Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
I'l»l MIM III XXVII. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Ara: 1,80 forint 1983. JÜLIUS 30., SZOMBAT pjw J«Lu».' '8 lllllNffl'na**nnnHnBMMnnnnii^MnM^nnaBHniaBBMgBBHaa|HBnaaiiri Ellát! czirfósífó a SzBBasmenfi Tsz-ből r Értéke vetekszik az ezüstével — Az illatszerek tartós hatását biztosítja a muskotály- zsályának az a kivonata, amelyből ötkilós mintaszállítmányt küldtek az NSZK- beli megrendelőhöz: posta- fordultával érkezett meg a külföldi partner válasza: az új magyar termékből — amelyet a Reanal és a Szilasmen- ti Tsz gyárt — nagyobb mennyiséget kíván vásárolni. A világpiacon igen keresett ez a muskotályzsálya kivonatából előállított Intermedier amely nélkülözhetetlen az illatszerek és parfümök gyártásához. Értéke kisebb csomagolásban vetekszik az ezüstével. Az illatok „rögzítőjét” valaha az ámbrás cetek váladékából állították elő, a vegyészet fejlődésével azonban áttértek a szintetikus gyártásra. Ehhez a legjobban bevált alapanyag a muskotályzsálya, s mivel e növény csak megfelelő éghajlati feltételek között terem meg, a kedvező adottságok is erősítik a hazai gyártók pozícióját. A Reanal Finomvegyszergyár és a Szilasmenti Mgtsz gazdasági társulásának SclaKARRIER T ipikus karrierista karrierje ez, hiszen mindig arra fordul, amerre süt a nap. csupán az menti a menthetetlennek látszót, hogy e forgás természet adta tulajdonság, lévén szó a Helianthus an- nuusról, egyszerűbben a tányérrózsárúl, avagy közönségesen a napraforgóról. Egy évtj/ed alatt a megyében tízszeresére nőtt a vetésterülete, a miértre pedig az a tömör válasz, melyet a nagy közös gazdaság elnöke sóhajt el imigyen: ebben még van pénz. Van pénz, azaz a napraforgó — bár a tacmeiési költségek- ennél a növénynél is jelentősen emelkedtek —, a legjövedelmezőbb szántóföldi kultúrák egyike. S a pénz nagyon kell a terme- • ^szövetkezetnek, mert a kalászosok szép ígéretéből szerény valóságot csinált az időjárás, s a szárazság serényen szedte a vámot a kukoricán is. Az elnök valamit hozzátold még a sóhajhoz, mondván, csak ne jusson eszébe valakinek rendezni itt is az árat, mint némely más növénynél szokás ez, mert akkor,. .. S ebben az akkor- ban bizony benne van jócskán a keserűség, mert a hamari forintok — amiket egy időben például szépén fiait a búza — elapadtak, küzdeni kell tehát a bevétel minden kicsiny összegéért, ami még nem baj. a baj ott Van, hogy a bevételben a tiszta haszon zsugorodik, hiszen a nem mezőgazdasági eredetű anyagok, eszközök ára összehasonlíthatatlanul gyorsabban emelkedett, mint a terményeké. A ritka kivételek egyike a napraforgó. Még? Meddig? Ne találgassunk. Inkább tekintsünk körül a háttérben, mert hiszen naivitás lenne azt gondolni. valami titokzatos erő vette rá a megye közös gazdaságait — és némely állami gazdaságát —, a napraforgó sztárolására. A háttérben ugvanis ott sorakoznak a karrier önmagukban szokványos, szürke alkotóelemei, elsőként a termelési rendszerek megjelenése, technikai, termesztéstechnológiai hoza- dékaik ió felhasználás^ a vetésterület tervszerű megválasztása. a vetőmag biológiai potenciáljának lényeges fokozása, a növényegészségügy térhódítása. Nem véletlen tehát a kápráztató pályaív, az egy hektárra számított termés- mennyiség megkétszerezése 1975. óta, a megyében 'eszedett. elkombájnolt mag tömegének húszsorosra való hízása a hetvenes évek elejéhez képest. Vetéstől a betakarításig jól gépesíthető növényről van szó. termesztésének technológiai, technikai hátországa folyamatosan fejlődött, értékesítésre megfelelő jövedelmet ad. Ennyi a magyarázat a karrierre. Csupán ennyi? Van még valami, amit — mert nehezen megfogható —, félve említünk. Ez pedig a lehetőség fölismerésének képessége. A tányérrózsát ugyanis a hetvenes évek elején szinte már el- parentálták hivatalos fórumokon éppúgy, mint a mezőgazdasági üzemekben, mondván, nincs benne fantázia, még kevésbé van benne forint. A tények igazolni látszottak a véleményt, hiszen az akkori megyei termésátlagok — az országos sem volt sokkal különb — európai összehasonlításban o legkisebbek közé tartoztak. Így, ilyen környezetben valóban kevés a fantázia, mondta a makacsok csoportja — örömünkre szolgál, hogy közéjük tartoztunk —, de törvényszerű-e, hogy ez maradjon a környezet?! Avagy a környezet átfogó változtatása — tagadhatatlan, ehhez áldozatok, azaz befektetések kellenek —, a ma nem kifizetődőnek látszót, nem hogy kifizetődővé, hanem egyenesen jól jövedelmezővé teheti? A kérdés akkor nem szónoki volt, hanem éles viták közepette megfogalmazott, azaz — tapasztaltuk — nem járt taps érte. Ma szónokinak hat, a tények ismeretében, de ezeknek a tényeknek a megteremtése nem ment köny- nypn. S emmi sem megy köny- nyen, ami ellentmond a megszokottnak, felelhetnénk erre napi ismereteink alapján, ám éppen az a kérdések kérdése, miért nem voltunk akkor — és vagyunk ma is —, nyitottak az újra, a szokványostól eltérőre? Ma a megye mezőgazdasági üzemeinek napraforgó földjein olyanok a termésátlagok, hogy azokkal a nemzetközi élmezőnyben a helyük a szövetkezeteknek. A hektáronkénti két tonnán felüli eredmény sem a végpont; a ma ismert biológiai.) lehetőségek háromtonnás hektáronkénti hozamot is reálissá tesznek. Amihez szintén nyitottság kell elsősorban, s csak másodsorban seregnyi más, újabb vetőmagvaktól nagy hatású növényvédő szerekig. Tavaly a dollár elszámolású kiszállításokból 4,5 milliárd forintot hozott a nép- 5 gazdaságnak a napraforgó- mag és -olaj. A nyitottság az újra ezek szerint kifizetődő ... Mészáros Ottó reol nevű illattartósítóját eddig hasznavehetetlennek tartott melléktermékből készítik. A muskotályzsályából korábban csak az illóolajat vonták ki, s ezt értékesítették aromaként. A hulladékban levő ter- pén-származékot — ilyen származék például a kámfor is — a Gyógynövénykutató Intézet munkatársai mutatták ki, majd a szerves vegyipari fejlesztő közös vállalatnál dolgozták ki azt az oxidációs eljárást, mellyel kinyerhetik ezt az értékes anyagot. A sikeres kísérletek után a Gyógynövénykutató Intézet kapott megbízást a nagyobb hatóanyagtartalmú növény kinemesítésére. A gazdasági társulás keretében a Szilasnál készülnek fel a Sclareol nagyüzemi gyártására, a Reanalban pedig a befejező kémiai műveletekhez vásárolnak új gépsort — az első tételek még a kísérleti üzemben készültek —, amelynek beszerzési költsége — a várható keresletet figyelembe véve — fél év alatt megtérül. Ülést tartott a mm A Központi Népi Ellenőrzé- si Bizottság pénteki ülésén összefoglaló jelentést vitatott meg és fogadott él az általános iskolások iskolai elhelyezésének és szociális ellátásuk megszervezésének ellenőrzéséről. Tekintettel a téma társadalompolitikai jelentőségére, a KNEB a jelentést a Minisztertanács elé terjeszti. A 'testület elfogadta egy most kezdődő ellenőrzés programját: a népi ellenőrök széles körű vizsgálattal mérik fel, hogy hol tart a gazdaságos anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési kormányprogram alumíniumtakarékosságra vonatkozó fel adatainak végrehajtása. A bizottság végezetül tájékoztatót hallgatott meg a lakosság fuvarigényeinek helyzetéről, az 1981-es KNEB- vizsgálatot követő intézkedések végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapították, hogy jelentősen bővültek a lakosság lehetőségei. Aratják a mákot, szedik a fsjeskáposztát Éjszaka is öntöznek a földeken lítötták a szalmát és 820 hektáron eldolgozták a talajt. A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben tegnap kezdődött meg a mák betakarítása. A fontos gyógyszer- ipari növény termesztésével az idén első ízben foglalkoznak, s a szakemberek szerint jó közepes hozamok várhatók. A közös gazdaságban 67 hektár szuperkorai kukoricát ültettek másodnövényként, amelyet a Hajta patakból öntöznek. Az emberi helytállásról szóló képriportunk lapunk 3. oldalán.) V. B. U1I5 határában, a vecsési Ferihegy Tsz-ben az 6szl búza tarlóját forgatja az eke. A kalászost jövőre fejeskáposzta követi majd. Kiszáradt a töbul mind a sár, mind a víz — panaszolja az embert, barmot, növényt tikkasztó aszályt legszebb, legőszintébb népdalaink egyike. A szárazság pusztítása ma sem kelt kisebb érzelmeket. A vegetáció lassú sorvadását a várva várt eső az elmúlt héten sem állította meg. Ami most segíthet valamit, a mesterséges esöztetés. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Duna-völgyi üzemigazgatóságán elmondták. Pest megyében 8372 hektár terület öntözhető, és eddig 3523 hektár nagyságú föld kapott vizet. Az éltető folyadék mennyisége 6,4 millió köbméter volt. Jelenleg a nagyüzemek teljes kapacitásukat kihasználják, számos gazdaságban éjszakai műszakot is tartanak. Bácsalmási Péter üzemigazgató arról is tájékoztatott bennünket, hogy Pest megyében a Duna-völgyi öntözőrendszerben képesek kielégíteni az érdekeltek igényeit, a vízellátás zavartalan. Raktáron lévő szivattyúikat a Kiskunsági Állami Gazdaságnak és a bugyi Tessedik Sámuel Tsz-nek' adták kölcsön. A budapesti székhelyű Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon telefonon érdeklődtünk afelől, melyik Pest megyei gazdaság folyamodott egyszeri öntözési engedélyért. Itt arról informáltak bennünket, hogy a vecsési Ferihegy, a kiskunlacházi Petőfi, és a dömsödi Dózsa tsz élt ezzel a lehetőséggel. Szabó Lajos, a Dózsa Termelőszövetkezet öntözési ágazatvezetője szerint az illetékes vízügyi szervek gyorsan reagáltak kérésükre, és már locsolják is a repcét és á lucernát. Éjjel-nappal öntözi a vecsési Ferihegy Tsz 65 hektárnyi nyári fejeskáposztáját is. A szóban forgó zöldség egy része már megérett, belőle naponta 500—550 mázsányit takarítanak be. Jól haladnak a szántóföldi munkák is a Ferihegy .Tsz-ben. A 92Í hektár területű kalászos tarlójáról ■szinte teljés egészében elszálM©í 3. oldal: Kemény munka a forró határban Myelvi kapocs a népek között 4. oldal: Peking nem Bécs Letűnt elődök életét élve 6. oldal: Becsöngettek, majd betódultak 11 oldal: Háttal a Mátrának Vasárnapi döntő Foton 12. oldal: Hétvégi kalauz Házfalnak lökte az autó iliiidsanssp hét ém elüt! Jele^tkeatik Kilencvenöt szál vörös rizsa Öt híján száz szál karcsú vörös rózsa, s a díszesen terített asztal közepén kocsikerék nagyságú torta, melyen szálfaegyenesen sorakoznak a gyertyák. Gyertyaerdő. Sok-sok szeretettel, a megbecsülés jeleként válogatták össze gondos kezek az üvegház legszebb virágait a Sasad Tsz-ben arra a születésnapi köszöntőre, melynek színhelye a tsz budaörsi központjának kisterme volt. Az egyes számú, dísznövény- termesztő telepen dolgozó Urban Irén kilencvenötödik születésnapjára gyűltek össze a munkatársak, a termelőszövetkezet vezetői, a KISZ-tagok. Ebből az alkalomból kereste fel a közős gazdaságot Cser- venka Ferencné, az MSZMP Szocialista brigádok a Csepel Autóban Fürst Sándor emlékezete Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a szigethalmi Csepel Autógyár művelődési háza. A nagyvállalat Fürst Sándorról elnevezett szocialista brigádjának meghívására az ország minden tájáról érkezett küldöttek a magyar munkásmozgalom két kiemelkedő harcosa emlékének tisztelegtek. November huszonhetedikén lesz nyolcvan éve, hogy Fürst Sándor született, s éppen tegnap múlt ötvenegy éve, hogy Sallai Imrével az oldalán kivégezték. Horváth József szerelő szakmunkás, az MSZMP Központi Bizottságának, illetve a Csepel Autógyár Fürst Sándor szocialista brigádjának tagja tegnap délelőtt ünnepélyes szavakkal köszöntötte a mintegy ötven vendéget, köztük a Fürst Sándor szülőfalujából, Rum községből érkezett küldöttséget. A szigethalmi brigád ízléses, szépen berendezett kiállítással fogadta a meghívottakat. Ennek megtekintése után Lukácsi Gábor' termelési igazgató ismertette a gyár eredményeit, majd egy filmet néztek meg a vendégek a nagyvállalat életéről. A gyár- látogatás során az esemény résztvevői jártak az egyedi gyáregységben, ahol a népszerű D—750 típusú mezőgazda- sági teherautó-család tagjai készülnek, s megismerkedtek a vendéglátók munkahelyével, a 22-es szerelőcsarnok egy részével. A művelődési házba visszatérve Kreisz György brigádvezet 5 a Kéri Imre és Decsi Ilona művészek által készített rézkarc emléklapokkal lepte meg a vendégeket. Puha Ferenc brigádtag a maga alkotta Fürst-portrét a rumi emlékháznak ajánlotta föl, Amon József rumi tanácselnök pedig a Csepel Autógyár üzemi négyszögének ajándékozott egy szép kivitelű emlékplakettet. Az ünnepség koszorúzással ért véget, miután a találkozó tagjai a Mező Imre úti munkásmozgalmi panteonban elhelyezték a megemlékezés virágait. Váncsa Jenő átadja a kitüntetést Urbán Irénnek Erdösl Agnes felvétet« Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság, első titkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Nemcsak a kilencvenöt év az, ami tiszteletet parancsol mindannyiunknak. Hanem az a szorgalom, tenmiakarás, mely ma is Urbán Irén sajátja. Minden nap már hét óra előtt tíz perccel munkára „jelentkezik” az egyes számú dísznövénytermesztő telepen. Télen éppúgy, mint a perzselő nyárban. Fürge ujjakkal szabja, vágja a virágok szállításához szükséges papírt, zsineget. Fáradhatatlan. S nem tűri, hogy segítsenek — nem tart kényszerpihenőket. Készült, mégpedig úgy igazán a mai napra is: három napra való kötöző, csomagoló anyagot vágott össze. Mondván, a munkával teli szorgos napok sorából egy, a tegnapi kiesik. Márpedig a virágokat szállítani kell, a rózsák nincsenek tekintettel a születésnapra — a többi ünnepelthez is el kell jutniuk. Törékeny, filigrán termete nem árulja el szívósságát. De arról az életkedvtől duzzadó humorról, mely egy pillanatra sem hagyja el, már második mondata árulkodik. Villannak a vakuk, dolgozik a tv-sek felvevőgépe, a lámpák pokoli hőséget árasztanak egy pillanatra, de őt mindez nem zavarja. Örömmel nyugtázza a köszöntő szavakat, az ajándékokat. A kitüntetést rejtő vörös dobozkán, s az ezt kísérő vörös mappán azonban egy percre megpihen keze. A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést Váncsa Jenő adta át. A rózsák elhervadnak, % gyertyák elhamvadnak. De az a munkakedv, mely — ennek a magas kora ellenére is csu- ■ pa egészséges embernek — sajátja, minden bizonnyal sokáig követésre méltó példa marad a Sasad Tsz-ben. V. E.
