Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
1983. JÜLIUS 26., KEDD "sJCídav A szülőfaluban Fürst Sándor emlékezetére Fürst-e-mlékünnepséget rendeztek vasárnap a Vas megyei Rum községben. A Rába-parti faluban, Fürst Sándor szülőházánál, a szombat- helyi és a sárvári járás KISZ-f ratal jai, valamint a mártír nevét viselő brigádok, iskolák vezetői, képviselői, a község dolgozói emlékeztek arra, hogy Ötvenegy évvel ezelőtt gyorsított eljárással ítélték halálra a Horthy-Ma- gyarország bírái Fürst Sándort és Sallai Imrét, a magyar munkásosztály két kimagasló egyéniségét. Méltatták a mártírok életét, munkásságát, akik minden tevékenységükben példát mutattak a mai fiataloknak is. Az emlékezés után megkoszorúzták a szülőházon elhelyezett emléktáblát, s megtekintették a Szülőházban berendezett emlékmúzeumot. Európai kongresszus Budapesten A falvak szociológiája Hétfőn Budapesten, a Kertészeti Egyetemen ünnepélyesen megnyitották a IX. európai faluszociológiai kongresszust. Az ötnapos tanácskozás házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia, s a szervezésben nagy szerepet vállalt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Harmincegy országból 300 szakember vett részt a megnyitó plenáris ülésen, így a jelenlegi, szocialista országban első alkalommal rendezett faluszociológiai kongresszus minden korábbi hasonló eseménynél nagyobb szabású. A tanácskozáson elsősorban a faluban végbemenő folyamatok társadalmi következményeit igyekeznek elemezni a szociológia módszereivel, s összehasonlítják az eltérő fejlesztési stratégiákat. A kongresszus foglalkozik a parasztsággal összefüggő elméleti kérdésekkel, a falusi társadalmi rétegek helyzetének, szerepének jobb megismerésével is. A Kertészeti Egyetem épületében — ahol a kongresszus tiszteletére hétfőn a magyar falu és a magyar mezőgazdaság életét bemutató reprezentatív kiállítás nyílt — Ad Nooij, az Európai Faluszociológiai Társaság holland elnöke üdvözölte a résztvevőket. Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány és a tárca nevében köszöntötte a szociológusokat. Az első előadást Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a kongresszus magyar szervező bizottságának vezetője tartotta a ftlupolitika magyar sajátosságairól. Este a Kertészeti Egyetemen Váncsa Jenő- fogadást adott a XII. európai faluszociológiai kongresszus résztvevői tiszteletére. Bizalmiak birodalma Szólni és tenni: összetartozik Varga Imréné Hófehér gallér, fekete-fehér pöttyös köpeny. Rakoncátlan rövid fekete tincsek keretezik arcát, csupán melegbarna tekintete árulkodik arról, hogy a komolyság mögött egy mélyen érző, kevés szavú ember lakozik. Első látásra a kívülálló így jellemezné Varga Im- rénét, a bugyi telefongyár főbizalmiját, aki július elsejével lett a szerelde művezetője. A nyolcvanas választásnál nem volt rajta a jelölőlistán, mégis a többiek rá szavaztak. Mint mondja, meglepte ez a 'bizalom. Azóta is igyekszik megfelelni társai elvárásának. A szereidén kívül, ahol ő maga is dolgozik, a tekercselő, a korbácskötő, a tápegységsze- relő, a forrasztó, a bemérő és a keretszerelő műhely munkásai tartoznak hozzá. A dolgozók majd 90 százaléka nő. Az átlagéletkor nem több 35- nél. ő azt mondja, semmi gondja velük. Senki számára sem ismeretlen Katika, ahogyan Varga Iftirénét társai szólítják, hiszen serdülőként került a gyárba. — Gyereklány kora óta ismerem — magyarázza Farkas Sándor, a szakszervezeti bizottság titkára — mindig megbízható, szorgos ember volt. Mikor megválasztották, gyakran kért tőlem segítséget. Amit tudtam, elmondtam neki —, a fal mellett álló könyvespolcra mutat, ahol a szakszervezeti életről és a politikáról szóló könyvek sorakoznak — utóbb már az a gyakori, hogy nem kérdez, csak megy a polchoz és veszi le a számára megfelelő könyvet. Válaszok a miértekre — Ez is hozzátartozik a fő- bizalmisághoz — s szinte zavartan mentegetodzik, hogy a miértekre keresi folyton a választ. — Tanulni kell, ahhoz. hogy naprakészen mindig tudjak válaszolni. Képeznem kell, magam. Ezért aztán egyáltalán nem ritka, hogy még estéimre is jut az olvasnivalóból. Vargáné nemcsak politikai témákban, hanem a vállalati gondokban is járatos. 1962- ben 15 évesen keretforrasztóként kezdte, majd 1976-ban mechanikus műszerész lett. 1978-ban iratkozott be a Híradástechnikai Szakközépiskolába, és annak elvégzése után most februártól kezdte el a technikusi minősítő tan- folyamot. Két gyermeke van, két fiú: a 16 éves Imre és a 10 éves László. — Nem vagyok a szavak embere, úgy hiszem kevés szóból is ért az ember, nem beszélni: tenni kell. Ez perszenem jelenti azt, hogy nem hallgatom végig a hozzám- fordulókat, csupán o tömör beszédüeket jobban szívlelem. Azt vallja, hogy számára kis ügyek nincsenek, mert mindenkinek a saját fájdalma a legégetőbb. Fordulhatnak hozzá segélykéréssel, túlóragonddal, vagy bármi mással, intézkedik. Kudarc is éri néha, de azt mondja, hogy arról éppúgy számot ad a választóinak, mint a sikerekről. Érvelni tudni kell — Valóban sok múlik egy bizalmin — magyarázza Püspöki Mihály, a tmk szerszámüzemének főbizalmija. — Ha valaki nem alkalmas erre a posztra, gyorsan kiderül. Érvelni, állítását igazolni és bizonyítani tudni kell egy bizalminak, és ha ez nem történik meg, lehet bár igaza, máris csatát vesztett. Ügy hiszem, még többet kellene ezért törődni a kiválasztásukkal, de az oktatásukkal és a képzésükkel is. Éneikül akár aranykönyvbe is írhatják a SZOT-határozatot, semmit sem ér, ha nem valósítják meg. Hallottam a szőkésbarna, vidám tekintetű fiatalember társaitól, hogy őróla csak jókat lehet mondani. Talpraesett, szókimondó. A többiekért mindig kiáll, és nem rejti véka alá a váleménvét sem. — Hibámul róják fel sokan, hogy nem tudom tartani a számat. De kérdem én, lehet-e titkol ni valója annak, aki igaz úton jár? Püsoöki Mihály is gyerekkorától dolgozik a Telefon- "várban, itt sajátította el a lakatosszakmát. Ezen a tavaszon nevezték ki a tmk művezetődének. — Ügy tűnik, hűséges — jegyzem meg. — No nem egészen — teszi hozzá egy csioetnvi huncutsággal a tekintetében —. uavanis jó tíz éve tettem esv baníV<anvart. Három. azaz felles három napot dolgoztam máshol. Három nap története A három nap története — mint meséli —. elég fura história. Az egyik tsz-mellákPüspöki Mihály üzemág jóvaltobb órabért ígért neki. Hajlott a csábító szóra. Kilépett, de sem az első, sem a második napon nem írták be még munkakönyvébe az ígért órabért. Amikor a harmadik napon rámenősségé- nek köszönhetően végre bejegyezték a sokkal kevesebbet. arra kérte az adminisztrátort, hogy a belépett mellé, azonnal írja be azt is, hogy kilépett. — Mondhatom, ekkor sokat tanultam — vakarja meg feje búbját Püspöki Mihály —például azt is, hogy nem lehet mindig engedni a csábításnak. De azt is, hogy nem szabad a fiatalokat elhanyagolni. Köröttünk egyre inkább csábítják az embereket, s ezzel nekünk számolnunk kell. Mindkét főbizalmi kiváló dolgozó is. Mindenkor helytállnak a posztjukon. Néha ez korántsem könnyű, hiszen a család olykor inkább azt szeretné, ha velük és nem a nagy közösséggel foglalkoznának. Ez az élet, ám megoldják ezt a gondot is. Szalai Mária A Malom-öbölben áll egy kerítés Mégis, kié a parti sétány? if A férfi csomagokat, az ‘f asszony a két gyereket ^ vonszolja rohamléptekben ^ a HÉV-től a ráckevei haji jóállomás felé. A Malom- í öbölbe érve bosszúsan tor- 'f pannak meg, nem lehet to- 'f vábbmenni, a parti sé- ' tányt drótkerítés zárja el. ^ Verejtékezve kerülik meg a ^ Vízügy telepét, de a hajót ^ már nem érik el. Visszá- f iramodnak a buszhoz, azt is í lekésik. Szitkozódva ros- íkadnak le a HÉV-állomás r előtti padra. Mérges horgászok Mészáros Árpád — aki olyan régi nyaraló itt, hogy nélküle nincs nyár a szigeten — csak legyint a történetre — így van már hónapok óta, mégsem akarják megszokni — mondja rezignáltam — Aki nem tud a kerítésről, az azért jár pórul, aki ismeri a dörgést, azt pedig reménykedik: hátha már elbontották. Dühösek a horgászok is, mert a hajóállomás előtti kikotort mederben lehetett megakasztani a legszebb pontyokat, harcsákat a környéken. És elmaradoznak azok a családok is, akik a parton pihenve, napozva költötték el a vasárnapot. Ha legalább dolgoznának a kerítésen belül — mert erre hivatkozva zárták le a területet —, akkor még megérteném, de jó, ha hetente egyszer van valami mozgás. Ablakon kidobott pénz volt a sétány megépítése, ha senki sem használhatja — sommázza véleményét. Körmendi Lukács, a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság III. szakaszmérnöksége műszaki biztonsági szolgálatának vezetője nem szívesen beszél. — Tudja, a főnök szabadságon, helyettese pedig éppen pejtgn, yan — .mppjdjd,,. aztán mégiscsak kötélnek áll. ■ — Tévesek az információi próbál beavatni a történtekbe — mert igaz ugyan, hogy sétánynak használták, de valójában ez egy kísérl'eti partszakasz. A Vízügy a saját pénzén építette néhány esztendeje, hogy kipróbálhassa a különféle partvédelmi típusokat. Tehát a mi területünk, hiszen a törvény is előírja, hogy a vízügyi munkálatok miatt a partot hat méter szélességben szabadon kell hagyni. Ollóval átvágták — Nézze csak — mutat ki az ablakon át egy, a parton felfordított hatalmas dereglyére. — Ez például festésre vár, míg más hajókat javítani, vizsgáztatni kell. Ha a járókelők itt alkalmatlankodnának, akkor nem tudnánk rendesen dolgozni. Na és a balesetveszély! Hát igazán megéri az a kis kitérő a hajóállomás felé, hogy ne történjék semmi baj. Ám még így sincs nyugtunk. Amikor például a kerítést építettük, a horgászok nem akartak odébbállni, ezért kénytelenek voltunk közéjük felhúzni a drótot, a társaság egyik fele kintmaradt, a másik fele bent. Már aznap éjszaka ollóval Ha indul a hajó, a kerítésen is átugrálnak Erdösi Agnes felvétele AlválhlRozó a Csepel Autó Fejlesztési együttműködés Az Ikarus szovjet partnereivel kooperációs szerződést kötött a Moszkva melletti likinói autóbuszgyár rekonstrukciójának támogatására. Az együttműködésben alvállalkozóként vesz részt az Autóipari Kutató .Vállalat, a Csepel Autógyár és a Kogépterv A magyar vállalatok egy új gyár terveit, gyártástechnológiáját készítik el. A várhatóan 1937-ben befejeződő munka eddigi szakaszában elvégezték a Liaz 52—56-os új autóbusz korrózióállósági, szilárdsági, élettartami, technológiai vizsgálatát is, ehhez a szovjet gyár teljes műszaki dokumentációt és kísérleti autóbuszt adott. Az együttműködésben részt vevő vállalatok külön szerző dést kötöttek az egyes felada tok ellátására. A Csepel Autó gyár az alváz és az ebbe épülő részegységek, a forgácsolt alkatrészek gyártásterveit, a galvanizálási és egyéb félti letkezelési munkák, valamint az alvázgépészeti szerelések komplett technológiáját készíti el. Eddig a munka csaknem felével végeztek, s a terve zést várhatóan az ősszel feje zik be a szakemberek, akik a tennivalók ellátására kisvál lalkozást is létrehoztak. Jövő re a részletes technológiai dokumentáció készül, el. átvágták, s azóta is rendszeresen rongálják, alig győzzük javítani. Felajánlottuk a pe- cásoknak, hogy bármikor jöhetnek, ha felíratják a nevüket a portással. Tudtommal senki sem élt a lehetőséggel. A .vízügyi törvényt természetesen a nagyközségi tanácsnál is ismerik. — A partszakaszt valóban szabadon kell hagyni, nem lehet beépíteni, de ez a vízügyre is vonatkozik — érvel Bukovszky István műszaki főelőadó. — Ugyanis állami közterületről van szó, amelynek üzemeltetője a tanács. A sétány azért épült, hogy' a hajóállomást könnyen, gyorsan lehessen megközelíteni. A tanács vezettette be a villanyt, fizeti a számlát, hulladékgyűjtőket helyezett ki, gondoskodik a szemét elszállításáról. Ezt a területet semmilyen jogcímen sem szabad lezárni. Különben is, a bekerítésre csak ideiglenes, egy hónapra érvényes engedélyt adtunk ki május Végén, azt is csak utólag. Akkor arra hi- 'Vátkóztak, hogy nyári Vízügyi gyakorlat lesz,- arra kell a hely. A gyakorlatnak régen vége van, de a kerítés maradt. Hiábavaló telefon — Nem csoda, hogy sorra érkeznek hozzánk a jogos lakossági panaszok — mondja a főelőadó. — Többször fel is szólítottuk a Vízügyi Igazgatóságot az eredeti állapot visszaállítására. Ám mindig hivatkoznak valamire, hogy törött sörösüveget találtak a parton és a többi... Erről csak annyit, hogy ha tényleg rendbontás történt, akkor az rendőrségi ügy és nem vízügy. Nem lehet ilyesmiért a tisztességes többséget önkényesen büntetni. — Egyébként legutóbb éppen a napokban telefonáltam, gyors intézkedést kértem. Mivel semmi sem történt a inai, július 20-i postával elküldtem a tanácsi határozatot, miszerint a kerítést három napon belül le kell bontani, ellenkező esetben tízezer forintos pénzbírságot szabunk ki. A kerítés vasárnap jnég állt. Köves László Hét végi műszakok a téglagyárakban Csökkentették a hiányt Az építőanyagok iránti nagy igény kielégítése érdekében több téglagyárban a hét végén sem szünetelt a munka. Budapesten és környékén is sokat tettek azért, hogy csökkentsék az e téren mutatkozó országos hiányt. A csillaghegyi téglagyárban szombaton és vasárnap is egy-egy műszakot tartottak, és 17 600, illetve 15 000 B—30-as falazóblokktéglát gyártottak. A pi- lisborosjenői 1-es számú téglagyárban hétvégi műszak keretében 200 ezer kisméretű lyukacsos tégla készült. A solymári 1-es számú téglagyárban csak szombaton volt termelés és 5600 Alfa—I. típusú tégla került ki az üzemből. a törökbálinti téglagyárban a szombati és a vasárnapi műszak keretében 7500, illetve 5000 födémtéglát termeltek. Szombaton két műszakban, Vasárnap pedig egy műszakban termelt a mályi téglagyár. A dolgozók túlórában készítették a poroton és a válaszfaltéglákat. A várakozó gépkocsik szinte az égetőkemencék mellől vitték el a még meleg téglákat. Ha nem teljesíti a rendelést Kártérítést fizet a MÁV A hétvégi szállítások ösztönzésére a MÁV júliustól kísérletképpen vállalta, kártérítést fizet, amennyiben a íu varoztató egy héttel előre bejelentett és visszaigazolt igényét nem tudja teljesíteni. A MÁV új kezdeményezése egyike azoknak a szervezési intézkedéseknek és kedvez menyeknek, melyek célja, hogy a vasúti teherkocsik aétvégi kihasználtsága javuljon. így a vasút évente 3—4 millió tonnával több árut továbbíthatna, ami különösen az őszi csúcsidőszakban jelen tene nagy segítséget, amikor a mezőgazdasági termények többsége elszállításra vár Ehhez viszont az szükséges hogy a fuvaroztatók fogadják is az árut, gondoskodjanak kirakodásáról. Az első félév tapasztalatai azonban azt mutatják, h ig.v -i Kedvezmények még mindig nem a kívánt mértékben ösztönzik a fuvaroztatókat. a hétvégi szállítmányok ki- é- berakodására, Hétfő reggelente általában 2 ezer kocsival több vár kirakodásra, mint a hét más munkanapján. Mosl 1,3 százalékkal kevesebb árut rakodnak be, mint azokon a hétvégeken, amikor szombaton is rendes munkarend szerint dolgoztak, a kirakodások aránya pedig 0,3 százalékkal csökkent. A megrendelőknek több mint a fele — általában azok a vállalatok, ahol folyamatos munkarendben dolgoznak — azonban felkészülten várja áruját. Ehhez a szállítók is az eddiginél több segítséget adnak. Az idei nyáron már több mint 200 MÁV— Volán közös komplex rakodóbrigád dolgozik a hétvégeken, s a Volán emellett még azt is vállalja néhány nagyobb körzeti pályaudvaron, hogy a szállítmány beérkezését követően nyomban kirakja az árut és közúton továbbítja rendeltetési helyére. Az őszi szállítási csúcs közeledtével a MÁV-nál belső szervezési intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy időben értesítsék a fuvaroztató! a szállítmány megérkezéséről, aminek késedelmes közlését nemegyszer jó- eosan kifogásolták a megrendelők.
