Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ára: I. 10 forint 1883. JÚLIUS 22., PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Minisztertanács ülése Szeptember Hői emelik a kis összegű nyugdíjakat, valamint a házastársi pótlékot, bővül a tanácsi szociális segélyezés NSPT­A magyar pást- és kormányküldöttség látogatása A Lihacsov-autógyárban Kádár János sajtókonferenciát tartott Moszkvában A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tájékoztatót hallga­tott meg Pierre Mauroy-nak, a Francia Köztársaság miniszter- elnökének hazánkban tett hi­vatalos látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács jóváhagy­ta az 1986—90-es időszakra szóló népgazdasági terv kidol­gozásának programjáról ké­szült tájékoztatót. Szükséges­nek tartotta, hogy a népgazda­sági tervező szervek több elgon­dolást dolgozzanak ki, amelyek megfelelő rugalmassággal iga­zíthatok a változó helyzethez. A javaslatokat valamennyi érintett tervező szervezet szo­ros együttműködésével, az ér­dekképviseleti szervek bevo­násával kell kialakítani, teret hagyva a társadalmi vitának. A kormány — a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával egyetértésben — határozatot hozott a kis összegű nyugdíjak emelésére és a tanácsi szociá­lis segélyezés szélesítésére. Az SEGÍTSÉG IDŐSEKNEK A kormányzat a mai ne­héz viszonyok között is a lehetőségek szerint segít abban, hogy o társadalom leginkább rászoruló rétegei nagyobb jövedelemhez jus­sanak. Mint ismeretes, jú­lius I-től felemelték a csa­ládi pótlékok nagy részét, ami évi 2,3 milliárd forint többletet juttat a szülőknek, egymillió 660 ezer gyermek jobb ellátásához. A Minisz­tertanácsnak a SZOT-tál egyetértésben hozott mosta­ni határozata pedig pz idős korúak és súlyosan rokkan­tak anyagi helyzetének ja­vítása érdekében kimondja, hogy szeptember 1-től emel­ni kell egyes nyugdíjakat és a házastársi pótlékot; a nyugdíj intézkedéssel a ré­gen megállapított alacsony nyugdíjjal rendelkezők, az idős korúak, továbbá a sú­lyosan rokkantak helyzetén kell elsősorban javítani. Ennek az elvnek a jegyé­ben hozta határozatát a Minisztertanács. A rendel­kezések 740 ezer embert érintenek és az emelés egész évre számítva egymil- liárd 150 millió forint több­letjuttatást jelent/ számuk­ra. Ennek körülbelül egy- harmadát fedezi a maga­sabb jövedelműek ez év ja­nuárjában megemelt öreg­ségi járulékából származó többletösszeg. A kormány- intézkedés a régen megál­lapított saját jogú, továbbá özvegyi, szülői nyugdíjakat és árvaellátásokat emeli, mivel ezek jóval alacso­nyabbak az utóbbi években megállapított összegeknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy az azonos nyugdíjas­rétegeken belüli szociális különbségeket központi nyugdíjemeléssel nem tud­ják teljesen követni. A köz­ponti nyugdíjemelést tech­nikai okokból sem lehet az idős emberek egyéni körül­ményeihez igazítani. A ta­nácsi szerveknek azonban módjuk van arra, hogy eze­ket az egyéni körülménye­ket is figyelembe vegyék, s ahol szükséges, az eddigi­nél nagyobb segélyt folyó­sítsanak a rászorultaknak. Szeptember 1-től a jelen­legi nyugdíjösszegre való tekintet nélkül havi 200 fo­rinttal emelkedik azoknak a járandósága, akiknek sa­ját jogú nyugdíját 1959 (mezőgazdasági szövetkeze­ti tagok esetében 1967) előtt állapították meg. (A mező- gazdasági szövetkezeti ta­gok új nyugdíjrendszerét ugyanis nem 1959-ben, ha­nem 1987-ben veZétték be, s a nyugdíjkorhatár is csak fokozatosan vált egységes­sé.) Ugyancsak a nyugdíj- összegre való tekintet nél­kül havi 150 forinttal emel­kedik a súlyosan (I—II. csoportos) rokkantak nyug­díja és a mezőgazdasági szövetkezeti munkaképte­lenségi járadék. Szintén 150 forinttal, de legfeljebb ha­vi 2800 forintra emelik az 1959 és 1970 (mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagok ese­tében az 1967—1970) között nyugdíjazottak öregségi, III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyug­díját. Az emelés összege azonban havi 50 forintnál kisebb akkor sem lehet, ha ezzel túllépik a 2800 fo­rintos határt. Havi 100 forinttal, leg­feljebb havi 2800 forintra emelik az 1971 előtt meg­állapított, vagy 1971 előtti nyugdíjon alapuló hozzá­tartozói ellátásokat, vagyis az özvegyi, szülői nyugdí­jakat, árvaellátásokat. Az emelés Itt sem lehet keve­sebb 50 forintnál. Szintén havi 100 forinttal emelik az 1971 előtt megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, özvegyi járadéko­kat. Száz forinttal emelke­dik valamennyi házastársi pótlék összege, valamint az az összeghatár, ameddig a nyugdíj házastársi pótlék­kal egészíthető ki. A felemelt nyugdíjakat első ízben szeptemberben kézbesítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdíjak és a házas­társi pótlék emelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa a pénzügyminiszterrel, az érdekelt miniszterekkel és az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben szabályzatot ad ki. É vi 200 millió forintot kapnak a tanácsok ar­ra a célra, hogy a nyugdíj- emelésen kívül az idős em­berek egyéni helyzetének közvetlen vizsgálata alap. ján a legrászórultabbak- nak, a halmozottan hátrá­nyos helyzetű nyugdíjasok­nak, járadékosoknak, továb­bá azoknak, akik nyugdíj­ra jogot nem szereztek, az eddiginél nagyobb támoga­tást adjanak. Az időará­nyos összeggel már ez év július 1-től felemelték a helyi tanácsok szociális se­gélyezési keretét, az Egész­ségügyi, valamint a Műve­lődési Minisztérium pedig közös irányelveket adott ki arra, hogy ezt a többietösz- szeget milyen elvek alapján használják fel intézkedések együttesen mint­egy 740 ezer nyugdíjast érinte­nek, és az emelés éves összege több mint egymilliárd forint. A határozat szeptember 1-én lép életbe. A Minisztertanács megerősít tette az Állami Tervbizottság határozatát az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. gazdálkodásá­nak javítását, versenyképessé­gének növelését célzó program, ról. Eszerint elsősorban mű­szaki fejlesztéssel, a gyárt­mányszerkezet korszerűsítésé­vel és a piaci munka javításá­val kell az eredményességet fokozni. A kormány tudomásul vette a vállalat ilyen irányú feladattervét és meghatározta az állami szervek tennivalóit a végrehajtás segítése érdeké­bén. Kádár János beszédet mondott a Lihacsov-autógyárban rendezett baráti találkozón A Kádár János vezette magyar párt- és kormány­küldöttség csütörtökön látogatást tett a moszkvai Liha­csov autógyárban, ismertebb nevén a ZIL-gyárban. A küldöttséget elkísérte Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Nyikolaj Talizin, a központi bizottság tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettese és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendégeket a gyár összeszerelőcsarnoka előtt Vik­tor Poljakov gépkocsiipari miniszter, Valerij Szajkin, a gyár vezérigazgatója, Jevgenyij Mojszejev, a mintegy 100 000 embert foglalkoztató ipari egyesülés pártbizottsá­gának titkára, valamint Szemjon Sztyepaskin főmérnök és Vlagyimir Koskin főkonstruktőr fogadta. Jelen volt Raisza Gyementyeva, a moszkvai városi pártbizottság titkára, Alekszandr Korcsáéin, a kerületi pártbizottság első titkára, valamint Filipp Jer mas, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió Filmművészeti Ál­lami Bizottságának elnöke. A magyar vendégek megte­kintették az 550 méter hosszú szerelőszalag egy részét. Kádár Madridi találkozó ZáréüSés szeptemberben A madridi találkozón részt vevő küldöttek csütörtökön el­fogadták azt a javaslatot, hogy a találkozó tényleges és hiva­talos befejezését jelentő kül­ügyminiszteri szintű záróülés szeptember 7—9-én legyen. A csütörtöki plenáris ülésen Varga Istvánba magyar dele­gáció vezetője elnökölt. Első­ként a spanyol küldöttséget vezető Jan Luis Pan de So- raluce kért szót, majd Mona­co, Görögország, Spanyolor­szág és Kanada küldötte kö­vetkezett. Az elnöklő magyar naigykövet ezután arra emlé­keztette a jelenlevőket, hogy pénteken valamennyi küldött jóváhagyását adta a záródoku­mentum-tervezethez, és Máltá- (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a lengyel szejm tanácskozása Megszűnt a szükségállapot £ Lengyelországban július ^ 22-vel megszüntetik a szük- í ségállapotot, a nemzeti z megmentés katonai tanácsa 4 pedig — feladatának vé- í géziével — feloszlik. A bejelentés első része Henryk Jablonskitól, az Ál­lamtanács elnökétől, második része pedig Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornokitól, miniszterelnöktől hangzott el csütörtökön délután, a szejm ülésének második napján. A két beszédet élő adásban köz­vetítette a varsói központi te­levízió. A parlament még Jablonski beszéde előtt — három tartóz- (Folytatás a 2. oldalon) Vendégeket fogad a Keve Új motel a Duna partján Holnaptól vendégeket fogad a ráckevei Keve motel. Az új létesítményt az üzemeltető vál­lalat — a Dunatours — veze­tője, Vati Lászlóné nyitotta meg tegnap délután. A kétcsillagos minősítésű motel harminchat kétágyas, zu­hanyozós szobával várja a vendégeket. Valamennyi helyi­ségben elhelyezhető pótágy is. A Duna-parton, a strand köze­lében levő motelban komplett horgászfelszereléseket — a szükséges engedélyekkel együtt — tudnak a vendégek­nek biztosítani. Csónak és széllovasdeszkák várják azo­kat, akik mozgalmasabb sport­tal szeretnék tölteni az időt. A szállóvendégek reggelit kapnak és a motel tetőteraszán étterem is a rendelkezésükre áll. ■ A harminchat szobás motel halijába« snackbár és ajándétohop Is helyet Kapott. Erdős! Ágnes felvétele János két helyen is meg­állt, hogy szót váltson a sza­lagon dolgozó munkásokkal. Először Anatolij Monahtyin, a szocialista munka hőse kö­szöntötte a küldöttséget. A fu­tószalag egy másik pontján Szergej Mironov és Tatjana Szviridova üdvözölte Kádár Jánost. Szóltak arról, hogy érdekes a munkájuk, s igye­keznek jól megoldani felada­taikat. Kádár János tréfálkoz­va megjegyezte: még jobb len­ne, ha a ZIL egyébként Ma­gyarországon is igen népszerű teherautói valamivel keve­sebb benzint fogyasztanának. A két fiatal sietett elmonda­ni, hogy a gyárban rövidesen megkezdődik a dízelmotoros típusok gyártása. Ezután megtekintették a csarnok előtti téren azt a kis kiállítást, amelyet számúiéra szerveztek a gyár terméked­ből. A küldöttség a gyár pártbi­zottságának épületében talál­kozott ezután az üzem párt­ós gazdasági aktívájával és munkásaival. A gyűlést Jevgenyij Mojsze­jev, az üzem pártbizottságá­nak titkára nyitotta meg. A találkozón beszédet mondott Valerij Szajkin, a ZIL-egyesü- lés vezérigazgatója. Julja Barulina, a szocialista munka hőse saját üzemrészé­nek, az öntőműhelynek a munkájáról számolt be. Ezt követően Kádár János mondott beszédet. KÁDÁR JÁNOS: Népeink barátságát féltve őrizzük, szüntelen erősítésére törekszünk Á magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében — bevezetőül — köszöntötte a baráti találkozó minden részt­vevőjét, majd kijelentette: jól­esik szólnom arról, hogy tár­gyalásaink szovjet partnere­inkkel, Jurij Andropov elv- társsal és munkatársaival, szí­vélyes, baráti légkörben foly­nak, a teljes elvi egységet tük­rözik és konstruktívak. Bizto­sak vagyunk abban, hogy a magyar párt- és kormánykül­döttség mostani látogatásának eredményeként a megbontha­tatlan magyar—szovjet barát­ság tovább erősödik, együtt­működésünk még hatékonyab­bá válik. Örülünk annak, hogy eljö­hettünk ide és köszönthetjük a Lihacsov gyár, a ZIL autóipa­ri egyesülés kollektíváját. Az önök által gyártott teherautók Magyarországon is ismertek; a széles körű autóipari együtt­működés keretében bekapcso­lódhattunk az itteni rekonst­rukció munkálataiba; a fő- és részegység kooperáció kereté­ben folyamatosan szállítunk egymásnak. A szovjet nép úttörő tapasz­talatait, a fejlett szocialista társadalom építésében, tökéle­tesítésében elért sikereit a testvérországok és a világ ha­ladó erői nagy érdeklődéssel figyelik. A magyar kommu­nisták is nágy figyelemmel te­kintenek az önök munkájára, szívből örülnek sikereiknek, és tudják, hogy az osztályel­lenség rágalmai ellenére volt és marad a tény: a szabadsá­gért, a haladásért, a békéért küzdő erők legfőbb reménye, támasza a nagy Szovjetunió. A csaknem négy évtizedes szocialista fejlődés során ha­zánk is sok értékes tapaszta­latra tett szert, jelentős ered­ményeket ért el. Mindez ösz- szefügg felszabadítónk. a Szovjetunió sokoldalú segítsé­gével, a közöttünk kia'akuH széles körű együttműködés gyümölcsöző eredményeivel. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom. munista Pártja internaciona­lista kapcsolatai évtizedek óta töretlenek. Hazánk és a Szov­jetunió gazdasági kapcsolatai tervszerűen fejlődnek. Ma­gyarország számára meghatá­rozó jelentősége van megbíz­ható, hosszú távú, széles körű gazdasági együttműködésünk­nek. A továbbiakban Kádár Já­nos Magyarországról, eredmé­nyeinkről, gondjainkról,; ter­veinkről beszélt. Leszögezte: népünk következetesen halad a szocialista társadalom épí­tésének útján, nagyra értékeli az eddig elért eredményeket, és nehezebb körülmények kö­zött is mindent megtesz, hogy megvédje szocialista vívmá­nyait­Elmondta, hogy gazdasági feladataink megoldása meg­követeli az irányítás javítá­sát, a munka jobb megszer­vezését. Ennek .egyik fontos feltétele az, hogy növekedjék a dolgozók részvétele a vál­lalatok, termelőegységek gaz­dálkodásával összefüggő el­gondolások kidolgozásában, a döntések meghozatalában és a végrehajtásban. A munka­helyi demokrácia eredményes működése — tapasztalataink Szerint — elősegíti a vállala­ton belüli tartalékok felszín­re hozását. Feladataink sikeres megol­dásának nélkülözhetetlen fel­tétele — belső erőink, lehető­ségeink jobb kihasználása mellett — a szocialista orszá­gokkal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval fennálló együttmű­ködésünk elmélyítése és kibő­vítése. Hatalmas társadalomfor« máló munkánkhoz minde­nekelőtt békére van szüksé­günk. Mi nem fenyegetjük egyetlen állam biztonságát sem, alapvető érdekéinknek ellentmond a világpolitikai helyzet élezése, a fegyverke­zési verseny fokozása.- A mi törekvésünk a viiágbéke, az enyhülési folyamat vívmá­nyainak megőrzése, a feavver- zetkorlátozás. a leszerelés. A béke fenntartásának a jövő­ben is döntő tényezője a Szovjetunió, a szocialista or­szágok ereje, a két világrend- szer között kialakult r katonal- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents