Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

Milliós értékű gyógyszer Évente 400 millió forint értékben gyártanak emberi vér­plazma feldolgozásával gyógyszereket és infúziós folyadékokat a gödöllői Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben. A nélkülözhetetlen gyóygszerekből ellátják a hazai közegészség- ügyi intézményeket, és egymillió dollár értékben exportálnak, főleg fertőző betegségek leküzdésére, oltóanyagokat a fejlődő országokba. Felső képünkön: Havai Károlyné és Kreitz Jánosné a csoma- golóban a naponta készülő 14 ezer félliteres infúziós palackot címkézi. Alsó felvételünkön: nagy gondot fordítanak az inté­zetben a tisztaságra. Utoljára minden egyes palackot még egyszer átnéznek, hogy nem került-e bele valami szennyező­dés. Kopka Sándorné a nagy figyelmet igénylő művelet köz­ben Hancsovszki János felvételei Még ffzeniigy szakmában te te A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1983. JÜLIUS 21. CSÜTÖRTÖK ‘V \ \ Három termelőszövetkezet Az utolsó hektárokon a gépek Mindevsiitt jél megszervezték az aratást Tervszerűbben Terelés itt és amott Piaci körkép Dinnye, szőlő, ringló Zöld a határ Milyen a határ? Falun ne­velkedett embernek aligha­nem örök kérdésé. Még na nem foglalkozik is mezőgaz­dálkodással, a kert művel- getése nem tekinthető annak, folyton furdalja a kíváncsi* ság. Milyen a határ tavasz- szal, amikor ismét ébred, mi­lyen termőre fordulás idején, milyen eső előtt, eső után. 3 persze, hogy saiát szemével is akarja látni, ha nehezebb idők járnak, mint most, ezek­ben a napokban, midőn a meteorológia melegcsúcsokat íosol. Kétheti fővárosi szolgálat­ból visszatérve, amint lehe­tett, megiártam a járás jókora darabját, határt nézni. Az aratásra már nem voltam kü­lönösebben kíváncsi, nem is lehettem, az utolsó rendek vol-r tak hátra. Sokkal inkább ar­ra. hogyan bírja a kukorica, a napraforgó. Lestem a táblá­kat a domonyi, az ikladi, a galgamácsai földeken. S ha azt mondom, a kukorica zöld, a napraforgó tányérja sárga, talán a lényeget mondtam el. A növények a kánikulában kissé lógatják leveleiket, de a határ zöld. Bár csak úgy ala­kulna az idő, hogy mindig az időszerű színre váltanának a következő hetekben is. k. p. most. ebben az egyébként sem Könnyű időszakban is mun­kák folynak: az út mentén gépek, emberek dolgoznak, árkot ásnak, vezetéket szerel­nek. Ezért aztán itt-ott el­fogy a két sáv. ha ninCs sze­rencséjük, összegyűlik né­hány autó s lassú az előreju­tás. Miközben az út két olda­lán végig a védőkerítést is fi­gyelni kell, meg a terelési táblákat. Biztos, hogy nem lehetett volna tervszerűbben? Egy kicsit eltolni a két munkát? Mert bár áldozatok nélkül valóban nincs győzelem, de minek nehezíteni még az ál­dozatokat is? Lehet, hogy még megér­jük: elterelnek bennünket még a terelő útvonal terelé­séről is? G. Z. Volt idő, ar.Jkor a gödöllői Madách Imre Szakmunkás- képző Intézetben harminchét szakmában képezték az után­pótlást. Napjainkban az inté­zetben három iskolatípust talá­lunk. A legtöbben változatla­nul a szakmunkásképzőben tanulnak, de oktatnak falai között mezőgazdasági gépsze­relő szakközépiskolásokat, va­lamint egészségügyi szakisko­lásokat. Az egykori harminchét mesterség helyett jelenleg csupán tizennégyben képezik a Még az elmúlt év őszén, a járás népművelői részére szer­vezett továbbképzésen esett szó a fotós művelődés- és fa­lutörténeti gyűjtésről. A kez­deményezés célját így fogal­mazták meg: A fényképek és. más művelődéstörténeti em­lékek felkutatásával és össze­gyűjtésével feldolgozni a fal­vak történetének utolsó más­fél évszázadát, megismertetni a helyiekkel, így tudatosítva a településen élőkkel környezetük múltját, értékeit. Módszertani tábor Az elképzelés sokaknak tet­szett, mert a közvetlen ered­mény mellett azt is várták et­től az akciótól, hogy annak irá­nyítói képesek lesznek a járás falvaiban egyedül, kis csopor­tokban, de egymástól elszige­telten működő honismereti, fa­lutörténeti kérdések iránt ér­deklődőket egy nagy közös munkába bevonni. A gödöllői kiállítás sikere, amely Gödöllő története a családi fényképal­bumokban címet viselte, már sejtette, hogy a terv nemcsak a lokálpatrióták, a közösség ér­dekében mindig fáradozók tá­mogatására, de szinte minden lakosra számíthat. Kisebb mértékben folytatódott a pró-, bálkozás a községekben is, Ve­resegyház, Isaszeg és más tele­pülések elkezdték az anyag gyűjtését, egy-egy kamara­jellegű kiállítást is rendeztek, leendő szakmunkásokat. Tíz vasipari szakmát .sajátíthat­nak el a tanulók, de szerepel a listán a kőműves, épület- asztalos, sőt a fodrászat is. A nemrég befejeződött tanévben a három iskolatípus teljes lét­száma kettő híján ezer volt. Az elképzelések szerint az el­következő években a tanulók száma mérsékelten, de egyen­letesen emelkedik, úgy, hogy az 1986—87-es tanévben meg­közelíti az 1100-at. ám az átfogó gyűjtés váratott magára. Ez év áprilisában Kincses Károly, a gödöllői Petőfi Mű­velődési Központ igazgatóhe­lyettese módszertani . tanul­mányt írt erről a munkáról. Az Országos Közművelődési Ta­nács támogatásával június 23. és július 3. között Szudán megszervezték a fotós honis­mereti és gyűtőtábort. A mód­szertani kiadvány mellett gya­korlati és tényleges segítséget ez a tábor nyújtbtt az ügy iránt fogékony fiataloknak, akik a tábor befejezésekor elmondták, hogy kapcsolódva a járás huszonnégy településén megkezdett fotós, művelődés- történeti emlékek kutatásához, elvégezték Szada, vagyis egy mintafalu régi fényképeinek, eszközeinek, tárgyainak, visz- szaemlékezéseinek gyűjtését, részbeni feldolgozását s a gyűj­tött anyagot egy rögtönzött ki­állítás keretében bemutatták a község lakosságának. A szadai kiállítás képei, tárgyai az el­képzelés helyességét és meg­valósíthatóságát igazolták. Szadai példa Ha múlturíkat, jelenünk meg­becsülése érdekében fel akar­juk fedezni, akkor a sárguló, halványuló fényképek össze­gyűjtésére szükség van, mert a fénykép, mint a valóság min­den területéről megszerezhető tanúvallomás: kivételesen nagy A befejezéséhez közeledik a nagy nyári kampánymunka, az aratás. Hogy még ponto­sabbak legyünk, nálunk, itt a járásban is, van ahol már befejezték, van ahol az utol­só táblákon járnak a hatal­mas arató-cséplő gépek, a kombájnok. Az, hogy melyik termelőszövetkezet mikor kezdhette a gabona betakarí­tását. sok mindentől függött, mint ahogy sem a földek, sem a tárgyi adottságok nem egy­formák. Rövid körképünk b jn rom járásbeli köräs gazdaság­ból ad hírt. * Közepes A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben Új­vári Miklós növénytermeszté­si ágazatvezető adott tájékoz­tatást arról, hogy július 12-én befejezték már a kenyérgabo­na aratását, de ez nem jelenti azt, hogy a gépeik és vezetőik megpihenhetnek. A kombáj­nok most egy másik járásbeli termelőszövetkezetben, a kar- tali Petőfiben segítenek. A Szilasmentiben egyébként 930 hektáron arattak búzát, s aki ismeri a szövetkezet adott­ságait, tudja: elég gyengék, homokosak, kavicsosak föld­jeik. Az idei termést ennek figyelembe vételével közepes­nek minősítik. Jobban fizetett viszont a százharminchárom hektárnyi rozs. ezzel a leg­utóbbi szombaton végeztek. A Szilasmentiben persze nemcsak a gabonafélék beta­karítása jelent nagy munkát: kora nyártól késő őszig ér­nek a különféle gyógynövé­nyek s egyéb kultúrák. Jelen­leg is aratják a mustárt, mi­közben terv szerint folytat­ják a gabonaföldeken az ara­tás után szokásos talaj mun­kákat. i Vácszentlászlón, a Zöldme­szolgálatokat tett és tehet ma is. Hogy mivel? Elsősorban az­zal a hatással, amellyel szem­lélőjének szellemét megmoz­gatja,, amellyel emlékeket idéz, élményeket ébreszt, kápzetkap- csolatokat szül, amellyel eszünkbe juttat valamit, amellyel kihív, ítél vagy meg­rendít, amellyel gazdagabbá teszi életünket, tágasabbá lá­tóhatárunkat. Mert a fénykép­ben — ha amatőr készítette is esetleg egy családi összejö­vetel vidám perceiben — fel­lelhető a felsorolt értékek va­lamelyike. Járásbeli kincsesbánya Szadán a legtöbb kép em­bereket ábrázolt, különböző élethelyzetben: amint éppen if­jú párként csodálkoztak a fény­képész masinájába, vagy harc­térre vonultak, esetleg a harc­térről szeretteikhez visszatér­tek. Arcok, alakok, élethelyze­tek, cselekedetek vidám és tra­gikus életmozzanatok füzérét nyújtották a képek. Amikor a múlt év őszén a gyűjtésről esett szó, még lehettek az el­képzelések iránt közömbösek. Ha látták a Szadán végzett munka eredményét, közönyü­ket vagy kényelemszeretetüket fel kellett váltania a lelkese­désnek, a vállalkozás teremtő lázának. Hévizgyörkön diákok láttak munkához. Bagón most alakul ző Termelőszövetkezetben Fu- rulyás János elnök tájékozta­tott bennünket arról, hogy a múlt csütörtökön ök is vé­geztek a teljes aratással. A jól megszervezett és előkészí­tett kampány összesen két hét­nél sem tartott tovább. Gyengébb Ezalatt két brigádban, tíz kombájnnal s ugyanennyi szállító járművel több mint ezernégyszáz hektárnyi búzát vágtak le, ebből 525 hektáron termett étkezési, 467-en vető­magnak való, s 418 hektáron takarmánybúza. A közös gazdaság búza­földjei -természetesen most sem néptelenek; dolgoznak a szalmabetakarító és bálázó gé­pek, miközben egy másik nagy szántóföldi munka is folyik, vágják és bálázzák a lucernát. Bár még nem végeztek, de kedd délelőtt már az utolsó tábláknál tartottak az aratók a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Termelőszö­vetkezetben, ahol Lévai Fe­renc elnöktől tudtuk meg az aratás legfontosabb híreit, ök valamivel több mint ezernégy­száz hektáron termesztettek búzát s kétszázhatvankilenc hektáron őszi árpát. A köze­pesnél kicsit gyengébb ter­mést könyvelhettek el az ed­digi eredmények alapján. Aszály S miközben a tarlókon már itt is az utómunkálatok foly­nak a gazdaság nyolc kom­bájnja az utolsó száz hektár­nyi búza levágásával küszkö­dik: nehéz, dombos területek maradtak az, utolsó egy-két napra. Nem lehet sok hátra a még arató gazdaságokban sem, pe­a művelődési központ társa­dalmi vezetőségének segítsé­gével az a munkabizottság, amely a gyűjtést és az azzal összefüggő teendőket végzi. Minden falunak megvolt a ma­ga képírója, ahogyan egykor a fotósokat nevezték. Hévizgyör­kön Raffay György a harmin­cas évektől fotózik. Bagón Gö­dör István és sokan mások őriznek múltat idéző fényké­peket. Aszódon hivatásos fény­képész mesterek hagyatékát kellene meglelni. A túrái Ta­kács Pál vezette fotósok anya­ga kincsesbánya lehetne. Kincses Károly tervezete sze­rint a községi anyaggyűjtést a válogatás, rendezés, rendszere­zés követi, s aztán az értékes anyagból elkészülhetnek a he­lyi kiállítások. A huszonnégy község kisebb tárlatait követ­né a közös nagy járási kiállí­tás a gödöllői művelődési Köz­pontban. Ez lenne az alapja annak a vándorkiállításnak amelynek keretében most már együtt mutatkoznának be a községek a többi településnek s így az egykori helyi anyagot egy nagyobb összefüggésben is szemlélhetnék. Olvasókönyv És végül a gyűjtési, kiáll! tási tapasztalatokat felhasznál­va, falvan-ként egy-egy fejezet- nyi terjedelemmel összeállhat­na a gödöllői járás története élete a fényképeken című ol­vasókönyv. Izgalmas, tanulsá­gos lapozgató lerne, de ezt egv sokkal izgalmasabb, kemé­nyebb, az egész járást átfogó ezreket mozgató munkának kell megelőznie. Fercsik Mihály juk még, mint a végét. Ah­hoz azonban, hogy az idén ilyen hamar végezzenek a kenyeret jelentő aratással, nemcsak a furcsa, korán ér­lelő időjárásra volt szükség. — az aszályos időszak éppen­séggel el is maradhatott vol­na —, hanem a jól szervezett, gondos, gyors munkára is. Gáti Zoltán Épül-szépül városunk — k;i ne örülne ennek? Anélkül, hogy különösebben együtt- éreznék velük: az autósok bi­zony nem nagyon, hiszen a Dózsa György út átépítése miatt jókora kerülőre kény­szerülnek. hp a városközpont­ba hajtanak vagy onnét kife­lé igyekeznek. De áldozat nélkül... A terelő útvonalakat an­nak idején gondosan meg­tervezték, s ha időközben ki is derült, hogy itt-ott újabb táblák kellenek, az egész el­len nem lehet kifogásunk. Azt, viszont mégiscsak fur­csállja .az ember, hogy a tere­lő útvonalon is úgy érzi ma­gát, mintha innét is ki szeret­nék terelni. Az Április 4. utcán, amely a terelés egyik gerince, éppen Hőség, némi eső, nagy kíná­lat, elfogadható árak, de azért akadnak kirívóan magas ta­rifák is. Ennyit bevezetőül a gödöllői piaci helyzetről. Eny­he vigasz, hogy az ország számos piaca drágább. Városunkban óriási a- pap­rika és paradicsom felhozata­la. Egy kiló I. osztályú napri- ka 20—22 forintba kerül, a gyengébb minőségű 14—16, míg a lecsónak való 8—10 fo­rint. Változó a paradicsom ára is, minőségtől függően 10—16—18 forintot ér egy ki­ló. Van elégendő burgonya: egy kiló 10—12 forint. A hagymát csomónként 6. ki­lónként 12—14 forintért mé­rik. Megjelent a vöröskáposz­ta, amelyet 16 forintos kilón­kénti áron adnak. A fejes ká­poszta 9—11. a kelkáposzta 16 forintért vár vevőre. Változó a karfiol minősége és ára: 10—22 forint egy kiló. Dömping van dinnyéből! A görögdinnyét 8—10. a sárgát 12 -14 forintos áron adják kilónként. Jószerivel csak a piacon kapható vajbab 12—15. juliskabab 20—22 forintért. Elég borsos a fejteni való bab ára: egy kilóért 30—35 forin­tot is elkérnek. Viszonylag kevés a főzőtök, kilója 6—8 forintba kerül. Csak a piacon láttunk spenótot, sóskát, egy­ségesen 20 forintért. A ve­gyes zöldség 6—8 forintért kapható csomónként. Egy fei fokhagyma 3—5 forint. Széles skálája virít a gyü­mölcsöknek. Piacra került az érett ringlószilva, egy kiló 20—24 forint. Az egres 8—10. a lassan lejáró málna 45—50 forint kilónként. A nyári kör­te kilójáért 12—16. a borízű almáért 16, a nyári almáért 14—16 forintot kérnek. Nyári csemege a kukorica. Egy cső 4—5 forintot ér. Sláger a szőlő: 130—80 forintot kémek egy kilóért. Megjelent az idei akác- és vegyes virágméz is. A piacon .kilónként 55—80 forintért kínálják. Élő baromfiból házityúko­kat árultak 80—100—120 fo­rintért darabonként. A tojás 1.70—2 forint között változik. A virágkínálat is bőséges. Egy szál dália 4—5 forint. A szeg­fű szálja 10, a kardvirág 4—6 forint, 3—5 forintot kérnek egy szál illatos rózsáért. 8—10 forint' a margaréta csokra. M. M. Galgamácsa Pattog a labda Nincs uborkaszezon a gal­gamácsai tömegsportban. A község és a körzeti kispályás labdarúgó kupába benevezett környékbeli falvak pályáin a kánikulában is pattog a lab­da. Nyolc gárda kezdte meg a küzdelmeket a ió helyezé­sekért s mára kialakult a né­gyes döntő mezőnye. Az oda- vissza alapon lejátszott selej­tezőkön az Aszódi Honvéd, a Domonyi Tsz SK öregfiúk II, az Ikladi öregfiúk és a Do­monyi Tsz SK l. csapatai vívták ki az elődöntőben vá­ló részvéte] jogát. A döntőbe jutást ismét két mérkőzésen döntik el az érintett csapa­tok. mm MŐTTBBi Szegény Dzsoni és Arnika. Színes magyar mesefilm. Csak 4 órakor! öld meg a Sogunt! Színes szinkronizált kétrészes japán kalandfilm, Ill-as helyáron, duplán! Csak 16 éven felü­lieknek! Csak 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlat. dig inkább julius közepét ír­Falvak fotógyujfeméiiyei Emiékidéző, élmény ébresztő

Next

/
Thumbnails
Contents