Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
1983. JÚLIUS 12., KEDD A huszonhatodik régészeti évadban Gorsium, az antik romváros A keleti városkapu környékének, valamint a településről keleti és nyugati irányban kivezető főutak jobb szakaszának a feltárásával folytatódik a Tác határában húzódó antik romváros, Gorsium feltárása. A székesfehérvári István Király Múzeum régészei — Fitz Jenő irányításával — az idén már a huszonhatodik ásatási idényt kezdték meg. 1958 óta több százezer leletet, pompás palotákat, fürdőket, templomokat hoztak a felszínre. Az idén a városkapu környékének és az utak újabb szakaszának felkutatásán túl a települést körülvevő fal délnyugati saroktornyának a kibontása ad munkát a feltáráson dolgozóknak; hozzálátnak a korai katonai tábor védőárkának kibontásához is. A régészeti munkálatokkal párhuzamosan folytatódik a már korábban feltárt leletek restaurálása, az országos műemléki felügyelőség szakemberei az idén végeznek a IV. századi palota maradványainak megóvásával, az ólomból készült római kori vízvezeték fölé pedig védőépületet emelnek. Gorsiumot — a Sárvíz átkelőhelyénél, nyolc út kereszteződésében létrehozott antik települést — a hódító római katonák alapították, feltehetően 46—49-ben. A városka fejlődésének a markomann háborúk vetettek véget, tűz martalékává váltak pompás szentélyei, palotái.' A második században újjáépült, s virágzásának a szarmata roxalá- nok gyújtogatása vetett véget. Fejlődésének harmadik szakasza Diocletianus császár nevéhez fűződik, a város Her- culia néven született újjá. A feltételezések szerint 370-ig virágzó település volt, s még a tizedik században is voltak lakói. Feltárása évtizedekre munkát ad még a régészeknek. Esztergomi históriások Július 15—17-e között szervezi meg — immár ötödször — az Esztergomi Idegenforgalmi Hivatal, a városi tanács és a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság az Esztergomi históriások című zenei, irodalmi bemutatósorozatot, a Dunakanyar egyik legrangosabb idegenforgalmi rendezvényét. Neves hazai és külföldi együttesek, szólisták tudósítanak a zene és az irodalom nyelvén a XVI—XVII. századból. Az első napon, pénteken a Török kultúra hagyományai Magyar- országon, Moldvában és Törökországban címmel ad műsort az ez alkalommal török hangszereken játszó Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskésegyüttes. Szombaton a székelyudvarhelyi Venyige együttes régi zenei és folklórműsorában gyönyörködhetnek az érdeklődők. Az OKISZ Erkel Ferenc kórusa ónekei a templomrom előtt Zsámbéki szombatok Nem válogatott csapat Cél: a személyiség formálása Minden nemzedék sorsának tétje az utána következő generáció formálása; cselekvés mában a jövőért. Így tenni magánemberként és szervezeti formák között egyaránt kötelességünk. Ehhez fel kell használni minden kínálkozó formát. És a lehetőségek egyre jobbak. Jelentésükben hasonló gondolatok ösztönözték a KISZ megyei bizottságának és a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezetőit egy olvasótábor megszervezésére. Szakmunkástanulókat invitáltak Sződligetre, s minden szempontból kitűnő feltételeket biztosítottak két emberséget gyarapító hét eltöltéséhez. S alkalmat is teremtettek az olvasótábori mozgalom néhány problémájának felvillantásához. Táborfajták A kívül-belül korszerű megyei KISZ-iskola épülete ad most otthont harmincöt fiúnak és lánynak, öt szakmunkás- képző intézetből jöttek, de lakóhelyük szerint a legkülönbözőbb településekről. A százezer forintnál is több költség túlnyomó részét a már említett két szervezet adta össze és négy népművelő, valamint egy pedagógus irányítja a tábor életét, amely a leghagyományosabb olvasótábori formák között zajlik. A fiatalok számára láthatóan kellemesen. A mostani jó közérzethez biztosan hozzájárul a megfelelő előkészítés: valamennyi résztvevőtől előre — írásban — megkérdezték, hogy miről hallana, olvasna szívesen, hogy milyen problémák foglalkoztatják, s a válaszoknak megfelelően állították össze a programot. Ez a módszer példaadó. De néhány alapvető gondot nem old meg a táborozás egészét illetően. A fiatalok érdeklődése ugyanis nagyon sokrétű és nehéz — majdnem lehetetlen — jól szelektálni. Ugyanakkor a „klasz- szikus” olvasótábori forma csaknem egyoldalú befogadásra, passzív átvételre kényszeríti a gyerekeket. Néhány éves tapasztalat már igazolja, hogy hatékonyabbak a tematikus táborok, például a honismeret, helytörténet, vagy valamilyen művészeti ág, esetleg az irodalomnak csak egy részterülete köré csoportosított programokkal. S nemcsak azért, mert elmélyültebb ismereteket adhat, hanem részben önálló, részben közös tevékenységi formákat kínál. Ezzel összefüggésben a táborozás viszonylag rövid ideje alatt is könnyebben alakulnak ká a valóságos kis közösségek, amelyekben felszabadul az esetleges gátlásosság és tisztább, őszintébb sikerélmények születhetnek. Persze hiba volna mechanikusan szembe állítani egymással a hagyományos olvasó- és a tematikus táborokat, már csak azért is, mert mindig figyelembe kell venni a konkrét körülményeket és a táborozok készségét, érdeklődését. Ezeken kívül pedig a hagyományos formák között is megvalósíthatók rangos célok. Erre példa lehet a szakmunkás- tanulók sződligeti tábora. Közösségek — Négy csoportot hoztunk létre a fiatalokból — mondta Csonka Mária, a tábor vezetője. — Kialakításuknál figyelembe vettük a szűkebb érdeklődési köröket is. Ezek a csapatok napközben megbeszélnek egy-egy témát, ahhoz könyveket keresnek, vagy már ismert művekről mondanak véleményt. Rendszeresen fogadunk vendégeket, így többek között járt nálunk a táborfalvai citerazenekar, Zsoldos Péter, Veres Pál, Nagy Bandó András és várjuk még Oltványi Tamást. A találkozásokon általában elhangzik egy előadás, de igyekszünk minél több időt fordítani a kötetlen beszélgetésre. Olyan típusú foglalkozásokat is rendezünk, amikor magunk vagyunk, de egyszerre mind a négy csoport tagjai. — Szeretnénk segíteni a fiataloknak az önmegismerésben, hogy jobban fel tudják fedezni képességeiket, ugyanakkor szembe tudjanak nézni saját hibáikkal is. Ehhez persze őszintének, nyitottnak kell lenni és egymás iránt megértőnek. Tulajdonképpen így jutunk el lépésről-lépésre ahhoz, hogy kialakuljanak a kis közösségek, illetve hogy kialakuljon a tábor egységes arculata. Mindehhez elsősorban a könyveket és a kimondott szót használjuk eszközként, közben viszont nagyon sokat játszunk, nem akarjuk megmerevíteni, tanulássá tenni az itt töltött napokat. Tiniigények A hónap közepéig táboroznák még a szakmunkástanulók Sződligeten. Az ott eltöltött napok hasznosságát, értelmét csak ők tudják majd igazán felmérni. Mindenesetre a programpaletta meglehetősen színes a csillagászattól, a fantasztikus irodalmon át, az egészségügyi és a külpolitikai témákig. A tizenéves gyerekek ismeretigényei szinte kielégíthetetlenek ebben a táborban, pedig nem válogatott csapatot hoztak össze a szervezők. Ezek a fiatalok ugyanolyanok, mint a többi lány és fiú, ők lesznek egy-két múlva az üzemek, üzletek, műhelyek szakmunkásai. Ha érdeklődésükből, igényes kíváncsiságukból sikerül valamit elmélyíteni, akkor mondhatjuk, hogy ez a tábor hozzátett a jövő munkásművelődéséhez. Kriszt György Miről mesélnek a falak? A szőlőprés is lehet játékszer Tv-figyelő Lí$... Ic£... Ha csak egy kevéskével is, de ennek a hétvégének valamivel változatosabb volt a televíziós műsora, mint az azt megelőző víkendnek. Kevesebb ismétlést soroltak be, és egyszer-más- szor olyan látnivaló is kínálta magát, amely egészen kellemes szórakozást nyújtott. Ilyen végignézhető — alkalomadtán meg is tapsolható — összeállítás volt egyebek között a péntek esti Leg... leg... leg ... című magyar honi rekordgyűjtemény is. Annál inkább, mert Rózsa Györgynek ez. a sokak által fanyalgással fogadott vállalkozása most azt a kedves és gyermeki arculatát mutatta, amely hozzá leginkább illik. Elillant belőle mind a komolykodás, mind a kedélyeskedő viccelődés. Sem a felsorolt, sem a hely híján fel nem sorolható erőpróbák végrehajtói nem arra törekedtek, hogy beleerőltessék magukat a világrekordoknak a Guinnes kiadóról elnevezett, folyvást és folyvást változó gyűjteményébe, hanem egyszerűen csak az volt a céljuk, hogy különleges tudományaikkal mind maguknak, mind a nézőknek örömet szerezzenek. Így tetszetős tehát ez a Leg ... leg ... leg ..., ahogyan most megmutatkozott. És még tetszetősebb lenne, ha gyakrabban — illetőleg egy szorosabb időközönként jelentkező parádékként — tűnné fel a képernyőn. Ha megszaporáznák az adásait, nyomatékosabban lenne jelen az egész tévéprogramban. Vasárnap. Ezekben a ki tudja mióta perzselő kánikulai napokban aki csak teheti, a vizek mellé vagy az árnyat adó fák közé vándorol. Akik a vasárnapjukat szánták rá, hogy a szabadban pihenjenek, föl- tehetőleg televíziókészülékük nélkül keltek útra, s így két olyan látnivalótól is elestek, amelyek különben igazán megérdemelték, hogy rajtuk legeltessük a szemüket. Az egyik az ünnepnap délelőttjén tűnt fel, mégpedig egy huszonkét részből álló rajzfilmsorozat nyitó darabjaként. A címe ez volt: Megszületett a Föld, s nemcsak arról szólt, miképpen nyerte el mai formáját bolygónk, hanem arról is, hogyan kezdett el rajta élni az (elő) ember. Ritka szellemes mozgó rajzok követték benne egymást, az alájuk mondott magyarázó szöveg pedig legalább olyan okosan sziporkázott, mint az ábrák sokasága. Az Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer... az Ember összefoglaló című filmfolyam bemutatkozó traktusa egyébként nem ok nélkül volt ilyen franciásan szellemes. Ezt a kéttucatnyi történelemidézést ugyanis valóban franciák csinálták, s ha valakik, altkor ők a tudományos ismeretterjesztés játékos formáinak a nagymesterei. (Az a bizonyos kisördög azt sugdossa, hogy netán hozzájuk járt iskolába a mi kedves hazai barátunk, Doktor Agy is?) A másik hahotára fakasztó látnivaló a csehszlovák vígjátékok sorozat keretében bemutatott a Milliomos úr szerelmes című remek szatíra volt. öt perc híján két órán keresztül kacaghattuk a benne feltünedező giccslovagokat és operetthősnőket, akik a cukros-mázas mese végén természetesen sorra egymásra találtak. S míg a sok csetlés-botlás- ban gyönyörködtünk, azon is el kellett gondolkodnunk, hogy ez a valóban fergeteges gúnyolódás 1947-ben, tehát a második világháború után nem sokkal készült. A rendszeres mozilátogatók tanúsíthatják: manapság öt vagy tíz filmben sincs annyi remek poén, mint ebben az egyetlenegy históriában vol(. (Hogy a legvégén René úrral. Elén kisasszony lángoló szerelmesével külön is el- mowdatták, miszerint ami tovatűnt álomvilág torzképe volt. ezt megintcsak az 1947-es év magyarázza. Ekkoriban így illett summázni az eszmei mondanivalót.) Akácz László Kedvét lelje az életben Annyira azért mégsem lehettek rátartiak a Nyakashegy lakói, hogy megtartsák csak maguknak a fenséges kilátást. A pincesoron felsétáló vendég előtt hirtelen feltárulkozik a vidék: előtte a sok helyütt ismert és sokak által megirigyelt templommal, amely eleink építészetének dicséretét zengi romjaiban is, majd az egész medencével; színeivel kánkánt jár az őrjöngő természet. Aki tovább sétál, az megnézheti a török- kutat, a Szent V endel-dom- borművet a népi lakóházon, amelyből gyűjtemény lesz. Csalogató a lámpamúzeum is. Egyszer érdemes lenne estidőben is megtekinteni: vajon milyen fényt kínálna a több száznyi világítóalkalmatosság? Számukat talán Borús Ferenc sem tudná megmondani, hiszen napról napra gyarapodik a mennyiség, sokan írnak neki, ismerve szenvedélyét. Az udvari szőlőprés meg a kocsik szintén régi korok emlékei. Történelemvallató korunk a tárgyakat is megtiszteli. Nem véletlenül telepedtek meg itt őseink, miként otthonra lelt a török is, akit viszont más népek követtek. E termő vidéken megfér egymás mellett minden náció, csak dolgos legyen, gyarapítsa a környék flóráját, faunáját, rakja tele az itt élők zsebét, nemkülönben kultúrával hintse meg fejüket, humánummal szívüket. így hát nem kellett sokáig várakozniuk azoknak, akik elhatározták, hogy afféle kis földi kulturális paradicsomot varázsolnak ide. Fedezetként saját hagyományaikat hozták, s érvként hozzátették: o múltat megidéző s a jelenre is érvényes dallamok, színpadi játékok elgondolkodtató mulatságul és tanulsággal szolgálhatnak. Az elmúlt hét végén így keltette életre Dózsa Györgyöt Bessenyei Ferenc, énekelt az OKISZ Erkel Ferenc kórusa, s érkeznek egy héttel később a Fáklya nemzetiségi együttes táncosai, majd Euripidész Elektrájával a debreceniek. A nagyvilág tárul fel ezen a dombhátnyi kis szigeten, a cselekvő ember akarása. Persze, hogy akadnak betegségei is ennek a sorozatnak, de hát most teszi az első lépéseket, s alighanem támogatni kell, segíteni, hogy további kedvét lelje az életben. M. Za. Kezdetét vette az előadáa A népi lakóházon dombormű látható Veress Jenő felvételei
