Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

xMifan 1983. TÚIJUS 3., VASÁRNAP tűm A atr viiácpolitikai Ktupfsammm Pozitív válaszra van szükség ♦ A moszkvai nyilatkozat visszhangja — Az olasz választás Pinochet fenyegetései a diktatúraellenes erők dinére Az utazást nagy érdeklődés előzi meg Kohlt a Szovjetunióba váljak Az itáliai pártok erőpróbája Politikai vita kezdődött lamennyi eleméről szó esik majd a moszkvai tárgyaláso­kon, ám a megbeszélések kö­zéppontjában várhatóan a két ország viszonyának nem ke­vés problémát felvető politi­kai összetevői állnak majd. Szovjet részről már több­ször nyomatékosan aláhúzták, hogy üdvözlik ugyan a kap­csolatok megőrzésének bonni vezetők, így Kohl kancellár által is kinyilvánított szándé­kát, de a Szovjetunió csak a tények, a tettek alapján tud ítélni. Ezek pedig — moszkvai értékelés szerint — azt mutat­ják, hogy a nyugatnémet ve­zetés elkötelezte magát az Egyesült Államoknak az erő­fölény megszerzésére irányuló politikája mellett. „Nem mint a konfliktusok, hanem mint a megegyezéseié képviselője utazom a Szovjet­unióba” — jelentette ki Hel­mut Kohl, a Welt Am Sonft- fagnak adott interjújában. A már tegnap nyilvános­ságra hozott nyilatkozatban a nyugatnémet kormányfő azt a szándékát hangoztatta, hogy a rakétakérdésben meglevő „alapvető ellentétek” ellenéré a nyugatnémet—szovjet agyüttműködés elmélyítéséért kíván fellépni. „Az NSZK általában és hosszú távon érdekelt a kelet —nyugati viszony megjavítá­sában” — mondta Kohl. Kohl ezúttal is jelezte, hogy a NATO kettős határoza­tát fogja képviselni a szovjet fővárosban. fokozzák harcukat a kollek­tív szerződések felújításáért Július 15-re általános sztrájk­ra hívtak fel, ha a gyáripa­rosok továbbra is elzárkózná­nak követeléseik teljesítésétől. Jelenleg Vincenzo Scotti munkaügyi és társadalombiz­tosítási miniszter próbál köz­vetíteni köztük. Csehszlovák túszügy Hász ember sorsa még kérdéses A csehszlovák túszok egy részének kiszabadításával kapcsolatban tartott sajtókon­ferenciát T. Germond, a Nemzetközi \ Vöröskereszt európai regionális igazgatója a túszokat hazaszállító gép fe­délzetén Prágában. Germond a Vöröskereszt sikereként ér­tékelte a tizenhét nő, huszon­egy gyermek és hét férfi ki­szabadítását. Elmondta, hogy egy cseh­szlovák túsz meghalt, s még mindig kérdéses húsz ember sorsa. Nemzetközi kommentárok többsége egyetért abban, hogy a hét legfontosabb világpoliti­kai eseménye kétségtelenül a szocialista országok párt-, és állami vezetőinek június 28-i moszkvai találkozója volt, s az érdeklődés első vonalában áll az a nyilatkozat, amelyet e nagyfontosságú tanácskozáson elfogadtak. A nyugati főváro­sokban behatóan tanulmá­nyozzák ezt az okmányt, s egyes hivatalos megnyilatko­zások mellett, a lapok is szé­leskörűen elemzik az abban foglalt javaslatokat. Megállapítják, hogy a nyi­latkozat átfogóan foglalkozik mindazokkal a lehetséges in­tézkedésekkel, amelyek a hét szocialista állam párt- és ál­lami vezetőinek egységes ál­láspontja szerint nélkülözhe­tetlenek volnának ahhoz, hogy visszaszoruljanak azok a ve­szélyes tendenciák, amelyek jelenleg a nemzetközi helyzet­ben aggodalomra adnak okot. Láthatóan sok kommentátorra mély benyomást tett az a mér­sékelt, tárgyilagos hangnem, amellyel a nyilatkozat elemez­te a jelenlegi nemzetközi hely­zetet, s az egységnek és hatá­rozottságnak az a demonstrá­ciója, amely annyira jellem­zője a moszkvai nyilatkozat­nak. A moszkvai találkozón elfogadott nyilatkozat világos­sá teszi: a hét szocialista or­szág a béke és saját biztonsá­ga érdekeiből kiindulva, sem­miképpen sem engedi meg, hogy a NATO erőfölényre te­hessen szert, s ezért több ja­vaslatot tesz a fegyverkezési verseny megállítására. Felhí­vással fordulnak például a NATO-tagállamokhoz, hogy haladéktalanul kezdjenek köz­vetlen tárgyalásokat olyan megállapodásról. miszerint 1984. január 1-től kezdődően befagyasztják a katonai kiadá­sokat és az ezt követő időszak­ban konkrét lépéseket tesznek tényleges kölcsönös csökkenté­sükre. Síkraszállnak vala­mennyi nukleáris fegyver be­fagyasztásáért, addig is, amíg megegyezés nem jön létre ezek kölcsönös csökkentésében, < figyelmeztetnek újra annak veszélyeire, ha a NATO kö­zéphatótávolságú rakéták európai telepítésével próbálja megváltoztatni a jelenlegi egyensúlyt földrészünkön. Most arra volna szükség, hogy Washington és szövetsé­gesei pozitív választ adjanak erre a felhívásra. A hivatalos amerikai szóvivők első meg­nyilatkozásai negatívak vol­tak: újra csak azt hangsúlyoz­ták, hogy ellenzik a befa­gyasztást, s igyekeztek csök­kenteni közvéleményük előtt a moszkvai nyilatkozat jelen­tőségét. Az volt a fő -állításuk, hogy az okmány „szerintük nem tartalmaz új elemeket”. Több nyugat-európai NATO- országban azonban óvatosabb hivatalos állásfoglalások hang­zottak el, s azzal tértek egye­lőre ki a határozott válasz elől, hogy még „tanulmányoz­zák a moszkvai nyilatkozatot.” MILYEN FEJLŐDÉS VAR­RATÓ OLASZORSZÁGBAN A VÁLASZTÁS UTÁN? Az előrehozott választások nem igazolták sem a keresz­ténydemokraták, sem pedig a Szocialista Párt vérmes remé­nyeit arra, hogy jelentősen nö­velhetik szavazataik számát, s így stabilabb kormányt lesz­nek képesek alakítani. A ke­reszténydemokrata vezetés már a választási hadjárat utolsó szakaszában megrende­zett közvéleménykutatások jelzései alapján láthatta, hogy az a párt, amely a második világháború utáni időkben egyetlen kivétellel minden kormányfőt a maga soraiból jelölhetett ki, mandátumokat veszít. Mindhiába igyekeztek fokozni több millió dolláros reklámhadjárattal esélyeiket, a párt az 1979-ben szerzett 38,3 százalék helyett, a szavazatok­nak csupán 32,9 százalékát szerezhette meg. Az AP ame­rikai hírügynökség így érté­kelte római kommentárjában ezt az eredményt: „Ez a vere­ség komolyan meggyengíti a kereszténydemokraták hatal­mát, s akár a miniszterelnöki tiszt elvesztését is vonhatja maga után a jövőbeli „közép­bal” kormányban.”. De nem váltak be a szocia­listák reményei sem arra, hogy „földcsuszamlás” következik majd be javukra a választá­son. Igaz, az 1979-es 9,8 szá­zalékos szavazatarányukat si­került 11,4 százalékosra növel­niük. Ez a nyereség azonban nem elegendő ahhoz, hogy a szocialisták — úgy ahogy ter­vezték — a kereszténydemok­raták mellett meghatározó sze­repet játszanak az új kabinet­ben, s érvényesíthessék köve­teléseiket. Craxi és a párt más vezetői arra számítottak, hogy a kommunista párttól hódíta­nak majd el nagy számban szavazatokat, s választási had­járatukat ilyen irányban is folytatták és elutasították az OKP baloldali együttműködés­re vonatkozó ajánlatait. A vá­lasztási elemzések szerint az Olasz Szocialista Párt a ke­reszténydemokratáktól elfor- dulók szavazatainak egy részé­vel emelhette ugyan voksai- nak számát, de a KDP-nek hátat fordítottak többsége in­kább a polgári törpepártokat erősítette. Az Olasz Kommunista Párt­nak sikerült megőriznie pozí­cióit, s az 1979-es 30,4 száza­lékkal szemben most a szava­zatok 29,9 százalékát mond­hatja magáénak. Pedig a köz­vélemény-kutatások azt jó­solgatták, hogy az OKP jelen­tősen visszaesik majd ezen a választáson. Ez a stabilitás és. erő a kereszténydemokraták katasztrofális veresége köze­pette — mint Berlinguer fő­titkár rámutatott — ismét fi­gyelmeztető jel a szocialisták felé. Azt tükrözi, hogy a bal­oldali erők összefogásán át ve­zet a megújulás útja Olaszor­szágban, hiszen az OKP az or­szág második pártja szinte fej-fej mellett követi a szava­zatarányban a keresztényde­mokratákat. Craxi azonban sietett elutasítani minden bal­oldali együttműködési lehető­séget és a kereszténydemokra­tákkal folytatja alkudozásait. A választások nem tették „kormányozhatóbbá” — hogy a Nyugat által használt for­mulával éljünk — Olaszorszá­got. Változatlanul arra kell számítani, hogy ingatag kor­mánytöbbségek jönnek létre, s a kabinetek válsága ezután is természetes jelensége lesz az ország politikai életének. Har­minchat év alatt 45 kormány váltotta egymást Olaszország­ban, s bizonyos, hogy a jövő­ben sem változik ez a helyzet. MI JELLEMZI A CHILEI HELYZETET? ______________ Pi nochet, aki tíz esztendeje véres katonai puccsal került hatalomra s 1989-ig „mandá­tumot szerzett” dikatórikus eszközökkel az elnöki tisztre, manőverezésbe kezdett a kor­Az amerikai légierő egy tit­kos dokumentuma szerint az Egyesült Államok a száz MX- rakéta felállítását csak első lépésnek szánja. Az okmány, amely a Washington Post bir­tokába - jutott, valószínűsíti, hogy a kormányzat csak a kongresszus megtévesztésére fogadta el a Scowsroft-bizott- ság javaslatát a tíz robbanó­töltetes nehéz hadászati raké­ták számának csökkentésére. A légierő eredeti terve 200 MX-rakéta megépítésére szólt. Ez év áprilisában Reagan el­nök jóváhagyott egy olyan programot, amely csak 100 MX-rakéta építését teszi „szükségessé”. Mivel a kong­resszus számos tagja ezt a lé­pést a republikánusok fegyver­mányzata ellen kibontakozott nagyszabású sztrájkmozgalom leszerelésére. A terror és az al­kudozás eszközeit egyszerre Vetette be. Miután brutálisan járt el a tüntetők ellen, s tö­meges letartóztatásokat foga­natosított, bejelentette, hogy kész tárgyalni is. Több letar­tóztatottat szabadön bocsátot­tak, s engedélyezték néhány száműzött politikus hazatéré­sét Is. A rendszer urai azonban a diktatúra-ellenes mozgalom megosztására törekednek. Megkülönböztetést tesznek azok között, akik 1973-ban sztrájkukkal elősegítették a hadsereg puccsát, amellyel megdöntötte a Népi Egység kormányát. A teherautótulaj­donosok, akik Chilében a szál­lítás oroszlánrészét látják el, akkor, 1973-ban munkabeszün­tetésükkel mérhetetlen ellátá­si nehézségeket okoztak Allen- de kormányának, s a kialakult helyzet előkészítette a hadse­reg véres fellépését. Most Pi- nohet kormányzata velük kez­dett tárgyalásokat, s ígéretet tett több gazdasági követelé­sük esetleges teljesítésére. Ugyanakkor változatlan erő­vel fenyegeti megtorlásokkal a rézbányászokat, akiknek szak- szervezeti vezetője még nem nyerte vissza szabadságát. Fi­gyelmeztette a munkásvezető­ket: a kormányzat nerbe fog mindenkit, aki megsérti a dik­tatúra úgynevezett, „belbiz­tonsági törvényit”. Árkus István Gdanskban tegnap délelőtt megnyílt a LEMP országos ifjúsági akti vajértekezlete. A kétnapos tanácskozáson a párt mintegy négyezer fiatal tagja és tagjelöltje vesz részt. Kép­viselteti magát valamennyi vajdasági, valamint a lengyel hadseregben működő pártszer­vezet és a négy szocialista if­júsági szövetségben tevékeny­kedő párttagság is. Az ifjúkommunisták arról tanácskoznak, hogy a szocializ­mus még mindig meglevő el­lenfeleivel vívott politikai harc közepette hogyan lehet meg­nyerni az alkotó, építő mun­kának a fiatalok lehető leg­szélesebb köreit, hogyan le­het leküzdeni a soraikban to­vábbra is tapasztalható pasz- szivitást vagy éppen ellenzé- kieskedő magatartást. A találkozó megnyitásán részt vett a LEMP KB Politi­kai Bizottságának és titkársá­gának több tagja, valamint a kormány számos képviselője, köztük Mieczyslaw Rakowski és Zbigniew Szalajda mi­niszterelnök-helyettesek. Meg­nyitó beszédében Tadeusz kezési lázának csillapodását mutató jelnek tekintette, a programot sikerült mindkét házban elfogadtatni. A légierő titkos tervei, írja a Washington Post, legalább 200 rakéta megépítését céloz­zák. Ez a szám szerepelt a Carter Idején előterjesztett eredeti elképzelésben is. Rá­adásul az első száz MX-raké­ta felállítása után megkezde­nék a rendkívül drága szu­persilók építését is, amelyek lehetővé tennék a rakéták megbízható védelmét. A har­madik szakaszban további MX-eket állítanának fel, plusz megkezdődne egy új, kis méretű ICBM kutatása és fejlesztése. Elhunyt Amaldo Milian Castro Pénteken Havannában be­tegség következtében elhunyt Arnaldo Milian Castro, a Ku­bai Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottsága és a Kubai Államtanács tagja, miniszter­elnök-helyettes, mezőgazdasá­gi miniszter. Arnaldo Milian Castro 70 éves Volt. 1975 óta tagja a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának. 1976- ban a Kubai Államtanács tag­jává választották. 1980- ban miniszterelnök-helyettes­nek, mezőgazdasági miniszter­nek nevezték ki. , Továbbra is feszült a hely­zet, magas fokú a katonai ké­szültség a kelet-libanoni Be- kaa-völgyben, ahol főként az arab és palesztin diplomáciai erőfeszítésektől függ a csü­törtök este meghirdetett tűz­szünet fennmaradása, illetve az El Fatah .szervezet két szárnya között kirobbant fegyveres konfliktus kiújulá- sa. A közvetítés kilátásait il­letően kedvezőtlen előjel, hogy a Jasszer Arafat támo­gatóival szemben álló lázadók két vezetője, Abu Szaleh és Abu Mussza ezredes elvetette az El Fatah belső válságának kívülről jövő megoldását. Az ügyet a szervezeten belül kell rendezni — hangsúlyozták —, nincs olyan palesztin csoport vagy arab állam, amely meg­oldást találhatna az- El Fatah belső problémáira. Ez az ál­lásfoglalás értelemszerűen azt jelenti, hogy Arafat ellenzéke nem támogatja a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, il­Czechowicz, a LEMP KB PB tagja, a párt lódzi bizottságá­nak első titkára, a KB ifjúsági bizottságának elnöke, azt hangsúlyozta, hogy a párt nem oszlik meg nemzedékek sze­rint. Mint mondotta, a válságból való kijutás érdekében ma kü­lönösen nagy szükség van a fiatalok energiájára, hazafisá- gára, alkotó aktivitására. Ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a munkajellegű aktíva­értekezlet olyan gyümölcsöző eredményeket hoz, amelyeket a párt jól alkalmazhat az if­júság körében, illetve az ifjú­sággal közösen végzett mun­kájában. Az aktívaértekezlet a meg­nyitó és a referátum, után hozzászólásokkal folytatta munkáját. H azánk és a Francia Köz­társaság kapcsolatai ren­dezettek, a békés egymás mellett élés alapelveinek meg­felelően a két állam érdekei­vel összhangban fejlődnek. E kontaktusok bővülésének té­nyei különösen az utóbbi két évtizedben szaporodtak: a két ország 1963-ban emelte nagy­követi szintre diplomáciai kapcsolatait, 1968-ban Párizs­ban létrejött az első magyar— francia miniszterelnöki talál­kozó. A két állam vezetői kö­zött a legmagasabb szintű kap­csolatfelvételt Kádár János 1978-as párizsi látogatása je­lentette. Ezt a látogatást vi­szonozta tavaly júliusban Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság elnöke. A magas szintű látogatások sorából ugyancsak kiemelke­dik Lázár György 1979-es franciaországi útja. Gyakoriak a szakminiszterek eszmecse­réi, a két külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek ta­lálkozásai is: a francia diplo­mácia vezetőjét például 1980- ban látta vendégül Budapes­ten magyar kollégája, Púja Holnap várják Moszkvába Helmut Kohlt, az NSZK szö­vetségi kancellárját. A látoga­tást komoly érdeklődés előzi meg; szovjet részről mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tottak az NSZK-hoz fűződő kapcsolatoknak, amelyek kü­lönösen a hetvenes évek ele­jén bekövetkezett áttörés után teljesedtek ki, váltak szerte­ágazóvá. Kohl kancellárnak ebben a minőségében ez lesz első moszkvai útja. A kiterjedt kapcsolatrend­szernek minden bizonnyal va­letve Algéria és Szaúd-Ará- bia békéltető célzatú kezde­ményezését. Bár a PFSZ végrehajtó bi­zottsága sajnálkozását fejezte ki Arafat Szíriái kiutasítása miatt és állást foglalt a Szí­riái—palesztin testvéri kap­csolatok megóvása mellett, Szíria egyelőre nem adta je­lét annak, hogy hajlandó len­ne a PFSZ vezetőjével való viszony rendezésére. Közben Philip Habib ame­rikai elnöki megbízott és kí­sérete tegnap Izraelből visz- szaérkezett Bejrútba, ahol újabb tárgyalásokat kezdett Elie Szalem libanoni külügy­miniszterrel a május 17-i Iz­raeli—libanoni csapatkivonási megállapodás végrehajtásáról. Olaszországban elkezdődött a választás utáni politikai vi­ta arról, hogy milyen kor­mány lépjen a leköszönő Fan- fani-kabinet helyébe. Az OSZP — a jelek szerint — leírta Fanfani kormányát, és felvetette azt a kérdést, hogy a miniszterelnöki posztot ne kereszténydemokrata politi­kus töltse be. Az OSZP nyíl­tan ugyan még nem követeli magának a Chigi-palota bár­sonyszékét, de a kulisszák mögött komoly erőpróba sejt­hető a miniszterelnöki hiva­tal „bevételéért”. Bettina Craxi, az OSZP fő­titkára az Avanti! tegnapi számában vezércikkben hatá­rolta el magát az OSZP egyik vezetőségi tagjának Formicá- nak attól a javaslatától, hogy foglalkozzanak komolyan az OKP „demokratikus alternatí­vára” vonatkozó javaslatával. A L’Unita, az OKP lapja, tegnap óva intett a régi öt­párti koalíció felújításától. Úgy vélekedett, az sem tarta­na tovább elődjénél, belső el­lentétei rövid időn belül szét­forgácsolnák. Frigyes pedig Idén február­ban tárgyalt Párizsban. Im­már hagyománya van a tör­vényhozó testületek együtt­működésének: 1962-ben ala­kultak meg a baráti parla­menti csoportok. A kétoldalú politikai kap­csolatok folyamatos javulása lehetőséget adott a gazdasági kontaktusok bővítéséhez. Az elmúlt évben Franciaországba irányuló exportunk — a je­lenlegi dollárárfolyamon szá­molva — 130 millió, Francia- országból érkező importunk pedig 190 millió dollár volt. Kivitelünkben a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kek mellett nőtt az ipari kész­termékek, fogyasztási cikkek aránya. Francia partnereink­től vegyianyagokat és gyógy­szeripari termékeket, elektro­nikai alkatrészeket, gépeket, műszereket és különböző fo­gyasztási cikkeket vásárolunk. Gazdasági kapcsolataink még számos kiaknázatlan lehetősé­get rejtenek: a magyar—fran­cia árucsere összforgalmúnk­nak mindössze két százalékát teszi ki. A magas szintű talál­kozókon kölcsönös szándék mutatkozott az árucsere-for­galom fejlesztésére, az árucse­rébe bevonható új területek feltárására, a kooperációk számának növelésére, s közös fellépésre a harmadik piaco­kon. Példamutatóan élénkek, gyümölcsözőek a Franciaor­szággal kialakított kulturális kapcsolatok.” A magyar kultúra francia- országi terjesztésében ered­ményesen tevékenykedik a párizsi magyar intézet, amely évente számos hangversenyt, irodalmi estet, előadást szer­vez, s aktivitása más frandá városokra is kiterjed. A Ma­gyar Tudományos Akadémia koordinálásával sokrétű kap­csolatrendszer alakult ki a hazai és a francia intézetek között. Számos közös műsor elkészítését, Illetve sugárzását tervezik a kétoldalú rádiós és televíziós együttműködési megállapodások is. Mindezek segítik a két nép egymásról alkotott képének teljesebbé, gazdagabbá, hitelesebbé téte­lét. K apcsolataink további fej­lesztéséhez, elmélyítésé­hez járulhat hozzá Pierre Mauroy francia miniszterel­nök közelgő magyarországi látogatása. Száz MX-rakéta felállítása csak az első lépés? Titkos aaieríkai tervek Kétnapos tanácskozás Gdanskban Megnyílt az ifjúsági pártaktíva Arab és palesztin diplomáciai kísérletek Továbbra is feszült a helyzet A szakszervezetek közben Pierre Mauroy hazánkba látogat Magyar-francia kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents