Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

ŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1983. JÜNIUS 3., PÉNTEK Árférífés Visszaéléshez nem vezethet A kalkuláció legyen tisztességes Városunk lakosságának el­látását kedvezően befolyásol­ják azok a kisebb üzletek, me­lyeket a vállalkozó kedvű ma­gánkereskedők nyitottak meg az elmúlt hónapok során. Ügy tűnik, hogy a legtöbben a ru­házati termékek árusításával foglalkoznak a legszívesebben. Az úgynevezett butikokban az árak bizony elég borsosak. Fel­merülhet hát a kérdés, érvé­nyesül-e, és ha igen, akkor milyen formában a fogyasztói érdekvédelem. Hogyan látja mindezt a városi tanács ter- méíésellátás-felügyeleti osztá­lyán Szabó Zsófia kereskedel­mi felügyelő? Feltűnő módon — A kereskedelem célja magánkereskedő esetében sem lehet más, mint a lakosság szükségleteinek egyre maga­sabb színvonalú kielégítése, az áruellátás biztosítása és a fo­gyasztói érdekvédelem betar­tása. Hazánkban törvény védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásár­lók megtévesztését és megká­rosítását. Fontos törekvés, hogy minden vevő megtalálja a megfelelő mennyiségű, minő­ségű és választékú árut. Egy­szóval elégedett legyen az el­látással. Fontos az is, hogy a termékek árusítása milyen kö­rülmények között történik. A szépen, korszerűen, ízlésesen berendezett üzletbe szíveseb­ben betérnek a vásárlók, mint annak ellenkezőjébe. A keres­kedőknek érdekük fűződik ah­hoz is, hogy a vásárlók kiszol­gálása korszerű, előzékeny és udvarias legyen. — A magánkereskedő is kö­teles tájékoztatni a vevőt az üzletében árusított termékek tulajdonságairól, mint például az anyag összetételéről, tartós­ságáról, a használat és kezelés módjáról, s a minőségének megőrzéséről. Elengedhetetlen feltétel, hogy az áruk árát írásban, , feltűnő módon kell megjelölni. Keresett cikkek — A magánkereskedők mun­kája hasznos szerepet tölt be) és társadalmi szükségletet elégít ki. Gondoljunk például a ba­romfikereskedőre, a kisgépköl­csönzőre vágy az üvegvisszavál- tóra. A magánkereskedők ese­tében is fontos, hogy kellően tájékozódjon a keresletről és a kínálatról. Ismerje a piacot és Aratás előtt Készülnek a gipszeidére A mezőgazdasági szakembe­rek szerint az idén 10-12 nap­pal előbbre jár a vegetáció fejlődése a szokásosnál. Ezért korábban lesz az aratás is. A május végi esők és az idő lehű­lése kissé lassította ugyan a gabonaszemek érését, de így is a szokottnál legalább egy héttel hamarabb kezdődik az aratás. A Mészáros János Terme­lőszövetkezetben, a szükséges aratási előkészületeket minden vonalon megtették. A tsz gép­műhelyére most nagy feladat megoldása hárul. Az aratásra, s az egyéb növények betaka­rítására, a nyári növényápolá­si munkák végzésére kell a gépi erőt biztosítani. Erről kérdeztem meg Bimbó János gépüzemvezetőt, aki a Mészá­ros János Tsz gépműhelyét évtizedek óta eredményesen Vezeti. — Az aratásra a tsz öt E 516-os kombájnját készítjük elő. A gépek közül három már készen van. A munkát na­gyon megnehezíti az alkatrész- hiány. Tíz terményfelhordó láncunk még hiányzik. A javí­tást a tsz régi. tapasztalt kombájnosai: Balogh Albert, Katona Lajos, Kisprumik László, Kisprumik Péter és Tóth László végái, akik az idei aratásnál is vezetni fog­ják a gépeket. — Hallom, hogy megkezdő­dött a zöldborsó betakarítá­sa. .. — Valóban, már megy a borsóföldeken a tsz újszerű, négy borsófejtő gépe, melyeket kellően rendbehoztunk. Ezek a vóntatásos gépek a borsó­indát felszedik és a helyszínen mindjárt ki is csépelik, s a szemeket a borsóföldről szál­lítják a gyűjtőhelyre. A ter­méseredményekről, az egyes helyeken tapasztalható aszály­károsodás folytán, még nem lehet bizonyosat mondani. — A napokban elkészültünk a tsz négy paradicsomszedő gépének a javításával is. A tsz által termelt paradicsom jelentős részét ugyanis gép­pel szedik le. de kézi szedőket is alkalmaznak. — A lucerna és széna beta­karításánál és egyéb gazdasá­gi munkáknál is sok gép és fogat meghibásodik, melyeket behoznak, sürgős javításra. Ezért szombaton és vasárnap is állandó ügyeletet tartunk a telepen. A szokásos hatósági gépszemle június 17-én lesz a termelőszövetkezetben — mondta Bimbó János üzem­vezető. Kopa László képes legyen gyorsan és rugal másán alkalmazkodni a válto­zó igényekhez. — A magánkereskedői ára­kat rendelet szabályozza. Az úgynevezett szabad árformába tartozó termék fogyasztói árát — ebből van a legtöbb — a kereskedő a beszerzési árból és a meghatározott kereskedelmi irányhaszonkulcs figyelembe­vételével alakítja ki. — Az ily módon kalkulált, számított fogyasztói ártól a magánkereskedő a minőség, a kereslet-kínálat figyelembevé­telével eltérhet, de például az autóalkatrészek esetében, ame­lyek jelenleg hiánycikkeknek számítanak, az áreltérítés a hiányhelyzettel való vissza­éléshez nem vezethet. — Ugyanakkor nem fogadba tó el az a magatartás sem, amely a korszerű, divatos, ke­resett cikkek árát a kalkulált ártól egyoldalúan csak felfelé téríti el és a divatjamúlt, nem keresett termékek árát nem csökkenti. A magánkereskedő az árakat köteles úgy kialakí­tani, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfeleljen. El­lenkező esetben szabálysértést, visszaélést követ el. A legjobb ellenőr — Az üzleti áralkalmazást és a forgalmazási szabályok be­tartását a különféle élíenőrző szervek rendszeresen vizsgál­ják. Az ellenőrzések által fel­tárt szabálytalanságok miatt legutóbb is 3 magánkereskedőt 4 ezer forint pénzbírság megfi­zetésére köteleztek, bizonylát és árfeltüntetés hiánya miatt. — A magánkereskedő haszr na tisztességes lehet, de tisz­tességtelen nem. Természete­sen az ellenőrzések célja el­sődlegesen oktató-nevelő' jelle­gű. A büntetés kiszabására csak akkor kerül sor, ha az előbbi eredménytelen marad. A legjobb ellenőr maga a vá­sárló, aki a pénzéért joggal vár megfelelő ellenértéket. K. K. m faltából választhatnak \ Üdülhet, aki tervbe vette Gondjuk van minden korosztályra A dolgozók körében egyre növekszik azoknak a száma, akik éves szabadságuk jelentős részét üdülésre használják fel. A pihenésre áldozott két vagy három hét nemcsak kikapcso­lódást jelent itthon vagy éppen a határokon túli tájakon, isme­retekkel, élményekkel gazdago­dunk, új emberi kapcsolatok születnek. Az utazás, nyaralás e sok­hasznú . összetettségéből fakad, hogy évről évre népszerűbbé válnak a pihenés szervezett for­mái. gnnek kielégítésére a mun­kahelyek legtöbbje saját üdü­lővel is rendelkezik, amelyet a dolgozók egész évben igénybe vehetnek. Ezek befogadóképes­sége , ugyan véges, az igények is különbözőek, ezért leginkább többféle üdülési lehetőség adó­dik egymás mellett. A konzervgyár szakszerveze­ti bizottsága mindenkor arra törekszik — ha kell sorrendet állítva —, hogy lehetőleg min­den dolgozójuk részesüljön a kultúrált, színvonalas pihenés­ben. Amikor számba veszik az igényeket, mindig a kiemelke­dően jó munkát végző munka­társakra gondolnak, s azokra, akiknek kevésbé volt még ré­szük e kedvezményben. Autóbusszal örvendetes, hogy a fizikai dolgozók körében megnöveke­dett az üdülni vágyók száma, és ma már szinte mindenkinek ki tudják elégíteni az üdülési szándékát. Csupán az idő­egyeztetés okoz még gondot, mivel legtöbben a nyári sze­zont szeretnék kihasználni. Fő­leg a családosok, akiknek gye­rekei is ilyenkor töltik éppen iskolai szünidejüket. Hosszú évek óta az idén valósult meg először, hogy mindenki lehető­leg a kérése szerinti időpont­ban és helyre kapta meg be­utalóját. A konzervgyári dolgozók öt­fajta üdülési lehetőség közül válogathatnak. A legnépszerűb­bek máig is a SZOT által ren­delkezésre bocsátott üdülők, melyeknek nagy előnye, hogy az ország minden táján fogad­ják vendégeiket. Az idei nyá­ron 146 fő igényelte, s kapta meg ezekbe a beutalót, de ugyancsak szép számmal — ke­reken nyolcvanan — tölthetik szabadságukat az ÉDOSZ-üdü- lőkben. A gyár balatonmáriai üdülő­je az utóbbi időben igen ked- veltté vált. Nem csoda, hiszen a korszerű létesítményben leg­alább olyan szintű ellátást kap­nak a pihenni érkezők, mint bármely másodosztályú SZOT üdülőben. Főleg az idősebbek kényelme szempontjából tart­ják nagy előnynek, hogy az oda- és visszautazást a vállalat autóbuszával bonyolítják le megkímélve az utasokat a nya­ralási szezon forgalmának fá­radalmaitól. Amióta megtör­tént a bővítése az üdülőnek, a helyhiány miatt sem kell ma már a beutaltak létszámát kor­látozni, mint korábban. Váltják egymást Balatonmárián az idei nyá­ron június 7-től szeptember 9 ig hét, egyenként hatvanfős turnus váltja majd egymást. Az első és utolsó két hétben főkén* a nyugdíjasok számára biztosí­tottak helyet, de gondoltak a gyerekekre is, akik közül tizen­egyen jutnak el az ország va­lamely gyermeküdülőjébe. Van­nak, akik a pihenés mellett a gyógyulást is keresik, az ő szá­mukra a meleg vizű fürdők, ivógyüdülők mindenkor bizto­sítottak. Az idén negyvennégy gyári dolgozó kapta meg ily módon a beutalóját. Külföldi kapcsolat A hazai kereteken kívül min­denkor kihasználják a csere- szerződés nyújtotta lehetősége­ket is. A konzervgyárnak két NDK-beli üzemmel van ilyen jellegű kapcsolata, amelynek alapján kölcsönösen lehetővé teszik egymás dolgozóinak a kiutazást. Idén huszonötén utaznak a gyárból Lipcsébe és Drezdába, tizenketten SZOT- beutalóval jutnak el más or­szágokba. Miklay Jenő Labdarúgás Nagy csalódás a kupában Az ellenfél lelkesedése volt a döntő Péceli Spartacus—Nagykőrösi Kinizsi 2-1 (1-1) Kiyizsi: Molnár — Szívós, Cseh, Karcsú (Szendi 43. p.), Virágh, Szalai (Terjéki), Sza­bó, Petrezselyem, Kovács, Ló­véi, Németh. A cserék sérülé­sek miatt voltak. A vendég péceliek kezdték jobban, már a 2. percben gól­helyzetet hagytak ki. A körösi támadások nem voltak kellően átgondoltak. A 10. percben a védelem nem tudott felszaba­dítani és a péceliek lesgyanús helyzetből megszerezték a ve­zetést. 1-0. A körösi csapat túl­kombinálta a támadásokat, a vendégek jobban adogattak, jobban akartak. A 20. percben Cseh tisztá­zott, az ellentámadásnál Né­meth elől a kapus mentett. A 28. percben közvetett sza­badrúgásnál Kovács ügyesen gurított Szabó elé, aki szép gólt lőtt. 1-1. A 35. percben Cseh szerelt szépen, majd Mol­nár rossz kirúgása után kel­lett a védelemnek hárítani. A vendégek kapujánál Petre­zselymet lökték, a hazainál Karcsú szerelt biztosan. A második félidő elején sza­badrúgás után Cseh jó fejes­sel hárított, Lövei beadását Kovács jó helyzetben nem tudta lőni. A péceliek lestakti­kát alkalmaztak — sikeresen — az eredmény tartására töre­kedtek, döntetlen esetén is ők a továbbjutók. A körösi csa­Kihaló szakma utolsó áiűvelője Tíz ujja közt születnek a sziták A szakmáját szerető mes­terembernek mindig legfőbb vágya volt, hogy a fiúval vagy unokával folytatódjon a mes­terség. Ha ez mégsem való­sult meg, vigaszát lelhette azokban a fiatalokban, akik­nek élete folyamán átadhatta tudását. Manapság az sem ritka, hogy egyes régi szakmákat tanítani sem tudnak mert nincs jelentkéző rá. Azok a kevesek, akik még művelik, utolsó képviselői maradtak iparuknak. Régen apáról fiú­ra szállt a szita- és kefekötő mesterség. Ma tízen, talán ti­zenketten lehetnek szerte az országban, városunkban egyet­len ember készíti otthoni aprócska műhelyében az ősi szakma utolsó munkadarab­jait. Kelendőbb volt a színes Az Encsi utcai öreg ház kis­kapuja fölött öles betűk hir­detik, itt»dolgozik Pej János szitás és kefekötő mester. Ezen a délutánon is munkában ta­láltam. Amikor leülök mellé a kurtalábú hokedlire, azt próbálom ellesni tőle, miként tud eligazodni az ezernyi vékony huzal között. A ké­szülő szitafenék kunkorodó, csavarodó drótjait boszorká­nyos ügyességgel igazítja egy­más mellé. Milliméteres pony tossággal rendeződnek a szá­lak, melyek között eltérés nem lehet — ez nagyon fontos — mert a pontatlanul készült szita nem tölti be feladatát. Bevallom, valamiféle ügyes gépre számítottam, ami gomb­nyomásra teszi a dolgát, de látnom kellett, hogy a körösi háziasszonyok által kedvelt Pej-féle sziták ma is a mes­ter tíz ujja közt születnek. Igaz, a kéregtesteket régen az erdélyi hegyek fái adták, on­nan hozták hozzá a' lucfenyő­ből gyártott félig kész szitates­teket. Ma is ez lenne a legkitűnőbb nyersanyag, de a költséges import miatt minden hazai szitásnak meg kell elégednie az itthoni kemény bükkfával Lószőrszitákkal, rostákkal ma már alig találkozni, amelyhez kizárólag a lovak farka adott jó nyersanyagot. A lószőrt ki­mosták, kifőzték. 10-15 kilós bálákba kötözték, majd szá­lanként válogatva újból cso­mózták, s végül megszőtték a kívánt lyukméretűre. A szitakészítők szövőszéke egyezett a takácsokéval. Na­ponta nyolc-tíz darab szőr- szitafenék készült el így, me­lyeket igyekeztek tetszetősre csinálni a mesteremberek. A fehér lószőrt legtöbbször pi­rosra, sárgára festették, s a szép színes sziták kelendőek voltak. Általában egyszálasak voltak, míg a nagyobb igény- bevételnek kitett passzírszitá- kat négy szállal készítették. Kecskeszőrből kefetest — Ebből is látni, mennyi­vel munkaigényesebbek vol­tak ezek. mint a ma használt fémszálas sziták, melyeknek hálóját legtöbbször előregyárt­va négyzetméteres tekercsek­ben kapjuk. Gyorsabb készít- hetőségük mellett tartósabbak is. A háztartásokban nem tar­toznak már az alapvető felsze­relési eszközök közé, mint egykoron, amikor a házi ke­nyérsütések miatt négy-öt szi­tát is kéznél tartottak. Egy- egy kisebb lisztszitával vagy jobb esetben hozzá két tarho­nyarostával a legtöbb' házi­asszony megelégszik. Nincs szükség rá. szitálni, rostálni való anyag nemigen akad a háznál. Az évek folyamán a kefe­szakma is változásokon ment keresztül, ennek termékei sem olyan kelendők, mint vala­mikor. Gondoljunk csak a meszelésekre, festésekre, amit a legtöbb helyen szobafestőre bíznak, aki szerszámait is hozza magával. De nemcsak a hetipiacokra készültek a ke­fék számtalan fajtái, a malom­ipar sem nélkülözte a kefe­gyártók munkáját. Disznósör- te, kecskeszőr és sikárkeféik fontos alkatrészei voltak a malmok kefegépeinek, ame­lyek a szitákat dörzsölték. — Ez olyképpen nézett ki, hogy a kefetest alsó fésze volt kecskeszőrből, ez a fino­mabb szitákat dörzsölte, míg a felső keményebb sörtekefe a ritkább lyukú szitán dolgo­zott, csavarmenetszerű for­gással. Ezeken a keféken át­menő lisztet nevezték grízes- lisztnek. Ma már az efféle malmi sziták anyaga is más, svájci selyemszövetet alkal­maznak. s a kefe munkáját pedig elvégzik a búzaszemek. Nincs már tanítvány A szita és kefekészítés mes­terségét Pej János, a nagy­bátyja körösi műhelyében há­rom éven át tanult^. Amikor felszabadult, Győrben, majd rövid ideig Pesten dolgozott, onnan került végleg vissza inasévei helyszínére. Az idő múlásával nem unta meg, in­kább egyre jobban megszeret­te ezt a munkát. Mindig boldogult vele. s öröme volt benne. Egyetlen fájdalma maradt csupán, hogy öregségére‘nem lesz folytatóin az általa megkezdett útnak Pedig szívesen tanítaná a fia­talokat Nem tehet róla, hogy éppen ő lett egy eltűnőben levő ősi szakma utolsó műve­lője. M. J. pat valamivel jobban akart, mint az első félidőben, de sok volt az eredménytelen egyé- nieskedés. A 72. percben egy ellentámadásnál, a körösi vé­dők nem fogtak embert és a szabadon álló péceli ösatár biztosan lőhetett a hálóba, 2-1. Három perc múlva, sza­badrúgás után a körösi kapu­fáról pattant ki a labda. A körösi csapat próbált egyenlí­teni, de nem sikerült semmi, még tíz emberrel szemben sem. Terjéki jó fejesét a gól­vonalról hárították. A körösi csapat szétesően, kellő akarás nélkül játszott és nagy csalódást okozott, hogy járási osztályú, nem nagyobb játékerőt képviselő, de lelke­sebb ellenfelével szemben nem tudott az első nyolc közé jutni az MNK-ban. Kálmán Péter játékvezető határozot­tan, kifogástalanul vezette a mérkőzést, a fegyelmező lapok alkalmazásához csak akkor nyúlt, amikor a játékosok rákényszerítették. Örömteli serdülő utánpótlás­bemutatót is láthattak a lab­darúgás kedvelői. Fehérek—Csíkosak 5-2 (4-1). Fehérek: Ócsai — Pörge, Papp, Magyar, Rácz, Zsiga, Pácsi, Tóth, Dér, Karsai, Ko­vács Ugi Rácz Z., Hegedűs Z., Barcsai. Csíkosak: Kovács — Hargit- tai, Pócsi, Csikós, Sztrapkó, Gazsi, Bari, Aszódi, Oláh, Ugi Rácz S., Forgács, Petrik, Hol­ló, Hegedűs L. A kupameccs előtt látványos bemutató mérkőzést játszottak a serdül<5- labdarúgó utánpót­lás játékosai szép felszerelés­ben. Meglepő volt nemcsak a lelkes játék, de a sok ügyes megmozdulás, csel, jó támadás, szép gól is. Góllövők: Karsai Zs., Pécsi Z., Tóth N., Pörge, Barcsai, illetve Barcsai, Forgács. Re­méljük, hogy a későbbi évek­ben jól érvényesül majd He­gedűs László és Szabó Tamás edzők lelkes, alapozó edzői munkája. P. S. Mozi Dutyi dili. Színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A STÜDIÓMOZIBAN Egymásra nézve. Színes ma­gyar film. (18 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Liliomfi. Kelemen-bérlet. Magánrendelőmet 1983, június el­sejével megnyitottam, rendelési idő, héttő: 18—19, szerda 17.30— 18.30. péntek 17—18. Dr. Benkő András fül-orr gégész főorvos, Nagykőrös, Széchenyi tér 26. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents