Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A „füves” emSsef ötvenéves ’ V”' .......... “ ' So kon csők o kamillát ismerik X. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1983. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK f« Ülésezett a városi pártbizottság Vezetésre alkalmasakat keresnek Két napirendi pontja volt a városi pártbizottság tegnap délutáni ülésének. Először Herczenik Gyula első titkár előterjesztésében azt a jelen­tést tárgyalták meg, amely a káder- és a személyzeti mun­káról szóló határozatok végre­hajtásáról és a további fel­adatokról készült, majd Ács János titkár előterjesztésében a városi tömegszervezetek és .mozgalmak pártirányításá­nak helyzetét tekintették át, s megszabták a további teendő­ket. A testület mindkét jelen­tést elfogadta. A káder- és személyzeti munkáról készült jelentés megállapítja: a pártbizottsá­gok, vezetőségek, aiapszerve- zetek eredményes munkát vé­geztek, amely minden terüle­ten elősegítette a káderpoliti­kai elvek következetesebb ér­vényesítését. Rendszeresen el­lenőrzik a feladatok végrehaj­tását. Felelősséggel élnek a hatáskörükből adódó jogokkal és kötelezettségekkel. A gaz­dasági vezetők tiszteletben tartják a pártszervek, alap­szervezetek véleményét, ja­vaslatait. Következetesebb a vezetői állománnyal való foglalkozás, az utánpótlás nevelése. Az előírt szakmai és politikai végzettséget még a kinevezés ei<Vf megszerzik a funkcióba kerülők. Jól élnek a pártszer­vek a beiskolázási lehetősé­gekkel. A káderkiválasztást döntően a feladatra való al­kalmasság határozza meg. Az alternatív javaslat továbbra is kevés a döntésre jogosult' tes­tületek előtt. Fiatalok, nők Javult a kádermunka de­mokratizmusa. _ A vezetőket végzett munkájuk és magatar­tásuk alapján ítélik meg. A pártszervek igénylik a köz­vetlen környezet, a beosztot­tak, a tömegszervezetek veze­tő testületéinek véleményét, amit figyelembe vesznek a minősítéseknél és a feladatok meghatározásánál. A vezetői követelményrendszer fokozot­tabb alkalmazása jó hatással van a káderállomány összeté­telére és stabilitására. A váro­si pártbizottság a lehetőségek és adottságok szerint törekszik az alkalmas fiatalok, fizikai dolgozók és nők vezetővé való nevelésére. Ennek eredménye­képpen csökkent a vezetők átlagéletkora. A vezetői munka gyakorla­ta megváltozott, hangsúlyozza, a pártbizottság tegnapi ülésé­nek határozattá emelt jelen­tése. Megnőtt a jelentősége az egészséges kockázatvállalás­nak, a kezdeményezésnek, a szervező és irányító munká­nak. Ennek tudatában előtér­be került a feladatok széle­sebb körű megvitatása, a kol­lektív döntéshozatal és a ve­zetői felelősségvállalás. Egyre nagyobbak a vezetőkkel szem­beni követelmények, csak azok képesek helytállni, akik sokirányú szakmai ismere­tekkel rendelkeznek. Aminek együtt kell járnia a vezetői érzékenységgel, a rugálmas- sággal, a gyors helyzetfelisme­rő készséggel. A pártszerveknek ezeket fo­kozottabban kell érvényesíte­niük, a kinevezéskor, a minő­sítések alkalmával, az anya­gi elismerések és erkölcsi el­ismerések során, a témakör egyes területeinek, vagy az át­fogó értékelések idején — hangoztatja befejezésül a vá­rosi pártbizottság. A tömegszervezetek és -mozgalmak . pártirányításáról készült jelentés bevezetőben megállapítja, hogy az a vá­rosban az eltelt időszakban javult. Tovább növekedett a tömegszervezetek szerepe, gaz­dagodott az eszköztáruk a la­kosság, a dolgozók ideológiai, politikai ismereteinek bővíté­sében. különösen a gazdaság- politika megismertetésében és elfogadtatásában. Tevékenysé­gükkel hozzájárultak a de­mokratizmus szélesítéséhez. Egyre érdemibb módon von­ják be a dolgozókat a dönté­sek előkészítésébe, a végrehaj­tás megszervezésébe. A pártszervezetek és a tö­megszervezetek viszonya ál­talában megfelelő. A pártszer­vek tiszteletben tartják önál­lóságukat, elvi, politikai esz­közökkel irányítják tevékeny­ségüket. Az alapszervezetek egy része esetenként túl álta­lános feladatokat fogalmaz meg, amelyeket a tömegszer­vezetek nehezen tudnak vég­rehajtani. Például a MÁV- nál, a Volán 20-as Vállalatnál, a LATI-nál, .a vegyes- és az építőipari szövetkezetben for­dul elő ilyesmi. Bngédvfcsgáfatok A másik véglet, hogy az alapszervezetek átvállalják a tömegszervezetek feladatait, operatívan beavatkoznak munkájúkba, jutalmazás, fi­zetésemelés vagy a szociális költségek elosztása esetén. ■A pártirányítás formái és módszerei gazdagodtak. A tö­megszervezetek és -mozgal­mak eltérő sajátosságai sze­rint tovább differenciálódtak. A Ganz Árammérőgyárban, a Gödöllői Gépgyárban, az Ag­rártudományi Egyetemen a napirend elkészítése előtt bri­gádvizsgálatokat tartanak, amelyekben a tömegszervezeti vezetők és aktivisták is szere­pet kapnak. A téma sokoldalú bemutatására esetenkint kiké­rik a tömegszervezetek testü­leti véleményét is. Elsősorban a pártbizottságok, -vezetősé­gek alkalmazzák ezt a mód­szert. Utárcpétlás-nsveíés Valamennyi alapszervezet jelentőségének megfelelően foglalkozik a tömegszerveze­tek, káderhelyzetével, segít a megfelelő emberek kiválasztá­sában, az utánpótlás nevelésé­ben! Az alkalmas személyek kiválasztása az átlagosnál na­gyobb gondot jelent a kisebb létszámú helyeken, ahol egy­két ember beiskolázása is nagy szervezést igényel, vagy ahol a dolgozók szakmai, po­litikai felkészültsége viszony­lag alacsony. . Az utóbbi időben a dolgozók egy része, más elfoglaltságra hivatkozva, nem szívesen vál­lal társadalmi megbízatást. Mindezek ellenére többségé­ben megfelelő káderek kerül­nek a különböző tisztségekbe, bár több olyan terület akad, amelyen a tömegszervezeti ve­zetők semmilyen politikai- végzettséggel nem rendelkez­nek. A pártszervezetek igye­keznek a pártoktatásba meg­felelő számban bevonni őket, és mindenütt támogatják poli­tikai képzésüket is. A pártbizottság ebben a témakörben is megszabta a következő feladatokat, ame­lyek végrehajtásával ez a te­vékenység is magasabb szín­vonalra emelkedhet. K. P. HKNK-mérfcSsés A megyei bajnokságban sze­replő GSC férfi kézilabdacsa­pata MNK-mérkőzést játszik június 30-án, csütörtökön 17 órakor a GSC-pályán az NB II. Közép-csoportjában sze­replő Mezőhegyes ellen. Búzás Mihályt nehezen le­het otthon érni. Mondja is a felesége, hogy nem szereti férje foglalkozását, mert foly­ton mennie kell, keveset tar­tózkodik otthon. De az asz- szony szelíd szava, úgy lát­szik, nem sokat számított: idestova fél évszázada járja a makacs ember a padlásokat. A nyugdíjasok gyűjtik Szó sincs róla, hogy hold kóros lenne. Nem is az a dol­ga, hogy régiségek után ku­tasson, vagy az oldal szalon­nákat kolbászokat számlálja. Illatos füveket, gyógynövé­nyeket szárít a száraz, szellős tetőterekben. — Pont ötven éve, 1933-ban kezdtem a szakmát. Egy gyógynövény-kereskedőnél ta­nultam. S bár azóta sokszor lett volna lehetőségem, hogy könnyebb, kényelmesebb fog­lalkozást válasszak, soha nem hagytam el a füveimet. — Kik vállalkoznak ma­napság arra, hogy róják a ha­tárt és növényeket gyűjtse­nek? — Csak a nyugdíjasok. Akik szeretik a természetet és így még egy kis kiegészítő ke­resetre is szert tehetnek. Az jár jól, aki sokfajta gyógynö­vényt isme:*, mert egy terü­letről öt-hatféle füvet, gyöke­ret is összeszedhet. Akad olyan vállalkozó is, aki egyál­talán nem ért a szakmához. Azokkal néhány alkalommal kimegyek és megmutatom a legfontosabb fajtákat. — Hányféle növényt gyűjt? — Több mint kétszáz fajtát tartanak nyilván, ebből a mi vidékünkön 80—90-féle terem meg. A vadpemete a legol­csóbb, annak 1,40-et adok ki­lójáért. A kankalingyökér húsz forintba kerül. De egy kiló szárított hársvirágért már 180 forintot fizetek. — Tehát nemcsak friss nö­vényt vásárol, hanem szárí- tottat is? — Igen, van aki szárítva hozza be, mert úgy természe­tesen sokkal drágább. Egy kiló száraz gyógynövényhez — persze fajtája válogatja — 5—9 kiló friss kell. Az én ju­talékom a felvásárlási ár 20 százaléka. Sajnos a padlások messze vannak. Csak reggel megy vonat Aszódról Petőfi bányára, Apcra. Fárasztó az út, át is kell szállni, de mit lehet ten­ni, ha a petőfibányaiak, tu- raiak, domonyiak gyűjtenek, Aszódon viszont eszébe sem jut senkinek. — Zsákokban kapom a szárított árut. Bár jobban szeretem magam csomagolni, mert előfordult már, hogy jó nehéz kővel vagy hasonló, de értéktelen növényekkel növel­ték a zsákok súlyát. A fészerben, kellemes fűsze­res illat, hatalmas zsákokban áll a fekete nadály, ami csak akkor jó minőségű — mint megtudom —, ha belül fehér Odébb borsikafű, hársfavirág, s iglicegyökér, ennek jó tu­lajdonságairól házigazdámnak sincs fogalma. Vajon, mire használható? — Mindig megveszem a legfrissebb szakkönyveket és minden gyógynövényfajtát is­merek. De kevésről tudom, hogy mire használható. Itt­hon csak a köhögés, hurut el­leni teákat, a kamillát, hárs­fát, bodzát használjuk. A petőfibányai iskola pad­lásén körülbelül 90 mázsa nyers csodafű szárad. Gyö­nyörű, ősrégi nevek, íze van a szavaknak, ahogy kiejti őket az ember: illatos turbo- lya, kakukkfű ... — Az iskolások nem kaptak rá a gyógynövénygyűjtésre? Hiszen szeretik a vadvirágo­kat és itt szárad a fejük fö­lött, könnyen megismerked­hetnének velük. — A mai fiatalok már nem foglalkoznak ilyesmivel. A lá­nyom sem ért hozzá, az isko­lások közül pedig csak néhány gyerek látogat meg akác-, bodzavirágzáskor. Leszedik az árokparti bokrok virágit, hogy egy kis zsebpénzhez jussanak, de mélyebben nem érdeklőd­nek a növények iránt. Ha a mai nyugdíjasok felhagynak a gyűjtéssel, a fiatalok már nem fogják szedni. Hanyatlóban van a szakma. Akkor majd termeszteni kel\ ezeket a nö­vényeket is. Pedig a Herbária is szívesebben veszi a vadon termőket, mint a vetettet, azoknak gyengébb a ható­anyaguk. A sódsrhalcra alól Az aszódi kis ház udvarán nagy spderhalom alól bújtak elő a. tavaly ültetett virágok. Jól ismert, egyszerű, igényte­len fajták, majd minden kertben megtalálhatók. — Kevesen tudják, hogy ezek is gyógynövények — mondja Búzás Mihály. — Ennek a virágjából fes­tékanyagot vonnak ki — mu­tat egy narancssárga, mar­garétához hasonló növényre. — Ennek itt a gyökere hasznosítható. Ez pedig a vad- oemete, igénytelen apró leve­leivel szinte mindenütt ta­lálkozhatunk. Szép foglalko­zás ez, kár,,bogy nincs kinek továbbadnom... M. A. Rákosvölgye ísi OaelszGiaolá*. A péceli Rákosvölgye Tér- / melőszövetkezetben az elmúlt években jól bevált a gépkocsi- vezetők önelszámoló rendszerű bérezése és jutalmazása. Ezt az idén kiterjesztették a trak­torosokra is. Miután az ő mun­kájuk kampányszerű, ellentét­ben a gépkocsizókéval, akiket havonta értékelnek, a traktor­üzem dolgozóit első alkalom­mal a félév végén számoltat­ják el részletesen. Természe­tesen azért nem maradtak fi­zetés nélkül a gépkezelők, hi­szen norma szerint havonta megkapják a bért. Ügyintézés Hosszabb félfogadási idő A munkaidőn kívüli ügyin­tézés elősegítésére a városi ta­nács kezdeményezésére Gödöl­lőn július 1-től minden hétfőn teljes értékű, meghosszabbí­tott ügyfélfogadást tartanak. Ezen a napon a járási híva táj, a járási-városi földhivatal, a postahivatal, az OTP, a biz­ImiSíar megroppant a gabona töve ® © Orömünnep az aratás végén A télen, amikor Széphalmi Pálné, a bagi művelődési központ igazgatója a népi együttes új műsorát tervezte, jutott eszembe, hogy még az ötvenes években hallottam az .azóta elhunyt Zsíros Ferenc- uétől, a népművészet meste­rétől, hogy valamikor a tú­rái báró tiszteletére az aratá­si munkák befejezése után nagy aratóünnepséget rendez­tek. Báli ceremónia Megpróbáltam a hallotta­kat felfrissíteni, de falumban kevés emlékét őrizték ennek az ünnepnek, s csupán azok tudtak egy-két képet felvil­lantani, akik urasági táblán vettek részt a gabona betaka­rításának nehéz munkájában. Kartalon, Versegen, Domony- ban folytattam az érdeklődést, és minél több egykori szem­tanút sikerült felderítenem, s meghallgatnom, annál nyil­vánvalóbb lett számomra, hogy falvainkban az aratás befejezése örömünnepnek szá­mított, amelyet a szokások és hiedelmek gazdagon átfontak, de csak ott és akkor, amikor az aratók, a nincstelenek másnak a gabonáját takarí­tották be, akár napszámért, akár pedig részes munkában. A kartali TJrbán János el­mondta, hogy az ünnepet csak akkor tartották meg, ha a föld népe az úr gabonáját aratta. A mezőgazdaság e leg­fontosabb munkájának befe­jezését: az élet betakarítását az aratók ünnepélyesen jelen­tették az úrnak, és a végzett munka örömére közös ünnep­séget rendeztek. Ügy gondolom, az aratási bál ceremóniájának megis­merése előtt érdemes megis­merkedni az aratást kísérő egész népi szokáskörrel. Amikor megroppant a ga­bona 'töve; Péter-Pál, vagyis június 29-e után kezdődött az aratás. Kora hajnalban látták munkához, s ezt a munkát mindig megelőzte az áldásért való imádkozás, s az első ka­szás fohászkodása: Uram, se­gíts! Utána belevágott a ga­bonába. A kaszások mögött haladtak a marokszedők, akik kévébe gyűjtötték a levágott gabonát és .azt szalmakötéllél összekötözték. A kévékből ke­resztet raktak. A keresztek négy lábába úgy helyezték a kévéket, hogy' a kalászuk be­lül egymáson feküdjék, míg a torzsok kifelé nézzen. A tetejére egy kévét húztak, ezt nevezték papnak. Nótaszó nem volt Nehéz volt az aratók mun­kája, s bárkivel beszéltem a régiek közül, nem emlékezett senki nótaszóval arató kaszás­ra. Kötélcsavarás, maroksze­dés, kévekötés, keresztrakás közben néha járta az ének, de hát ezt a munkát zömmel eladósorban levő lányok vé­gezték. Kovács Mihályné ma is emlékszik a régi dalra: Megérett a búza, le kéne már vágni, / Ezt a barna kislányt férjhez kéne adni... Jézus kévéje Aszódi Mihály mesélte, hogy amikor az úr először ment ki az aratókhoz, a ma­rokszedő lányok szalmakötelet vagy sebtében font kalászko­szorút kötöttek a derekára, s csak úgy engedték el, ha pénzváltságot fizetett. Nem is ellenkezett a megkötözött, mert azt tartották, hogy a pénzért ereszt jól a búza. A kemény munka több hé­ten át tartott, s amikor elér­kezett az utolsó kaszavágás ideje, néhány szál gabonát lábon hagytak, hogy a ziva­tar, vihar a következő év ve­tésében ne tegyen kárt. Ügyeltek arra is, hogy az aratás lehetőleg sötétedés előtt fejeződjék be. Az arató- gazda tette fel Jézus kévéjét — ez volt az utolsó — az utolsó, kereszt tetejére, majd leült annak tövébe. Ilyenkor már nem sietett senki. Az ügyes kezű lányok gabonaszárból és kalászból megfonták az aratókoszorút, amit szalagokkal díszítettek. A lányok, legények botra akasztva vitték hangos nóta­szóval, esetleg cigányzenészek kíséretében a kastély udva­rába. A kastély úrnője az át­vett aratókoszorúra vizet hin­tett, hogy. a jövő évi termés ne legyen üszkös, s ezalatt az úr három pohárba bort töl­tött: egyet az aratógazdának, egyet a koszorút átadó mun­kásnak, egyet magának. Koc­cintottak. Munkához látott a zenekar, az aratók elfogyasztották a vacsorát, közben vidám törté­neteket meséltek, amelyek munka közben könyítették a testet gyötrő kínokat. Ha va­lamelyik lány megvágta a ke­zét a sarlóval, nyomban meg­kérdezték: Kire gondoltál? A többitől lemaradó aratóra kó­rusban mondták az elmarasz­taló szavakat: Layátnyelet ké­szít, holnap sütni akar! A? elfogyasztott zsíros vacsora, a hozzá kfnált soványkás bor meghozta a hangulatot, a ked­vet a tánchoz, s a jól végzett munka örömével járták éjfé­lig vagy tovább. Mem sajnálják Ennyit tudhattam meg a ré­gi aratószokásokról. Nem sok maradt a hagyományokból, de hát nem szabad ezek elmúlá­sát sajnálni, hiszen a régi gazdasági, társadalmi renddel együtt múlt el nemcsak a? embert próbáló robot, de együtt halványodott annak múlásával a feudalizmusban gyökerező, patriarkális ere­detre valló, urat ünneplő ara tóbál hamis békéje is. Sok-sok beszélgetőtársam között egy sem akadt, aki sai nálta volna. Fercsik Mihály tosító, az ügyvédi munkakö­zösség, a Városgazdálkodási Vállalat házkezelősége és a tanács este 6-ig fogadjá az ügyfeleket. A rendőrség szer­dai napokon, ugyancsak 18 óráig, az IBUSZ szombatod délelőtt áll az Négyfélék ren­delkezésére. .Könnyen lehetséges, hogy a hét egyetlen napján a meg­hosszabbított ügyfélfogadási idő sem teszi lehetővé min­denkinek ügyei elintézését. Ezért javasolják a vállalatok­nak, intézményeknek, hogy szerdai napokon teremtsenek lehetőséget a rövidebb mun­kaidőre, ami 14 vagy 15 óráig tartson. Ezt az időt máskor le­dolgozhatják. így további al­kalom nyílna az ügyes-bajos dolgok elintézésére., Ál isap programja Június 30-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Robinson játék, gyermekmű-’ sor. Agyagedény-készítés és- kemenceépítés, 10 órától. A XX. század a karikatu­risták szemével, kiállítás, Ba- lázs-Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő. Lehoczki István és Sajdik Ferenc kari- kátúráiból, 15—19 óráig. Je- ney István színházi fényképei 10-től 20 óráig láthatók. Szolgáltatások: apróhirdetés, cserebere, zenebutik. Veresegyház, művelődési központ: Játékos bolondságok, gyer­mekműsor, 16 órától. Urassá Harmadik típusú találkozá­sok I—II. Színes, amerikai tu­dományos-fantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlóit! Ul-as helyár dupla! Csak 6 árakor. ISSN ÍV33—19-57 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents