Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

1983. JÚNIUS 4. SZOMBAT Egymillió földrajzi név A teremtő fantázia szülöttei Hazánkban nem volt még példa arra, hogy egyetlen tudományág akkora figyelmet, erkölcsi és anyagi támo­gatást kapjon a tanácsoktól és a megyék társadalmi szerveitől; mint ma a névtudomány, s azon belül is a honismereti mozgalom keretében folyó földrajzinév- gyűjtés. Ez a húsz éve Zala megyéből elindult kutató munka napjainkra nemzeti - üggyé vált, s a világon — szervezeti felépítésében — az első és mindmáig egyet­len ilyen jellegű tudományos vállalkozás. Emlékező öregek Országszerte szinte napon­ta indulnak a társadalmi munkások, a lakóhelyüket is­merő — és szerető — tanárok, mezőgazdászok, helyenként orvosok, papok s nagy szám­ban diákok, egyetemisták, hogy térképpel a kezükben maguk is térképet készítse­nek: a környék földrajzi ne-_ veinek atlaszát. Irányítóik szakképzett nyelvészek — or­szágosan az Akadémia Nyelv- tudományi Intézete —, segí­tőik pedig a falu jól emlékező öregjei s az erdőt, mezőt hi­vatásból járó szakemberek. S papírra kerülnek — a ma em­bere és az utókor számára — az évszázados, gyakran már feledésbe merülő határrész-, dűlő-, forrás-, dombocska-, itatókút-, vadászház-, malom-, régi csárdanevek. S a maiak is, a tsz-istállókat, hidrogló- buszokat, a valahová vezető utakat, parcellákat megkülön­böztető jelzések. Magyarországon a 30-as években már volt hasonló kezdeményezés. Szabó T. At­tila és munkatársai gyűjtését ma is nagy értékei között tartja számon a tudomány, a Csüry Bálint vezette Debrecen környéki gyűjtésben pedig Imre Samu, a Nyelvtudomá­nyi Intézet vezetője maga is közreműködött. A professzor hajdan diákként, az alispán ingyenszállásra és sorkosztra ajánló levelével a zsebében gyalog rótta a poros utakat. A mai gyűjtőket a helyi ta­nácsok járművei, a gazdasá­gok mikrobuszai és a tsz-fo- gatok viszik. Gyorsabb is, ám nem kevésbé gondos a munka. Teljes körűek, pontosak és tu­dományosan is ellenőrzöttek a már elkészült és jelentős mértékben a helyi összefogás révén megjelentetett kötetek, a zalain kívül Somogy, Vas és Tolna megye, valamint töb­bek között Szabolcs-Szatmár baiktalórántházi járásának, Hajdú-Bihar polgári járásá­nak, Heves megyében az egri és a füzesabonyi járásnak a névgyűjteménye. Emberközeli határ A Dunántúlon különben csaknem mindenütt befejező­dött a földrajzi nevek össze­gyűjtése. Komárom megyében ezekben a hetekben szerkesz­tik a gazdag anyagot nyomdá­ra készre. Veszprém megye tapolcai járásának névanyaga a közelmúltban jelent meg, a többi járásban pedig jó ütem­ben halad a gyűjtés. Készül Keszthely környékének is a névtérképe. Az Alföldön és hazánk északi, északkeleti ré­szén is formálódik a gyűjte­mény, csaknem teljes egészé­ben fehér folt azonban még Pest megye és Nógrád megye. Bizonyos: országosan jelenleg több mint 800 ezer földrajzi nevet őriznek a térképek és a-gyűjtőlapok, és a hatalmas tudományos vállalkozás befe­jezésekor — várhatóan az ez­redfordulón — ez a szám meghaladja majd az egymil­liót. Már ami most megvan, az is felbecsülhetetlen kincs. Év­századokra — mindenképpen: a jobbágyfelszabadításig — visszanyúlóan szól a társada­lom fejlődéséről, a nép életé­ről, fantáziájának, teremtő képességéről. Kiderül belőle, hogy nagyapáink, dédapáink a természeti tájékozódási pontok elnevezésével is emberközeli­vé formálták a határt, a tá­jat. Neve volt a határrésznek (Felsőnyomás), a rétnek (Jobbágyrét), a dűlőrésznek (Alsókölesföld), az útnak (Cel­li út), az itatókútnak (Körtéle- si kút), az erdészlaknak (Ga­rasház), a gémeskútnak (Sze- meteskút). A Jacikútba valami­kor a szerelmes lány ölte be­le magát, a Lapi csárdának pedig — Kanizsa környékén — már csak a neve él, a nyo­mát is elfújta a szél. Egy-egy átlagos nagyságú falu több mint 100 nevet őriz; ahol nagybirtok volt, ott keveseb­bet. A páskomok, a kender­földek a ma olvasni tudó me­zőgazdászának azt beszélik, hogy vigyázz, a legjobb minő­ségű talaj itt található. (A hajdani kenderföldek környé­ke bőséggel kínál dűlőnevet; kisparcellákra osztották ugyan­is, hogy minél több szegény embernek jusson a jóból.) Mondák alapján Nagyon sok földrajzi névhez a nép emlékezetében örökkön élő monda kapcsolódik, Szent Lászlóról, az igazságos Má­tyásról, betyárokról; sok köz­ismert, nem kevés azonban újonnan megismert, lejegy­zett. A közzétett anyagban ezeket röviden ismertetik, a megyei levéltárakba kerülő gyűjtőlapok azonban tartal­mazzák a teljes szöveget. A névgyűjteményeket előszere­tettel forgatják a néprajzosok és a régészek. Kiderül ugyan­is, hogy egyik-másik dűlőrész helyén régen falu volt; a Tol­na megyei Pogányvár például Árpád-kori település emlékét idézi. Búvárkodhatnak az anyagban a — nyelvészek! A kutatók tudnillik a népi neve­ket a különböző változatok­ban rögzítik; ami itt Kender­főd, néhány kilométerrel odébb Kenderfődek, s a Hosszúrét másutt Hosszi-rét. Névváltozatok is élnek, van aki a Csibe-malmot Nyanyai- malomként ismeri, a nemze­tiségi községekben pedig a Róka-lik Fuksz-loh lehet, s az Apátsági erdő Habasova- suma. Napjaink elnevezései szegényesebbek, az 1-es vagy 2-es dűlő, a 100-as istálló or­szágszerte megtalálható, s ez a helyi gazdálkodást talán igen, de a helyi emberek fan­táziáját aligha dicséri. Az országos földrajzínév- gyűjtést — amelyet külföldi szaktekintélyek jelentőségé­ben Bartók, Kodály népdal­gyűjtéséhez hasonlítják — nyugalomba vonulásáig Végh József kandidátus irányította, öt éve pedig ördög Ferenc, a Nyelvtudományt Intézet fő­munkatársa vezeti. A Nagy­kanizsán élő középiskolai ta­nár, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem címzetes egye­temi docense munkájáért né­hány éve Állami-díjat kapott. A. fáradhatatlan nyelvész nem tagadja: a névgyűjtés célja kezdetben e kincs: megmenté­se és adattárakban való köz­zététele volt. Ha egy-két ge­nerációt késik a munka, a ne­vek 60—70 százaléka elfelejtő­dött volna. így viszont utó­daink számára is fennmarad. Ötletek tárháza A könyvek sorsát ugyanis — jelentesse bár meg azokat az Akadémiai Kiadó, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, vagy a helyi szervek — a falvakban, városokban, a me­gyékben figyelemmel kísérik, örvendetes tapasztalat, hogy magukénak érzik, akikről szólnak, akik segítettek, köz­reműködtek összeállításuk­ban; a települések lakói, ve­zetői Is. Néhány ezekből min­den érdekelt községben, vá­rosban megtalálható, a hiva­talok irodáiban, a közkönyv­tárakban, az iskolákban és-a családok könyvespolcain. For­gatják a könyveket az embe­rek, s beszélnek nekik a ne­vek. Jó lenne azonban egy lé­péssel még előbbre is jutni, s közterületek, új utcák kiala­kításánál, új települések ala­pításakor, meglévők összevo­násakor e gazdag kincsesház­ból meríteni. Akár jogszabály­ban is rögzíteni lehetne, hogy a névadó bizottságok minden esetben kérjék ki a szakem­berek, netán az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a véleményét. Valamikor o szá­zadfordulón hazánkban már ismerték ezt a gyakorlatot: Gödöllői találkozó E javaslat várhatóan tudo­mányos fórumon is hangot kap majd. Júliusban rendezik meg ugyanis Gödöllőn az or­szágos nyelvjárási néprajzi gyűjtőtalálkozót. .A két, há­rom évenként sorra kerülő tanácskozássorozaton min­dig téma a földrajzinév-gyűj- tés; így lesz ez az idén is. S ha a javaslat megértésre ta­lál, az sem lenne meglepő, ha valamely településünkön az az új utca történetesen a Ga­rasház utca nevet kapná. Deregán Gábor A SZOT-elnökség állásfoglalása Egyetértés a teendőkkel A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta o munka- védelmi helyzet múlt évi ala­kulásáról szóló jelentést, va­lamint a jövő évi szakszerve­zeti tagdíjbesorolás irányel­veire tett előterjesztést. Az elnökség a továbbiakban állásfoglalást fogadott el az MSZMP KB 1983. április 12— 13-i ülésének határozatáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége ebben leszögezi: nagy értéke e hatá­rozatnak, hogy a Központi Bi­zottság a dolgozók véleményét, tapasztalatait széles körűen fi­gyelembe véve értékelte és alakította ki álláspontját. A SZOT elnöksége a politikai, gazdasági, és ideológiai hely­zetről adott értékelést reális­nak, a célokat megvalósítha­tónak tartja, azok megfelelő programot biztosítanak az el­következő évek munkájához. A szakszervezetek eddig is részt vállaltak a társadalom előtt álló feladatok megvaló­sításából. A társadalmi vívmá­nyok megőrzése, az elért ered­mények megtartása olyan cél, amelyet a szakszervezeti moz­galom a jövőben is törekszik minden erejével még eredmé­nyesebben valóra váltani. A mozgalom ezután is részese kíván lenni a szocialista épí­tés feladatai kimunkálásának, a XII. pártkongresszus hatá­rozata megvalósításának és a társadalom továbbfejlődésé­nek. Ehhez rendelkezik mind­azokkal a feltételekkel, lehe­tőségekkel, amelyek biztosító kot teremtenek hivatásuk be­töltéséhez. Bolgár Elek emlékére Koszorúzás Bolgár Elek történész, jo­gász, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének szá­zadik évfordulója alkalmá­ból koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Farkas­réti temetőben. Az MSZMP Központi _ Bi­zottsága nevében Kornidész Mihály és Rényi Péter, a KB tagjai helyezték el sírján a megemlékezés, a tisztelet ko­szorúját. Koszorúztak a Külügyminisztérium, a Hon­védelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Aka­démia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviselői, továbbá Bolgár Elek család­tagjai, volt harcostársai és a róla elnevezett úttörőcsapatok képviselői. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a II. kerületi Bol­gár Elek téren elhelyezett em­léktáblánál is. Társadalmi ellenőrök vizsgálták Ha a bolt visszaküldi a húst... A helyi tanács képviselőjének jelenlétében A legtöbb háziasszony, amikor húst vásárol, arra kéri az eladót, hogy szép soványát kapjon. Olykor ellenvéle­ményt is hall, mely szerint kell az a kis zsír. Ugyancsak közismert vásárlási pillanatkép, amikor valaki kinéz magának egy szép darab sertéscombot, és azt szeretné ledaráltatni. Igen ám, de a gépben már benne van (szinte mindig) egy nagy adag túl zsíros nye- sedék, és eszi, nem eszi, nem kap mást. Punaharasztiban a 60. számú üzlet vezetője április 19-én súlyhiány és minőségi kifo­gások (túlzsírosság) miatt visz- szaküldte a sertéshúst, a Pest- Nógrád megyei Állatförgalmi Vállalat ceglédi gyárába, ahon­nan ígéretet kapott, hogy más­nap pótolják a hiányt Elromlott a gépkocsi Az esetek mögött nem any- nyira ízlésbeli sajátosságok rej­tőznek, sokkal inkább az, hogy a zsír jóval olcsóbb, mint a hús, a vásárlók tehát a pénztárcá­jukon érzik meg, ha húsárért zsírt kénytelenek hazavinni. Az SZMT társadalmi ellen­őrei, akik az elmúlt hónapok­ban az egész megye terüle­tén kiemelten foglalkoztak a húsellátással, sok ilyen és ha­sonló észrevételt hallottak. A közelmúltban a ráckevei járás szakmaközi bizottságának ülésén tárgyaltak arról, hogy az emberek panaszolják: oly­kor két centi vastag zsírréteg van a • sertéskarajon, a daga- dón és egyéb részeken. Egy észrevétel a sok közül: A hen­tesek ne 90 'forintért mérjék a hússal együtt a 24 forintos zsirszalonnát. És még egy meg­jegyzés: Amelyik boltvezető visszaküldte a nem megfelelő szállítmányt, nem kapott má­sikat helyette. Mi történt hát valójában? Felkészülés a holnapra Egyetemi vöröskeresztesek A felsőoktatási intézmé­nyekben tevékenykedő vörös­keresztes alapszervezetek munkáját tárgyalta meg leg­utóbbi ülésén a Vöröskereszt Pest megyei végrehajtó bizott­sága. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanuló fiatalok és a Zsámbéki Tanítóképző Főisko­la hallgatói között több mint kétszáz vöröskeresztes aktivis­Egészségünk védelmében Egészségügyi újí­tók találmányaiból .látható kiállítás Budapesten az OMKER Népköz- társaság úti termé­ben. A kiállítás segítséget kíván nyújtani az egész­ségügyben már el­fogadott és beve­zetett újítások tö­meggyártásához és általános elter­jedésükhöz. tát találunk. A tanítójelöltek számára különösen fontos ez a tevékenység, hiszen az isko­lás gyermekek egészségének védelme a pedagógushivatás szerves részét képezi. Nem vé­letlen, hogy aránylag sokan vesznek, részt — a hallgatók 70—75 százaléka — a külön­böző ismeretterjesztő előadá­sokon, s a dolgozók és hallga­tók 50—60 százaléka a véradó­mozgalomban. A gödöllői egyetemen az utóbbi években 65-ről 168-ra emelkedett a taglétszám. Űj kezdeményezésekről is beszá­moltak, így például Gödöllőn az idén másodszor rendezik meg az egészségvédelmi könyvnapot. Természetesen az egyete­misták, főiskolások épp úgy részt vesznek a vöröskeresztes munkában, mint bármelyik is­kolai, vagy lakóhelyi alapszer­vezet tagjai. Nem elhanyagol­ható tényező, hogy az intéz­mény falai közül kikerülve leendő munkahelyükön esetleg majd nekik kell szervezniük, irányítaniuk a vöröskeresztes tevékenységet. Ezért jó lenne, ha mind többen ismerkedné­nek meg a Vöröskereszt sajá­tos vonásaival, a legfontosabb tennivalókkal. A várt szállítmány azonban nem érkezett meg, helyette csak egy üzenet jött, mely sze­rint elromlott a gépkocsi. Ezért a bolt csak két nap múlva, az újra esedékes szállításnál ju­tott friss áruhoz — s persze a vevők is ... Indokolt reklamáció A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat a történteket kivizsgálva a 60. sz. üzlet reklamációját in­dokoltnak tartotta. Egy héttel később. pedig a dunaharaszti 1. sz. boltban el­lenőrzéskor azt állapították meg, hogy 10 db félsertés sú­lyon aluli volt, teljesen lefa­ragott oldalasokkal. Az egység vezetőjének jegyzőkönyvben rögzített véleménye: Nem küldtem vissza a szállítmányt, bár minőségileg nem volt meg­felelő, mivel múlt héten is el­látatlan maradt a terület, mert a húsipar nem küldött cserét. A PENOMAH ceglédi gyá­rából a következő válasz érke­zett: A 60. sz. bolttal kapcso­latos reklamáció, mely sze­rint a tőkesertéshús nem fe­lelt meg a szabványnak, helyt­álló, ezért a tétel visszáruzása jogos volt. intézkedést tettünk az illetékesek felelősségre vo­nására, és a történtekért szí­nes elnézést kérünk. A követ­keztetés, mely szerint szándé­kos retorzió történt, nem felel meg a valóságnak. Az eset a véletlenek egybeesése. Nem szoktunk sem jogos, sem jog­talan reklamáció után retor­ziót alkalmazni, sőt, igyek­szünk a hibákat kijavítani, il­letve elfelejtetni. Ezt kívánja üzletpolitikánk, s az a jó kap­csolat, melyet a jövőben is meg akarunk tartani. Közös a felelősség Tóth Istvánnal, az SZMT po­litikai munkatársával elmen tünk a PENOMAH ceglédi gyárába, ahonnan a váci és v. gödöllői járás kivételével egész Pest megye ellátását biz tosítják. Az említett eset kap csán Kiszely István igazgató val, Búzás Lajos kereskedelm osztályvezetővel és Kelemen né Liszt Katalin meó-vezetővel beszélgettünk a gyár és a bol­tok kapcsolatáról. — Kár lenne tagadni, hogy vannak problémák — mondta Kiszely István igazgató —, de a közös felelősség alapján eze­ket mindig megnyugtatóan le­het rendezni. Szándékos retor­zió pedig, ismétlem, semmi kö­rülmények között sem fordul­hat elő. Tény az, hogy a visszáruzls, illetve az újrakiszállítás anya­gi többletköltséget is jelent e gyártóknak. A gépkocsik állan­dóan úton vannak, és külö­nösen ünnepek előtt, óriásira nő a megterhelés. Objektív okai vannak tehát annak, ha nem tudnak minden esetben azonnal intézkedni. Ám ez a vásárlók számára legkevésbé sem enyhíti a kellemetlensé­get, hogy ugyanis üres sza­tyorral mennek haza. Más kérdés: esetenként nem tekinthető gazdaságos megol­dásnak (még ha kétségbevon­hatatlan is a gyártó felelőssé­ge) az, hogy kisebb tételekkel többször oda-vissza utazgasson a gépkocsi. Az üzletvezetők ritkán él­nek a lehetőséggel: a túl zsí­rosnak minősülő húst a helyi tanács képviselőjének jelenlé­tében lefaraghatják, és a zsírt külön értékesíthetik. Előrelátóan rendelni A félsertésen a zsírréteg megengedett vastagsága átla­gosan 2—3 milliméter, ha ezt meghaladja, akkor az üzlet­vezető jogosan reklamál. Kö­telessége is szót emelni a fo­gyasztók védelmében és a sa­ját érdekében egyaránt, hiszen ellenőrzéskor, ha nem megfe­lelő árut találnak üzletében, őt is felelősségre vonják. Minőségi reklamáció egyéb­ként a PENOMAH-nál idén 44 alkalommal fordult elő, ami a forgalomhoz viszonyítva nem sok. Az adatok azt mutatják, hogy a problémák jórészt egy- egy szűk területre koncentrá­lódnak. A Dunaharasztiban működő húsboltok gyakran nem tudják helyesen felmérni a lakosság igényét. így például március 31-én visszautasították a ki­szállított mennyiséget azzal, hogy nincs rá igény, de a kö­vetkező napon már rendeltek 100 kg sertés- és 30 kg marha­húst. A bizonytalansághoz a meginduló turistaforgalom is hozzájárult, de ez cseppet sem enyhít azon, hogy a külön utak erősen növelik a szállítási költségeket. Hibák tehát mindkét oldalon történtek, és kétségtelen, hogy legalábbis az adott területen nem zökkenőmentes a PENO­MAH és a boltok együttműkö­dése. Hasznos volt az SZMT társadalmi ellenőreinek a jel­zése, amely felhívta a figyel­met a visszásságokra, és a la­kosság érdekét képviselve se­gít javítani a helyzeten, Gál Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents