Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

1983. JtLITJS 3., VASÁRNAP xf&Arm Kevesebb hivatal küszöbét koptatva Az ügyfél, a lakosság nyer vele Távirati stílusban a már ismert tény mindössze ennyi: a Pest megyei Tanács, a Tanácstörvény 12. paragrafusa első bekezdésének e pontjában biztosított hatáskörében eljárva, 1933. július elsején önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkörrel bíró közlekedési osztályt hozott létre. Kérdéseinkre ezzel kapcsolatban a legilletékesebb, az új osztály vezetője: Valkai György válaszolt. • Ml húzódik meg a testület, a tanács döntése mögött? Miér, volt szükség arra, hogy az épí­tési, közelekedési és vízügyi osztályból kiváljon az önálló közlekedési? — Nyilván sokak első reak­ciója az: egy osztállyal megint több van a megyei tanácson. Ám a döntés korántsem volt öncélú, hiszen a Miniszterta­nács határozatának értelmé­ben a közlekedés- és a hírköz­' lés állami irányítási rendsze- " rének korszerűsítésén a sor. Ebnek jegyében, első lépésként egyes közlekedési feladatok 1983. július elsejével a Közle­kedés és Postaügyi Miniszté- ' riumtól a megyei tanácsok hatáskörébe kerülnek. • Jelentősége ennek a lakos­ság szempontjából?- — Nagyon leegyszerűsítve, közérthetővé téve a választ: a sokszor bonyodalmas, hosza- szadalmas ügyintézés megszű­nik. Jelentőségé pedig az, ke­vesebb helyre kell és lehet be­adni a fellebbezést, így a dön­tés ideje lerövidül. Az a törek­vés fogálmazódik meg ebben Is (fntíy az államigazgatásnak, s így a Pest megyei Tanácsnak Is sajátja!): az ügyintézésből iktassuk ki azokat a tényező­ket, melyek feleslegesen irri­tálják, bosszantják az érintet­teket, a lakosságot. Például a víz-gáz bevezetéséhez kapcso­lódó burkolatbontásra egy adott utca, útszakasz forgal­mának szervezésére a helyi ta­nács ad engedélyt. S ha vala­ki döntésével nem ért egyet, fellebbezése hozzánk kerül. Kiiktatódtak, iktatódnak a köz­beeső fórumok, s a határidők ■^ftjöig a líüSfőnbégy fős' osztályt gyttts, "áfn ennek ellenére át­gondolt döntés meghozatalára szorítják. • Gyors és átgondolt. Itt áll­junk meg. Milyen teltételekkel bír az új osztály ahhoz, hogy szakmai szempontból Is eleget , tegyen a követelményeknek? —- A szakmai felkészültség és a létszám oldaláról egyértel­műen éleget tudunk tenni a feladatoknak, a követelmé­nyeknek. Egyetlen dolog-kíván­kozik ide, útbaigazításként: az úgynevezett „előttes szervek­nél" keletkezett ügyek intézé­sére, a döntésre ők kötelesek. Július elseje, az osztály léte nem jelenti azt, hogy ezek át­kerültek, kerülnek hozzánk. Mi csak azt intézzük, visszük tovább a döntésig, ami az em­lített dátum után az osztály­hoz kerül. Azt hiszem ennek a megoldásnak az ésszerűségét, célszerűségét senki sem vitatja majd. • Mi ar, ami igazán éűj az osztály feladatkörében? — Ami a feladatköri listát illeti, az huszonkét stencilezett oldal: Lesz munkánk! Szinte az első helyen szerepel: a hajó- ■zással kapcsolatos egyes fel­adatok ellátása. Ez önmagában még nem lenne új, dé tegyük hozzá, a főváros területe épp­úgy a mi hatáskörünkbe tar­tozik majd ebben a tárgykör­ben mint Pest és Nógrád me­gyéé. Elébe vágok a kérdésnek, s felteszem, hogy válaszoljak is rá iziben: Mit is jelent ez? Sportolási célokra használt hajók és személyzetének vizs­gáztatását éppúgy, mint a kompok, révcsónakok képesítő okmányainak kiadását az ott dolgozókéval együtt. Hogy hol lehet rakodóhely, hol köthet­nek ki a sportolásra vagy a körfogalom lebonyolítására használatos hajók, hol lehet a kikötő, ennek meghatározására is az osztály feladata. Me­gyénkben pedig komp-, révát­kelőhelyek létesítése, áthelye­zése is témaként az osztály asztalára kerül. Még menet­rendjük Ellenőrzése is. ® Ésszerű és célszerű a Nóg- ráü megyeieket Pesten vizsgáz­tatni? — Csak látszólag nem az. Ám ha hozzáteszem azt, hogy a szakemberek itt találhatók meg, már nincs köztünk vita. Kiegészítve azzal: eddig csak Budapesten lehetett vizsgázni, most hat megyét jelöltek ki, a hajózási feladatok elosztása során erre á munkára. Azt hi­szem a korábbi megoldásnál a mai sokkal ésszerűbb, cél­szerűbb, s talán kevesebb idő- veszteséget okoz a vizsgázók­nak, mint az ezt megelőző gya­korlat. @ A már említett, huszonkét oldalas feladat-meghatározás­ban az általános tennivalók címszó alatt szerepel az árellen­őrzés, s a gépjáxmüközlekedés is.. JVjit.jelent... ez a gyakorlat­ban? — Áz árellenőrzés címszó nem kevesebbet jelent, mint a fuvarozási, közúti közlekedés­hez kapcsolódó szolgáltatások ellenőrzése a tanácsi vállala­toknál éppúgy, mint az általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek ipari részlegeinél. A gépjár­mű-közlekedésnél pedig pél­dául a közületi személygépko­csik szabálytalan maqáncr használatát bírságoljuk, a be nem vallott térítésköteles üres futást is. üzemanyagbírságot szabunk ki, ha erre szükség van. S mi adunk ki engedélyt magánszemélyeknek fuvaro­zásra a jármű használatához, s az üzemben tartáshoz. Ritka eset, de említést érdemel: akt­kor is hozzánk kell fordulni, ha valaki járművet épít össze. átalakít. Az előzetes engedély tőlünk származhat. De az üzemanyag-Jfogy ásztásra, túl­fogyasztásra is kiterjed a fi­gyelmünk. • Az osztály «létrehívásával egyidőben átszervezik a Pest megyei Közlekedési Felügyele­tet, s az Autóközlekedési Tan­intézetet. Jogállást tekintve erek kinek a felügyelete, irányítása alatt dolgoznak? — A tennivalók sorában új. hogy az Autóközlekedési Tan­intézet oktatási munkáját, szakágazati működési rendjét az osztály ellenőrzi. De a vizs gapályák felszerelésének, be­rendezésének milyensége is az asztalunkra került. A közleke­dési felügyelet pedig a jármű­vek műszaki állapotát például éppúgy ellenőrzi a telephelye­ken, mint ahogy javaslatot tesz számunkra a menetrend- szerű személyfuvarozás enge­délyezésére, üzemanyag-fo­gyasztás mérésre történő be­rendelésre is. Sok minden kí­vánkozna ide, de a terjedelem véges, mint erre néhányszor menet közben utalt. Úgy hogy a kép, amit én adok, koránt­sem teljes, nem is lehet az. Ügy érzem, a feladatok nagyon is összetettek. Nem szeretek ismétlésekbe bocsátkozni, csak a nyomaték kedvéért mondom: nagyon sok munka vár ránk. Lesz mit tenni, miben dönteni állást foglalni, javaslattevő jo­gunkkal élni. Nem egy osztály- lya-1 több ez az államigazgatá si munkában, a megyei tanács­nál, .hanem arra, hivatottba la,-, kossá* * *-i~kŐzütetek ügyeinek, vitelében példáját adja annak; hogyan lehet egyszerűbben, ésszerűbben, gyorsabban. Nem a mi érdemünk, hogy ilyen példaadásra módunk nyílik, hanem a Minisztertanács ama döntéseinek, melyek az állam­polgárok, intézmények, válla­latok ügyes-bajos dolgainak egyszerűsítését szolgálják. Varga Edit Ellenállások Havonta több millió porce­lán alapanyagú huzalellenál­lást készítenek a Kőbányai Porcelángyár verőcemarosi üzemében. Az ellenállás vég­ső -méreteit a köszörűgépekkel adják meg. A gépek kezelői­től nagy figyelmet követel ez a munka, hiszen ezrednyi pon­tosságú méretre kell csiszolni az ellenállásokat. Barcza Zsolt felvétele Ceglédi kísérlet Ötleteket várnak A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat érdekes kísérletbe kezdett ezekben a hetekben. Július 10- ig kérdőíveket osztanak szét a vásárlók között; javaslatokat, ötleteket várnak vevőiktől. A lapokat az üzletekben elhelye­S hogy véleménynyilvánítás-' ra ösztönözzék a vásárlókat, ezért aki a kérdőív alján talál­ható sorszámot megőrzi, a jú­lius 19-i sorsoláson tárgyjutal­mat nyerhet. A vállalat vezetői remélik, hogy a beérkező javaslatok megvalósításával tovább emel­hetik a szolgáltatás színvona­lát. Magas színvonalon, gazdaságosan Kern titkait cél: tablet exportra Napjaink túlzás nélkül leg­jelentősebb célja az export, tehát a külföldre készülő ma­gyar termékek minőségének és mennyiségének növelése. A legkisebbektől a legnagyob- bakig, minden üzem és gyár elsőrendű feladata, hogy en­nek a követelménynek magas színvonalon, s nem utolsósor­ban minél gazdaságosabban tegyen eleget. Tudják ezt szű- kebb pátriánk vállalatainál is, ezért számolhatunk be két Óriás tükrük tucatszám Városi közlekedésünk fontos kellékeit, az óriás visszapillantó »ikrük tucatjait a Vörös Október Tsz Öcsai úti részlegében készítik. gyáróriásunk, a Csepel Autó­gyár és a Pestvidéki Gépgyár sikereiről. A szigethalmi Csepel Autó­gyár idei termelési terve mint­egy tíz százalékkal haladja meg a tavalyit. Az év első felében biztató eredmények születtek. Időarányosan az ár­bevételi és a készárutervet várhatóan túl is teljesítik. A javuló munkakörülményeknek, a növekvő jövedelmeknek és az ésszerű gazdálkodásnak köszönhetően hosszú évek óta először mondha­tó el, hogy jóval keveseb­ben fordítanak hátat a gyárnak. A szocialista országokba irányuló export szintén idő­arányos, maradéktalan teljesí­tése mellett az első félévben a megszokottnál jóval na­gyobb mennyiségű termék ju­tott tőkés piacokra. A népszerű mezőgazdasági teherautócsaládot tovább­fejlesztették, erősítve ez­zel piaci pozícióikat. Elkészült az Ikarusnak szánt hatezer-háromszáz darab al­váz isi A Csepel Autógyárral szom­szédos Pestvidéki Gépgyárban a terveknek megfelelően ala­kul az árbevétel, s a várako­zásokon felül teljesítették mind a szocialista, mind a tőkés exporttervet. A belföldi megrendelések kielégítése mellett hét zománcozógéppel készítettek többet KGST-beli partnereiknek. Ennek értéke összesen mintegy 26 millió fo­rint. Az így felszabadult ka­pacitásokat a következő ne­gyedévben az export további bővíté­sére, a jövő évi nagyobb vállalások gyártási kapa­citásának előkészítésére fordítják. A piackutatók adatai szerint komoly lehetőségek vannak az exportmennyiségek növelésé­re. A HÉT HÍRE HEIYSZINRAJZ 0 A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szövetkezetek gazdasági kapcsolatait vitatta meg. 0 Megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara Pest me­gyei területi összekötő bizottsága. 0 Nemzetközi szarvasmarha-tenyésztési konferenciát rendeztek Bu­dapesten. 0 Országos úttörő, népijáték- és néptánc- fesztivál színhelye volt Kecskemét. 0 A hét híre az is, hogy a Magyar Földrajzi Társaság megtartotta 107. közgyűlését. Meseként hangzik, pedig igaz: száz esztendeje Pest- Pilis—Solt—Kiskun vármegye még Tolna, Csongrád várme­gyékkel is szomszédos volt, nemcsak azokkal, .amelyekkel ma változatlanul érintkezik; Hevessel, Fejérrel, Bács-Bod- roggal, Szolnokkal, Komá­rommal, Nógráddal. Ott lel­hetjük a régi térképen azokat a szomszédokat is, amelyeket közben ködként oszlatott fel a történelem szélvihara, Eszter­gom, Hont vármegyéket. Ezt a feloszlatást akár szó szerint érthetjük, hiszen így jutott Pest vármegyének Nagyma­ros, Kösd például, amint e képletes szélvihar választotta le tőlünk Hatvant, Kecskemé­tet, Kiskunfélegyházát, egé­szen Sükösdig, Bogyiszlóig; a mai Pest megye 1950-ben jött létre. Amiből már nem me­részség levonni a következte­tést, hogy bár egy-egy terület földrajzi jellemzői stabilak­nak látszanak, maguk a köz­igazgatási területek — hosz- szabb időszakot nézve — ko­rántsem tartoznak az állan­dónak vehető tényezők közé. Ma a megye területe sze­rint a harmadik, népessége alapján az első az országban, a lakosság változatos termé­szeti viszonyok között él, hi­szen az alföldi jellegű vidé­kek éppúgy megtalálhatók e közigazgatási egység térképén, mint a domb- és hegyvidé­ki'"Aisf,, i megyé^fimagi^ • salpb pontjába kíván feljutni, annak a Börzsönyben a Csó­ványosra — 939 méter — vagy a Nagy-Hideg-hegyre — 865 méter — kell felkapasz­kodnia, míg a legmélyebbre igyekvő célja csakis a Solti- lapály lehet, mert annak a tengerszint feletti magassága a legkisebb, 98—110 méter. A megfogható tények tudomá­nya, azaz a földrajztudomány olyan részekre tagolja a me­gyét, mint a Börzsöny, a Pi­lis, a Budai-hegység, a Gödöl- lői-dombság, a Pesti-meden­ce, a Duna—Tisza közi ho­mokos hátság északi része, a Tápió völgye, a Csepel-, a Szentendrei-sziget. Fontos-e, hogy eligazodjunk a földrajztudomány gyűjtötte seregnyi tapasztalat és isme­ret birodalmában? Vélhet­nénk, nem. Tévedünk. A földrajzi tényezőknek lénye­ges szerepe van abban, egy­egy körzetben érdemes-e vét- ni, ültetni napfényigényes nö­vényeket, hol miként alakul a csapadék átlagos mennyisége — mert a Börzsöny körzeté­ben 800 milliméter hull éven­te, az alföldi tájakon viszont be kell érni 500—550 millimé­terrel —, a talajadottságók mire kínálnak reményt. Ezek az adottságok ugyanis nem túlzottan kedvezőek, a barna erdei talajok, a homokkal ke­vert erdei talajok, a mezőségi, az öntéstalajok, a homokfol­tok nem tartoznak a legkívá­natosabbak, a legjobbak közé, a szikesekről már említést sem téve, holott á megyében ez utóbbiak jelenléte viszony­lag tekintélyes. Folytathatjuk az elnagyolt, kapkodva húzott vonalakkal készült helyszín- rajzot azzal, hogy a magye legfontosabb bányaterméke a kő, más ásványi kincsekben bizony szegények vagyunk, s bár o napsütéses órák szá­mában nem nagy az eltérés,— a megye északi területein 1950—2000, a déli részeken 2000—2500 óra —, korántsem állítjuk, mindenkire egyfor­mán jut a fényből, a meleg­ből, főként, ha átvitt értelmet adunk a megfogalmazá mák. Ritkán vesz térképet a ke­zébe a mindennapjait élő em­ber, hiszen nem a hegy- és vízrajzra, még csak nem is a gazdaságföldrajzi jellemzőkre h.etyszínrtéJé'ár irüjéira, ahol ö él, ahol boldogulni akar. . Nem feledve ezt, meggyőződéssel állítjuk: a nagy térképek és a kis körzetek helyszínrajzai összefüggnek, egyik a másik nélkül keveset ér, azaz hasz­nok, ha a nagy és a kis térké­pek összhangban állnak egy­mással, egyszerre láttatják a részt és az egészt. Az elénk tett meg a tudatunkban ké­szített helyszínrajzoknak ezért kell egymásra vetítetten mu­tatnia tegnapot és jelent — azt például, hogy a megyében a felszabadulás előtt a húsz főnél többet foglalkoztató üzemek száma harminckettő volt, ma pedig fölötte van, a félezernek —, ezért kell egy­szerre látni eredményt . és gondot, haladást és akadályt, mert az ilyen helyszínrajeok kínálnak biztos eligazodást. Mészáros Ottó A harmonlkás felderítő í A kurszki csata 1913. Július Y 5. és augusztus 23. között zaj- V, lőtt le. Óriási szerepet já:szolt . abban, hogy gyökeres fordulat ^ állott be a Nagy Honvédő Há- í ború menetében. A szovjet csa­Y patok meghiúsították az ellen- Z ségnek azt a próbálkozását, í hogy a sztálingrádi csatában el- £ vesztett stratégiai kezdcményc- ^ zést ismét a kezébe ragadhas- j sa Az alábbi történetünk a '/ kurszki csata egyik résztvevö- 4 jérő: szól. T izenegy éves kisfiú jelent meg 1942 áprilisában egy aluban, amelyet elfoglaltak a iasiszták. Nem messzire a •eggelihez készülődő német catonáktól. leült egy ház kü- izöbére és halkan harmoni- cázni kezdett. A muzsikára íamar felfigyeltek a katonák, ;örü Ivettek a kis legényt, aki :gyre bátrabban játszotta a lémet slágereket. Együtt dú- iolgattak vele, hátba vereget- ék, rossz német kiejtés-én na- lyokat nevettek. Szása, afnint bátrabbnak írezte magát, el kezdte játsza- íi a Rosamunda nyitányt, és iszrevétlenül bekapcsolta a íarmonikába épített rádió­idét. Az éter szárnyán elin­mi vár az unokájukra, de jia tudták volna, sem készíthet­ték volna fel jobban. Később nagy hasznát vette, hogy ez öregektől megtanult németül és tudott játszani a harmoni­kán. Szívós, kemény fiú volt, így később eh tudta viselni a háború nehézségeit és nélkü­lözéseit, a kínzó hideget és éhséget, a néma erdőkön, a hangtalan mocsarakon járva- kelve tájékozódni tudott. A 2-ik harckocsizó hadse­reg 34. gépesített brigádjának parancsnoka, Nyikolaj Ohman ezredes nagyon ragaszkodott a fiúhoz. Azóta, hogy még Szi­bériában Szása jelentkezett az alakulatánál, apja helyett aoja Volt. Amikor a legényke elment egy-egy feladat vég­rehajtására, az ezredesnek* nem volt nyugalma, amíg a kis felderítő vissza nem tért. A lekszandr Eihman ma Tyumenyben él, mérnöki az északi és az északnyugat- szibériai olajvezetékek köz­pontjának szállítási osztályán. Szeret vadászni, és bár nem fiatal ember, fáradtság nélkül legyalogol tíz és tíz kilométe­reket.' Kifogyhatatlanul tud mesélni a tajga csodás állat­világáról. dúlt az első jelentés: Megér­keztem. Pontosan a falu kö­zepén húzódik a védelem , má­sodik vonala. A bal szárnyon hat löveg, hálóval álcázva ta­rackok. Kis idő múlva a legényke olyan észrevétlenül tűnt el, ahogy megjelent. Ez csak egy epizód , Szasa Eihman, a 298. lövészhadosz­tály „ezred fiának’’ háborús élményei közül. Egy szibériai faluban hat­éves korától a nagyszüleinél nevelkedett. A nagyapa sok­szor magával vitte unokáját a tajgába, ahol a kisfiú megta­nulta olvasni a vadak nyomát, szokásait, megtanulta, hogyan tájékozódjon az erdőben a nap állása és egyéb jelek sze­rint. Egészséges, keményköté­sű legénybe lett belőle. Hár­mon! kázni a nagymama taní­totta meg. Szásának kitűnő érzéke volt, egyszeri hallásra is könnyen megtanulta a dal­lamokat. Nagyapó, nagyanyó termé­szetesen nem sejthette, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents