Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
%JCním> 1983. JÜLITTS 27., SZERDA iTEr OZÁS Üzemi lapokban olvastuk Jót, jól, s jobban — akár mottója is tehetne az üzemi lapok közül jó néhánynak. Tallózás közben válik egyértelművé, mindenki többet akar ma, mint tegnap. Keresi az útját, módját annak, hogyan lehet jót adni, jól, s még jobban dolgozni. Milyen feltételek, lehetőségek kellenek ehhez — mikor kiknek a figyelmét érdemes felkelteni, ráirányítani a követésre méltó példák sorára, üzemi lapjaink a jó munkát, a jól teljesített vállalásokat, kezdeményezéseket állítják a középpontba. Nem öncélúan, hiszen ha valamiből tanulni lehet — ebből igen, sőt még profitálhatunk is. A PAÉV portáján éppúgy akad követendő példa, mint a Sasad, vagy a tóti Vörösmarty tsz-ben. TANÁCSOK Az eltérő munkarendben dolgozók szabadsága Ki a felelős a gyermek okozta kárért? O A heti 5 munkanaptól eltérő beosztásban dolgozók szabadságáról. A minap portás alkalmazottak kerestek fel bennünket és előadták panaszukat, hogy a munkahelyükön szerintük nem helyesen adják ki a szabadságukat. Egyikük például elmondotta, hogy a 12 óra szolgálatot, 24 óra szabad követi. Egy időben a munkáltató nem emelt kifogást ez ellen, ha a szabadnap után közvetlenül egy nap szabadságot íratott ki a dolgozó, majd ezt követően a 24 óra pihenőideje miatt nem állt munkába. Ezt azután úgy is megtol- dották, hogy a szabadnapokat követő egy-egy munkanapot kérésükre a munkáltató szabadságként kiadott. Kétheti pihenéshez úgy jutottak hozzá. hogy mindössze öt munkanap szabadság kivételét Írták a terhűkre. Másik olvasónknál a 24 óra szolgálati időt 48 óra pihenőidő követi. Kezdetben az előbbiekhez hasonlóan volt lehetőség a szabadság- napokat részletekben igénybe venni, újabban azonban erre már nincs lehetősége, és a hasonló munkarendben dolgozó társainak sem. Ügy érzik, méltánytalanság éri őket. mert hiszen a szabadság a munkanapokat terhelheti és véleményük szerint semmiképpen sem lehet szabadságot elszámolni azokra a napokra, amikor egyébként is megilleti őket a szabadnap. Olvasóink tévednek, a munkáltató most járt el helyesen, korábban nem volt szabályos a szabadság kiadása. Olvasóink korábban méltánytalanul több szabadsághoz jutottak, mint amennyit a jogszabály előír, és mint amennyi szabadságidőhöz a heti 5 napos munkarendben dolgozók jutottak. A szabadság szempontjából a szabadnapokat, a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ennyiben igazuk van olvasóinknak, csak ott tévednek. hogy a heti 5 munkanapos rendben dolgozókat hetenként egy pihenőnap, az úgynevezett szabad szombat illeti meg. Erre olvasóink azt az ellenérvet hozzák fel, hogy bár őket egy héten több szabadnap illet meg. Ez igaz, de a szabad naojuk után ők mindig ráhúznak, és 24, illetve 48 órát töltenek el munkában. Ez is igaz. Ahhoz, hogy megvilágítsuk tarthatatlan álláspontjukat, vegyük azt az esetet, hogy 24/48 munkarendben pl. hogyan alakul annak a dolgozónak szabadságrendje. aki kétheti szabadságot vesz ki. és hasonlítsuk össze a heti 5 munkanapos rendben dolgozókkal, ha szintén két hét szabadságot kívánnak igénybe venni. Az a dolgozó, aki kétheti szabadságot vesz igénybe augusztus 1-től, annak a két hét szabadsághoz tíz munkanapot kell kiírni. (Korábban 12 munkanapot, majd a részleges, illetve a teljes szabad szombat bevezetésével 11 munkanapot, 1982. január 1- től 10 munkanapot.) Ha olvasóink panasza jogos lenne, akkor az említett példabeli dolgozónak csak 5 munkanapját terhelné a kétheti szabadság, mert hiszen ő és társai augusztus 1-én, 4-én, 7-én, 11-én és 14-én volnának szolgálatban, ezeket a napokat követő 48 óra már szabad idő lenne, és elméletük szerint, erre már nem volna kiírható a szabadság. Ezek szerint tehát, a heti 5 napos munkahétben, illetve munkarendben dolgozókkal szemben, méltánytalanul élveznének előnyt, mert hiszen azoknak tíz munkanapot számolnának el. A fenti példából is látható, hogy kérdezőinkkel szemben nem követtek el jogszabály- sértést, mert aki egy héten a jogszabályban biztosított egy pihenőnapnál több pihenőnapra jogosult, erre a többlet pihenőnapra is szabadságot kell kiadni. Ezzel érhető el, hogy akármilyen munkarendben dolgozik is valaki, 1982. január 1-től 15 munkanap alapszabadságnál többet nem vehet ki. Természetesen az egyéb címen járó pótszabadság az alapszabadságon felül megilleti a dolgozót, de mivel itt a kérdések nem a pótszabadság kiadásával voltak kapcsolatosak, így erről nem ejtettünk szót annál is inkább, mivel ez dolgozóink esetében sem volt probléma. • Ki a felelős a gyermek által okozott károkért? Felháborodottan panaszolja olvasónk, hogy pert indítottak ellene, mivel az általános iskola V. osztályába járó gyermeke játék közben, tönkretette osztálytársának ruháját, leöntötte tintával, majd ollóval is belevágott. Olvasónk azt panaszolja, hogy a gyermek szülei miért nem az Iskolát perük, és miért őt. A Polgári Törvénykönyv szerint, akinek belátási képessége hiányzik, az a károkozásért nem vonható felelősségre. Ilyennek minősül az általános iskola V. osztályába járó gyermeke is. A gyermek helyett azonban a gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. A jogszabály szerint, ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozza, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó károkozó szüleivel egyetemlegesen felelős. Olvasónk tehát, ha úgy látja, hogy a károkozásért a tanító volt a felelős, akkor maga mellett alperesként kérje perbe vonni az iskolát is. A perbe vonáshoz a felperesnek is érdeke fűződik. Dr. M. J. ÍTíZ NAP . I IRendeleteibóli A kisiparról szóló, 1981. évi 16. sz. törvényerejű rendelettel módosított, 1977. évi 14. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedő 4/1981. (IX. 9.) Ip. M. számú rendelet módosításáról az 5/1983. (VII. 20.) Ip. M. rendelet rendelkezik. (Ez rendelkezik többek között arról, hogy a kisiparos hány alkalmazottat vagy bedolgozót és segítő családtagot foglalkoztathat.) A rendelet a Magyar Közlöny 32. számában jelent meg. A pénzügyminiszter 21/1983. (VII. 20.) PM. számú rendeletét — amely a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalás pénzügyi biztosítékáról intézkedik —, ugyanebben a hivatalos lapban találják meg az érdekeltek. Jó, ha tudja Szociális segélyt kaphat A társadalombiztosítás új formái lehetővé teszik, hogy idős korára senki ne maradjon ellátatlan. Itt van mindjárt a rendszeres szociális segély. Az a személy kaphatja, aki munkaképtelen vagy rokkant. Ez önmagában azonban nem elégséges feltétel. A segélyt kérelmezőnek rászorulónak kell lennie. Ilyen pedig az, akinek keresete vagy bármely más forrásból származó jövedelme olyan alacsony, hogy nem éri el a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (Ez az idén 1700,— forint.) Ez a mindenkori jelző arra utal, hogy ez az összeg minden esztendőben változik, hiszen évenként emelik a nyugellátásokat. Még egy fogalmat kell tisztázni, az özvegyi nyugdíj összegét. Ez, mint tudjuk, az elhunyt házastárs nyugdíjával nem azonos összeg. Annak csak a fele. A hozzátartozó kötelessége Az előbbieken kívül még feltétele a rászorultságnak az is, hogy a segélyt kérelmezőnek ne legyen vagyona, amely létfenntartását biztosítani tudja, se tartásra köteles és képes hozzátartozója. Az az anya, akinek a gyermekei élnek, és képesek anyjuk tartására, sajnos hiába fordul a tanácshoz rendszeres szociális segélyért. Az ő nyugdíja, segélye ott van a gyerekei pénztárcájában. Munkaképtelennek azt kell tekinteni, akit az Orvosszakértői Intézet testületileg illetékes I. fokú orvosi bizottsága annak minősít. A rokkantság feltétele a legalább 67 százalékos munkaképesség-csökkenés, amelynek megállapítása ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik. Egészségi állapotától függetlenül illeti meg a szociális segély azt a nőt, aki hatvanötödik és azt a férfit, aki a hetvenedik életévét betöltötte. Ebben az esetben a jogosultság anyagi feltételeit kell csak bizonyítani, az orvosi bizottság javaslata nem szükséges. Bejelentésre is adható A rendszeres szociális segélyt nemcsak a rászoruló kérelmezheti, hanem minden olyan állampolgár felhívhatja az illetékesek figyelmét, akinek tudomása van nélkülöző (és a fent említett feltételeknek megfelelő) idős emberről. A szociáUs segélyt mindig az állandó lakhely szerint illetékes tanács szakigazgatási szerve állapítja meg. Határozathozatalát megelőzi a már említett igazolások (jövedelmi viszonyok, munkaképesség) megtekintése és a környezet- tanulmány. Ez utóbbi a tartásra kötelezettek környezetére is kiterjed. Mennyi lehet a rendszeres szociális segély összege? Ez attól függ, hogy a rászorulónak magának mennyi bevétele van havonta. Mert előfordul, hogy nyugdíj nélküli idős emberek sincsenek teljesen pénz nélkül. Például kiadhatják albérletbe lakásuk egy részét, vállalkozhatnak különösebb gondozást, felügyeletet már nem Igénylő gyerekek körüli teendőre. (Ebédmelegítés, kísérés az iskolából stb.) Ezt a jövedelmet is figyelembe kell venni a szociális segély folyósításánál. Ezek a jövedelmek egészíthetők ki a mindenkori legkisebb munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíjra, amelyről már szóltunk. Kiegészítés jár Előfordul, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő háztartásában olyan felnőtt ember él, aki önmagát ellátni nem tudja. Az ő tartására éppen a szociális segélyre jogosult lenne köteles. Ilyen esetben kiegészíthető segélyt lehet megállapítani, amely a teljés összegű segélynek legfeljebb 50 százaléka lehet. Dr. Kertész Cva Védelem a programoknak Egy végrehajtás módosításáról A művelődési miniszter a közelmúltban módosította a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtását szabályozó rendeletet. A módosításról és annak hátteréről dr. Ficsor Mihály, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatója adott tájékoztatót. A módosított rendelet a számítógépi programokkal és a hozzájuk tartozó dokumentációkkal egészíti ki a szerzői jog által védett példatárat. Szabályozza a munkaviszonyban alkotott szoftver értékesítésekor járó szerzői díjazás mértékét és a díj kifizetésének határidejét, valamint azoknak a külkereskedelmi joggal rendelkező szervezeteknek a körét, amelyek jogosultak a szoftver értékesítésére. Ez utóbbinál az általános szabály: ha az egyik fél külföldi, a Szerzői Jogvédő Hivatal útján keli megkötni a szerzői jogi szerződéseket. A szoftverek jogosulatlan felhasználása esetén a szerzői jogi bírságot — az általános szabálytól eltérően — nem a Művelődési Minisztériumhoz, hanem a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni, s az összeget szoftverfejlesztési célokra fordítják. A rendelkezés a szoftverek felhasználására kötött szerződések alapján járó jogdíjak kifizetésére a Szerzői Jogvédő Hivatalt jelöli ki. Ez utóbbi rendelkezés a nem munkaviszonyban alkotott szoftverekre vonatkozik, akkor. ha a díj nem jogi személynek jár. A módosítás okairól s?ólva dr. Ficsor Mihály elmondta: a számítógépek teljesítőképessége, gyakorlati hasznosíthatósága egyre nagyobb mértékben attól függ, hogy milyen gyorsan és mennyire hatékonyan tudják előteremteni a szükséges programokat. Ugyanakkor a szoftverfejlesztés jelentős költségekkel jár, így érthető, hogy az érdekeltek kezdettől fogva igyekeznek biztosítani befektetéseik megtérülését. A titokvédelem és a programok továbbadásának szerződéses tilalma eddig is bizonyos gátat szabott a szoftverek szabad felhasználásának, de nem nyújtott védelmet mindenkivel szemben. A külföldi jogtudósok hosszú ideig vitatkoztak azon. miként sorolhatók a számítógépes programok a szerzői jog által védett szellemi termékek közé. Az elmúlt két évben a legtöbb országban — vagy a bírósági gyakorlatban, vagy már jogszabályokban is — megjelent a szoftverek védelme. Mivel rendkívül exportképes szellemi termékről van szó, a nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségeken túl saját érdekünk is azt diktálja, hogy lépéseket tegyünk a szoftverek bevonására a szerzői jogvédelembe. A Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület fórumain széles körű szakmai vita bontakozott ki erről a témáról, s eközben mind gyakrabban fordult elő, hogy az érdekeltek a jogvédelem feltételeinek tisztázására a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz fordultak. Bírósági ügyek tapasztalatai is rámutattak: a szoftver esetében különleges szabályok szükségesek. A Szerzői Jogvédő Hivatal azt is jelezte az illetékes tárcáknak, hogy a korábbi szabályok bizonyos esetekben aránytalanul nagy jogdíjrészesedés kifizetésére adtak módot. Ezután indult meg a jogszabályi rendezés előkészítése, amelynek során sokfajta szempontot kellett figyelembe venni, és végül sikerült megtalálni azt a jogszabályi megoldást, amely lehetővé teszi az alkotók ösztönzését, ugyanakkor nem köti meg túlságosan kezüket, s nem kényszerít a vállalatokra indokolatlanul nagy terheket. V A legjobbak — a cím már orientál. Érthető, hiszen a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Il-es számú főmérnökségét s egységeit házon belül úgy emlegetik, mint a legjobbakat. A cikk írója három kérdésre keres választ: miért? mitől ilyen jók? Miért ők a legjobbak? A téma önmagában sem érdektelen, hiszen akár az adottságokat, vagy más tényezőket vesznek számba nincs számottevő eltérés a más főmérnökségekkel való összehasonlításban. Am kiderül, hogy a feszített tempó mellett a Il-es főmérnökségen •kiemelten foglalkoznak a dolgozókkal kialakult kapcsolat milyenségével. S a válasz? Megtartottuk ígéreteinket, az adott szavunkat, de elvártuk, hogy munkatársaink is megtartsák. A kisebb-nagyobb beosztású vezetők soha sem bizonyultak szűkmarkúaknak, de mertek nemet is mondani, ha a körülmények úgy hozták. Állandó gyakorlat, hogy a problémákat a brigádvezetök- kel, a brigádok tagjaival tárgyalják meg. S kérdés az is, mi készteti a beosztott vezetőket a lelkiismeretesebb munkára? Nem jelölnek meg csalhatatlan, tévedhetetlen módszert, ám az üzemi demokrácia nagyon széles körű alkalmazását ide sorolják. Mikor egy-egy őket érintő munkára szerződik a vállalat — a tárgyalásokba minket is bevonnak — akkor először a főmérnökségen pontosítják a generálkivitelező ltehát a saját), s az alvállalkozók feladatait. Ütemterv felbontásra kérve az érintett alvállalkozót, az anyag- és létszámigény közlésére (bár a létszámon sokat változtatni nem tudnak), s egyben részvételüket kérik a műszaki, a költségvetési feladatokban, illetve ezek vizsgálatában. S kooperációra kérik őket a szervezési és előkészítő osztállyal. S az operatív munka részeként kezelik a főmérnökségi kooperációs értekezletet (kéthetente kerül erre sor), s itt számon kérik a munkák menetének alakulását. Aprólékosan, részletekbe menően. S volt már arra példa, hogy az adott utasítás pontatlan teljesítése miatt művezetőt, építésvezetőt írásbeli figyelmeztetésben részesítettek. Érdekes a recept, ezt megtanulni sohasem késő, sohasem árt. S lám hathatós is, pedig az anyagi juttatásokra nincs lehetőség az érintettek úgy érzik, hogy ösztönzőbben hathatna, mint a figyelmeztetés. Igaz, de ha valaki rendet akar teremteni a portáján — ez a rendteremtés mint kiderül, nemcsak pénz, forint kérdése. p JIradhS ■»’- ‘ —**—--Hogyan lehet gyorsan lépést váltani, az igényekhez, a lehetőségekhez alkalmazkodni. Nagy kérdés, sokan nem is tudják rá a választ. Ám mint a fóti Vörösmarty Tsz Híradójából kiderül nagyon is egyszerű a' hogyanja. Ismét munkában a campingüzem című cikk erre példa. Pencen korábban a budapesti Fém-, Bútoripari Szövetkezetnek dolgoztak. Ám a szövetkezet a rendelés hiánya miatt felmondta a tsz-szel a szerződést — leszerelték, elvitték a gépeket. Az üresen maradt üzemcsarnokot a szövetkezet gyógynövények csomagolására rendezte be. Lépést váltottak. ' Ám hogy a piaci igények milyen kiszámíthatatlanok, az derült ki abból a levélből, mellyel a postás kopogtatott náluk az idén tavasszal. Az ipari szövetkezet szeretné felújítani a szerződést — ez volt a levél tartalma — mert turistaasztalt kellene gyártani. Igen ám, de a penci épület már foglalt volt. Üresen állt viszont a cselőpusztai gumiüzem. Felújítás, tatarozás — munkások toborzása. S március 14-én megindult a munka. Előtte igaz kéthetes tanfolyamon sajátították el a cam- pingasztal gyártását az érintettek. Az első szállítmány — 2500 — darab Jugoszláviába ment Az idén összesen több mint kétmillió forint termelési értéket kell előállítania az üzemnek. Ez pedig azt jelenti, hogy havonta 9 ezer camping- asztalt gyártanak. Tízen vannak mindössze, de a málnásban az asszonyokra háruló munka nem jelent nagy elfoglaltságot, bár az itteni keresethez — egy asztalért 3,3 forintot kapnak — jól jön egy kis kiegészítés. S mindenki jól jár — nem ment füstbe egy üzlet. Miért? Mert a fótiak házatáján a cselekvés az elsődleges. SASADJPRAIK) 1980. októbar lj% VII. évfolyam 5. A bnáabnlUnA Kert&CTÜ és Mafigaxtasági Tecmeläsriniftuat tapje A közös ügyek között tartják számon a Sasad Tsz-ben is az energiatakarékosságot. Hogyan lehetne még több energiát megspórolni — holott a termelési folyamatokban tartósan csökkenő élőmunkát csak gépesítéssel, a technológiai folyamatok korszerűsítésével lehet pótolni, s ez több energiát kíván. A tény ez. Ám ha a pazarlások forrását felkutatják, előfordulásukat megelőzik, majd megszüntetik — egy lépéssel előbbre vannak. Ugyanakkor — mint a cikk írója, Merza Miklós főenergetikus ráirányítja a figyelmet — az üzemviteli, karbantartási fogyatékosságok kiküszöbölése, a terv szerinti karbantartások megoldása is elengedhetetlen. Csakúgy, mint az energiahordozók cserelehetőségeinek feltárása, az üzemviteli veszteségek csökkentése, a nagy üzem- és tüzelőanyag fajlagos fogyasztások csökkentése. S mi kell ahhoz, hogy a felsorolt, kiragadott tennivalókkal ne maradjanak adósak? Ha a szövetkezet közössége továbbra is egységesen részt vesz a takarékossági feladatok meghatározásában, végrehajtóiéban, ellenőrzésében. S támaszkodik a társadalmi szervek, a szocialista brigádok hathatós segítségére. Akkor célba érnek: a szövetkezet energiafelhasználását 10-15 százalékkal csökkentik. Jól, s iobban gazdálkodnak tehát az energiával, a kormányprogram szellemében — értve azt, hogy a szövetkezet ügye közügy. társadalmi érdek is! V. E.
