Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

V Félides é?féls!á$ Kiemelkedő esemény volt a város kommunistái számára a két pártkongresszus közötti időszakot értékelő, taggyűlések cnm7Q t a Az MSZMP KB 1983. ápri­lis 12—13-i ülése után — a felsőbb szervek segítségével, irányításával — a lapszerve­zeteink is átfogóan összegez­ték a XII. pártkongresszus óta eltelt időszak legfontosabb politikai tapasztalatait. A tag­gyűléseket mintegy féléves előkészítő munka előzte meg. Ennek során, a városi párt- bizottság összegezése alapján, össztitkári értekezleten és a szervező titkárok 'reszortkép­zésén igyekeztünk gyakorlati útmutatást adni. A pártbizott­ság tagjai, aktívái s a terület­felelősök személyesen segítet­ték vezetőségeinket. Á KB-határozat feldolgozá­sa, a feladatok meghatározása egyirányúan, ám változatos módon történt. A konzervgyár több alapszervezetében előze­tesen pártcsoportokban vitat­ták meg tennivalóikat. A pe- dagógus-alapszervezetek sajá­tosságaikat kiemelve mérle­gelték helyzetüket a beszá­moló taggyűléseken. Reális optimizmus Általánosítható tapasztalat, hogy kommunista közösse­geink feteiosseggel, reáusun es előremutatva tették mér­legre háromévi politikai mun­kájukat és határozták meg a következő időszak tennivalóit. A megalapozott optimizmus­sal együtt hangsúlyt kapott a „megnőtt felelősség”, a „nehe­zebb, szigorúbb körülmé­nyek”, a „bonyolultabb fel­adatok” mérlegelése. A beszároplók megállapítot­ták, hogy a többség érti e fo­galmak- első, közvetlen jelen­tését, ámde gyakoribb a csu­pán gazdasági oldalról való megközelítésük. A valóságban nemcsak a gazdálkodás kö­vetelményrendszerérői és ko­rántsem „csak” termelési fel­adatokról van szó, hanem mindezzel összefüggésben az emberi értékeket még- jobban becsülő, bonyolultabb politi­kai feladatokról; az egység, ‘a tömegkapcsolat magasabb szintjét igénylő magatartás kialakítása során a kommunis­tákkal szemben' támasztott kö­vetelményekről; és arról, hogy a város pártszervezeteinek' is 1 ebben a helyzetben kell helytállniuk. A számvetés során úgy fo­galmaztak: érzékelhetőleg több lett az olyan közösség, amelyben a társadalmi, gaz­dasági célok megvalósulása érdekében bátrabb és vállal­kozóbb magatartásjegyek do­minálnak. A beszámolókban felmérték ' azt a változást, amely a gaz­daság pártirányítása, a poli­tikai eszközök alkalmazása te­rén következett be. A,legtöbb alapszervezetben színvonala­sabb lett ez az elemző munka, amely a kialakult tendenciá­kat értékelte. A termelés dinamikus nö­vekedéséről adott számot a DÉMÁSZ, a 21-es Volán, a Gépgyártó és a TRAKIS Szö­vetkezet pártalapszervezete. A konzervgyár kommunista közösségeiben különös hang­súlyt kapott az önálló vállala­ti gazdálkodás helyzete, a tő­kés export növelése, a termel­tetés és feldolgozás összhang­jának színvonalasabb megte­remtése. Az értékelésekből kitűnt, hogy mindenütt igyekeztek javítani az energiagazdálko­dást. Figyeltek a hulladékok hasznosítására is. E figyelern eredménye a konzervgyár és NEFAG ez irányú együttmű­ködése. A termékszerkezet korszerűsítése is célravezető volt. Ennek hatására a. gép­gyártó szövetkezet a csoma­gológép családjával a KGST szakosított gépgyártási prog­ramjában vehetett részt. Az ITV gyártósorán a teljes ter­mékskála kicserélődött, a szol­gáltatásban új géptípusok szervizelését kezdték meg. Mindezek megvalósítása ko­rántsem ment zökkenők nél­kül. Seregnyi csoport és egyé­ni érdek állította próbatétel elé az 'alapszervezeteket. A beszámolási időszakban fokozódott az érdeklődés az eszmei, politikai kérdések iránt. A korábbinál jobban fi­gyelt mindenki az agitációs és propagandatevékenységre. Az információs munkában . előre­lépést állapítottak meg az alapszervezetek, azonban vál­tozatlanul nagy szükségét ér­zik a megfelelő tartalmú és szintű, tevékenykedtetésre ösz­tönző tájékoztatásnak. Hasznos javaslatok A párt belső életét részlete­sen elemezve megállapították, hogy a XII. kongresszus óta tovább erősödött a pártegy­ség, fejlődött a pártdemokrá­cia. A párttagok többsége ak­tív, közel 80 százalékuknak értékelhető megbízatása van. Az alapszervezeti munka szín­vonalasabb lett, kezdi jelle­mezni a szélesebb körű terve­zés, s ennek eredményeként a cselekvő emberek sokasága tá­mogatja tevékenységüket. Ez­zel együtt- határozott elképze­lések fogalmazódtak meg a „szemlélődő” párttagok aktivi­zálására is. Az összefoglalókból kitűnt: rendszeresen foglalkoznak a kádermunkával, javult a ká­dermunka demokratizmusa. Eredményeink között tartjuk számon, hogy a párttaggá ne­velés a politikai feladatok szerves részévé kezd válni. A tömegszervezetek munkájának segítése, igényeket hordozó tartalommal való megtöltése helyes irányba fejlődött­A beszámolókat valamennyi pártalapszervezetben elvtár- sias légkör, érdemi javaslatok­kal tűzdelt véleménynyilvání­tás követte. A felszólalók ki­fejezték egyetértésüket a KB értékelésével, határozatával. Szóltak a termelés, gazdálko­dás akadályairól, a munkafe­gyelem helyzetéről, és ezekkel kapcsolatban saját szerepük­ről.. A TRAKIS és Városgazdál­kodási Vállalat kommunistái sürgették az anyagellátás és -beszerzés gondjainak megol­dását. Több helyen felhívták a figyelmet az üzem- és mun­kaszervezés hiányosságaira, hozzátéve megvalósítható öt­leteiket. A konzervgyárban például javasolták az áru út­jának lerövidítését, úgy, hogy a gyártás után a helyszínen kerüljön sor a csomagolásra. Ezze‘1 csökkenthetik a költsé­geket és a törési károkat. Nagyobb bátorságra - biztat­A-taggyűlések tapasztalatai Támogatja elet a cselekvő emktek sokasága tak a teljesítményhez igazodó értékelés és bérezés kiterjesz­tésében. A DÉMÁSZ párttag­jai az újítómozgalom szerepé­re hívták fel a figyelmet. A legtöbb alapszervezetben köz­ponti téma az ifjúság szerepe a közösségekben. Az a tapasz­talat. hogy reálisabb szemléleti egyensúly van kialakulóban, kevesebb az általánosítás, a kommunisták több generáció­jának együttműködési igénye érezhető. Hangsúlyt kapott a területen élő és dolgozó kommunisták és pártonkívüliek emberi, gond­jaival való fokozott törődés, azok lehetőség szerinti megol­dása. A pedagógus párttagok elis­merték a város oktatásügyé­ben elért pozitív változásokat, ám a körülmények, a személyi és tárgyi feltételeinek további javítására, differenciált köve­telménytámasztásra hívták fel a figyelmet. Körültekintően szóltak az általános iskolát végzett lányok továbbtanulá­sának,- szakmaszerzésének, fog­lalkoztatásának meglevő el­lentmondásairól. Megalapozóit bírálat A párt belső életét érintően is sok vélemény hangzott el. Megállapították, hogy az alap­szervezetek betöltik vezető, irányító szerepüket. A megbí­zatások értékelése rendszeres és tartalmas. A NEFAG-ban javasolták a határozottabb számonkérést, míg az ITV-ben a feladatok egyenletesebb el­osztását tartják soron levő ten­nivalónak. A konzervgyárban a pártcsoportokkal, való foko­zott' törődést igényelték, A MÁV párttagjai . a bírálat- önbírálat kérdéskörében a megalapozott vélemények fon­tosságát hangsúlyozták. A félidős, taggyűlések ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a KB-határozat értéke­lésre és cselekvésre mozgósí­tott. Eredményesen járult hoz­zá a városban a párttagok ak­tivizálásához. Az. alapszerveze­tek tárgyszerűen, kellő kriti­kai készséggel, nyílt és őszinte légkörben mérlegeltek. Á gon­dokat cseppet sem kisebbítve mégis bizakodással tekintettek a jövőbe. S ez a messzirelátás talán semmivel sem könnyebb, mint az értékelés. Gotzián Lászlónc, az MSZMP városi bizottságának titkára NßmmOmm A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN KJ ADÁS A CXVII. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM 1983. JÜNltiS 28., KEDD ffeiircWetfek qz életükön Rendbe tévé várja az új lakókat A ceglédi út elején levő ál­talános iskolai diákotthon 1967 óta fogadja a tanulókat. Jelen­tősége óriási. A tanyán élő gyermekeknek nem kell na­ponta sok kilométert megtenni, hogy eljussanak az iskolába és a tanítás befejezte után újból visszainduljanak. Az időjárás is gyakran megnehezítette a tanulók helyzetét. Öltözködés Amióta a tanyai gyermekek birtokukba vették az épületet, azóta már jóval könnyebb lett az életük. Kétségtelen, hogy a családoktól való elszakadás nem volt mindig zökkenőmen­tes. Gyakran maguk a szülők is féltek a változástól. Azon­ban belátták, hogy a gyerme­kük érdekében tesznek jót, ha segítik a beilleszkedésüket. A diákotthonban kellemes környezetben élnek és tanul­nak a gyermekek. A jó ellátá­sukról pedig a szomszédságban levő iskolai napközi konyha gondoskodik. — Hány lakója volt az 1982/ 83-as tanévben a diákotthon­nak? — összesen 93. Az alsó tago­zatos diákok 20-an, a felsősök pedig 73-an voltak — mondot­ta Som Józsefné, a Petőfi Sán­dor Általános Iskola és diák­otthon igazgatóhelyettese. — Örömmel mondhatom, hogy az újonnan bekerült gyer­mekek rövid időn belül meg­szokták a diákotthoni életet. A beilleszkedésüket segítették a nagyobb pajtások is, akik fi­gyelemmel kísérték öltözködé­süket, tisztálkodásukat is. Egy­szóval patrónusi feladatot is elláttak. Felvétel — A tanulmányi eredmények hogyan alakultak az év során? — A diákotthon lakói az el­várásoknak jó közepes szinten feleltek meg. Év végén a fel­ső tagozatosok közül nem bu­kott meg senki. Az alsósok közül sajnos néhány gyerek nem teljesítette a követelmé­nyeket. — Megemlíthetnénk olyano­kat, akik jól tanultak és a kö­zösségi munkában is példamu­tatóan tevékenykedtek? — Illés Erzsébet, Zatykó Er­zsébet és Tóth Sára neve kí­vánkozik ide. Mások is, de ők különösen dicséretesen helyt­álltak. — Az elmúlt tanévben a diákotthon lakói közül 20-an fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. €>k merre mennek tovább? — A legtöbben az ipari is­kolába kérték a felvételüket, különféle szakmákra. Érdek­lődtek a közgazdasági és egész­ségügyi szakközépiskolák, va­lamint a gimnázium iránt is. Környezet — A nyáron milyen munká­ra kerítenek sort a diákotthon­ban? — Nagyobb felújítást az idénre nem ütemeztünk be. Viszont a szokásos meszelést elvégeztetjük. A tanévkezdés­re rendbe teszünk mindent, hogy az újabb, de ä régebbi lakókat is szép, barátságos kör­nyezetben tudjuk fogadni. K. K. Viiláiisportré Mozdonyvezető lesz Fülöp Attila magas, vékony, barna fiatalember. Most érett­ségizett, nemsokára munkába áll. — Üjszászon, az autóforgal­mi szakiközépiskolában végez­tem. Most hazajöttem Kőrösre, éppen a munkakönyvemet in­tézem. — Milyen volt az iskola? — Számomra igen érdekes és hasznos. Ezért a közlekedés vonalán fogok tovább tevé­kenykedni. Általában négyes, vagyis jó rendű voltam. — Az érettségi? — Tulajdonképpen ez is jól sikerült, bár az írásbelit egy kissé elrontottam, így végered­ményben három közepest meg egy jelest szereztem. — Ezt miből? — Történelemből. Még elnö­ki dicséretet is kaptam. Nem ■ a «likeieti A múlt héten szép záróün­nepélyekkel fejeződött be a nagykőrösi óvodák 1932/83-as tanéve, melyek sorában a Ka­locsa óvodában 180 fiú- és leánygyermeket neveltek a szocialista hazaszeretetre, a mindennapi életre, a kultúra kincseinek ismerésére, s a rlagyobbakat előkészítették az általános iskolába való járás­ra. A kisdedóvó intézet veze­tője Rossi Ervinné, akit 12 óvónő munkatársa segít a gyermekek nevelésében. Az óvoda alapítása A Kalocsa óvodát 1892-ben Nagykőrös egyik legnagyobb alapítványtevője alapította, amikor halála utánra szép nagy parkos családi kúriáját óvodának hagyományozta, és bőségesen gondoskodott an­nak fenntartásáról. És jóleső ‘érzéssel értesültem róla, hogy az óvoda mostani vezetője és óvónői kegyelettel ápolják Kalocsa Balázs emlékezetét. Rossi Ervinné, óvodavezető és Németh Andrásné nagycso­portvezető óvónő ebben az esztendőben is kivonult a na­gyobb óvodás gyermekekkel a református temetőbe és az óvodaalapító családi sírbolt­ját a szeretet virágaival éke­sítették és hódoltak emléke­zetének. Az óvodába a tanév során ellátogattam. Annál is inkább, mert hetven-egynéhány esz­tendővel ezelőtt én is oda jár­tam óvodába, és ma is szere­tettel gondolok az akkori óvó­nőre, Hajdú Róza nénire. És örömmel láttam, hogy a kis­gyermekek ma még többet és szebbet tanulnak az óvodá­ban. A versek és mesék mel­lett bevezetik őket a gyakor­lati élet ismereteibe. A na­gyobb gyermekek ugyanis pél­dául már részt vesznek a kö­zös étkezések felszolgálásá­ban, és áz utána következő takarításban. Rossi Ervinné vezető óvónő lépten-nyomon ott van. Né­meth Andrásné óvónő kis ve­teményes kertet is csinált'az óvoda parkjában és a na­gyobb korosztályos gyerme­kekkel együtt termel zöldsé­get, zöldbabot és egyéb kony­hakerti veteményeset, hogy azok a gyermekek is megis­merjék a kertészeti termelést, akiknek a szülei nem foglal­koznak ilyesmivel Látogatás a hdyszínsn Látogatásom alkalmával az óvoda vezetője és óvónői megkértek, hogy írjak egy kis életrajzot az óvoda alapítójá­ról, hogy azt kifüggeszthessék és az mindig ^és mindenkit kegyeletesen emlékeztessen a nagy alapítványtevőre. A készülő életrajz vázlatá­ból közlök most néhány ada­tot. Kalocsa Balázs régi körö­si családból született, s mint tanult gazda, életét a gazdál­kodásnak szentelte. Több mint 600 hold szántó, szőlő és er­dő birtokain gazdálkodott 1848—49-ben az elsők között ment a szabadságharcba, me­lyet huszár századosként küz­dött végig. A szabadságharc után az osztrákok aradi vár­fogságra ítélték. Amikor ki­szabadult, nagy tudással és szorgalommal folytatta a gaz­dálkodást. Öt kutyssiyelv Csak a vasárnapi napokon tartott pihenőt, amikor dél­időben. ősi kúriájába, a jelen­legi óvodába rendelte a híres körösi Bernát cigányprímást, a bandájával. És 'amíg fele­ségével ebédeltek, a másik szobában, hangfogóval muzsi­káltak a zenészek, szép ma­gyar nótákat. És kommenció- osztáskor a banda minden tagja éppúgy megkapta Ka­locsa gazdától az élelmisaer- fejadagot, mint a béresek és cselédek. 1891-ben Kalocsa Balázs be­tegeskedni kezdett és a köz- .jegyzővel öt kutyanyelvre ter­jedő végrendeletet csinálta­tott, melyben közel félmillió akkori forint értékű vagyonát a rokonok kielégítése után, legnagyobb részben jótékony alapítványok létesítésére ha­gyományozta. Első alapítványa az óvoda­alapítás volt. Végrendeleté­ben leszögezte, hogy a gyerme­kek helyes irányú nevelésé­nek alapozását már a kisded­óvodákban tartja szükséges­nek megkezdeni, és az óvodai gondozással a gyermekhalan­dóságot is csökkenteni lehet. Ezért az óvoda létesítésére és fenntartására hagyományozta házát a nyilasi 47 és a feke­téi 33 hold birtokát. Birtokokból, banki és ma­lomrészvényekből álló vagyo­nából azután hosszú időkre való előrelátással létesített gazdag alapítványokat, a ta­nítóképző intézet, a főgimná­zium tanárai s .diákjai és a város szegényei részére. Ju­talmakkal kívánta segíteni a tanárokat, s tandíjjal, ösztön­díjjal és iskolai segéllyel a diákokat. Még arra is kitért, hogy a temetéseken éneklő tanítóképzősöknek egyenruhát csináltasson az iskola. A végrendelet Végrendeletében Kalocsa Balázs alapot adott a városi kőszínház megépítésének, a korszerűtlen tabáni. városrész rendezésének, s meghagyta, hogy alapítványbirtokain és szőleiben oktató jellegű, min- taszefű gazdálkodást folytas­sanak. Alkalmazottairól gavalléro- san gondoskodott. Béresgaz­dájának . 2000 forintot, 4 ök­röt, szekeret, ekét és boronát, a régebben nála szolgálóknak nyugdíjat, a többieknek vég- kielégítést hagyott. A város­nak is. meghagyta, hogy a hosszabb idő óta egy helyen szolgáló cselédeknek alapít­ványaiból adjon nyugdíjat. Kalocsa Balázs 1892. feb­ruár 9-én, 72 éves korában halt meg. Habár a háborús idők és a történelmi esemé­nyek : nagyvonalú alapítvá­nyait megsemmisítették, vá­ros- és emberszeretete és ne­mes célkitűzései örök időkre hirdetik emlékét. Kopa László kell mondanom, mennyire őrültem neki... — Mi lesz a nyáron? — Megyek dolgozni Kecske­métre. — Hová? — Villanymozdony-vezető- nek készülök, ez azzal jár, hogy tizennyolc hónapig szerelést és karbantartást, forgalomirányí­tást tanulunk, meg természe­tesen utazunk, ahogy a szak­zsargon a vezetést, annak ta­nulását nevezi. Erre az időre havi 2300 forint keresetet biz­tosítanak. — Utána? — Munkától, teljesítménytől függően az eddigi elbeszélések, illetve puhatolózásaim alapján hat-hét ezer forintra számítha­tok. Most úgy látom, nagyon fogom szeretni a munkámat, az az igazság, erre készülök régóta. Sok sikert, Attila! (ballai) Hines módosítás Az elmúlt tanévtől az álta­lános iskolai oktatást nagy mértékben segíti az új, 16 tantermes lakótelepi iskola. Az átadással egy időben épület­cserék is történtek. Akkor nem változtak az iskolakörzetek. Olvasóink kérdezték, így ma­rad-e, vagy az új tanévben máshova kell vinniük, Írat­niuk a gyerekeket. Utánanéztünk a dolognak. A városi tanács művelődési osztályán Deák György ta­nulmányi felügyelő elmondta, maradnak ' a körzethatárok, minden gyerek oda jár. aho­vá eddig, illetve ahova be­iratkozott. Jogi taócsodás Holnap, június 29-én dél­után 4 órától ingyenes jogi tanácsadást tartanak a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának Dalmady Győző utcai irodájában. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, Gőbölös Géza temetésén részi vettek és gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik szeretett édesanyánk, dr. Pottornyay Gyulánét utalsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyezetek, bánatunkat együtt­érzésükkel és, részvétükkel, távi­ratban, levélben kifejezve enyhí­tették, illetve részvétüket fejezték ki. Fia és leánya. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents