Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

1ÄB0MYI KRÓNIKÁS A kereskedők szabadnapjai Immár másfél esztendeje, hogy országosan bevezették az ötnapos munkahetet, ám nem mindenütt volt mód egyik napról a másikra úgy szervez­ni a munkát, hogy az általá­nosan kedvező legyen. Rész­ben ezért is tűzte napirendre az MSZMP abonyi végrehajtó bizottsága a kereskedelemnél szerzett tapasztalatok vizsgá­latát. Földi Sándomé, a Dél-Pest megyei Aíész helyi ügyvezető­jének tájékoztatójából kide­rült a tanácskozáson, hogy az előkészítő munka során két alapvető követelményre kel­lett ügyelni. Egyrészt arra, hogy a lakosság beszerzési le­hetőségei ne romoljanak, s közben a nyitva tartási idők a helyi vásárlási szokásokhoz, igényekhez igazodjanak. Más­részt megoldásra várt, hogy az intézkedés előnyeit a kereske­delmi dolgozók is élvezzék, több szabad idejük legyen, ja­vuljanak az élet- és munka- körülményeik, Sajnos nem volt ennyire „szép a meny­asszony”, mert időközben ki­derült, hogy a kereskedelem­ben dolgozók nem tudnak kö­zös, hét végi programot csinál­ni a családjukkal, mert az anya vagy feleség dolgozik. Feszültséget eredményezett a bolti eladók körében az, hogy a gyermekintézményeknél is bevezették a szabad szomba­tot, így az iskoláskorú, vagy kisebb gyermekeik ezeken a napokon felügyelet nélkül maradtak. Gondot okozott to­vábbá, hogy a szombatonkén- ti nyitva tartó boltok dolgozói hét közben kaptak szabadna­pot, így a nagykereskedelmi vállalatok a szállításokat nem tudták zavartalanul teljesíte­ni. Tekintve, hogy a felsorolt nehézségek csaknem általáno­sak voltak, a belkereskedelmi miniszter a múlt hét végén rendeletet adott ki, amely ru­galmasabb nyitvatartási rend­re adott lehetőséget. Az alap­elvek meghagyása mellett Abonyban is módosították az üzletek nyitvatartását és így a kereskedelem dolgozói most már vagy szombaton, vagy hétfőn kapják meg szabad­napjukat. A huszonhárom élel­miszerbolt közül tizenkettő hétfőin, tizenegy pedig szom­baton van zárva. Az utóbbi megoldás elterjesztéséhez fon­tos lenne, hogy a hét végi be­vásárlási csúcs szombatról csütörtökre vagy péntekre te­vődjék át. Igaz, ennek érde­kében a szövetkezet sem tett meg mindent. Az új szolgáltatási rend meghonosodását elősegítették a szövetkezet nagykereskedel­mi partnerei. Miattuk áruel­látási zavarok nem mutatkoz­tak, sőt azzal, hogy a nyitva- tartás egységesebb lett, a szál­lítási napok száma emelkedett. Egyedül a sütőipari termékek­kel és a tejjel van gond. A szombati és vasárnapi ke­nyérellátást a sütőüzem csak úgy tudja megoldani, ha a hét közepétől kezdve minél több, a vásárlók által nem na­gyon kedvelt elősütött árut gyárt. Annak ellenére, hogy az ilyenfajta kenyérből elég sok jut az üzletekbe, szállító- kapacitás hiánya miatt szom­batonként mégis időszakos áruhiány keletkezik. A tejjel kapcsolatban pedig az a ne­hézség merül fel, hogy nem mindig azonos az igény, így a boltvezetőknek nehéz összeál­lítaniuk a megrendelést. Lényegesen kedvezőbb a helyzet az iparcikk- és a ruhá­zati üzletek hét végi üzemel­tetésénél, a szombati forgal­mat szinte zavartalanul tud­ják lebonyolítani. Az itt dol­gozók a plusz szabadnapot hétfőn kapják meg. Ezek a boltok szerdánként az előírt­nál fél órával tovább tartanak nyitva, így a vidékre járó dol­gozók is lebonyolíthatják vá­sárlásaikat. Csaknem megoldatlan vi­szont a szombati szabad- és vasárnapi pihenőnap kiadása a vendéglátó üzemegységek­nél. A plusz szabadnapot leg­több esetben nem tudják a heti pihenőnaphoz csatolni, mivel a megmövekedett sza­bad időt az emberek egy ré­sze éppen a vendéglátó helye­ken tölti. Ezt az állapotot csak úgy tudja a szövetkezet fel­számolni, ha á vendéglátó he­lyeket szerződéses rendszer­ben működteti. Jelenleg a 13 üzemből 5 működik ilyen for­mában és július 1-től az ösz- szes szabadkasszás vendéglátó helyet így kívánják üzemel­tetni. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a vásárlók megértéssel fogadták az ötnapos munka­hétre vonatkozó intézkedése­ket. Ezekkel kapcsolatban egyetlen panasz sem merült fel. E megállapításnak nem mond ellent, hogy a tanács kezdeményezésére a 211. sz. élelmiszerbolt nyitvatartását megváltoztatták, s most már szombat helyett szerdán tart zárva. Jó és helyes intézkedés volt, mert így sikerült az ABC megnövekedett forgalmát mér. sékelni. Bár a kereskedelmi dolgo­zók nem kapnak kellő anyagi elismerést a kedvezőtlenebb munkabeosztásért, az ötnapos munkahét bevezetését az el­múlt évek egyik legnagyobb és legkedvezőbb szociálpoliti­kai intézkedésének tartják. Gyuráki Ferenc Kitűnő fiatal muzsikusok Az abonyi Bihari János Ze­neiskola és a József Attila Nevelőotthon közös úttörő fú­vószenekarát sorra kérik fel vendégszereplésre, mióta az idén az úttörőzenekarok veszp­rémi országos találkozóján nagyszerűen mutatkozott be az együttes. Ilyen, elismerés­nek számító meghívás alapján adtak térzenét fúvósaink a gyermeknapon, Budapesten, a Városligetben, majd ugyan­csak a fővárosban az ünnepi könyvhét megnyitó ünnepsége után a Vörösmarty téren mu­zsikáltak. Az egymás utáni két sikeres szereplésüket a szentendrei hangversenyük követte. Ott a Pest megyében működő oktatási intézmények meghívott nevelőit szórakoz­tatták a pedagógusnap alkal­mával. Ezután a járásban, Csemőben muzsikáltak, ahol a következő tanévben kezdő­dik el a szervezett zeneokta­tás. Fellépésük, hogy úgy mondjuk, kicsit kedvcsináló volt a községben. Külföldiek részvételével minden harmadik évben Győ­rött rendezik meg a zeneta­nárok országos tanácskozását. Erre a többnapos rendezvény- sorozatra egyebek között meg­hívják az utóbbi három esz­tendőben külföldön kiemelke­dő teljesítményt felmutatott kórusokat, zenekarokat (pél­dául a rádió gyermekkórusát), valamint a zeneiskolák, továb­bá a zeneművészeti szakkö­zép- és főiskqlák országos versenyeinek győzteseit. Az abonyi rézfúvósok is a meg­hívottak között voltak, s hét­főn este 30 perces műsorral mutatkoztak be a dunántúli város szakértő közönsége előtt. Műsorukban elhangzott az Arthur király című opera győ­zelmi dala, Bogár István Gyermekszvitje, Borgulya Tréfa című szerzeménye, Kraul Antal Magyar induló­ja, valamint a DlVSZ-induló és egy spanyol tánc. Az együttes, a sikeres be­mutató után kedden tért ha­za, előbb azonban látogatást tettek Pannonhalmán és meg­tekintették az ottani neveze­tességeket. Bár még számta­lan meghívásnak kellene ele­get tenniük, például a zánkai úttörőtábor invitálásának, de a nyáron többre nem vállal­koznak. Mind Varga György karmester, mind a gyerekek elfáradtak, rájuk fér egy kis pihenés, vakációzás. Gy. F. Eiyári koncertek A nyár folyamán az abonyi Petőfi Művelődési Ház két népszerű együttes koncertjét rendezi meg, A Karthago jú­liusban, az East együttes augusztusban keresi fel a nagy­községet. CEg^-EDI Otílián A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1983. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK A Cserje megmentéséért Környezetvédők tanácskozása Cegléd egyetlen élő vízfo­lyása a Gerje patalf. Sorsa azonban nemcsak a városla­kókat érdekli, hanem a kör­nyékbelieket is. A jelenleginél jobb sorsra érdemes ér a ceg­lédieken kívül a pilisieké, az albertirsaiaké, bercelieké, s a törteiteké és tetétlenieké is. A szomszéd megyéből pedig a tiszavárkonyiak, tószegiek je­lentkezhetnek gazdaként, ha valamilyen tanácskozásom szó­ba kerül a Gerje dolga. Vízrajzi tények A minap ceglédiek törték a fejüket azon, hogy miként le­hetne tisztább vizet varázsol­ni a sok szennyet látott me­derbe. A tanácskozók a Ha­zafias Népfront városi környe­zetvédelmi munkabizottsá­gának tagjai voltak, s meg­beszélésüket Kovács Zoltán­ná Szabó Veronika, a HNF városi titkára nyitotta meg. Várható, hogy hamarosan a járás környezetvédői is ösz- szejönnek a patak dolgában tanácskozni, hiszen ők lega­lább úgy aggódnak a Gerje miatt, mint a ceglédiek. A városbeliek fórumán az első előadást Dénes Árpád, a KÖTIVIZIG szolnoki szakasz- mérnökségének vezetője tar­totta. A Gerje szennyvízter­helése és a vízminőség javí­tásának lehetőségei címmel. A tpdós, előadó. Cegléd távolabbi környékének vízrajzi és víz­földtani viszonyait is bemutat­ta. A kép, melyet a hallga­tóság elé vetített a felszíni vizek szennyezettségéről, egyáltalán nem megnyugtató. Csupán a Gerje-mellék vize igazán tiszta, a többi csator­na és vízfolyás eltérő mér­tékben ugyan, de erősen szennyezett. Sajnos ugyanez mondható el a talajvízről is. A környék felszínközeli ta­lajvizét nemcsak a csatornák­ból beszivárgó szennyezés ter­heli. hanem például a városi üzemi és háztartási szikkasz­tóművek szennye Is. A talaj­vizek minőségének romlása egyenes következménye an­nak, hogy a vízfogyasztás nö­vekedésével nem tartott lé­pést 1 a szennyvízcsatornázás' Sajnos Cegléd környékén számítani lehet nemcsak a felszínközeli, hanem a mé­lyebben fekvő tározó rétegek vizének elszennyeződésére is. Mégpedig azért, mert a föld­kéreg külső övének itteni tö­résvonalai mentén a felszíni, rossz minőségű vizek könnyen a mélybe szivároghatnak. Ebből következik. hogy a Gerjét nem csupán szépségé­nek visszaállítása érdekében kell megmenteni a napi öt­ezer köbméternyi szennyvíz­től. A Népfront aktivistáinak fórumán a második előadó dr. Surányi Dezső tudományos ku­tató volt, aki a Gerje termé­szeti értékeit mutatta be. Mert bármily furcsa, a nem sokra becsült és agyonszennyezett patakocskának is vannak olyan szakaszai, melyekben az értő szem megláthatja a szé­pet, az értéket. Ilyen, még elfogadható szakasza a Ger- jének az, amelyik a határba való érkezéstől a Mizsei útig tart. Magyarán szólva a vá­ros még viszonylag tisztán fogadja be patakját, de szen­nyezetten bocsátja el további útjára. A Gerje legsiralma­sabb szakasza a Mizsei út és Török Ignác utca közötti. Alább már tisztul a vize, de igazi patakká többé nőm vál­tozik vissza. Teljesen világos, hogy a város, s főként a város üze­mei okozzák a bajt, de meg­teszi a magáét a lakosság is. A Gerje medrének s környé­kének szemétgödörré változ­tatása ugyanis bizonyíthatóan nem vállalati, hanem egyéni akciók eredménye volt. Az üzemek rovására inkább • a szennyvízbeeresztés írható. Ez az üzemi közreműködés any- nyira nyilvánvaló, hogy ta­gadni sem lehet, s éppen ezért több vállalat is fizet te­temes összegű bírságot Gerje- szennyezésért. Igyekvő üzemek Ezen a minapi tanácskozá­son mégis úgy tűnt, hogy a Gerje jövőjébe pillantva az üzemek vízszennyezése miatt kell a legkevésbé aggodal­maskodnunk. Például Fehér Mihály ÁFOR-telepvezető el­mondta, hogy növelni kíván­ják szennyvíztisztító kapaci­tásukat, s a telepet a Gerjé- vel összekötő csőrendszert is kicserélik. Pontosan azért, hogy ezt a szennyvizet szállí­tó vezetéket szakaszolni. s így tisztítani tudják. Jó hírrel szolgált Dékány Ferenc a konzervgyár ceglédi műszaki vezetője is. Elmondotta, hogy szennyvíztisztító művel felsze­relt gépsorokat vásárolnak, s ezáltal hamarosan elérhetik, hogy a kifolyókon lebegő anyagok sem jutnak a Gerjé" be. Savakkal és lúgokkal már most sem szennyezik a pata­kot. Örömmel vették tudomásul a tanácskozók azt a kedvező Frissítők a sörgyárból »1 wm :m | m m i ti í l Egyre több üdítő italt szállít a kereskedelemnek és a vendég­látásnak a Kőbányai Sörgyár ceglédi kirendeltsége. A nyári hónapokban 7—800 hektoliter frissítő, Pepsi Cola és Gyöngy kerül tőlük az élelmiszerüzletekbe, vendéglőkbe Apáti-Tóth Sándor felvétele hírt is, mely szerint tavaly június óta a ceglédi malom sem terheli meg a Gerjét a búzamosóvízzel, minthogy az üzem áttért a száraz tisztí­tásra. Természetvédőink elégedet­ten nyugtázták a jó vállalati törekvéseket. Ezúton is ké­rik viszont a lakosság csatla“ kozását a Gerje megtisztítá­sáért meghirdetett akcióhoz. Közös feladatok A tanácskozás befejezése­ként Mészáros Ferencné dr. a Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályának főelő- dója néhány környezetvédel­mi jogszabály megváltozására hívta fel a figyelmet, majd Kovács Zoltánná Szabó Vero­nika népfronttitkár mondott zárszót. Ennek lényege: A Gerjét pedig meg kell men­teni! A KÖTIVIZIG szakasz- mérnökségének vezetője ehhez felajánlotta a segítségét. Re­mélhetőleg Cegléd polgárai sem tesznek másként. A kétségkívül fontos és ta­lán gyakorlati eredményeket is hozó tanácskozáson ott volt Sós János, az MSZMP városi bizottságának gazdaságpoliti­kai reszortvezetője is, így a város politikai vezetése első kézből értesülhetett a környe­zetvédők aggodalmairól és tö­rekvéseiről. Nagy kár, hogy' egy előadás elmaradt, s ennek következtében a tanácskozók ezúttal nem tudhatták meg, hogy a város területén össze­gyűlő csapadékvíz miként hat a Gerje vizének minőségére. Farkas Péter Technika hum Technika házát avatnak ma délután Cegléden a Petőfi ut­cában a műszaki és a ter­mészettudományok szakembe­rei. Nagy esemény ez, hiszen minden emberi közösség ott­honra vágyik, s hogyne ten­nék ezt azok, akik közösségi életük értelmét, lényegét ta­nácskozásokban, mindig vala­milyen okos célú megbeszélés- ben lelik meg. Kellett hát mát az otthon, a székház a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége helyi intéző bizottságának és tag­egyesületeinek is. Kellett, mert már régen bebizonyosodott, ha máshol nem, hát a közeli Kecskeméten és Nagykőrösön, hogy a Technika háza nem csupán használóinak, hanem az egész környezetének nye­reség. Természetesen nem a ház a lényeg. Cegléd és környéke sem az épülettől vár valamit, hanem a benne megfordulók­tól. Akik mellesleg eddig is itt éltek közöttünk, s dolgoz­tak Technika háza nélkül is. Munkálkodtak, s tanácskozá­saikhoz befogadtatást is nyer­tek mindenütt, ahol kérték. Csakhogy a mai változó világ­ban bizonyos fajta állandóság­ra, az információcsere és áramlás állandóságára van szükség. Ezt adhatja meg a mezőgazdasági, a műszaki, a természettudományi szakem­bereknek az MTESZ-székház. Nem azért kellett hát az új központ, hogy dicsekedhessünk vele, hogy lám nekünk ez is van. A ház nem büszkélkedés tárgya, s nem is egyszerűen csak otthon, hanem munkaesz­köz. Munkálkodásra, s mert ez ma már elválaszthatatlan ettől, tanulásra hívja mától a HÁZ mindazokat, akik lendíte­ni akarnak a tudományokon, a városon, s üzemein. Cegléden és környékén nincs felsőfokú oktatási intéz­mény, s a mezőgazdaságot nem számítva tudományos kutatás-, sál foglalkozó műszaki, ter­mészettudományi intézmények sincsenek. Viszont nem kevés azoknak a száma, akik mégis munkásai e tudományoknak, s akiknek szakmai, szellemi megtermékenyítő központja le­het a Technika háza. A tudományok vidéken élő szakemberei igen gyakran.! küszködnek azokkal a gondok* , kai, melyek az összehasonlí- ‘ tás lehetőségének hiányából eredeznek. Ezeket is enyhíti az új intézmény. Kívánjuk, hogy legyen sikere. (Az MTESZ-ről szóló írásunkat a 4. oldalon közöljük.) / F. P. Megyei eredmények Asztalitenisz-bajnokság Mind a négy korcsoportban befejeződött a Pest megyei asz­talitenisz-csapatbajnokság. A versenysorozat a ceglédiek nagy fölényét hozta. Az ifjú­ságiak és a felnőttek tavasz- szal egyetlen pontot sem vesz­tettek, az újoncok és a serdü­lők pedig az egész bajnoki év során nem találtak legyőzőre. A CVSE kizárólag utánpót­lás korú játékosokat szerepel­tetett, még a felnőttek között is, az ifjúsági gárdában pedig többségében serdülők kaptak helyet. Az eredmények és a látottak ismeretében meg kell állapí­tanunk, hogy az ígéretesen fej­lődő ceglédi fiatalok már „ki­nőtték” a megyei bajnokság mezőnyét. A legjobbaknak — akik ifjúsági arany és ezüst jelvényt szereztek — ez a me­zőny, ez a versenylehetőség már nem szolgálja fejlődését A CVSE ezért azzal a kérés­sel fordult az országos szövet­séghez, hogy ezentúl második csapatát — melyben húsz éven aluli játékosokat szerepeltet­het — az NB Ill-ban indíthas­sa! Bajnoki címet nyertek a felnőttek közül Szily György. aki a 28 találkozó során veret­len maradt, Szegedi Attila Iván Csaba, Türei Ferenc, Szappanos Csaba (ifjúsági ko­rúak), Nagy Miklós és Orosz Tamás (serdülők). Az ifjúsá­giak közül: Szálkái Attila (ser dűlő), Halmai Attila, Szily Zol­tán, Vágó Zsolt, Rossi Róbert A serdülő és újonc csapat bajnokságon sok-sok fiatal ka pott játéklehetőséget, akik él­tek is az alkalommal. Nem­csak ügyesen játszottak, ha­nem a bajnokság legjobbjai közé tartoztak. A Pest megyében rendezett egyéni versenyek is rendre nagy ceglédi fölénnyel végződ- ' tek. A csapatbajnokságok vég­eredményei (az élcsoportok): ji Felnőtt: 1. Ceglédi VSE II. 28 26 1 1 440-120 53 2, Váci Izzó II. 28 25 1 2 421-139 51 3. Zsámbék 28 22 2 4 408-152 46 4. Nagy­kőrös II. 28 21 2 5 394-166 44 5. Szentendre 28 21 7 380-180 42 6. Veresegyház 28 15 2 11 296-264 32 Ifjúsági: 1. Ceglédi VSÜ 28 26 1 1 253- 27 53 2. Váci Izzó I. 28 24 1 3 204- 76 49 3. Szentendre 28 22 3 3 209- 71 47 4. Zsámbék 28 18 1 9 187- 93 37 5, Gödöllő 28 17 2 9 165-115 36 6. Váci Izzó II. 28 17 1 10 177-103 35 Serdülő 1. Ceglédi VSE 1. 25 25 116- 14 50 2. Ceglédi VSE II. 25 23 2 110- 20 46 á. Szentendre 25 18 — 7 93- 37 36 4. Ceglédi VSE III. 25 18 7 75- 55 36 5 Nagykőrös 25 16 — 9 75- 55 32 6 Gödöllő 25 14 — 11 75- 55 28 t. Ceglédi VSE I. 2. Ceglédi VSS II. i. Szent­endre I. 4. Ceglédi VSE III. 5» Vecsés 6. Szent­endre II. Üjonc: 20 20 -------- 60- 7,40 20 18 — 2 65- 13 36 20 16 — 4 54- 16 32 20 13 • 20 12 • 7 45- 27 26 8 38- 26 24 10 36- 32 20 ü. L. Filmvetítés A Dózsa György Ifjúsági Klubban ma, június 30-án dél­után 5 órakor filmvetítésre várják a fiatalokat. ISSN 0133—3509 (Ceglédi Hit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents