Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

ern 1983. JÜEIUS 23., SZOMBAT árokba löki®, hfepsrte Ai utcái majdnem megiincselték <5 Még különösnek sem nc­^ vezhetö szokás, hogy az apák egy része gyermekük ^ megszületésének örömére a í sárga földig leisszák magu­s' kát. E tradicionális berúgás ^ fölött ráadásul még szemet ^ is huny a közvélemény, á mondván: van-e nagyobb ^ ünnep a családban, mint ^ egy új élet világra jötte? Nos, e látványos ünneplés valóban lehet bocsánatos bűn is, feltéve persze, ha nem csap át kellemetlen, botrá­nyos vagy erőszakos cseleke­detbe. Amikor azonban az örömteli esemény egy gyalá­zatos bűntettbe torkollik, már nincs, nem is lehet mentség. Miként nem volt, nem lehe­tett Tóth István esetében sem. Előrántotta s rugós kést A Rákosvölgye Tsz-ben se­gédmunkásként dolgozó férfi­nak tavaly november végén született meg. a második gyer­meke. Tóthnak első útja nem a kórházba vezetett, hogy meglátogassa feleségét, s megnézze újszülött gyermekét, hanem a kocsmába. Ahol aztán két napon keresztül ün­nepeltette magát röviditalo­kat nyeldekelve (alighanem számolatlanul), s kísérőként sört eregetve le a torkán. A Fährt nevezetű kocsmában másnap déltájban elfogyott a pénze. Hogy tovább folytat­hassa az „ünneplést”, haza­ment, s pénzt vett magához. Ekkor süllyesztette zsebébe azt a rugós kést is, aminek később még komoly jelentősé­ge lejz. Délután az anyja üzent ne­ki, hogy el kellene menni a másik gyermekért az óvodába, Tóth István azonban úgy dön­tött, tovább szórakozik, s anyjára bízta a kicsi hazaho­zatalát. Igen nagy mennyisé­gű italt fogyasztott már el, amikor végre ■ távozásra1 szán­tó el magát. A" I&'ésmáiör dél­után öt óra tájban tántorgott ki, s elindult a művelődési ház közelében levő Kölcsey utcán. ’ Tél eleje lévén, ekkor már sötét volt. A rosszul megvilá­gított utcán haladva egyszer csak megpillantott egy fiatal­asszonyt. aki egyedül igyeke­zett . hazafelé. A részeg férfi túl sokat nem latolgatott: egy sötétebb szakaszon rárohant, elkapta a fiatal nő nyakát, zsebéből kirántotta a rugós kést, a pengét kiugratta, s ál­dozatát az árokba lökte ... Áldozata megpróbált véde­kezni, rúgni, kapálózni, ám Tóth a kést a nyalkának fe­szítette, s megfenyegette, megöli, ha megpróbál ellen­állni. Aztán a kést áldozata torkán tartva hozzákezdett a vetkőztetéshez, letépte a ka­bát gombjait, s közben, hogy ne sikoltozhasson, befogta többször is a fiatalasszony száját. Dulakodásuk közben az ut­cán éppen elhaladt két férfi. A megtámadott nő egy pilla­natra el tudta taszítani nya­kától a kést markoló kezet, s felkiáltott. Tóth azonnal be­tapasztotta újra a száját. A járókelőik azonban mégis csak megtorpantak... Az árokhoz léptek, s talán mert nem látták jól, vagy nem ér­tették a szituációt, megkér­dezték : — Most komolyan csináljá­tok vagy csak hülyéskedtek? Ügy látszik, Tóth részegsé­ge ellenére is ki tudta magát vágni, mert azt felelte: — Persze, hogy csak 'hülyéske­dünk! A két férfi vállat vont, s továbbment. Ha a gyanú, mi­szerint itt még sincs valami rendjén, nem később ébred fel bennük, a fiatalasszony ta­lán megmenekül a meggyalá- zástól. így azonban Tóth időt nyert s a dulakodásban erő­sebbnek bizonyulva megerő­szakolta áldozatát... Segítségért kiabált A két járókelő kis idő múl­tán úgy döntött, mégis csak utánanéz alaposabban ennek az árokbeli dolognak: egy is­merős házban zseblámpát kértek, visszatértek a tett színhelyére, ahol a fiatalasz- szony már kiabált és segítsé­gért könyörgött. Akkor szabadították meg támadójától, amikor a nő két­ségbeesésében rriár a rugós kés pengéjét markolta. Az árokból kiszedett Tóth egy pillanatra egérutat nyert, s megpróbált elszaladni, lehú­zott nadrágja azonban akadá­fiuperorrok, tízen ÄZ EMBERI NEM, s fő­leg annak szebbik ' tagjai legalább ötezer éve illato­sítják magukat. S mikép­pen az ókorban a Kelet, így a XVIII. század óta Fran­ciaország az illatosító sze­rek fellegvára, a parfümök koronázatlan királya szerte a világon ma is a nem ép­pen olcsó francia parfüm. Persze, mindenütt kapha­tók az olcsó, szintetikus ve- gyületek js, de ezek aligha vehetik fel a versenyt egy igazi francia rózsából, a bálnák epekövéből vagy a hód kiválasztó mirigyéből kivont természetes anyag­ból készült parfümmel. Az illatoknak is van di­vatja. Hol a diszkrét vi­rágillatok uralják a piacot, hol az agresszívebb erő­sebb parfümök ejtik rabul a nőket, és persze a fér­fiakat. Napjaink parfümje illat-anyagok alkoholos ol­data. Különleges szagló- memóriával rendelkező szakértők több ezer alap­anyagból állítanak össze egy természetes illatot utánzó vagy egy megálmo­dott lllatköltem-ányt. Fran­ciaországban tíz ilyen szak­értőtől — szuperorrtól függ, hogy milyen is lesz a holnap parfümdivatja. A szuperonrok hóbortos emberek. Mesterségük gya­korlását soha sem hagyják abba, hiszen a munkaesz­közük mindig velük van: autóvezetés közben, társa­ságban, de még álomban is alkotnak. Különleges adott­ságukat folytonosan csi­szolniuk kell a legkülönbö­zőbb dolgok szagolgatásá­val. Egyik kedvenc gya­korlóeszközük — az osztri­ga. Persze — akárcsak a nyomkereső kutyák eseté­ben —, a szuperorroknak is gondosain kerülniük kell például az olyan fűszere­ket, amelyek szaglóérzékü- ket megkárosítják. Napjainkban a jó minő­ségű parfümben a szinte­tikus illatanyagok aránya negyven százalék. Az igazi parfümök azonban nem nélkülözhetik a francia köl­ni szülőhelyén, Franciaor­szág délkeleti részén nevelt levendula, jázmin, rózsa vagy más virágok olaját. A parfümökhöz exotikus növények és állatok illat- anyag-kivonatait is fel­használják, így például a marokkói eukaliptusz-, az indonéziai szantálfáét, a Szomáliái tömjéngyantáét, nem is szólva a citromról, narancsról, a méhviaszról, a dohányról és a paradi­csomról. A PARFÜM nagy üzlet. Európában tíz nőből hét használ parfümöt. A férfi­parfümök csak az elmúlt tíz évben jöttek igazán di­vatba. Az olyan nagy amerikai kozmetikai cégek, mint például az Avon, versenye ellenére a francia gyártók ma is az elsők a világpia­con. A francia gyártók fe­je ma elsősorban a minősé­gi mutatók romlása miatt fáj. Ezt a természetes il­la tanyagoknak mesterséges anyásokkal való válogatás nélküli helyettesítése idézi elő lyozta a futásban, utolér­ték ... A kiabálásra akkorra már a környező házakból is előjöt­tek egy csomóan. S a tömeg­gé verődő emberek, amikor megtudták, mi történt, neki­estek Tóth Istvánnak, s kis- híján megiincselték ... Kórházba kellett szállítani. Ekképpen — és frissen — már ítélkezett is fölötte vala­mi spontán igazságszolgálta­tás. Amire persze Tóth utólag nem is emlékezett. Állítása szerint az utolsó emlékképe az volt, hogy kijött a kocsmá­ból, s a következő, hogy a kórházi agyon felébredt. A törvény szigora Alacsony műveltségű, pri­mitív egyén, összegezte az or­vosi vélemény, tettét kirívó brutalitással követte el. Ál­dozata a soha el nem múló lelki sérülések mellett testit is őrzött egy darabig: a rugós késsel több helyen megsebez­te a nyakát gátlástalan táma­dója, akit egyszer súlyos testi sértés miatt — még 1979-ben — a Monori Járásbíróság négy hónap felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélt. Mostani cselekedete után azonban a törvény szigorúb­ban sújtott le rá. A bíróság első fokon 4 év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. A fellebbezést követően a Pest megyei Bíróság tárgyalta újra az ügyét: dr. Mózsi Sándor tanácsa Tóth István bünteté­sét 6 évre súlyosbította. Az ítélet jogerős. Tamási István Szomjas egerek Amerikai kutatók megál­lapították, hogy a házi egér hónapokig képes száraz magvakon élni egyetlen csepp ivóvíz nélkül. Ho­gyan bírja ilyen hosszú ideig folyadékfelvétel nél­kül? A legtöbb állat négy úton veszít vizet: a bőr pá­rolgása, a légzés, a vizelet és az ürülék útján. Hosz- szú kísérietsorozatok ered­ményeként kiderült, bogy az egér mind a négy úton sokkal kevesebb vizet ve­szít, mint a legtöbb más állat. Vesepapillái — amelyekben a vizelet be­sűrűsödik —, más száraz vidékeken élő állatokhoz hasonlóan rendkívül hosz- szúak. Ha az egér sós eledelt fo­gyaszt, az ürülékkel kivá­lasztott vízmennyiség keve­sebb, mint az eredeti érték 40 százaléka. Ezenkívül az egérvesék sós vizet is ké­pesek feldolgozni. Ha az egér nagyon szomjas, olyan vizet is elfogad, amely há­romszor olyan sós, mint a tengervíz, és amely az ösz- szes többi emlős számára halálos volna. Tengervíz fogyasztása esetén olyan vizeletet választ ki, amely­ben a só két és félszer sű­rűbb, mint magában a ten­gervízben. Ha még sósabb oldatot adnak neki, akkor a sűrűség aránya a tenger vizéhez a négyszeresére is növekedhet. Szomjtűrő képességét a mai házi egér nyilvánvalóan elődeitől örökölte, való­színűleg egy vad alfajtól, a Mus musculus wagneritől, amely még ma is igen el­terjedt Közép-Azsia száraz sztyeppéin. Pihen a ló, kikötötték A világon összesen 61 millió lovat tartanak számon, ebbő] hazánkban mintegy 110 ezer él. Mi ez a második világháború előtti csaknem 1 millióhoz, vagy a háború utáni 328 ezerhez képest? Az állománycsökkenés persze érthető, hiszen ma már lovak helyett traktorokat, kombájnokat, bonyolult erő- és munkagépeket foglalkoztatnak a földeken. A hazai lóállomány fele a háztáji és kisgazdaságokban található, ahol még szük­ség van az élő vonóerőre. S az utóbbi időben mintha a te­nyésztési kedv megélénkült volna: egyre inkább igénylik a hi­degvérű mének utódait, az úgynevezett erőlovakat. Vágóállat­ként — az egyre növekvő külföldi keresletet követve — éven­te 6000 lovat adunk el, mintegy 4 millió dollár értékben, s több mint félezer munkalovat exportálunk. A vágólovak némi hizlalásnak alávetett kiselejtezett, kiöregedett munkalovak. A jó minőségű, fiatal csikóhús iránt még fokozottabb lenne az igény. A sport- és versenylovak külön kategóriába tartoznak. Ezek hazai törzstenyészetei változatlanul a világelsők közé tartoznak. A versenylótenyésztés nyereséges, még ükkor is, ha a sport- és versenylovak az állami tulajdonban levő lőállo- mánynak mindössze 5 százalékát teszik ki. A fiatal, betanítat- lan állatok persze kevésbé értékesek, mint a lovas hagyomá­nyokkal rendelkező tájkörzetek által felnevelt és kioktatott lovak. Az utóbbi évtizedek során bebizonyosodott, hogy a ló- tenyésztés legjövedelmezőbb ága a versenylovak tenyésztése. A lósport ma már persze csak teli vértenyészetekből szár­mazó állatokra tart igényt. Egy ilyen szép példányt láthatunk a képünkön, a gyakorlatozás fáradalmai után kissé megpi­henve. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Karády László: — A hét végén útrakelők a megyében a következő korlátozásokkal találkoznak. A ll-es főúton Békásmegyer és Szentendre között az út négy sáv­ra szélesítésének aszfaltozási munkái folynak. Jelenleg a régi pályát aszfaltozzák, ezért az új pályán halad mindkét irány forgama. Az átté- relési csomópontokban, a Lupa-szigeti elágazásnél kérünk különös fi­gyelmet. Az esti és éjszakai órákban az építési területen tanácsos az előírt sebességgel haladni, hiszen a sötét felületről még hiányoznak a burkolatjelek. A ll-es úton maradva Pilismarót és 1 mos térségében haladnak még építési területen, sebességkorlátozás, előzési tilalom fi­gyelmeztet minderre. \. A Duna másik oldalán, a 2-es úton, Vác északi határában tart még a kapaszkodósávok építése. Helyi útszűkületek, sebességkorlátozás, elő­zési tilalom követel figyelmet. Az autópályákon nyugodt utazás vár mindenkire, hiszen nincs egyik pályán sem forgalomkorlátozás. A Dunán a járműveket is szállító kompok menetrend szerint köz­lekednek a hétvégeken is. Az autósport szerelmesei tudjanak róla, hogy a hét végén rendezik meg Borsod megyében a Porán-Centrum autós-motoros hegyi ver­senyt az Eger—Lillafüred—Miskolc úton. Az út Lillafüred és Hollóstető közötti szakasza le lesz zárva a járműforgalom elől, szombaton 10 óra és 19 óra, vasárnap reggel 6 óra és 16 óra között. A személygép­kocsik részére a terelőút Hollóstető—Bükkszentkereszt—Miskolc. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Nagykőrösön, a Szabadság tér 52. számú ház előtt történt a következő baleset. Egy személygépkocsival nyugodtan ha­ladt úticélja felé vezetője, amikor hirtelen, féktávolságon be­lül, elékanyarodott N. L. kerékpárral. A személyautó vezetője nem tudta kikerülni, és elütötte a biciklistát, aki könnyű sé­rülést szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy N. L., a ke­rékpáros ittas volt. g Ezúttal is megváltoztatta az ital egy ember ítélőképességét. N. L. úgy gondolta, hogy még kellő ideje és helye van végrehajtani a ke­rékpáros-manővert, mielőtt odáér az arra haladó személykocsi. Rosz- szul mérte fel a helyzetet — valószínűleg az ital hatására —, és balese­tet szenvedett. A tanulság ezúttal is egyértelmű, ittasan soha ne té­vedjünk a közútra, ne vezessünk járművet, kerékpárt sem! JÁRJUK KÖBÜL A BIZTONSÁGI ÖVÉT {2.) Milyen a helyesen szerelt és jól becsatolt biztonsági öv? A szabvány szerint az öveket úgy méretezik, hogy az emberi test átlagos tömegét figyelembe véve 48 km/ó se­bességű frontális ütközéskor is megóvja a becsatolt személye­ket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél nagyobb üt­közésnél az öv ugyan ép maradhat, de a heveder okoz a testen, illetve a belső szervekben sérüléseket. Nagy sebességű ütközéskor az öv csak abban az esetben nyújt védelmet, ha sikerül elkerülni a frontális ütközést. Ilyenkor ugyanis a jármű hatalmas mozgási energiáját vi­szonylag hosszú úton, a kocsiszekrény csúszása, gyűrődése emészti fel. Eközben az öv szerepe abban áll, hogy az üléshez rögzíti az utast, s ez az esetek többségében megvédi hasz­nálóját a súlyosabb sérüléstől. Ezt emberi erővel lehetetlen elérni. A ma ismert övék közül az automaták nyújtják a leg­nagyobb védelmet. A hatásos biztonsági öv úgy van beállít­va, hogy a test és az öv között alig van rés, különben a fest az ütközéskor előrelentíül, majd hirtelen fennakad a biztonr sági övön, s ilyenkor a hevedertől sérülhetnek meg használói. Az automaták karambolnál szorosan az ülésen tartják vise­lőjüket, nem engedik felgyorsulni a testet, s oldalirányú üt­közéskor, vagy a kocsi megpördülésekor is megtartják az ülésen a vezetőt és az utasokat. (Folytatjuk) A VASÚTI ÁTJÁRÓKRÓL g4.) Kérdés: A laikus úgy véli, hogy egy ilyen alapvető kérdés, mint a vasúti átjárón való áthaladás, részletesen szabályozott. Megalapo­zott-e ez a feltételezés? Martis Béla: — Csak részben, a Volán kevésnek tartja, amit erről a KRESZ kimond. Ugyanis gyakorlati tanácsot* segítséget nem ad, sem a gépjárművezetőnek, sem az oktató­nak. Ahhoz elég csak, hogy egy gépkocsivezetőt el lehessen ítélni. Bánhegyi Ferenc: — Személyes tapasztalatom szerint a fénysorompók általában időben, messziről észlelhetők. Mind­emellett folyamatos a fennálló rendelkezések, technológiák felülvizsgálata. A belső szabályok kimondják, ahol biztosított a rálátás, a vonat sebességcsökkentés nélkül mehet. .Ahol nem — és ez az adat a forgalmi szolgálattevő rendelkezésére áll. a mozdonyvezetőt is értesítik —, a vonat futását úgy kell csökkenteni, hogy maximum 15 km-es sebességgel érkezzen az útátjáróhoz. A fénysorompó a vonat sebességének függvé­nyében, de legalább 40 másodperccel a vonat érkezése előtt tilos jelzést ad. Az úgynevezett ürítési idő biztosított. Ha a fénysorompó elromlott — ez a körülmény még nem okoz ve­szélyhelyzetet — úgy kell áthajtani, amint azt a KRESZ egy­értelműen előírja. Kérdés: Sokán úgy tudják, hogy a fehér fény szabad jelzést Je- lent... B. F.: — A fehér fény a fénysorompó működését jelzi. A belső szabály úgy szól, hogy fehér jelzésnél maximum 5 km/óra sebességgel a vágányon a gépkocsi áthaladhat, ha aka­dályt észlel, köteles megállni. A gépjárművezetők nem kis há­nyada gondolkodás nélkül átmegy az úton. Gyömrőnél egy 100 km-es sebességgel közlekedő vonat közepének rohant neki egy gépkocsi! (Folytatjuk.) KALEIBBSZKOP Az autóbuszgyártásban az utóbbi Időben egyelőre még csak kísér­leti jelleggel jelennek meg az úgynevezett hibridmeghajtású autóbuszok, ' amelyek hajtóműve elvileg eltérő részegységekből áll. Ezek egyik tí­pusában a robbanómotor olyan lendkerékhez kapcsolódik, amely az­által fékez, hogy először „felpörgetik”, majd az így felgyülemlett ki­netikus energiát használják fel a jármű lassítására. Az addigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy az ilyen típusú autóbuszok nemcsak kevésbé zajosak és kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki a most forgalom­ban levő típusoknál, hanem rnég a szokásos üzemanyag-fogyasztás IS— 30 százalékát is megtakarítják. Folyamatos haladás közben a lendke­rékkel nyert energia állítólag hegymenetben is jól felhasználata. Ez a megoldás lehetővé teszi a szokásosnál harmadával kisebb teljesítményű motor alkalmazását, amely így kisebb súlyú is lehet, és ezzel kiegyen­lítődik a lendkerék és más tartozékok nagyobb súlya — fr’a a Itudé Právo. Az eddigi kísérletekben a své,d Volvo cég jutott a legmesszebb: egy 12 méter hosszú autóbusz meghajtásához a korábbi 170 kilowatt telje­sítményű motor helyett 105 kilowattos motort alkalmaz, amelyet 300 kilogramm súlyú lendkerék egészít ki. A molor a lendkerékkel'együtt 225 kilowatt teljesítményt ért el. A FIAT cég is végez hasonló kísérleteket. Egyik új típusú autóbu­szához mindössze 60 kilogramm súlyú lendkereket alkalmaz, amely azonban percenként 12 ezres fordulatszámot is elér. Franciaországban naponta 30 teherautót és szállító génkocsit lop. nak el — közölte a francia biztosítótársaságok tájékoztató és dokumen­tációs szolgálata. Mint a tájékoztatásból kiderül, kezdetben alkalmi ioI-, vajlásokról volt szó, ma azonban már profik garázdálkodnak A bűn­cselekmények emelkedése közvetlenül összefügg az 1955 óta több mint kétszeresére emelkedett közúti teherforgalom növekedésével — írja a Volkstimme című lap. Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaránt: Roóz Péter V

Next

/
Thumbnails
Contents