Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
1983. JÜLHJS 16., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A jurtát takarítani is kell Hétköznapi természet Közismert anekdota: az iskolás gyerekeknek manapság a baromfiról csak a boi/ott csirke jut az eszükbe. Ezen jót lehet derülni, pedig egyáltalán nem vicc. Életformánk mindinkább elszakít minket a természettől, felnőttet, gyereket egyaránt. A nagyvárosok betonrengetegében felnövő generáció az állatvilágból jószerével csak a galambokat ismeri. Felbecsülhetetlen tehát az értéke minden olyan kezdeményezésnek, vállalkozásnak, amely megkísérli a mai gyerekeket visszavezetni a természethez, s a már-már vészesen megbillent egyensúly helyreállítását ember és környezete között. Vendéglői vadmalac — Ez itt egészen más, mint a szokásos gyermeküdülés, vagy egy úttörőtábor. A természet szeretetére, megbecsülésére akarjuk nevelni a fiatalokat. Fákat, virágokat, állatokat ismernek meg a táborozok. Megpróbáljuk tudatosítani bennük, hogy ebben a természeti környezetben mi, emberek vendégek vagyunk és az ehhez illő tisztelettel, alázattal kell viselkednünk. Szigeti András pedagógus mondja mindezt Visegrádon a mogyoróhegyi jurtatáborban. S minden, az egész környezet, a festői táj, s az abba harmonikusan illeszkedő tábor az ő szavait igazolja. Évszázados fák alatt állnak az ősi jurták huszadik századi változatai. Néhány lépést kell csak tenni, hogy igazi erdőbe érjen az ember, vagy a hegyek között kanyargó Duna fenséges látványa táruljon elé. Hajnalonként szinte a sátrakból látni a vonuló őzeket, szarvasokat, de kis szerencsével a vendéglőben is találkozni lehet a betévedt vadmalaccal. Túra a szakadékban A táborba 10-14 éves gyerekek jelentkezését várják, de a mindössze nyolcesztendős ldrányi Eszternek sikerült bekönyörögnie magát a jurtalakók közé. — Nagyon szeretek kirándulni, hegyet mászni — ezt kék-zöld foltok, kisebb-nagyobb sebek igazolják a térdén —, a szüleimmel is sokfelé jártunk már. Ezért érzem magam nagyon jól ebben a táborban. Izgal más, nehéz túrát tettünk például a Rám-szakadékba. Persze azért nekem sem tetszik minden: naponta kitakarítani, rendet tenni a sátorban. Ezt nem nagyon szeretem. Ennek ellenére, ha lehet, máskor is eljövök. A tábort a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Natours Utazási Irodája szervezi immár négy esztendeje. Két egyhetes turnust indítanak minden szezonban. A tábor programját kiváló érzékkel igazítják a gyerekek életkori sajátosságaihoz. A romantika iránti igényüket megragadva szerettetik mag velük a természetet. Az egy hét alatt hajnali vadlesre viszik a táborozókat, gyalogtúrákat szerveznek a környéken, de lehet lovagolni, íjazni, gombát szedni. Mind-mind olyan elfoglaltság, élmény, ami a gyerekek fantáziáját megmozgatja. S közben észrevétlenül tanulnak, tesznek magukévá egy szemléletet. partján vitorlás tábor várja a gyerekeket. A Pilis területén szervezett tavaszi és őszi osztálykirándulásaink iránti igényt pedig alig-alig tudjuk kielégíteni. Programjainkat elsősorban az igazi természetrajongóknak ajánljuk. Mi magunk is kicsit önvédelemből vágtunk bele az egészbe. Ha mindezt egy kívülálló utazási iroda csinálná, sokkal nehezebben oldhatnánk meg alapvető, természetvédő feladatunkat. Mi pontosan tudjuk, meddig mehetünk el, mit szabad és mit nem. Rendhagyó pedagógia S hogy ez nem egyszerű idegen- forgalmi szolgáltatás, hanem nevelőmunka is, azt Kemény Vera pedagógus is, megerősíti: — Nem szabad, azt hinni, hogy ide minden gyerek természetrajongóként érkezik, sokan csak azért jönnek, mert a szülők befizették a pénzt. Okét bizony nehezebb bevonni a programokba, nem könnyű fölkelteni az érdeklődésüket. Fejtörést jelent a helyes módszerek megtalálása is. Ezek a gyerekek nem kevés pénzért vannak itt,' nem élhetünk úgy a fegyelmezési, nevelési eszközökkel, mint egy iskolai táborban. Ez — legalább nekem — nem kevés dilemmát ctkoz. A kezdeményezés viszont remek, ezt, mint pedagógus is állítom. Bár közel sem tudjuk kihasználni a környezet kínálta lehetőségeket. Ügy érzem, befizetni bármennyire is sok azt az 1500 forintot, a program tökéletes megszervezéséhez kevés ez az ösz- szeg. Vakáció Magyarországon A turnus váltás napja van. Sokan mégsem csomagolnak, szüleiket csak látogatóba várják. Ok a következő hétre is maradnak, mint a 13 éves Tornai Gyuri, azaz Haytham Rosh- dy. Nem tévedés, a két név egy kisfiúé: — Én Kuvaitban élek. édesanyám magyar, édesapám arab. Ott is születtem, de minden vakációt itthon töltök Magyarországon. Nagyon örülök, hogy eljöhettem ebbe a táborba. Sokat lehet gyalogolni, élveztem az íjazást is. Nekem különösen nagy élmény itt lenni, hiszen ez a táj egészen más, sokkal szebb, mint az ahol élek. M. NAGY PÉTER Az Óbuda Tsz lett a partner Az egymásra mutogatás helyett Lépten-nyomon találkozunk az energiatakarékosságra buzdító plakátokkal, naponta olvashatunk a tartalékok kimeríthetőségéről. Ám túlzottan optimistán sem hihetjük, hogy ezek hatására a mintegy 1 millió 200 ezer személygépkocsi és a körülbelül 140 ezer teherautó meg a különféle munkagépek üzemanyagigénye valóban csökkeni fog, hogy a normához képest a megtakarítás érdekében a gépkocsivezetők nem becsülik-e túl a szükséges benzin mennyiségét, és így tovább. Nem is kell rosszindulatot feltételeznünk, hiszen valóban elképzelhető, hogy a forgalom zavara vagy az autók rossz műszaki állapota miatt a kelleténél valóban többet fogyasztott a gépkocsi. Gyorsan megtérül Az üresjáratokért, az indokolatlan túlfogyasztásért az új KM-rendeletek alapján kiszabható büntetések természetesen takarékosságra ösztönöznek. Csakhogy az előírások hitelét az ellenőrzések komolysága szabja meg. A közúti járművek számának növekedése lehetetlenné teszi, hogy fogyasztásukat az országutakon mérjük meg. Ezért olyan berendezésre van szükség, amelyik terhelés mellett, a telephelyeken, megbízható pontossággal mér. Bár 1960-ban a Közlekedéstudományi Intézet (akkor már ATUKI) szakemberei kifejlesztették az ún. léglapátos próbapadot, ám igazán pontos mérőeszközzel még a hatóságok sem rendekeznek. A régi próbapad ugyanis, elsősorban azért, mert viszonylag olcsó, egyszerűbb műszaki felépítésű. Régi próbapad, mondom, tehát van egy új is: a HFP—100 haszonjármű fogyasztásmérő pad. Tervezték: a Transinov Közlekedési Műszaki Fejlesztő leány- vállalatnál, gyártják az Óbuda Tsz szentendrei ipari-szállítási főágazatában. Egy próbapad beszerzési ára 1 millió 650 ezer forint. Bár nem éppen olcsó, mégis a mérésekkel elérhető'' üzemanyag-megtakarítások révén egy éven belül megtérül a vevő befektetésé. Működés közben pedig egészen minimális a költség. Az elektromos áram igénye maximum 3 KVA és egyetlen személy kell a gép kezeléséhez. Hasznos kilincselés Az új próbapad 2 százalékos pontossággal alkalmas a tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására, elektronikusan szabályzott terhelés mellett motorvizsgálatra, a kilométeróra és a tachográf (menetíró) hitelesítésére is. Míg a jelenlegi gyakorlat szerint egy autószerelő legjobb szakmai tudása szerint is csak'hosszabb próbálgatás után, szubjektiven, állapítja meg a diagnózist, ez a próbapad 15 perc alatt ellenőrzi a gépkocsi műszaki állapotát, méri az adatokat az esetleges karbantartáshoz. S ha az autót még kiegészítenénk egy érzékelő műszerrel, akkor 5 perc alatt kijelezné a legkisebb műszaki, energetikai hibát. Vonzó erdei világ Gimesi Piroska, a Natours iroda munkatársa mondja:' — A már több mint egy évtizede óriási népszerűségnek örvendő úttörő vándortáborokra alapoztuk a jurtatábor nyitását. S nem is csalódtunk, nagyon nagy az érdeklődés. Igaz, szerintünk a hét napra, kért 1500 forint nem túlságosan sok a mai viszonyok között. Ezért mi a lehető legtöbbet szeretnénk nyújtani a gyerekeknek. A jurtatábor azonban csak egy, a természethez kötődő, programjaink közül. Hasonló nyaralást kínálunk Hortobágyon a nemzeti parkban is. A Balaton A kegy lábánál Józsa Sándor festménye Vén fa Fekete László kerámiája Előnyeinek ecsetelése szószaporí- tésnak tűnhet, mégsem az, ha sikerült elmondani, hogy egy szükséges, forintban és devizában is felbecsülhető, megtakarításra képes berendezésről van szó. — Már 3 éve foglalkozunk e termékkel — mondja dr. Flämisch Ottó, a Tra-nsinov főtechnológusa. — Egy év alatt fejlesztettük ki a berendezést, egy évig kilincseltünk a vállalatoknál gyártót keresve, mire az Óbuda Tsz-ben megtaláltuk a megfelelő partnert. Körülbelül fél év alatt átadtuk számukra a szükséges műszaki dokumentációkat és szerződést kötöttünk. Miután sikerült az egyes alkatrészekhez szállítót is találni, az importanyagokat beszerezni, tavaly ősszel megkezdték az első darabok gyártását. Ezek a napokban kerülnek átadásra, s a tsz telephelyén az idén mintegy 30 darab sorozatgyártását tervezik. (Érdeklődő — bár még egyáltalán nem reklámozták a terméket — ennél jóval több van.) számításaik szerint a befektetett 15 millió forint 3 éven belül megtérül a nyereségből. A tervezőkkel kötött hasznosítási szerződés szerint természetesen a termék fefutásával párhuzamosan a kutató intézetnek is átutalják az őket megillető részt. A fejlesztés finanszírozásához egyébként a Volán Tröszt adott jelentős segítséget, munkájukat a KPM figyelemmel kísérte, támogatta. Az Óbuda Tsz ipari-szállítási főágazata eddig ilyen nagyobb értékű készterméket még nem gyártott. Alkatrészeket csináltak más vállalatoknak és szövetkezeteknek. Forgácsoló kapacitással és tapasztalatokkal rendelkeztek akkor, amikor a KTI ajánlatkérésére válaszoltak. Bár úgy tűnik, keresett, fontos termék gyártásába kezdtek, a beruházással mégis elég nagy kockázatot vállaltak. Miért tették ezt? Győri Ferenc főágazatve- zető-helyettes szerint: Kiegészítő mechanika — A szerződésben kikötöttük, hogy amennyiben technológiailag felkészülünk egyedül mi gyárthatjuk a próbapadot. Ebben az esetben pedig tartós nyereséget ígér. hiszen a KTI felmérése szerint — amit a megrendelések alátámasztanak — körülbelül 200 darabra van szükség csak hazánkban. Így, ha 50 darabot készítünk el évente. 4 évi kapacitásunk lekötött. S hogy utána mi lesz? Jósolni nem érdemes. Az viszont tény, hogy ehhez hasonló nagy pontosságú mérőkészüléket külföldön sem gyártanak. Igaz, náluk a járművek energetikai még- bízhatósága (vagy megbízhatatlansága) miatt több erőt kell fordítanunk a mérések pontosítására, a hibák föltárására. A kutatóintézet tervei szerint rövid időn belül kiegészítik a próbapadot egy olyan programvezérlö egységgel is, amivel a teljes járműtechnikát — nemcsak energetikai szempontból — lehet mérni. Egy bizos, nem a termék műszaki jellemzői, minősége akadályozza meg (illetve fogja megakadályozni) az exportot, hanem sokkal inkább a rendelkezésre álló ipari kapacitás szűkössége. Magát a szellemi terméket is el lehet ugyan adni, ám kevesebbet hozna a konyhára, mint késztermék formájában. Megfordult ez az illetékesek fejében is. A fentiek alapján talán még valaki azt gondolja, hogy azért esett a tervezők választása az Öbuda Tsz-re, mint gyártóra, mert mások nem is vállalkoztak erre. Így van ez? — dr. Flämisch Ottó hogyan értékeli kapcsolatukat? Rugalmas együttműködés Az Öbuda vállalta a legrövidebb határidőt, s náluk láttuk azt, hogy jó szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Együttműködésünk során azt tapasztaltuk, hogy rugalmasak, nem várnak arra, amíg speciális célgépet kapnak a gyártáshoz, hanem az adott körülmények között, az adott feltételekkel oldják meg a feladatokat. Nem érik be a ha majd lesz anyag válaszokkal, hanem igenis keresik a pillanatnyi megoldást. S miként látja együttműködésüket az Öbuda Tsz szakembere. Győri Ferenc? — A gyártáselőkészítés során KTI mérnökei szinte naponta itt vol tak, hogy a helyszínen, a mi vélemé Próbapad hazaiból nyünket 18 klembe véve alakúi 1 ion a termék. Azt hiszem, a szemé lyes kapcsolatoknak a későbbiekber a próbapad továbbfejlesztése sorál is hasznát vesszük, illetve más tér mékeknél, amit majd együtt gyár tunk. (Lesz olyan?) Flämisch Ottó import anyagokat említett, ezért szükséges megjegyezni, hogy a próbapad 90 százalékban hazai alapanyagból készült. Az alkatrészeket az Óbuda Tsz maga készíti, illetve kooperációban, például a vezérlő szekrényt a Szilas-menti Mgtsz szállítja. A jelentősebb alkatrészek közül csupán a Telma öntvényféket kell külföldről beszerezni. Az Óbuda Tsz-ben évi 50 darabra szeretnék a kapacitást biztosítani, de Túl szép lenne, amit a tervező és a gyártó kapcsolatáról hallottunk? Nem! A bajokban, a világpiacra, a gazdasági recesszióra és az egymásra mutogatás helyett, éppenhogy szükségszerű. ELLER ERZSÉBET