Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

Nagyító alas!! A mezőgazdasági üzemek vonzása Hét község tanácsainál, termelőszövetkezeteiben jártak a közelmúltban a járási népi ellenőrzési bizott­ság ellenőrei. Három községben lakossági ankétot is ren­deztek, hogy a kérdésre — milyen szerepet játszanak a mezőgazdasági nagyüzemek a lakosság élet- és munka- körülményeinek alakulásában? — minél teljesebb vá­laszt kapjanak. A NEB legutóbbi vizsgálata azt kívánta elemezni: hogyan kapcsolódnak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a falu fejlesztéspolitikájához, s a ta­nácsi fejlesztések hogyan befolyásolják a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági feladatainak teljesítését, a né­pesség foglalkoztatását, megtartását. A központi témavizsgálat részeként a járási NEB alapo­san igyekezett tájékozódni a hét község — Alsónémedi, Ócsa, Bugyi, Inács, Monor, Gomba és Vasad — tanácsai­nál, termelőszövetkezeteinél, illetve a Monori Állami Gaz­daságban, s folyamatosan együttműködött a vizsgálattal érintett községek párt- és népfrontbizottságaival. A tegnapi NEB-ülésen a vizsgálat összegezett megálla­pításait tárgyalták meg. Konkrét segítség A mezőgazdasági nagyüze­mek a községek munkaképes keresőinek jelentős részét le­kötik. Alaptevékenységüket megfelelően szakosították, amellett fejlesztették a mel­lék- és kiegészítő tevékenysé­get. A dolgozók létszáma vi­szonylag állandó az esetleges nagyobb létszámcsökkenés vagy -emelkedés a mellék- és kisegítő tevékenység szűkíté­sével vagy bővítésével függ össze. Évről évre nő a szakmun­kások, a közép- és felsőfokú végzettségűek száma, bizonyít­va, hogy aki jól érzi magát munkahelyén, az szakmai tel­jességre is törekszik. Gond a több irányú képzés területén adódik: a specializálódás kö­vetkeztében egyes területeken holt időszakok keletkeznek. Az ebből adódó munkaerő­felesleget hatékonyan csak úgy lehet hasznosítani, ha egy ember több szakmával is ren­delkezik. Az adatok tanúsága szerint jelentős a mezőgazdaságban dolgozó 30 év alatti fiatalok száma, s csökken az 55-60 év közötti, illetve a 60 éven felü­li dolgozóké, A nők aránya már meghaladta az 50 száza­lékot. A magasabb utazási díjak is arra ösztönöznek — a tapasztalatok szerint a szak­képzetlen munkásokra és a nőkre vonatkozik ez főleg —, hogy helyben keressenek mun­kalehetőséget, ám erre egye­lőre nincs mindenütt mód. Az aktív keresőképesek szakmai felkészültsége és a jelentkező munkaerőigény sincs kellő összhangban — állapították meg, továbbra is feladat a helybem, ésszerű foglalkozta­tás lehetőségeinek megterem­tése. Minden vizsgált községre ér­vényes a megállapítás: a mezőgazdasági nagyüzemek a település kommunális, szociá­lis létesítményeinek létreho­zásához, fejlesztéséhez, fenn­tartásához igen nagy összegek­kel járultak hozzá. A nyil­vántartás nem megbízható ugyan, hiszen KISZ-esek, bri­gádtagok is felkerekednek sorra, hogy a konkrét pénzbeli segítségen kívül kezük mun­kájával is teremtsenek lakó- és munkahelyükön, s ennek gyakran nincs is adminisztrá­ciós nyoma. Sőt: a termelő- szövetkezetek, gazdaságok áz adott segítség egy részét azért nem mutatja ki papíron, mert a hatósági ellenőrzés elma­rasztalhatná. Azonos elbírálás Példák bizonyítják azt is, hogy a szociális kulturális alap képzését szabályozó rendelet korszerűsítésre szorulna. Az alapképzés ugyanis átlagos ál­lományi létszám alapján tör­ténik, s azt az adózott nyere­Egy-egy gólon múlott... Neim volt a Fortuna túl ke­gyes járásunk két általános iskolai bajnok kézilabdacsa- patához. Az úri lányokat és a vecsé- si Martinovics fiait bizony kicsit féltettük a dabasi terü­leti döntőtől. A megye egyik „legrázósabb” területe ez, sok jó együttessel. Két csapatunk nagyszerűen helytállt. Igazán nem sokon múlott- — csupán egyetlenegy piciny árva gó- locskán — a továbbjutásuk. Az úri lányok (edzőjük Szikszai István) játékán lát­szott, hogy hétről hétre jó tel­jesítményt nyújtanak egyesü­letük megyei bajnoki mérkő­zésein. ötletes, bátor támadó­játékuk egyértelmű sikert aratott. A vecsésiek fiataljai közül is egyre többen tagjai a helyi kézilabdacsapatnak. Pásztor Zoltán testnevelő tanár fe­gyelmezett gárdát alakított ki, amelynek a fő erénye a ki­váló szélső játék. Járásunk iskolai kézilabda- sportja továbbra is igen ma­gas színvonalon áll. Több ku­parendezvény sikeresen segíti csapataink felkészítését. így érjük el, hogy évről évre emelt fővel, szép eredmények­kel térhetnek haza csapa­taink. Ezüstérem a megyei döntőn Ha nem is sikerült a tava­lyi bravúrt megismételni az üllői focipalántáknak (az or­szágos területi döntőn 3-ak lettek) — idén is szép ered­ményekkel büszkélkedhetnek. A járási döntő megnyerése után Vecsésen bonyolították le a megyei területi finálét. Kitűnően előkészített pályán kiváló rendezés mellett ezút­tal Fortuna is kegyes volt az üllőiekhez. A hosszabbítás so­rán 2 perccel a befejezés előtt egyenlítettek a ceglédiek el­len. A mindent eldöntő 11-es rú­gások az üllőieknek sikerültek jobban, így ők kerültek a me­gyei döntőbe. Vácott rekkenő hőségben az Ifjúsági Stadion látta vendé­gül a megye 4 legjobb általá­nos iskolás csapatát. Az ül­lőiek' itt is remekül szerepel­tek. Nagy küzdelem után csak a döntőben találtak le­győzőre, így a 2. helyen vé­geztek. Toldi Miklós testnevelő ta­nár kitűnő munkát végzett a csapattal. Viczkó, Boda és a többiek nevét bizonyára ha­mar megtanulják a focirajon­gók. És akkor talán az üllői labdarúgó sport is jelentő­sebb szerepet fog betölteni a megye . fociéletében. Utánpót­lásuk mindenesetre irigylés- reméltó... A. Sz. A futók sem magányosak A múlt hónap elején a mo­nori járásban is megalakult a helyi atlétikai szövetség, amelynek elnöke Czank Gyu­la, titkára Juhász Ildikó lett. A közelmúltban az elnökség felhívással fordult a sport­egyesületekhez, részben, hogy teremtsenek lehetőséget egy- egy atlétikai versenyszám megrendezéséhez a pályáikon, részben pedig, hogy segítséget kérjenek a szervezéshez, tag­toborzáshoz. A felhívással egy­idejűleg meghirdették a Pest megyei Futó Club akciójához való kapcsolódás feltételeit. A Los Angeles-i olimpiáig 1984 kilométert gyűjthetnek az ér­deklődők. Az első — három kilométeres — távot legköze­lebb június 12-én a monori sportpályán, a spartakiádon lehet teljesíteni. ségből gyakran igen nagy ösz- szegekkel kell kiegészíteni — hiszen emelkedik az üdülési költség, az üzemi étkeztetés­hez való hozzájárulás, a gyer­mekintézmények, kulturális intézmények fenntartási költ­sége. A szociális juttatásokat is csak úgy tudják elfogadható módon és mértékben bizto­sítani, ha az adózott nyereség­ből más érdekeltségi alapok kárára vonnak el. Sokirányú a mezőgazdasági nagyüzemek befolyása dolgo­zói megtartására, életkörül­ményeik javítására. Komolyan veszik a nők és a fiatalok gondjait.-Anyagi támogatással is ösztönöznek a továbbtanu­lásra, s az alsónémedi Közös Üt Termelőszövetkezetnek a váci mezőgazdasági szakkö­zépiskolában például kihelye­zett osztálya van, ahol az idei tanévben már 43 fős tsz- osztálylétszámmal indultak. Építési kölcsönnel, telekjutta­tással, kedvezményes fuvarral segítik a fészekrakókat. Egy példa: a bugyi Tessedik Sá­muel Tsz 25 telket osztott ki fiatal dolgozói között 10 ezer forintos egységáron — melyből 4 ezer forint kedvezményt nyújtott. Megfelelőnek ítélték a népi ellenőrök a vizsgált települé­sek eltartó és ellátó képes­ségét. Ezen belül persze van­nak kategóriák: az ellátást illetően például Bugyi és Va­sad községben csak dicséret hangzott el, Monoron vegye­sek voltak a tapasztalatok, egyebütt viszont több panasz is elhangzott a vízre, a vil­lanyra, az ipari szolgáltatásra, esetenként az egészségügyi, a kulturális ellátásra. A fel­mérés tapasztalatai szerint a dinamikusabb fejlődést- a helyi tartalékok feltárása, jobban koordinált munka segítené elő. Szó esett a vizsgálat során arról is: milyen szerepet vál­lalnak a közéletben az agrár­műszaki és közgazdasági értel­miségiek? Mint kiderült: ha igénylik munkájukat, közre­működésüket. szívesen segí­tenek. A jövőben azonban job­ban oda kell .figyelni arra, hogy azonos elbírálás alá es­senek az egyéb értelmiségi dolgozókkal, el kell érni, hogy a településeken egymásra ta­láljanak, s az agrárértelmisé­gieket a társadalmi, közéleti tevékenységbe a jelenleginél jóval nagyobb számban be lehetne vonni. Sok javaslat Hatalmas volt a téma. A népi ellenőrök a települések életének szinte minden ágába be kellett hogy tekintsenek, s mindenütt volt megjegyezni való, kis és nagyobb horderejű kérdésekben egyaránt. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak továbbítandó ja­vaslatok száma éppen ezért volt több és részletesebb, s tartalmazott minden olyan észrevételt, amely a mezőgaz­dasági nagyüzemek fényköré­ben, esetleg árnyékában élők, dolgozók, a települések lakói­nak érdekében született. Koblencz Zsuzsa ŐRI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1983. JÚNIUS 3., PÉNTEK Brigád a boltban A végső döntés a vásárlóké Régi mondás szerint nem a nagy dolgok, hanem a hét­köznapiak teszik széppé vagy éppen keserűvé az életet. Hogy mennyire igaz ez a szólás­mondás, arról bárki könnyen meggyőződhet, ha végiggon­dolja: a nap 24 órájából mire mennyi megy el, s ezalatt hol, mennyi élmény, benyomás, ta­pasztalat, bosszúság, öröm éri? Szép fejlődés A legtöbb időt általában munkahelyen töltik az embe­rek. A munkahely, a közleke­dés vezet tehát a hétköznapi események gazdaságában. Ám e kettőtől talán nem is választható el a mindennapi táplálék megszerzésének gya­korisága. Hiszen még ott is, ahol csak havonta 2-3 alka­lommal csinálnak nagybevá­sárlást, a friss tejért, kenyé­rért, péksüteményért, a pri­mőrért ki kell menni boltba, piacra. Az ott szerzett tapasztala­tok meghatározhatják a nap hátralevő részének hangula­tát: máskor is bizalommal mehet-e a vevő a boltba, vagy éppen munkahelyéről, a fővá­rosból hazafelé jövet hozza magával azt, amit néhány kel­lemetlenség miatt nem volt kedve itthon beszerezni... Csakhogy az éremnek van még egy oldala. A Cegléd- és Környéke Elel- miszerkiskereskedelmi Válla­lat 108-as számú boltjában olyan kereskedőkkel beszél­gettünk, mint Nyitrai Miklós üzletvezető, aki idén kapja meg a 25 éves jubileumi ju­talmat a szakmában eltöltött idő után, vagy Szatmári Fe­rencire, aki 16 éve dolgozik e területen, üzletvezető-helyettes és a szocialista brigád vezető­je is. ők ketten 12 éve vannak a bolt élén, de a kollektíva több tagja is hasonlóan hosz- szú időt töltött el a 108-asban, néhányan saját nevelésűek, mert innen mentek tanulni, s ide is tértek vissza eladónak. Hogy mit jelent szocialista brigádriák, illetve brigádtag­nak lenni, a következőképpen fogalmazta meg a két vezető: — 1972-ben még csak mun­kabrigád voltunk, a rákövet­kező évben már elnyertük a szocialista címet, majd okleve­let, brigádzászlót, egyszer bronzkoszorút, kétszer arany­koszorút és két alkalommal lettünk a vállalat kiváló szo­cialista brigádja. Mindezt 1973-tól 1982-ig értük el. De munka mellet az önképzést sem hanyagoljuk el, sőt évente három tanulót alkalmazunk. Vállalati, politikai, kulturális vetélkedőkön jó helyezéseket értünk el, a KPVDSZ művé­szeti rejtvénypályázatain min­den évben oklevelet kapunk — sorolja Szatmári Ferencné, ám közbevet néhány nagyon lényeges dolgot Nyitrai Mik­lós üzletvezető is: — A kollektíva jó munkáját bizonyítják a számadatok, melyek szerint 1973 júliusá­ban 675 ezer, 1977 júniusában 1 millió 270 ezer és 1982 jú­niusában 2 millió 800 ezer fo­rint volt a bolt havi csúcs- forgalma. Igaz, e szép fejlő­déshez hozzájárult az is, hogy a vállalat 1977-ben teljesen átépítette, bővítette a régi bol­tot, s közben az eladók létszá­ma is nőtt hatról tíz, majd ti­zenkét főre. Együtt — Természetesen nemcsak számadatokban, külsőségek­ben nyilvánul meg a szocia­lista brigád létének jelentősé­ge — bizonygatja Szatmári Ferencné. — Ahhoz, hogy ez a kollektíva éljen, komolyan működjön, jó munkahelyi lég­körre van szükség, ami ná­lunk mindig is megvolt. Na­gyon fontosnak tartom, hogy itt mindenki legjobb tudását adja egyéni és az összmunká­ban. — Ha valaki megbetegszik, vagy kisgyermeke miatt ott­hon kell maradnia, mindig akad helyettesítője, mert mi két műszakban dolgozunk. Vagy ha éppen a két műszak találkozásakor érkezik az áru, nem megy haza a nappalos ha­hogy le­műszak dolgavégezetten, nem együtt pakolunk, minél hamarább készen gyünk. — Természetesen a község­ben is igyekszünk segíteni. Az öregek napközi otthonának élelmiszercsomagokat készí­tünk a boltban, a nyugdíja­soknak minden évben kedvez­ményes vásárt rendez nálunk a vállalat, s mi azt lelkiisme­retesen le is bonyolítjuk. A .bölcsődénél minden tavasszal segítünk rendet teremteni, s velünk szemben a Táncsics út másik oldalán levő új parkot szeretnénk mihamarább meg­szépíteni. Vállalnánk később is gondozását, de egyelőre ez elakadt... Elmondják — Ki ítéli meg, hogy önök mennyire jó kereskedők? — szólt utolsó kérdésünk Nyit­rai Miklós üzletvezetőhöz. — Hát a vállalati vezetőkön kívül, elsősorban maguk a vá­sárlók, s erre volt is példa, amikor egyikükkel-másikuk- kal elbeszélgettem az eladóink munkájáról... Aszódi László Antal A járási székhelyen Növendékek hangversenye Ismét hangversenyre kerül sor a monori nagyközségi ta­nács házasságkötő termében. A monori járási körzeti ál­lami zeneiskola B-tagozatos növendékei mutatják be tudá­sukat június 6-án, hétfőn 18 órától. A hangversenyen összesen nyolc diák lép pódiumra. Még lehet jelentkezni Utazás a Gyilkos-tóhoz Műemlékek, népművészeti érdekességek A Járási Természetbarát Szövetség a kitűnően sikerült kijevi túrája után máris új, rendkívül sok szépséget ígérő programmal jelentkezik. Július "25-től 29-ig 5 napos autóbuszkirándulást szervez­Kamionban érkezik a lőtt vad M—ül i TE"—- — . Tart az őzbakkilövési szezon. A fő vadászterü letekről naponta több hűtőkamionban érkezik a feldolgozásra váró vadhús. Képünkön: Márton Gyula és SzécsényJózsef átveszik — és a csigasoron —, a tárolókba szállítják a kilőtt őzeket. Hancsovszki János felvétele nek Erdélybe, a Kolozsvár, Marosvásárhely, Szonáta, Gyil­kos-tó, Békás-szoros útvona­lon. A legszebb erdélyi tája­kat,_ sok-sok magyar vonat­kozású műemléket, népművé­szeti érdekességet bemutató túra ára rendkívül szimpa­tikus : szállással, teljes -ellátás­sal 2 ezer 400 forint. Jelent­kezni június 12-ig lehet a já­rási sportfelügyelőségen Mo­noron — ezer forint előleg be­fizetése mellett. Az autóbusz Monorról in­dul, de ha máshonnan is van érdeklődő, a Vecsés—Pilis út­vonalon felveszi az utasokat. Átalánydíjért Gépkocsijavítás Egy ideig szünetelt, de a közelmúltban ismét folytató­dott — átalánydíjas formában — a magántulajdonú személy- gépkocsik javítása a Rákos­mezeje Tsz maglódi Wodiáner telepén. Elsősorban Wartburg, Tra­bant, de más típusú járművek garanciális, illetve egyéb jel­legű szervizét is vállalják. Jelenleg három jól felké­szült szerelő dolgozik az e cél­ra berendezett műhelyben, s az igények alapján döntik majd el, szükség lesz-e negye­dik szakemberre is. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents