Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1983. JÜLIUS 17., VASÁRNAP Nem itürssd e! a juíaEontx^ Az eredményér jél alakulnak Kifinomult belső jelsarendszef — Jó azoknak a rönköknek ott, komám! Kapják ám a hideg zuhanyt! — Fedezte fel a minap a vonatról nézve egy utas, nem állta 'meg megjegyzés nélkül a látványt: tényleg esőként verte a mesterséges zuhi a rönkök tömegét, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyártelepén, a rönktéren. Faiparban járatlanoknak, bár tetszik a látvány, eleve érthetetlen. Mi a csudát lehet a készakarva áztatott fával kezdeni? Tán azért áztatják alaposan, hogy hordóvá válva ne igya a belé zárt nedűt? És mi'lesz vele, ha bútoralkatrészként vagy parkettafríznek akarják felhasználni? Tán kicsavarják alaposan, mint a mosott holmit, netán centrifugázzák? Más-más ütem Az élcelődést félretéve, a gyáriak jól tudják, miért kell a rönknek a víz, Nem locsolnák, ha haszontalan volna, ha nem védené, hanem rontaná az anyagot. A rönk számos tárolási veszélytől menekedik meg így és valóban jó minőségű áru készülhet belőle, amennyi csak kell. Év elején még jobb., volt nem szólni rendelésről, igényről, tervszámokról. Most viszont már elmondhatják: júliusra egy hónappal megelőzték azt az eredménytervet, ami számításba jöhetett. A nyereség júniussal bezárólag 707 ezer forinttal lett több ám a számok az érdeklődő kívülállónak nem mondanak oly sokat, mint akinek a két keze munkája, fáradhatatlan szervezése, irányítása emögött van. Mert, például januárban, februárban úgy 2,7 millió forintos mínusszal,' hátránnyal indultak. A hávi tervek azután lépésről lépésre eredményt hoztak. Hordók, házhoz A gyártelepen a hordósok munkája a látványosabb, a pénzhozóbb. A lemezeseké aprólékos, más ütemet diktál. Olyanok, mint a nagy fogaskerék, meg a kicsi: más a fordulatszám. de mindkettőnek egyaránt jól kell működnie. A lemezeseknek több hátrányt kellett az első félévben behozniuk. Tették is, igyekezettel. A gyár összességében az ötödik hónapi szinten az időarányos eredménytervet A terv már megszületett" , Oázis lesz az ufegszőlő Az Alföld tengersík vidékén is lehet felüdülést nyújtó oázisokat létesíteni, amelyek egy-egy település és környéke lakóinak jobb közérzetét szolgálhatják. Ezt példázza Gyula fürdőjével, parkjaival és az Orosháza melletti Gyo- páros-fürdő, s még sorolhatnánk más ligetes, strandos, üdülőövezetes körzeteket is. Városunk vezetésében ugyancsak megfogalmazódott hasonló igény, s ha jelenlegi anyagi viszonyaink nem Is kedveznek különösebben az efajta költekezésnek, úgy gondolták; nem árt, ha legalább a tervek megvannak, s ezek birtokában apróbb lépésekkel is eljuthatnak majd céljukhoz. Cegléden az öregszőlőben szemeltek ki néhány éve a város általános rendezési tervének készítői olyan területet, amely a szabadidőközpont és a majdani termálfürdő elhelyezésére a leginkább alkalmasnak látszik. Ezt követte 1981-ben az a tervpályázat, amelynek eredménye igazolta az előzetes elgondolást; egyértelműen megfelelőnek ítélve a helykijelölést. Azóta — a díjnyertes pályamű felhasználásával — a BUVÁTI elkészítette a részletes rendezési tervet, amelyet a legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyott. Az egykori 4-es út, a Budai út közötti részt egy majdan kiépítendő gyűjtőúttal kötik össze. Az így határolt határrészt erdősávval veszik körül. A mostani hobbikertek, szőlők, gyümölcsösök nagy részt megmaradnak, mi több, ezek hosszú távú fenntartásával számolnak, hogy ily módon is megőrizzék a vidék hagyományos karakterét. Az építendő út mentén lesz az üdülőövezet központi magja. Közparkok, mesterséges csónakázótó, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények, vállalati, szövetkezeti rés magánüdülők kapnak helyet, de kiielölték kemping, motel, sportpályák jövendő területét is. A tervezői fantázia arborétummal, lovaspályával, vadasparkkal, erdei tornapályával, játszóhellyel is számol. Azon vannak, hogy minél kevésbé változzon meg a táj évszázados arculata. Az épületek stílusa is illeszkedjen a hagyományos miliőbe. Így — lehetőség szerint — a mostani dűlőutak hálózatát meghagyják. Azt tervezik, hogy az állami tulajdonú földeket mihamarabb tartós használatba adják és a további parcellázásokat is megszervezik. A végrehajtó bizottság utasította a pénzügyi osztályt, hogy a további tervek elkészítéséhez szükséges fedezetről gondoskodjon. Reméljük, nem túlzott remény az az óhaj, hogy az ezredforduló táján már élvezheti a város e szép elgondolások gyümölcsét. Tamasi Tamás 103 ezer forint értékkel túlteljesítette. A cég elismeri a ceglédiek munkáját, igyekezetét. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a gyáregység részére 40 ezer forint bér jellegű jutalmat engedélyezett, a júniusi fizetés mellé. Az embereket ösztönözte a munkában, hogy erről a jutalomlehetőségrol tudtak, s az is, hogy a bér- gazdálkodásban jól állnak. Hordákból a szállítás folyamatos, a gyártmányra van igény. Július elején már magánigénylést is teljesíteni tudtak, ilyen célra húsz hordót készítettek. Júliusban újabb százat adhatnak, a hivatalos, rendszeres vevőkén kívül, Említették a gyárban: az exporthordóknál a rendelő nemcsak a tartalomra, hanem a göngyölegre is igényes, már a határállomáson jelzik a legkisebb hibát. Épp ezért a gyárnak a határon kihelyezett, ügyeletes szakembere van. Ha szükséges, hát meghúzza az abroncsokat, ífönlagény A fűrészüzemben, a széküléseseknél kifinomult, belső jelzőrendszer alakult ki. A szákülést gyártók az év eleji veszteséget folyamatosan csökkentik, A {fineszesek igyekeznek. Számukra jó lenne, ha a kf&t pont a ceglédi gyáregységnek a rönkszállítmányokra külön szerződést kötne, vagyis, hogy ha csak az itteni termékekhez szükséges, megfelelő és kellő rönkanyag érkezne. A gyárterületen a napok dolgosán zajlanak. Feladatát mindenki tudja. Nem ritkák a brigádmegbeszélések, a munka menetét, a termelékenységet segítő tanácskozások. Hétfőnként a hetet az üzemi négyszög mindig megbeszéléssel kezdi. A gyárbe- Liek most egy termelési tanácskozásra készülnek, amelyet megelőz a művezetők, brigádvezetők eszmecseréje. Szeretnék az eredményszámokat mindhárom ágazatban tovább javítani, hogy ne csak összességében, hanem üzemenként is elégedettek legyenek. Eszes Katalin Sokáig emlékezetes lesz a KÖZGÉP forgácsolóműhelyében: az ott dolgozó fiatalok tizennégyen, két keréken keltek útra romantikázni. A közeli Tiszavárkonyba mentek egy péntek délután, hogy az árterületen letáborozva ott töltsék a hétvéget. , A kezdeményezőket, a rendhagyó kirándulás szervezőit, egyben a kis csoport vezetőit és szakácsait, egyszóval a mindeneseit, a munkahelyükön, a forgácsolóban faggattam aTi- sza-parti sátorozásról, a nomád életmód viszontagságairól és örömeiről. TúEóratűra Gaál József esztergályos (a könnyűzene szakértője, egész úton üzemelt a kis magnója) és Molnár István berajzoló, (a gasztronómia nagy híve, a kirándulók főszakácsa) mesélték el a kerékpárutazás igaz történetét. A kirándulás ötlete áprilisban, májusban született meg. — A srácok közül nagyon sokan túlóráztak akkoriban, nemegyszer a pihenőnapokon is, rengeteg volt a munka, szinte csak aludni jártak haza a gépi forgácsolók. Ezzel az úttal magunknak tartoztunk elsősorban, a feszített munka után szükségét éreztük a ki- kapcsolódásnak, szórakozásnak, s hogy a rekkenő meleget ne a műhelyben szidjuk, hanem a szabad órákat egy kis felüdülésre, fürdésre használjuk. — Igazi értéke abban van e túrának, hogy három nap alatt igen jó közösség alakult ki ebből a tizennégy fős csoportból — jegyezte meg két mondat között a KISZ.-alapszerve- zet szervező titkára, Molnár István. — Aztán eljött a kirándulás ideje is. Egy hét alatt összejött a csapat, kialakult az útvonal terve, megbeszéltük, ki mit hozzon, ki mire készüljön. Azután az egyik pénteki munkanap után, f^málházva a ■» kerékpárokat sátorfái,’ takaróval, bográccsal és főznivalóval. útnak indult a kerékpárkonvoj. Sátrak az ártéren — Több kisebb pihenő köz- beiktatásával tettük meg a közel ötven kilométeres utat. Még a horizonton találtuk a napot, mikor a Tiszához értünk, így hamar felállíthattuk sátrainkat. S mivel egyikünk születésnapját ezen a napon ünnepelhettük, maga az ünnepelt főzte a marhapörköltet, s ajánlotta fel az otthonról hozott italt társainak. Az éjszaka meleg volt, az ünneplés sokára ért véget — másnap reggel hosszan nyújtózkodtunk. A szombat a szabad programok jegyében telt. A kíváncsiak bementek a faluba felfedező útra. a kényelmesebbek ott maradtak az ártéri tábor környékén, megmártóztak a vízben, aztán süttették a hátukat délig. — Az ebéd: bográcsban fóti egytálétel, Molnár István- és Gaál József-módra elkészítve. Egyhangú kritikát kapott, igen hamar eltüntette az éhes társaság. Aki nem tud úszni, az maradjon a szárazon! — vontuk le a tanulságot a déli szieszta utáni fürdőzéskor. Ketten a tilosba tévedtek, még szerencse, hogy mindig akad egy harmadik! No, ők ketten egy hétig nem ittak vizet. Az este vidám hangulatban telt el ismét. Csapatosan vonultunk a falu főutcáján tréfálkozva, nevetgélve. Három önkéntes rendőr igazoltatott bennünket, mifélék vagyunk? Az egyikük valaha ceglédi volt, így aztán kihasználva az új ismeretséget, tájékozódtunk az esti szórakozási lehetőségekről, új barátaink szívesen segítettek. A helyi presszóban a vöröskeresztes aktivisták mulatságára kéredzkedtünk be. Éjfélkor, hazafelé, már keveseket zavart a szúnyogcsípés. — Vasárnap jól ébredtünk Negyven tojásból főztünk tejfölös tojáspörköltet, éppen csak elég volt a sok éhes szájnak. Azután még egy utolsó fürdőzés, napozás, pihenés. Bcgrássfar.tázia Délre már csak a maradékból szakácskodhattunk. Volt abban a bográcsban akkor már minden: krinolin. krumpli, borsó, zöldségféle, a maradék lisztből nokedli került. Megettük. Késő délután csomagoltunk, sátor, takaró a csomagtartóra, mi magunk ismét a nyeregben indultunk el Cegléd felé. Naptól égő hátunk nehezen viselte el az inget, de kimondhatatlan jókedvű volt az egész társaság. Tréfálkoztunk. míg fogytak hazáig a kilométerek — fejezte be'az élménybeszámolót Molnár István és Gaál József. A ió! sikerült túra óta már a nyár végi kirándulást tervezik a Kilián György KlSZ-alap- szervezet tagjai. A hírek szerint Ráckevére kerékpároznak a forgácsolósok, ám a rossz- rnájúak azt híresztelik, hogy iövő nyárra Alaszkába szerveznek kerékpárutat. Sándor Béla Új gépek regimentje Elitérben esni olcsóbb Bővíti tárolóterét a tangazdaság A gazdálkodás biztonságához a többi között megfelelő gépparkra van szükségük a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A Ceglédi Állami Tangazdaság ebben az évben fejlesztési alapjából 20 millió forintot fordít erő- és munkagépek, felszerelések vásárlására, A tervekben szerepelt két Claas Dominátor kombájn beszerzése, felújítják a traktorállományt azzal a 16 erőgéppel, amelyek zöme MTZ típusú lesz. Az üzemanyagtakarékosság jegyében tavaly megkezdték a gépkocsipark cseréjét. A drágán üzemelő szállító járműveket dízelüzeműekkel váltották fel. A munkagépek vételére 2 millió forintot fordítanak, s ezzel a gabona- és a cukorrépa-termesztésben tudják gyorsítani a munkák menetét. A veszteségmentes terménytárolást szolgálják azok a tornyok, amelyeket tavaly vár sároltak és az idén állítottak fel. Főleg a vetőmagüzem teljesítőképessége növekszik ily módon. További fedett tárolótér építését is tervbe vették ebben az évben — az intenzív gabonatermesztési program részeként. A fűtőolaj helyettesítésére energiaracionalizálási progra- . mot dolgoztak, ki, s ennek keretében 18 millió forintot’ használnak fel. Vegyes tüzelésű kazánokat állítanak be. Csemöben földgázüzemelésre térnek át, s ez főként a sertéshústermelő üzemben és a szeszfőzdében jelent jjaeftaka- rítást. Puha pasztellek, akvardlek^ A színek vonzásában él Művészeti stúdiumokat nem folytatott Az önmegvalósítás kifejezés újkeletű szószüleményünk, oly annyira, hogy még nyelvünk értelmező szótára sem vesz tudomást róla. Az a cselekvés, amelyet takar, egyébként egyidős az emberrel, hiszen kezdettől fogva az az egyén vágya, hogy felszínre juttathassa, kibontakoztathassa tehetségét, képességeit. Akiben teremtő szándék munkál, az előbb-utóbb környezetével is megosztja titkát, közszemlére téve az általa készített produktumot. Ilyen asszony Albertirsán Motyovszki Lászlóné is, aki a maga kedvére és gyönyörűségére veszi kézbe a palettát és az ecsetet, a pasztellkrétát, a vízfestéket. Ezekben a napokban kizárólag az ő munkái tarkállanak a helybeli művelődési ház klubszobájának falain, több mint két tucat zsűrizett olajkép és színes grafika. Ä természet a téma Motyovszkiné a község szülötte, hajdan homokrészi kisiskolás, amely kedves-csendes tájra szívesen emlékezik visz- sza mindmáig, s azóta is előszeretettel választja vásznai és lapjai témájául a természetet, a tájat. Kedveli a hátsóudvarok romantikáját, a kutricákat, padlásfeljárókat, háztetőket. A jugoszláv tengerparton, a Duna mentén, Zebegényben, s bármerre jár, meghitt kapcsolatba kerül a természettel, és képpé formálja látványát. Művészeti stúdiumokat sohasem folytatott. Érettségi után tizenhét évig egy pénzintézetben dolgozott, s jelenleg — már negyedik éve —, az áfész helybeli kirakatrendezője. Évekkel ezelőtt csatlakozott a Nagy István csoporthoz, amelynek tárlatán 1976 óta vesz részt. Ezen a tavaszon az ő munkáinak egyike is ott volt a ceglédi helyőrségi művelődési központban rendezett seregszemlén. Alkotótáborban Képei nagyfokú érzelem- gazdaságról vallanak. Legsikerültebbek puha pasztelljei, és akvarelljei közül is nem egy magára irányítja a tekintetet. Olajképei egyelőre kísérletek. Ennek a festészeti módnak a maradéktalan elsajátítása még további próbálkozást kíván, s mindehhez tömörebb, egyszerűbb kifejezésmódot kell találnia. Maga mondta, hogy o színek vonzásában él, az évszakok változásai, a természet színpompája különös hatással van rá. A képzőművész-szakkör tagjaként egészítette ki a művészet esztétikai és technikai tudnivalóival kapcsolatos ismereteit. Minden lehetőséget megragad, hogy növelje mesterségbeli tudását. Járt már alkotótáborban Bánkon és Zebegényben, s most éppen Rozsnyóba készül. Látva a szülőhely elé tárt kiállítási anyagát, méltán remélhetjük, hogy végső megfogalmazásra alkalmas témákkal, vázlatokkal tér majd vissza erről az útjáról is. T. T. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) T Két keréken o liszuliez Pörköltet főzett az ünnepelt ICifi'ásiőuini ménfők u munkatársak Bérelt táblákon szorgoskodnak A ceglédi Kossuth Tsz szőlőültetvényeit kisvállalkozóknak adta bérbe. A jó termés reményében szorgalmasan dolgoznak a bérlők. Képünk Szunyogh József területén készült, ahol a tőkék tövét tisztogatják a gyomtól. Apáti-Tóth Sándor felvétele
