezt. Dr. Csömör Pál üzemorvos: — Persze, az alacsonyabb százalék csak részben függhet az orvosi munkától. Az Izzóban kevesebb nő dolgozik, mások a munkakörülmények Hármat egy marokban a ismerősök, a barátok nek akkor is. amikor az zer csirkét el kell szállítasz átvevőhelyre, lágy munka a pakolás, sö- oen dolgoznak, mert ijedő- ; a jószágok, és hármat kell A legősibb magyarországi híd- emlé&ek a római korból valók. Az aquincumi ásatások során például előkerültek a vízvezetékhíd elemei. A főváros első állóhídja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kiírt pályázat alapján épült 1842—49 között Clark Tierney William tervei alapján Clark Ádám angol mérnök építette. Eredeti hossza 375, a középső támaszköze 203 méter volt A hidat 1914-ben megerősítették, fa pályatartó szerkezetét acél merevítőtartóval váltották fel. 1945 januárjában — sok száz hidunkkal együtt — ezt is felrobbantották a németek, S 1948—49-ben építettük újjá. Ugrásszerűen javul a hengerelt acélok minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar tervezésű és kivitelezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság- híd. Feketeházy János tervei alapján készítette a MÁVAG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk is betört a hídépítő anyagok közé a beton, majd az 1910-es években a vasbeton. Mód nyílt a gerendaszerű, nagy teherbírású szerkezetek építésére, melyek jól bírták a húzó-nyomó terhelést egyaránt. Ilyen például az 1981-ben átadott csongrádi Tisza- hid, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Duna- híd már feszített betonból készült, 88 méter a fesztávolsága. Ez az épíHídjaink története tőanyag csak a 100 méter alatti pillértávolságnál ad megfelelő biztonságot. Az acél rugalmasabb. Ebből készült az 1979-ben átadott szegedi Tisza-híd is. melynek 144 méter á pillérnyílása. Ugyancsak acélszerkezetű a budapesti Árpád-híd, melynek 1984-ben fejeződik be a korszerűsítése. Ennek 103 méter a legnagyobb pillértávolsága. Magyarországon mindössze két függőhíd van. A már említett Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utóbbi kábelhíd. Ma már sehol sem építenek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszázad alatt nagyon sokat lebontottak Európában. Átvette helyét a sokkal modernebb, úgynevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akár 300—500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből. mely első átadásakor. 1903- ban, a világ legnagyobb lánchidja volt, s ezt a helyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tartunk, említsünk meg egy igazán hosszú hidat. Az Egyesült Államokban 1956- ban épült a világ leghosszabb hídja New Orleans és Mandeville között, a Pontchartrain-tón. hossza 39 kilométer De nem kisebb mérnöki teljesítmény az sem. hogy a San Franciscoi Golden Gate acélkábel függőhíd legnagyobb fesztávolsága 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG tevékenységével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879-ben. Jogutódja. a Ganz-MÁVAG ma is öregbíti a magyar hídgyártás jó hírnevét, hiszen nemcsak itthon, hanem külföldön is számos szép eredményt ért el. Mérnökei és munkásai helytállását dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hidak. Betonszerkezeteket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Végül szólnunk kell műemlék hídjainkról. hisz oly kevés maradt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a kilenclyukú, boltozott kőhíd. A tervek szerint új, korszerű átkelőt építenek majd néhány kilométernyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizhesse eredeti szépségét. Vác mellett található a prágai Károly-híd kisöccsének becézett barokk vagy kőszentes híd. Hat kis kőszobor díszíti. Nem mindennapi látvány, letűnt századok szép üzenete. Történelmi városaink legtöbbje őriz még egv-két kisebb, régi. boltozott hidat. Érdemesek arra. hogy megőrizzük őket. A főváros majdnem minden hídja műemlék. Óvják, karbantartják valamennyit, bár a háborús pusztítás kevés eredeti elemet hagyott bennük. A Margit-híd is elpusztult, de érdemes megemlíteni, hogy a szigeti elágazás még az első' építők kezenyomát viseli. T. Ágoston László is, mint például egy textilüzemben. Én is hallottam már olyan véleményeket, hogy talán túl szigorú vagyok. Szeretnék azonban mindenkit megnyugtatni, hogy az egészség védelme az én praxisomban is az első helyen áll, s csak ezt követi az üzem, a termelés érdeke. Mindettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a keresőképtelenség elbírálása elsősorban az orvosra tartozik, s ezt senki nem vitathatja el dr. Csömör Páltól sem. Eltekintve most a munkakörülményektől, az orvos — legyen üzemi vagy körzeti —. kulcsfigurája a táppénzes fegyelem megjavításának. Egy néhány éve hozott minisztertanácsi rendelet az orvosnak nagyobb szabadságot, de ezzel együtt nagyobb felelősséget is adott Hogy a váci körzetben 30 ezerre! csökkent a táppénzes napok száma, abban az egészségügynek nagyon sok munkája fekszik. Az üzemektől, a vállalatoktól a Szőnyi Tibor kórház rendelőintézete igazgató főorvosához futnak be hetente a jelentések. Az intézmény vezetőjét, dr Gecseg Gyulát egy gyors összegezésre kértük meg. Rendkívüli felülvizsgálat — Állandó figyelemmel kísérjük a táppénzes helyzet alakulását, elemezzük, összesítjük az adatokat. Ahol emelkedik a táppénz, azonnal megnézzük, mi lehet az oka. Fó- ton például több rendkívüli felülvizsgálatot tartottunk legutóbb. Egyébként megvan a lehetőség a szakmai felülbírálat- ra, a konzultatív jellegű szakorvosi csoportmunkára A huszonnyolcadik napot követően azonnali kórházi vagy szanar tóriumi ellátást kaphat a beteg A körzetek, a szakrendelés és a kórház között jó az együttműködés. De hangsúlyoznám. hogy a nemcsak az egészségügy felelős a táppénzes helyzet alakulásáért. — Egy sor ellentétes érdekkel kell szembenéznünk Csak egy példa: jószerivel az üzemeknek a három napon túli táppénz majdhogynem nyereségszámba mehet, hiszen a fennmaradó bért szétoszthatják. De a visszaélések megszüntetése is közös feladatunk. Egy riasztó jelenség Végezetül hadd szóljak egy nyugtalanító új jelenségről. Az SZTK váci kirendeltségének adatai szerint rohamosan nő a rokkantnyugdíjaztatási kérelmek száma Három éve 534. tavaly már 750. az idén félévzárásig már 419 ilyen kérelmet nyújtottak be. Alaposabb elemzés szükséges ennek a nemkívánatos jelenségnek, illetve az okoknak a feltárásához. mert nem vagy nem elsősorban orvosi, egészségügyi okai vannak, az bizonyos. Szluka Márton Épífoaeiyagelláfiás A Fogyasztók Országos Tanácsának javaslatára az illetékesek a közelmúltban áttekintették az építőanyag-ellátás helyzetét. Ezt megelőzően a FŐT országszerte fórumokat rendezett az építőanyag-ellátásról. A Tüzép-telepek kialakítása, elrendezése nem felel meg a megnövekedett igényeknek, a vásárolni szándékozóknak nem áll módiában áttekinteni: mi van, s mi nincs raktáron. Többen felvetették, hogy miközben a Tüzép-elosztóhelyeken szűkös a kínálat, addig a magán- kereskedőknél szinte minden fontosabb cikk beszeiz-zhető. Ennek akár örülni is lehetne, hiszen végül is mindegy, hogy az ember hol veszi meg a neki kellő anyagokat, ám az már korántsem közömbös, hogy mennyiért.
