Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
1983. JÚLIUS 19., KEDD a gyáróriás Az Egyesült Izzó két budapesti és hét vidéki gyárában a napokban csaknem 15 ezer dolgozó vette ki szabadságát, átadva a munkahelyeket a festő-mázo-. ló, illetve tmk-bri- gáéoknak. A felújításra szánt 18 K2$p alatt megújulnak a gyártó- csarnokok és a gépsorok. Alkainiazkadás a munkarendhez Kereskedők a gyár szolgálatában A mindennapos bevásárlás jobbára szükséges rossz, de még a heti, vagy akár havi készleteket előre beszerzők sem kerülhetik el. Kenyeret, tejet, nyáron friss gyümölcsöt, zöldséget a hűtőben sem lehet sokáig tárolni. Vásárolni tehát kell! Mikor és hol, reggel munkába indulás előtt ez a háziasszony dilemmája. A lakásunkhoz legközelebb eső üzletben — ez lenne a legcélszerűbb. Csakhogy utána még haza kéne vinni a tömött szatyrot. Kicsomagolni, ám minderre nincs idő. Vagy olyan korán nincs nyitva az ABC, nem jött meg a friss kenyér, a péksütemény. Köze! a főkapuhoz A Csepel Autógyár, a dolgozói életét akarta megkönnyíteni azzal, hogy kérte a tanács Illetékeseit, építsenek a gyár előtt levő területén a régi bódék helyére korszerű üzlethelyiségeket. A vállalat kérésére és engedélyével élelmiszer- ABC, gyógyszertár, textiláruház és még vagy két tucat ki- sebb-nagyobb elárusítóhely működik itt. A legtávolabbi sincs messzebb száz méternél a főkaputól. — Ma már az a gondunk, hogy a sok engedélykérő közül kinek adjunk módot az árusításra, kit utasítsunk el — mondta Básits Szvetozárné szociálpolitikai előadó, az üzlethálózat ellenőre. — Csak olyan cikkek árusítására adunk engedélyt, melyekré valóban van Igény és az üzlet nem rontja a környék kialakult képét. Bő választék — Reggel háromnegyed hattól, nyolcig van az ABC-áru- házban az első csúcsidő. Ezalatt csak péksüteményből négyezer darab fogy, ilyenkor vásárolják meg a gyár dolgozói a. reggelijüket. Utána gyérül a forgalom, ezt az időt használjuk ki az áru rendezésére, átvételére s az árazásra. A következő csúcs a délelőtti műszak végeztével, kettőtől ötig tart, ezután újra csendesül. Háromnegyed hétkor zárunk. — Márkus Szilárd boltigazgató elmondta még: — mi elsősorban a gyárhoz alkalmazkodunk, a havi öt és félmilliós bevételünk zöme a Csepel Autógyár dolgozóinak vásárlásából adódik. Olyan ünnep előtti napon, amikor a gyár nem dolgozik, ez az üzlet kész ráfizetés. Sajnos a nyitva tartás rendje nem veszi figyelembe a helyi adottságokat. Az áruválaszték bő. Am a tejterméktől a vegyi áruig és kozmetikai cikkekig minden pult foghíjas, sok mindent elvittek már a vevők. Csak az italok sorakoznak szépen elrendezve, érintetlenül. — Ennek a szeszárusítási tilalom az oka. Van tizenötféle borunk, többfajta pezsgőt, likőrt metg pálinkát tartunk, de reggel hattól nyolcig és délelőtt tizenegytől délután háromig nem adunk el belőle. — Így van — szól közbe Básitsné, ezt mi, á gyár megbízottai ellenőrzik, és a tilalmat a bolt nem szegi meg. Vásárlóutca A rövid kis vásárlóutca egyik oldalát a Sziget áruház foglalja el. Vevőközönségének nyölcvan százaléka az üzemből kerül ki. A Csepel Autógyár munkaruha-, cipő- és kesztyűkészletének mintegy húsz százalékát is az áruházból szerzi be. Medgyes Józsefné boltvezető tapasztalat szerint — a keresletet a pesti divat határozza meg, úgy a ruházati termékeknél, mint a cipőrendelésnél ehhez igazodunk. Hiánycikk? Nemrégiben még a férfizokni volt, most nincs gyermekszandálunk. Az ipar nem gyárt eleget, másutt sem kapható. A másik oldal a maszekoké. Van itt fodrász-, órás-, horgász- és barkácsbolt. A kis élelmiszerüzlet falán tábla: 6— 9 óráig és 13—15 óráig szeszes italt nem árusítunk. Az utcán sok a parkoló gépkocsi, nemrég majdnem elgázoltak egy gyanútlanul sétáló vásárlót. Csak az áruház mögé állhatnak be teherautóval a szállítók. A túloldalon a bejáratok előtt kell rakodni. A töredezett aszfalt hatalmas lejtőiben áll a víz. Husztava István, a hentes, tizenhat évig a gyár büféjében dolgozott: — Engem mindenki csak Pistának nevez, ismernek. A sertésoldalast keresik leginkább, de egy disznónak csak két oldalasa van, azért a többi része Is elfogy. Heti 13—14 mázsa sertés- és 3 mázsa marhahús. Minden csütörtökön halat is árulunk, most nagyon szép birkahúsunk van. A hétvégi nagy bevásárlások idején, reggel háromnegyed hatkor nyitunk és délben másfélórás szünetet tartunk. Aztán jön a hajrá délután ötig. Ez nekünk nem a legjobb időbeosztás, de mit csináljunk, a gyárhoz kell alkalmazkodni, A Pest megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat 108-as számú üzletháza is a gyár miatt tart szombaton zárva és nem hétfőn, mint a hálózat többi házai. Itt a vezető Halász Gyula elmondta: — érdemesebb bútort vagy nagyobb háztartási felszerelést nálunk vásárolnia a dolgozóknak, mint bent a városban, mert a szállítása így a felébe kerül. Ez az üzlethálózat valóban a gyáriak kényelmét szolgálja, belőlük él. Ha a Csepel Autó egy szép napon elköltözne innen, kénytelenek lennének utánamenni. Seress Eszter Nehéz jelenben a jövőt alapozva A hangsúly a fejtörésre jut A hazai háttéripar sosem fürödhetett a dicséretekben, sőt olykor divattá vált minden rosszat a nyakába varrni. Szakmai vitákon gyakran egyeztek meg abban, hogy a háttériparnak még a fogalma is nehezen definiálható — ettől aztán könnyebbé vált a felelősség áthárítása, az ujjal való mutogatás. Ritkábban vált egyértelművé: a háttéripar alkatrészgyártó vagy' sem. Nincs olyan üzem, gyár vagy vállalat, amely leválasztható a népgazdaság testéről, amely a többitől elszigetelve, önmagában szemlélhető. Ha az úgynevezett háttéripar nem funkcionál mindenki megelégedésére — márpedig ez tény —, azért nem marasztalható el egy és esakis egy, esetleg nyilvánvalóan háttéripari szerepkörben ténykedő gyár sem. dállyal, hogyan igyekszik legyőzni azökat, arról — a további felsorolás helyett — szóljanak terveik. Valaha a horganyfeldolgozás volt kizárólagos és elsődleges tevékenységük. Alé- mezhengerlés mellett készítették a forrasztóón csokrokat, s néhány speciális hor- gianyötvözetet állítottak elő. Lévén áz egyetlen hazai gyártócég, erre ma is hivatott, de már nem elsőrendű céllal. Hasznos, gazdaságos, sőt valutát felszabadító horganyüzemüket évről évre a szükséges szinten tartják. Csak befelé import A váci Híradástechnikai Alkatrészek Gyára minden vitán felül háttéripari — helyzete ennek megfelelően nehéz és különleges. Ez főként manapság látható, amikor a minden eddiginél exportköz- pontúbb népgazdaság kellős közepén a feladatuk továbbra is elsősorban a hazai késztermékgyártók ellátása. Kor- Szerű termékeik nagy része jelentős tőkés segéd- és alapanyagimport felhasználásával készül, ami azonban csak befelé import — a gyárkapun kifelé tartva már hazai gyártású alkatrész. Emellett nekik is alapvető érdekükben, áll az exportpiaci lehetőségek kiaknázása, ami azonban erős korlátot jelent abban, hogy az egyre növekvő gyártási költségeket egyszerű áremeléssel kompenzálják. (Hiszen a külpiacokon csak az alacsonyabb árakkal versenyképesek, s a kompetitiv árképzés értelmében belföldön is csak az alacsonyabb nyereséget érvényesíthetik.) Nem csoda hát, hogy devizamérlegük — Pádár Sándor igazgató kifejezésével élve — „csúnyácska”. Egy példa: a felettébb importigényes nyomtatott áramkörök teljes 'meny- nyiségének 90 százaléka kerül hazai felhasználókhoz, mégsem sikerül hazai alapanyag- szállítókat találni... Ennyi talán eíég annak érzékeltetésére; a HAGY valóban nincs irigylésre méltó helyzetben. Hogy az 1200 dolgozóból álló kollektíva hogyan számol az összes lehető akaFejlesxtés és üzletkötés Az elmúlt egy-két évtizedben dinamikusan követték viszont a világítástechnika és a híradástechnika fejlődését, ezárt kezdték el gyártani a kis- és nagyteljesítményű villamos (fénycső) előtéteket, a különböző transzformátorokat, ferrit-termékeket és nyomtatott áramköröket. A gyár stratégiai terveiben ez egyúttal fontossági sorrend is — alkalmazkédva a belföldi felhasználók igényeihez. Az arányokat jól érzékelteti; az idén tervezett egymilliárd. 19 millió forint értékű termelésből mindössze 100 millió forint nagyságrendű lesz a tőkés export. — —■ — A tőkés export nagyságrendje csak az előző összevetésben kicsiny. A tavalyi 73 millió forinthoz képest az idén jelentős a növekedés, a közelmúlt gyártásfejlesztési és racionalizálási erőfeszítések Fürdő a sivatag közepén Nyáron hűsít, télen meg fűt... lencszázan is szoronganak e területen. Sajnos — a KÖJÁL előírásai miatt —, ennél több személyt nem fogadhatunk. Fóliasátrak Méltóságteljesen áll, várakozik fejünk felett Illés szekere, s unhatatlan küldi perzselő nyilait a földre a júliusi napkorong. Meleg van, rekkenő, a fény összesűrűsödött itt, a tápiószentmártoni Arany- szarvas Termelőszövetkezet Kernács-fürdője területén, s ezt az optikai csodát még a három, vízzel teli medence is segít érzékelhetőbbé tenni. Mit sem törődik hőséggel, vakító fénnyel az a közel félezer boldog, önfeledt ember — gyerekek, felnőttek, nagyszülők és unokák, cserfes lányok, izompacsirta fiúk —, aki itt, a homoksivatag közepén néhány éve megnyitott strandon tölti szabadságát, vakációját. Idegenként fogadják a felöltözött krónikást — micsoda bűn most nem fürdőnadrágra vetkőzni! — s kísérőmet, Aszódi Pálnét, a fürdő és az azt övező üvegházak, fóliasátrak mindenesét. Károm medence — Május elsejétől október végéig fogadja fürdőnk a vendégeket — mondja az asszonyka, miközben körbejárjuk a három medencét. — Jönnek 'ide az ország minden részéről pihenni, felüdülni vágyók, s van a vendégek között bányász, tanár, orvos, lakatos éppúgy, mint diák,’ egyetemista. De a legtöbben a környékbeli községekből — Tápiósze- léröl, Bicskéről. Farmosról, Nagyká tárói zarándokolnak el. ötvenhárom fokos, ásványi sókkal telített gyógyvíz tör elő a föld mélyéből, percenként mintegy kétszáz liternyi, reumát, psúzt gyógyító folyadék. Fekete klottgatyás apókák tanúsítják gyógyító hatását, hajlott hátú öregasszonyok es- küdöznek: jobb ez a víz, mint a szoboszlói! Az ifjabb korosztály inkább a zuhanyt, s a tág, üde pázsittal benőtt teret kedveli, no, meg a. lángqst. a nyalánkságot, a hűsítőt, melyeket a faházakban árusítanak a jó üzletet megszimatolt, szerződéses vendéglősök. Égi-földi áldás (Mint később a termelőszövetkezet központjában megtudtam, tavaly több mint félmillió forint volt a fürdő árbevétele. Lehetne több is, ha a készülő rendezési tervek alapján bővíthetnék a medencéket, s a fürdő területét. Ám ehhez jelentős összegű pénz kell, s azt csak partnercégek támogatásával teremthetnék elő...) Egy apró fácska árnyékában két, Pestiül ide utazott család piheg: a Hidasi és a Fejős família Rákoshegyről indult még kora reggel. — Megszerettük ezt a strandot, nem először s nem utoljára vagyunk itt — mondja Hidasi Mihály, az I. számú Személygépkocsi javító Vállalat műszaki igazgatója. — Szabadságom felét itt töltöm. Itt, ahol viszonylag csönd van, tiszta a levegő, kellemes a víz. Fábián Margit, a Hazai Fésűsfonó első osztályos szakmunkástanulója testvéreivel szinte nap mint nap itt „tanyázik”. — Este hétig, akkor zár a fürdő — mondja a szemrevaló kislány. A szomszédos Tápió- bicskén lakom, s ha kedvem tartja, akár gyalogosan is eljövök napfürdőzni a medencék mellé. A középső medence betonpereméhez dőlve két barátnő — Lehoczki Mária és Balas- ka Márta —, élvezi az égi, s földi áldást. Mindketten helybeli lakosok. — Ősztől a ceglédi Közgazdasági Szakközépiskola tanulója leszek — mondja Marika. — De ez a nyár még az enyém. Strandolás és kirándulás bőven akad a vakáció programjában. Hatlaczki Illésné pénztáros ma délig ötszáz belépőt adott el. — A felnőttek tíz, a gyerekek öt forintért strandolhatnak reggel kilenctől este hétig. Vasárnaponként nyolc-kiAz apró fülke - ablakában jól megfér egymás mellett a belépőjegytömb és néhány, műanyag fóliába csomagolt paprika. Saját termés az: a medencék melletti fóliasátrakban nevelték a szorgalmas asszonykák. — Kétezer négyzetméteren termesztünk paprikát, uborkát, paradicsomot — mondja az egyik fülledt üvegház alatt Aszódi Pálné. — Október végétől májusig a termálvíz melegével fűtjük az üvegházat, s a fóliasátrakat. A megte-me’t zöldségféléket itt, a strandon, illetve boltjainkban értékesítjük. Tehát az év egyik szakában sem megy veszendőbe a termálvíz a tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezet kernácsi területén. Okos ötlet, követendő példa ... B. I. A. Gyermekőzdn a medencében eredményeként a hagyományos olasz, iráni,, angol, . török, német cs portugál partnerek mellett először köthettek szerződést a franciákkal, kanadaiakkal és svédekkel. A nyomtatott áramkörök gyártásához továbbra is keresik az importot feleslegessé tevő szállítót. A PEMÜ segítségével viszont csökkentették a műanyag-importot Az elekt-. ronikai központi program részeként az idén fejezik be az úgynevezett stronciúm-ferrit beruházást, a sikeres próbaüzem után hozzáfoghattak a termelés felfuttatásához. Közben folynak a tárgyalások arról, hogy a ferrit-gyártáshoz szükséges vasoxidot itthon vásárolhassák meg, s tovább kutatják minden más termék esetében az import helyettesítésének lehetőségeit. A tőkés exportból a gyárnak nincsen túlságosan nagy szétosztható nyeresége. Ez is oka annak, hogy eredményei-, két évről évre szinte kizárólag az önköltségcsökkentő ötletekkel, vizsgálatokkal, módszerekkel növelhetik. Szépen javult a hatékonysági-jövedelmezőségi mutató, a mostani 12 százalék erősnek számít. Ez pedig azért fontos, mert az. új bérszabályozási rendszerben ettől és a tőkés export mennyiségének növelésétől függ a bérfejlesztés. Láthatóan mindkét lehetőséget kihasználják, az igazgató szerint a további eredmények érdekében a külkereskedelmi tevékenységet kell még erősíteni. Néhány konkrét példa a racionalizálásra: a kritikus önvizsgálatok és az ebből eredő intézkedések nyomán nagymértékben csökkent a nyomtatott áramköri gyártás selejt- je, a horganygyártásban szinte minden hulladékot visszadolgoznak, a konstrukciók minőségének javítása mellett elérték,. hogy.jpildául az évi 5 millió darab előtét egyenkénti súlya 75-rpl 60 dekagrammra csökkeni. A szabályozók — mondja Pádár Sándor igazgató — minden eddiginél erősebben kényszerítenek a költségek csökkentésére, a racionális gazdálkodásra, s ez egyértelműen jó. Áz úgynevezett kompetitiv árrendszerre azonban ráférne a korszerűsítés. Engedtek a csábításnak Szakberkekben gyakran figyelmeztetnek; gondoljuk meg alaposabban beruházási-fejlesztési politikánkat, mert a mértéktelen visszafogás, ráfordításcsökkentés alaposan visszaüthet a konjunktúra beindulásakor. Ennek tudatában fejlesztették Vácott a már említett nyomtatott áramköri gyártást, korszerűsítették a fénycsőfojtók konstrukcióját, s fogtálé hozzá — know-how vásárlás után — a stroncium- ferrit beruházáshoz. A három beruházás az elmúlt két esztendőben 130 millió forintba került. Mindez azonban nem volna elegendő ahhoz, hogy a világgazdaság fellélegzése pillanatában a HAGY is ugrás- készen álljon. Engedtek a számítástechnika csábításának, így olyan alkatrészek fejlesztésébe fogtak, amelyek a következő évek keresett cikkei lehetnek. A készülék-, a gépjármű- és a híradásiparnak fejlesztik a hajlékony nyomtatott áramköri elemeket, a mikroszámítógépekhez dolgozták ki a fóliatasztatúrát (ami a hagyományos írógéphez hasonlító billentyűzet modern változata) s honosítják a mágneses adatrögzítő lemezeket. Az időben és korszerűségben még tovább lépve; videó- eszközök. alkatrészeinek gyártását tervezik. Képmagnóhoz, képtelefonhoz, videojátékokhoz fejlesztik tovább már meglévő alkatrészeik egy részét, s törik a fejüket más újdonságokon. Nem állítja az igazgató, hogy minden tervből valóban alkatrész lesz. A hangsúly a fejtörésen van. Kolossá Tamás
