Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

Ma: 3. oldali Számítógép segít a kismamáknak Többet törődni a szabályokkal I. oldal: Ismét fellobbant a láng Tehergépkocsinak ütközött Szép magyar filmsiker 3. oldal: Dobogóközeiben a ceglédiek Nagyobb folyó mentén 7—8 oldal: Heti rádió* és tv-műsor PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ára; I» 10 forint 1983. JÜLIUS 15., PÉNTEK Lesz-e elég vetőmag? Monoron már az őszre készülnek Az elmúlt esztendőkben nem okozott különösebb gondot megyénkben a nagyüzemek és a házi kertek vetőmagellátása. A Vetőmagtermeltető Vállalat monori körzeti üzeme a többi­vel együttműködve jól szer­vezte meg a kereskedelem megrendelésére a szállításokat, MÁS SZEMÉBEN... v M ás szemében a szálkát, magunkéban a geren­dát sem! Valahogy így szól az a régi közmondás, mely­nek igazsága ma sem vitat­ható. Hajlamosak vagyunk arra, hogy más hibáját jel­nagyítsuk, a magunkét bo­csánatosnak tartsuk. Ezen elmélkedem, miközben hu- szonketted-magammal iz­zadva, a levegőtlen leány* falui ABC pénztárához kí­gyózó sorban áhítom azt a pillanatot, amikor száz­vagy százötven forinttal könnyebb lesz a pénztár­cám — az ellenértékével nehezebb a szatyrom, s ki­juthatok az utcára. Igaz, ott is a tűző nap fogad, ro­hanva kereshetek árnyékot — ám mégis, a szabad leve­gőn leszek. A figyelmemet azonban újra arra a bizo­nyos szálkára terelik: me­net közben meg lehetne operálni, olyan lassan mo­zog. Bezzeg a nyelve, az a keze helyett is jár — hal­lóul a nem éppen jóindula­tú megjegyzést. Ez a pénz­táros is meg tudná úgy is­tenigazából, mit jelent dol­gozni, ha a gyárba, a gép mellé kerülne... Fullánkos megjegyzések. Mi tagadás, az ember köny- nyen a hangulati elemek ha­tása alá kerül, s maga is úgy érzi, talán tényleg mo­zoghatna egy kicsit gyor­sabban is a pénztáros keze. Bár sem én, sem a többiek nem tudom, nem tudhat­ják, ma már hány kiló árut mozgatott át egyik kosár­ból a másikba. Ám ami ezt a szembeállítást illeti a gyárak feszített tempójával, a hajrával, ez nem igazsá­gos. Hiszen a gyárkapun belül nem egyszer baj van a munkafegyelemmel. Ér­deklődés a szakszervezeti irodán: mi van a beutaló­val — s addig persze áll a gép! Igen, mert a gép nem beszél vissza, nem tesz szemrehányást, még akkor sem, ha a munkaidő vége előtt fél, másfél órával ko­rábban netán leállítjuk. Hogy például délután fél kettő előtt két perccel a műszakváltásra, startra, ugrásra készen állhassunk, hogy elsőnek érjünk a ka­puba A példa nem légből ka­pott. Szem- és fültanúja voltam, amint a bejárattal szemben levő buszmegálló­ban vártam: a gyár első számú vezetője egyenként szedte össze a fél kettő előtt két perccel kilépni készülő lakatosokat, esztergályoso­kat. S nem azon akadtam fenn, hogy valaki végre számonkéri: hogyan fér be­le a nyolc órába — a reg­gelizésről nem is szólva! — az ebédelés, a fürdés is. Hiszen a fájrontra kapuban várók bizony jókor otthagy­ták gépüket. S nem ők az egyetlenek, nem ez az egye­di eset. Igaz, arrafelé ma már az ebédelésnek pontos rendje van, akárcsak a fürdésnek. Kísérőzaja, a morgás pedig még nem ült el... Amin megütköztem: csak az első számú vezetőnek szúrt — szúrhat — szemet az idő előtt hazamenni szándékozók népes tábora? Hol volt a csoport-, vagy a művezető ezekben a per­cekben? Tudom, tudjuk, nem hálás feladat az övék. Mint ahogy a számonkérés sohasem volt az. Sokkal kifizetődőbb a hallgatás, az elnéző magatartás. Pedig téves elképzelés azt hinni, hogy az ilyesfajta mentali­tás használ a tekintélynek. Titkon mindenki inkább tiszteli azt a vezetőt, aki saját viselt dolgaival pél­dát mutatva igenis követel, számon kér, megállapítja a felelősséget, s szigorú intéz­kedésekkel veszi elejét a fegyelmezetlenségnek, ha a kollektíva érdekében azt indokoltnak látja. Mert a fegyelemre az egész mun­kahelyi közösségnek szük­sége van. ogy annak hiánya mennyibe kerül ne­künk? Kezdjük már szá­molgatni, a kiesett, a kieső termékmennyiséget, az ex­portból visszaszállított, se­lejtesnek minősített áruk­ban. Egyre gyakrabban hal­lom — legutóbb a szocia­lista brigádvezetők tanács­kozásán — kárunk, mely ebből származik, tetemes! Zsebünkre megy ez a ma­gatartás, amit nem tesznek sok helyütt szóvá, pedig hivatalosan a munkafegye­lem megsértésének minősül. Igen, mert az érintettek, többségükben — akiket fe­gyelmezni szeretnénk — nem látnak tovább az or­ruknál. Nyitogatjuk ugyan a szemüket, szép szóval, példabeszéddel — s ahol ez kevés, ott szigorú intézke­désekkel, melyekből egyre több születik Pest megye üzemeiben, gyáraiban is. Fordítsunk végre a köz­mondáson valahogy így: a saját szemünkben is meg­látjuk a szálkát! Varga Edit H — KftTFLET— Oláh István vezérezredes, a magyar néphadsereg vezérka­ri főnöke honvédelmi minisz­terhelyettes meghívására jú­lius 11—14. között Petar Gracsanin vezérezredes, a ju­goszláv néphadsereg vezérka­ri főnöke vezetésével jugosz­láv katonai küldöttség tett hi­vatalos baráti látogatást ha­zánkban. A delegációt fogadta Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár. kisebb, átmeneti hiányoktól el­tekintve szinte mindenből volt elegendő. Az idén tavasszal egyedül a lucerna magjának korlátozott mennyisége jelen­tett problémát, ám az ország­ban máshol fellelhető felesleg átirányításával valamelyest sikerült ezen enyhíteni. Bár még javában tart a be­takarítás szűkebb pátriánk­ban, a monori üzemben már az őszi vetőmagellátásról esik a legtöbb szó. Mire számít­hatnak vajon a megrendelők? — Erről kértünk tájékozta­tást Vámos Géza igazgatótól és Mészáros György né keres­kedelmi csoportvezetőtől. Mint megtudtuk, a megyei tanáccsal minden esztendőben közösen készítik el a felújítá­si tervet, amely tartalmazza a kalászos vetőmagok előállítá­sának és forgalmazásának leg­fontosabb feladatait. Az el­múlt év őszén felülvizsgálták és újra kijelölték a megyében a vetőmagszaporító gazdaságo- gat, amelyek elsősorban az elit és az 1. szaporulati fokú — te­hát kiváló minőségű — vető­magvak termelésével foglal­koznak. A szerződéseket még tavasszal valamennyi nagy­üzemmel megkötötték, s ebben igyekeztek elsőbbséget adni a legkeresettebb fajtáknak. A vállalat a várható termés alapján felmérte az őszi igé­nyeket a kenyér- és takar­mánygabonát termesztő gazda­ságokban. A megrendelések beérkezése után a termelési rendszerek közreműködésével szállítják majd ki október 1- ig a kért mennyiséget. Ebben az esztendőben mint­egy 10 ezer 500 tonna fémzá­rolt kalászos vetőmag felvá­sárlására kötöttek szerződést, s ennek egy részét — a terme­lőszövetkezetek, állami gazda­ságok, kistermelők igényeihez igazodva — csávázottan érté­kesítik majd. A szállítás kor­szerűsítésére a jövőben terve­zik a konténerek használatá­nak bevezetését, áun ehhez mind az eladónak, mind a ve­vőnek fel kell készülnie. Az eddig beérkezett megren­delések alapján úgy tűnik, hogy nem lesz különösebb gond az ellátással, őszi búzá­ból a mai napig összesen 9 ezer 580 tonnára jelentettek be igényt a nagyüzemek, ez a rendelkezésre álló készlet 91 százaléka. A rozs és az őszi árpa iránt a tavalyihoz hason­ló a kereslet. Gyorsítaná és tervszerűbbé tenné a fémzá- roltatást, s valamelyest csök­kentené a csomagolás kéltsé­geit, ha azok a gazdaságok is, amelyek eddig még nem tet­ték, mielőbb feladnák megren­deléseiket. F. Z. Bdíjsztsk az aratást a ráckeveiek Szedik a kajszibarackot : 'V • ’ Rázőgéppel szedik a barackot A ráckevei Aranykalász Tsz-ben nemcsak a nagy erő­próbát jelentő aratáson van­nak túl, hanem a másodvetés is a földbe került. A gazda­ságban 1034 hektáron vágták le a búzát, s száz hektáron pe­dig az őszi árpát. Betakarítot­ták a káposztát és a repcét is 160 hektárról. A termelőszövetkezet 590 hektárján került földbe má­sodvetésként a kukorica, a zöldbab is. Ebben a gépet, em­bert próbáló melegben — bár sohasem • volt könnyű a mező- gazdasági munka —, ha nem is az elsők, a legelsők között végeztek az aratással, a má­sodvetéssel, kivívták, hogy tel­jesítményük elismerésre méltó. A ráckevei járás másik hír­neves szövetkezetében, a döm­Tájékoztató a Központi Bizottság július 6*i üléséről Tanácskozott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága tegnap délután szék­házában ülést tartott, amelyen dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a megyei párt- bizottság tagja elnökölt. A Mechanikai Művek — Viíniuszi Festékszórógyár Közösen keresnek új piacot Az idén tovább bővül a Mechanikai Művek és a szov­jet Vilniuszi Festékszórógyár kooperációja. A kölcsönös al­katrész-szállítások mellett a nagy nyomású festékszórók harmadik országbeli közös ér­tékesítése újabb piacokra is kiterjed. A magyar és a szovjet vál­lalat együttműködése 1976-ban kezdődött — kezdetben azzal a céllal, hogy a belföldi piacot és a többi szocialista országot korszerű korrózió- illetve fe­lületvédelmi eszközzel lássák el. A nagy nyomású festék­szórók gyártásának licencét az NSZK-beli Wagner cégtől vá­sárolták meg. A termelést 1978-ban kezdték meg, még­pedig úgy, hogy a festékszóró­berendezésekhez a Mechanikai Művek a villamosegységek, szivattyúk, a szovjet partner az alkatrészek — többek kö­zött nagy nyomású tömlő, membrán, kemény fémfúvóka — gyártását szervezte meg. A múlt esztendőben a köl­csönös kooperációs forgalom már elérte a 14 millió rubelt. A megállapodás alapján a kö­zösen gyártott berendezéseket a szovjet partner az ázsiai szo­cialista országokba és Kubába. a magyar vállalat pedig az európai szocialista országok­ba exportálja. Ennek alapján a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat tavaly már mintegy 3 millió rubel értékben szállí­tott a kooperációban készült festékszórókból a környező szocialista országokba. Az idén előreláthatólag szá­mottevő mértékben nő a har- í madik piaci értékesítés is. A Ferunion a kooperációban gyártott festékszórókból ki­sebb mennyiséget már a múlt esztendőben is exportált a fej­lődő országokba. Most elsősor­ban az arab országokban kí­vánják bővíteni az eladásokat. Egyebek között Irakba és Li­banonba is küld mintadarabo­kat a külkereskedelmi válla­lat. pártbizottság tagjain kívül részt vettek a tanácsko­záson a megyei fegyelmi bi­zottság tagjai, a járási-városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a megyei tanács el­nökhelyettesei és több ipari nagyüzem vezérigazgatója. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1983. július 6-i üléséről Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára számolt be. södi Dózsa Tsz-ben megkezd­ték a kajszibarack szüretelését a húsz hektáros ültetvényen. A gyümölcsöt elsősorban a fővá­rosi piacokon értékesítik, illet­ve konzervgyárakba szállítják majd. Zárcsere az oszlopokon Az ELMÜ megbízásából a Coopinorindustria gazdasági társulás szakemberei Százha­lombatta ezer utcai kandelá­berén cserélik ki az ajtózá­rakat. Felvételünkön: Balogh László villanyszerelő munka közben. Hancsovszki János felvétele SzeElsmi export SzigctszenimíkEósról Gyártásról is siá lehet Rövid hírben tették közzé nemrég a lapok, hogy a Mogürt, az Autókut, az Ikarus Jó hír a méhészeknek A Pest megyei méhész szakcsoportok tagjai bizonyára öröm­mel fogadják a jó hírt, amely szerint Veszprémben a Nehéz­vegyipari Kutató Intézetben évek éta kísérleteznek új, hatá­sos, és a környezetet kímélő növényvédő szerek előállításán. Az elmúlt esztendők kutatási eredményeként egy olyan rovar­ölő szert állítottak elő, amely kíméli a méheket. A készítményt széles körű vizsgálatnak vetik alá: laboratóriumokban és üvegházakban vizsgálják a szer hatását A képen: A szer ha­tásának vizsgálata üvegházi körülmények között. és a Csepel Autógyár fejlesz­tési szerződést kötött a legna­gyobb amerikai motorgyártó vállalattal. Ennek értelmé­ben a Cummins cég már meg­levő, álló kivitelű motorjából alakítják ki a magyar part­nerek a korszerűbb, fekvő, autóbuszba szerelhető motort. Mint Bruzsa Mihály, a Cse­pel Autógyár kereskedelmi igazgatója elmondta, az egy­millió dollár értékű szerződés ma mint szellemi exportlehe­tőség emelkedik ki az üzletek sorából. Egy egész fejlesztési osztály dolgozik azon, hogy az új motor mintadarabja az év végére elkészüljön, s hozzá­foghassanak a próbákhoz, vizsgálatokhoz. A már meg­kötött szerződés továbbiakkal kecsegtet: a jövő év második felétől induló alkatrészgyár­tásból a Csepel Autógyár is szeretné kivenni a részét. Az új változat eltérő alkatrészei­nek gyártására felkészülnek, s bíznak abban, hogy az egysze­ri műszaki fejlesztésből hosz- szú távú. gyümölcsöző szállí­tási kapcsolat alakulhat ki. A magyar járműipar szem­pontjából tovább növeli e szerződés jelentőségét, hogy az új típusú motorral széle­sebb lesz az Ikarus választéka — ezzel részben importot is helyettesíthet —, s nem utol­sósorban bővülhet a magyar autóbuszok külföldi eladása. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents