Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

an 1983. JÚLIUS 15., PÉNTEK ■ Fókusz A CSÚCSTALÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEI N égy esztendeje 1979 júniu­sának egyik verőfényes napja a világpolitikában is re­ményt keltőn' verőfényes volt: ezen a napon írták alá Bécsben a SALT—II. szerződést, felté­ve a koronát a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóra, s ezál­tal szimbolikusan az enyhülés évtizedére. Aztán a remények gyorsan szertefoszlottak. A szovjet—amerikai kapcsolatok, s velük együtt a világpolitikai viszonyok feszültekké, rosszak­im váítak. Sokan vélik úgy, hogy egy újabb csúcstalálko­zó megfordíthatná a négy éve veszélyes irányba fújó szele­ket. Hiszen a hetvenes évek legmagasabb szintű szovjet- amerikai tanácskozásai mindig a nemzetközi élet jó szeleinek kedveztek. Mindig hoztak olyan eredményeket. megál­lapodásokat, amelyek tovább­lendítették az enyhülés kere­két Csakhogy ma az enyhülés legalábbis tetszhalott, tehát jogos a kérdés: érdemes-e csúcstalálkozót tartani ilyen világpolitikai helyzetben? Nos, az Egyesült Államok szenátusa igennel válaszolt er­re a kérdésre. Az amerikai kül­politikát mindig is nagyon be­folyásoló kongresszusi „felső ház” álláspontja szerint Rea­gan elnöknek „a kölcsönösen elfogadható legközelebbi idő­pontban” találkoznia kellene Andropov szovjet államfővel. Fontos politikai esemény ez, hiszen az Egyesült Államok külpolitikai tetteit irányító el­nök és kormányzata nem tel­jesen ezen a véleményen van. Keaganék megfogalmazása szerint egy csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon van esély valami ered­ményt elérni. Ezzel a tétellel voltaképpen a szovjet vezetés is egyetért, csakhogy nagy a különbség abban, hogy miféle eredményekre gondolnak., a Kremlben és a Fehér" Házban. Az amerikai kormány eddigi külpolitikai vonalából ítélve a hivatalos Washington szerint az eredmények a Szovjetunió jelentős engedményei lennének mind politikai, mind katonai téren. Moszkvában viszont úgy vélik, hogy a két félnek kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik érdekeit, min­denképpen meg kell őrizni a katonai egyensúlyt, s egyiknek sem szabad törekednie egyol­dalú előnyök elérésére. Ilyen csúcstalálkozó előkészítésére késznek mutatkozik a Szovjet­unió. De csak ilyenre. A Reagan-kormány azonban egyelőre az ilyen találko­zót értelmetlennek tartja, nyil­ván azért, mert nem lát ben­ne hasznot saját politikai céljai szempontjából. A Fehér Házra azonban ebben a kérdésben is rpind nagyobb nyomás ne­hezedik. Az európai szövetsé­gesek kiállnak ugyan a wa­shingtoni külpolitika mellett, ugyanakkor mind gyakrabban jegyzik meg, hogy kívánatos­nak tartanák a nagyobb rugal­masságot. S egyértelműen sür­getik a csúcstalálkozó megszer­vezését. Most pedig már köz­vetlen közelről is effelé tolják az elnököt: hatalnjának eddigi legfőbb bázisa, a republikánus többségű szenátus is találko­zást sürget a szovjet államfő­vel. Ennek ellenére nem való­színű, hogy a csúcstalálkozó hamar létrejöhet. De hogy sür­gető lenne egy valódi eredmé­nyeket hozó csúcs, az nyilván­való. ­A. K. Nyugati delegációk kiiiönmegbeszéiése Madridban A résztvevők a befejezést sürgetik Csütörtökön, a madridi ta­lálkozó eseménysorozata nem a plenáris üléssel, hanem a nyugati országok több mint egyórás különmegbeszélésével kezdődött. Ezen Max Kampel- man amerikai fődelegátus adott tájékoztatót Reagan el­nökkel sorrakerült előző na­pi találkozójáról. Egyes értesülések szerint Kampelman az USA azon fel­tételeit ismertette, amelyek­nek teljesítése esetén, Wa­shington végül is beleegyezne a konferencia mielőbbi befe­jezésébe. Az MTI washingto­ni tudósítója külügymiindszté- riumi forrásokból úgy érte­sült, hogy a Kampelman el­utazása előtti egyeztetés célja kettős: a humanitárius és csa­ládegyesítési kérdésekkel fog­lalkozó 1986-ra tervezett szak­értői értekezlet státusának tisztázása, illetve a záródoku­mentum aláírása időpontjá­nak meghatározása, amelyet Washington alaposan fontolóra kíván venni. Ha ugyanis az okmányt külügyminiszteri szinten írják alá, mint jelen­leg tervezik, Shultz madridi utazása elvben lehetőséget nyújtana egy amerikai—szov­jet külügyminiszteri találko­zóra. Nyugat-Európa szívesen látna egy ilyen fejleményt. Washington azonban még a legutóbbi napokban is habo­zott, s hajlott arra. hogy az aláírást halasszák szeptember­re. A Fehér Ház halogató ma­gatartását azzal is igyekeznek indokolni, hogy Reagan egyes tanácsadói szerint Washing­tonnak meg kell várnia a rendkívüli állapot megszünte­tését Lengyelországban. Ismeretes, hogy a semleges és el nem kötelezett országok múlt héten előterjesztett in­dítványa azt tartalmazta, hogy a madridi találkozó záróülé­sét még júliusban tartsák meg. Ezt a javaslatot a Szov­jetunió és a többi szocialista ország támogatta. A nyugati országok képvise­lőinek konzultációja után, a plenáris ülésen, Málta képvi­selője megismételte kormánya azon óhaját, hogy Madridban foglaljanak állást a Földközi­tenger térségének biztonságá­val kapcsolatos értekezlet megrendezéséről. Amíg ez nem történik meg — mondta a máltai képviselő —, a szi­getország elzárkózik a közös dokumentum elfogadásától. A máltai követelést a küldött­ségek túlnyomó többsége nem kívánja bevenni a találkozó záródokumentumába. A máltai felszólalás után „kávészünetet” rendeltek el. A több mint egyórás szünet alatt — diplomáciai források szerint —, két- és többoldalú konzultációkra került sor. Ek­kor tanácskozott egymással a szovjet, valamint az amerikai delegációvezető is. A plenáris ülés második fe­lében az elnöklő spanyol kül­döttségvezető nyilatkozatot ol­vasott fel. Ennek lényege, hogy a szünetben kapcsolatfelvéte­lek történtek, és a vélemény- cserék során kifejezésre jutott az a határozott szándék, hogy a találkozón minél előbb fo­gadják el a záródokumentu­mot, s tűzzék ki a záróülés időpontját. Megfigyelőknek feltűnt, hogy Kampelman tájékoztató­ja után több nyugati ország küldötte bizonyos határozat­lanságot mutatott. Ebből új­ságírók arra következtetnek, hogy az amerikai delegátus­nak nem kis erőfeszítésébe kerülhet a washingtoni halo­gató taktika elfogadtatása olyan körülmények között, amikor a 35 ország képvise­lőinek többsége e hét végére várta a madridi találkozó si­keres befejezését jelentő zá­róülés napjának bejelentését. Pénteken a madridi találko­zó résztvevői ismét plenáris ülést tartanak. Szófiai véleménycsere Zsivkov fogadta Geäschert Todor Zsivkov, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke csütörtökön fogadta Hans-Dietrich Gen­schert, az NSZK alkancellár- ját és külügyminiszterét. A nyílt légkörű találkozón, ame­lyen részt vett Petr Mladenov külügyminiszter is, időszerű nemzetközi politikai kérdések­ről és a kétoldalú kapcsolatok­ról egyaránt szó esett. A felek kölcsönösen kifejtették állás­pontjukat a genfi és a bécsi tárgyalásokról, a madridi ta­lálkozóról és más problémák­ról. A kétoldalú kapcsolatok alakulását pozitívan értékel­ték és kölcsönösen készségüket nyilvánították az együttműkö­dés bővítésére. Grisa Filipov bolgár kor­mányfő szintén fogadta Hans- Dietrich Genschert. Az NSZK külügyminisztere Andrej Lu- kanov miniszterelnök-helyet­tessel és bolgár kollégájával, Petr Mladenovval is tárgyalt A felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az euró­pai béke és együttműködés megőrzésével kapcsolatos kér­désekre. Egyetértettek abban, hogy a madridi találkozó sike­res befejezése pozitív hatást gyakorol a nemzetközi kapcso­latokra. Behatóan foglalkoztak a leszerelés problémáival, köz­tük a genfi szovjet—amerikai tárgyalások témájával is. Eurorckéták Szünet Cenfben Csütörtökön a szovjet és az amerikai küldöttség teljes ülé­sével befejeződött az európai nukleáris fegyverzet korláto­zásáról Genfben folyó tárgya­lások jelenlegi fordulója. Meg­állapodás szerint a tárgyaláso­kat szeptember 6-án újítják fel. Az amerikai szenátus döntése Zöld út a vegyi fegyvereknek Az amerikai szenátus szer­dán egyetlen szavazattöbbség­gel áldását adta új vegyi jegyverek gyártásához és meg­akadályozta a B—I hadászati bombázóflotta építésének el­lenfeleit a harci gét>ek soros költségvetésének megvonásá­Alkotmánymódosító javaslatok A lengyel parlament ülése A lengyel parlament csütör­tökön jóváhagyta a kormány múlt évi gazdasági tevékeny­ségét, beleértve a költségveté­si és a hitelgazdálkodási terv végrehajtását, valamint a la- kosság pénzjövedelmeiről és kiadásairól, továbbá az ország külkereskedelmi fizetési mér­legéről szóló beszámolót. Ezt az illetékes szejm-bizottságok nevében Jan Kaminski parla­menti képviselő terjesztette elő. Stanislaw Gucva, a szejm el­nöke a Lengyel Népköztársa­ság alkotmányában végrehaj­tandó négy módosítást terjesz­tett elő. Az első rögzíti az alap­törvényben a Hazafias Nemzeti Újjászületés: Mozgalom (PRON) helyét és szerepét az ország politikai rendszerében, életében. Csak RöviDEN^ GENFBEN csütörtökön tel­jes ütést tártott a hadászati fegyverzet korlátozásáról ék csökkentéséről folyó tárgyaié sokan részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. NÉGY RENDŐRT megölt, két személyt pedig súlyosan megsebesített egy szikh-cso- port, amely szerda este kar­dokkal támadt egy rendőrőrs­re az északnyugat-indiai Pánd- zsáb államban. Az országrész­ben egy évé tartanak már a szeparatista szikh szélsősége­sek véres cselekményei. A NATO évente megrende­zésre kerülő Autumn Forge fe­dőnevű őszi hadgyakorlatsoro­zatára az idén több mint 17 ezer amerikai katonát és 38 ezer tonnányi hadfelszerelést szállítanak tengeri és légi úton az Egyesült Államokból Nyugat-Európába. A Pentagon szerdai bejelentése szerint a csapatok és a felszerelések át­dobásával az Egyesült Álla­moknak azt a képességét te­szik próbára, hogy milyen gyorsan tud saját nyugat-euró­pai hadereje és a többi NATO- erő „segítségére sietni”. Az alkotmányban javasolt második módosítás értelmében szélesíteni keil a munkásosz­tálynak az állami, társadalmi és gazdasági ügyekben való döntési jogát, s erősíteni kell a munkás-paraszt szövetséget. A harmadik változtatás az egyéni parasztgazdaságok tar­tós jellegét iktatja be az alkot­mányba. Végül a negyedik módosítás az államot fenyegető külső és belső veszélyhelyzetekről szól. A javaslat értelmében ezentúl megkülönböztetnék az általá­nos, vagy részleges mozgósítás­sal járó szükségállapotot a bel­politikai veszélyek, vagy elemi csapások esetén alkalmazandó rendkívüli intézkedésektől. Ugyancsak első olvasásban ismertette a kormány nevé­ben Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes a mi­nisztertanácsról illetve a sajtó munkájáról szóló törvényter­vezeteket. Az előbbi pontosan rögzíti a kormány, beleértve a miniszterelnök iogkörét. míe a másik átfogóan intézkedik az úiságírók és a sajtó számá­ra tájékoztatást adó hivatalos személyiségek jogairól, köte­lességeiről. Az alkotmány módosításá­ról. valamint a Rakowski ál­tal előterjesztett intézkedé­sekről szóló három tervezete! a szejm a kialakult szokásnak megfelelően az illetékes bi- zottságokhoz továbbította megvitatás végett. Bejelentették, hogy a szejm július 20-án és 21-én újabb * ülést tart. ban. Bár a két szavazás ered­ménye kétségtelenül siker Reagan elnök fegyverkezési politikája szempontjából, a szavazás meglehetősen ponto­san tükrözte a fegyverkezés­párt és a liberálisok közötti jelenlegi erőviszonyokat a re­publikánus és főként konzer­vatív többségű szenátusban. Csak Bush alelnök szavazata döntötte el például a vegyi fegyverekkel kapcsolatos sza­vazást. Szabadon bocsátották Gabriel Voidest A tiltakozó akciók eredménye Chilében szabadon engedték Gabriel Valdest, a Kereszténydemokrata Párt elnökét, akit — Pinochet parancsára — e hó 9-én, összeesküvés és leiforgatás vádjával letartóztattak. Szerdán este szabadon bo­csátották Gabriel Valdes volt chilei külügyminisztert, az 1977-ben feloszlatott Keresz­ténydemokrata Párt múlt szombaton letartóztatott elnö­két. ' Miután a santiagói fellebb- viteli bíróság helyt adott a vé­dőügyvédek követelésének, Valdesszel együtt elhagyhatta a börtönt Jósé de Gregorio, a Kereszténydemokrata Párt volt főtitkára, Jorge Lavan­dero egykori szenátor, továbbá a párt két ifjúsági vezetője, valamint annak a nyomdának a tulajdonosnője is, ahol az országos tiltakozásra felszó­lító röplapokat nyomták. A bírói döntés súlyos te­kintélyveszteség a Pinochet- rendszer számára, s .meghoza­talában minden bizonnyal közrejátszott a Chilén végig­söprő tüntetéssorozat, vala­mint a letartóztatás elleni nemzetközi tiltakozási hullám. Franciaország nemzeti ünnepén Mitterrand nyilatkozata A nagy francia forradalom 194. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt katonai díszszemlét rendeztek Párizs­ban. A díszszemle fő eseménye a gyors bevetésre kész francia erők kötelékébe szánt helikop­teres és páncéloselhárító egysé­gek tisztelgése volt. Mitterrand elnök a francia nemzeti ünnepen a televízió­nak adott nyilatkozatában ki-, jelentette,1 hogy barátibb kap­csolatokra törekszik a Szovjet­unióval, ugyanakkor — köz­vetve — ismét elutasította, hogy a Genfben folyó tárgyalá­sokon számításba vegyék a francia nukleáris erőt. Francois Mitterrand nyilat­kozatában kitért a csádi hely­zetre is és kijelentette;. • hogy Franciaország tiszteletben fog­ja tartani a Csád irányában vállalt kötelezettségeit, de sem­mi ok sincs arra, hogy túlmen­jen az 1976-ban aláírt szerző­désen. ★ ■Műbőrt Dubois, a -Francia Köztársaság bud«pesti: nagy­követe, hazája nemzeti ünne­pe alkalmából csütörtökön fo-. gadást adott rezidenciáján. Újabb támogatás az eilenfórradalmároknak Nicaragua-ellenes terv A CIA a nioaraguai kor­mány ellen harcoló ellenfor- radalmár hadsereg létszámá­nak megkétszerezésére Ítészül — jelentette csütörtökön hi­vatalos forrásokra hivatkozva a The Washington Post. A CIA — írja a lap — Leleplezést ígér egy olasz lap AzAgca-ügy Az olasz „Pace e guerra” (Béke és háború) folyóirat szerkesztősége szerdán beje­lentette, hogy két olyan doku­mentum birtokába jutott, amelyben az Egyesült Államok római nagykövete, Maxwell Rabb javaslatot tesz Washing­tonnak, hogyan varrják a „ke­leti tömb” nyakába a II. Já­nos Pál pápa ellen 1981. má­jus 13-án a török terrorista, Agca által elkövetett merény­letet. Az ANSA olasz hírügynök­ség áltab közöltek szerint Rább 1982. augusztusi jelentésében lehetségesnek találta, hogy „Olaszországban kampányt szervezzenek. A cél az, hogy felhívják a közvélemény fi­gyelmét a pápa ellen elköve­tett merénylet bolgár össze- 'üggésére. Egy ilyen kampány lehetséges és ígéretes, egyrészt azért,, mert a katolikusok fo­gékonyak rá, másrészt mert Agca. az olasz titkosszolgála­tok,: kormánytisztviselők, poli­tikusok katonák és néhány napilap készek volnának tá­mogatásukat adni hozzá. Bul­gária kompromíttálásával lé­pést tehetnénk afelé, hogy le­járassuk a szovjet vezetőket” — áll az amerikai nagykövet­nek tulajdonított jelentésben A másik dokumentum ugyancsak Rabb jelentése 1982 decemberében kelt. Ebben már arról esik szó, hogy mi­lyen sikert könyvelhetnek el a kampány kapcsán. Az ANSA szerint a „Pace e guerra” következő számában teljes terjedelmében közzéteszi a két dokumentumot. Az USA római nagykövetsé­gének szóvivője szerdán este hamisítványnak minősítette a két íelentést. Azt mondta, hogv ..ezek a jelentések sohasem kerültek Rómából Washing­tonba”. „tervet készített egy 12—15 ezer főnyi hadsereg pénzzel és felszerelésekkel való ellátásá­ra és elnöki jóváhagyásért fo­lyamodott tevékenységének ilyen módon való kiterjeszté­séhez”. A cél „a nicaraguai kormány politikájának meg­változtatása”. Valójában, mint az mindenki előtt régen vilá­gos, Washington a ndcaraguai kormány fegyveres erővel való megdöntését tűzte ki célul. Az amerikai kongresszus a jövő héten foglalkozik ismét, a Nicaragua elleni akciók fi- < nanszírozásának kényes kér­déseivel. A kongresszus több­sége ellenzi a CIA titkos ak­cióit, de az erőviszonyokat ne­héz felmérni, mert a szélsősé­gesen konzervatív törvényho­zók egy része egyszerűen azt követeli a kormánytól, hogy titkos műveletek helyett egy­szerűen üzenjen hadat a ni- caraguai kormánynak, amely.' politikájával az Egyesült Ál­lamok nemtetszését váltotta ki. Hsderőcsökksntési tárgyalások Haladásra szükség A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalássorozat csütörtöki teljes ülésén a nyugati részt­vevők nevében felszólalt ka­nadai küldöttségvezető — Thomas Hammond — a ter­vezett egyezmény kiegészítő intézkedéseivel foglalkozott Megfogalmazása szerint a? ellenőrző rendelkezések egész katalógusával kell biztosítani hogy valóban végrehajtsák a megállapodásban rögzített csa­pat csökkentéseket. A szocialista országok szó­vivője a csütörtöki ülés után tartott sajtótájékoztatón hang­súlyozta. hogy a Varsói Szer-. ződés tagországai is érdekel­tek a szerződés pontjainak be­tartatásában, illetve a haté-' kony ellenőrzési intézkedések kidolgozáséban. Emlékeztetett arra. hogy a szocialista orszá­gok június 23-1 előterjesztése éppen erre vonatkozóan tartal­mazott egy- sor kompromisz- szum-jellegű javaslatot. Csak­hogy miközben a szocialista országok számos kérdésben igyekeznek közeledni a nyuga­ti fél álláspontjához, a NATO- országok semmiféle készséget sem árulnak el a kompro­misszumra. /

Next

/
Thumbnails
Contents