Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VA'C VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1983. JŰNIUS 28., KEDD---------------------------------------—-----------------------------------------­Sz ívesen foffoiozimk vele Málnaszüret az Ipoly völgyében A váci járás északi közsé­geiben a termelőszövetkeze­tek és a háztáji gazdaságok egyaránt a bogyós gyümöl­csök, a szamóca, a málna, a ribizli termesztéséből és ér­tékesítéséből nyerik jövedel­mük nagyobb részét. Az eper­szüret után a hét elején meg­kezdődött a málnaszezon is. Bár több termelőszövetke­zet foglalkozik bogyós gyümölcs termesztéssel, de e növények igazi hazája az Ipoly völgye. Itt található ha­zánk egyetlen ilyen termesz­tési rendszerének az irányí­tója is, a bemecebaráti Bör­zsöny Termelőszövetkezet. A termelési együttműködések az utóbbi években igen szorosra fűződtek, hiszen a málna gaz­daságosan exportálható a tő­kés piacra is. — A szövetkezetben jelen­leg nyolcvankét hektárnyi málnát, harmincöt hektárnyi pirosribizke- és ötven hektár­nyi feketeribizke ültetvényt gondozunk— mondja Bérezi János elnökhelyettes A nö­vényvédelmi és ápolási mun­kák időbeni elvégzésének eredményeként ebben az év­ben jó terméssel örvendezte­ti meg a gazdaságot vala­mennyi gyümölcs. — Mit jelent a termelteté­si rendszer gazdájának lenni? — Bázisgazdának , lenni tu­lajdonképpen azt jelenti szá­munkra, hogy együttműköd­vén a kutatóintézetekkel, a mezőgazdasági gépek tervezé­sével, beszerzésével foglalko­zó cégekkel, új termelési formákat, rendszereket pró­báljunk ki. Közülük választ­juk ki azt vagy azokat, me­lyek a környéken a legered­ményesebben hasznosíthatók. Természetesen meg kell ta­lálnunk a legeredményeseb­ben hasznosítható gépeket, be­rendezéseket is. Ehhez segít­séget kapunk a minisztérium­tól, a kutatóintézetektől, és máshonnan is. Például három angol típusú ribizliszedő gé­pünk mellé ebben az évben két finn masinát vásároltunk. — Feladatunk továbbá a Nagy türelem kell az apró szemű gyümölcs szedéséhez szaporítóanyag termesztése is. Az idén 1,5 millió tő ri- bizlit és 350 ezer tő málnát értékesítettünk. Az a tapasz­talatunk, hogy napjainkban csökkent a telepítési igény. Így például az. idén több százezer szaporítőanyagpt kellett elégetnünk. Jelenleg nincsenek ■ különösebb gond­jaink, s ez nem csak a terme­lőszövetkezetre, hanem a ház­tájira is igaz. A környéken a termelési kedv továbbra is nagy. Ezt mutatja, hogy az idén több, mint tizenkét va- gonnyi bogyós gyümölcsöt tervezünk felvásárolni a la­kosságtól. — A málna és a ribizli út­ja a termelőszövetkezetből a Szobi Gyümölcsfeldolgozó,Kö­zös Vállalathoz, a Dunakeszi Hűtőházba és a Budapesti Konzervgyárba vezet — mondja befejezésül Bérezi János.' Bemecebaráti határában, balra az út mellett a hatal­mas zöld táblában emberek sokasága szorgoskodik. Az ültetvénnyel szemben az út másik oldalán felállított át­vevőhelyen is nagy a forga­lom. — Egy-egy nap 100 mázsát is átveszek — mondja Halmos Kálmán átvevő, miközben mé­ri a beérkezett málnát. — Fél kilenctől szedjük a párommal és Enikő lányom­mal — mondja Bartos Jó- zsefné, közben a teleszedett harminc ládát elrakja a kis­kocsiból a mázsára. — Most ebédszünetet tartunk és dél­után még leszedünk körülbe­lül huszonöt ládával. Két több száz méter hosszú sor gondo­zását vállaltuk, jó, ha estére a végére érünk. — Mikor veszik jel a pénzt? , — Felvehetnénk naponta, de. a fizetéssel itt, mindenki úgy van, hogy egyszerre ve­szi fel a végén, úgy legalább sokat kapunk. — Jövőre? — Ismét vállaljuk — veszi át a szót férje. — A föld itt mindenkor kemény munkát követelt az emberektől. Aki becsületesen dolgozik, az meg­találja a számítását. Viszont, aki itt aranybányára számít, az előbb-utóbb csalódni fog. Surányi János Üzembiztonság Mssgasfesziilfség Az Észak-Dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Esztergo­mi Üzemigazgatóságának vá­ci kirendeltsége a folyamatos üzembiztonság érdekében kéri a külterületi és a zártkerttu- lajdonosokat, hogy ingatlanai­kon a fák és bokrok metszését végezzék el. Ügy, hogy a csu­pasz közfeszültségű vezeték alatt a fa tetejére minimum 3 méter, a csupasz kisfeszültsé­gű vezeték alatt pedig 1,25 mé­ter távolságra legyen. A galy- lyazás csak feszültségmentesí­tés után végezhető el. Amit az érintett tulajdonosok képvise­lőjének a váci ÉDÁSZ kiren­deltségétől írásban kell kérni. Ha az érintett tulajdonosok a gallyazást nem végzik el, akkor költségükre azt az ÉDÁSZ elvégezteti. Tamási-kiállítás \ Siker Pétervásárán A Vácott élő és alkotó Ta­mási János festőművész mű­veiből önálló kiállítás nyílt Pétervásárán, a művelődési házban. A honvédséggel közö­sen megrendezett tárlaton több mint 20 képet mutattak be a Heves megyei település közönségének. Keramikusok tárlata Orbán Katalin és Lőrincz Győző keramikusok kiállítása nyílt meg Verőcemaroson a Gorka Géza Emlékmúzeum­ban. A tárlatot az érdeklődők hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között tekinthetik meg október 31-ig. • Madách Filmszínház (a művelődési központ nagyter­mében) : június 29-ig — hét­fő kivételével — naponta 4, 6 és 8 órakor A profi című színes, szinkronizált francia filmet játssza, csak 16 'éven felülieknek, III-as helyáron. Váci kertmozi (a városi-já­rási könyvtár mellett): június 27-től 29-ig — felújításként — a Kóma című amerikai bűnügyi filmdrámát vetíti, csak 16 éven felüli nézőknek. Itt az előadások este 9 órakor kezdődnek. Találkozás a háztájiban Kapanyélre támaszkodva Erősen tűz a júniusi nap a csővári határban. Emberek se­rénykednek a háztáji földeken hajladozva. Gépesítés ide vagy oda, itt a kézi munkának még mindig nagy a becsülete. A kapáláshoz nemcsak hoz­záértés, de nagy kitartás is kell. Ezt csak az tudja. aki egész nap érzi is. Mint például Juhász János. — Gyermekkorom óta fog­lalkozom földdel — morzsolgat egy kis darab fekete rögöt az ujjai között, a kapanyélre tá­maszkodva, amíg néhány szót váltunk. — Mit csinált fiatal korá­ban? — Arattam, cséplőgép mel­lett dolgoztam, kapáltam, el­szegődtem napszámba, meg cselédnek. Nekünk csak annyi saját földünk volt, ami a há­zunkat körülvette. Patai Tibor nagyságos úr birtokán verejté­keztünk. — Sokan voltak, akik . így dolgoztak, világostól sötétedé­sig, vagy ahogy mondták; lá­tástól vakulásig? — Bizony. És miért? Nem a legjobban kerestünk akkor — folytatja Juhász János. — Néha még kenyérre se mindig telt abból, amit a gazdától kaptunk. — Szereti a földet? — Nagyon. — Pedig nem sok örömet szerzett magának. — Ez igaz,, de nekem min­dig a munkát jelentette. Az meg az ennivalót, a ruhát. Tudja mi idősek már úgy va­gyunk ezzel, szeretjük akkor is, ha egykor nem sok jót adott. Cigarettára gyújt, úgy nézi a szépen zöldellő kukoricát ma­ga előtt. — Huszonhárom évig dolgoz­tam a csővári szeszfőzdében. Onnan adtam be a nyugdíjké­relmemet. Elmúltam hatvan­éves, de amint látja még most is dolgozom. Ma már a föld­művelés is' egészen más. mint régen. Annak idején lovakkal dolgoztunk a határban. Egy gyári munkás sem volt a falu­ban. Ma meg aki teheti, bejár a városba dolgozni. A háztájit kistraktorral szántják, ekézik. — Gazdálkodik odahaza? — Nem sokat. Most jöttem ki a váci kórházból, ahol negy­venöt napig feküdtem. Nem bírom már. Apró jószágot tar­tok saját szükségletre. Két malackám van, ha meghíznak, abból az egyiket leadom. — Unokák? — Már hatan vannak — élénkül fel. — Itt élnek a fa­luban és gyakran összejönnek, az az igazi öröm. Hanem, hogy ezek mennyivel különbül él­nek, mint mi annak idején! — topog nyugtalanul a sorok közt, Látszik rajta, hogy nem kenye­re a sok beszéd, már szíveseb­ben hajladozna a gazos föld felett, mint ahogyan azt az évek során tette. A föld fölött, amely kevesebbet adott neki, mint amennyit jelentett szá­mára. A föld, amely nélkül el­képzelhetetlennek tartja még a nyugdíjaséveket is. S.J. Vác a hazai lapokban A Népszabadság írta, hogy a magyar villamosszerelvény gyártó ipar számtalan, méltán világhírű terméket készít. Ezek sorában említette a vá­ci Híradástechnikai Anyagok Gyárát, melynek termékei je­lentős szerepet játszanak a főváros közvilágításában. A Néphadsereg megkapó portrét közölt Nerpl Magdol­náról, a galambősz. munkás­asszonyról, aki az építkezés óta dolgozik a Cement- és Mészművek váci gyárában, ma a csomagolóüzem műszakveze­tője s legutóbb ott volt az egyik katonai főiskola csapat­zászló-avatási ünnepségén, az elnökség sorában. A Műszaki Élet beszámolt arról; hogy a váci Technika Háza adott helyet az MTESZ területi szervei elnökei talál­kozójának, ahöl napirenden szerepelt az egyesület, tervei­nek ismertetése s a területek elnökei is megismerhették egy­más munkásságát. A Heves megyei Népújság tudósított az egri országos diáknapokról, ahol sikerrel szerepelt a váci szakmunkás- képző intézet beategyüttese, a váci Sztáron Sándor Gimnár zium diákszínpada és Drajkó Tamás váci szakmunkástanuló bűvészmutatványa. A Dolgozók Lapja (Tatabá­nya) részletes ismertetést kö­zölt arról, hogy az idei ünnepi könyvhéten a megye székhe­lyének lakói is megismerhet­ték a váci Váci György könyv­kötőmester egyedülálló ipar- történeti kiállítását, amely jó reklám volt a szép könyvnek és a művészi szintre emelhe­tő szakmának egyaránt. P. R. ü vasúti pályaőr fia Szerkesztő, tanár, igazgató^ Bartosék kilencven kilót szedtek délelőtt Hancsovszki János felvételei Vácott eddig még egy isko­lát sem neveztek el Csikós Józsefről, akinek munkássága szorosan kapcsolódik a Ta­nácsköztársaság váci esemé­nyeihez, az oktatási, közműve­lődési reformjaihoz. Tanítóként kezdte 1884. február 24-én született Törökszentmiklóson, munkás­család gyermekeként. Édes­apja vasúti pályaőr, és gyer­mekkorát is a vasúti környe­zetben töltötte. Ö mégsem vasutas lett, hanem tanító. Ta­nulmányait • Kisújszálláson kezdte, majd a törökszentmik­lósi fiúiskolából került a Ta­nítóképző Intézetbe, ahol 1905- ben oklevelet szerzett. Első külföldi utazásairól hazatérte után ■ a Rajzok innen-onnan című könyvecskéjében számol be. Már ekkor több írása meg­jelent a Néptanítók Lapjában. Az első világháborúba Arad­ról vonult be, ahol segédtan­felügyelő volt. A háború vé­géig hadnagyi rangot ért el. A fronton ismerkedett össze Tár­nái Jenővel, egy váci vasúti felügyelő fiával. A szabadság­ra induló Csikós József útba ejti a várost és meglátogatja Tarnaiékat. Ekkor megismer­kedik barátja húgával. Tárnái Olgával és feleségül veszi. Leszerelése után szülőváro­sában, Törökszentmiklóson a szociáldemokrata pártban ve­zető szerephez jut. 1918. de­cember 18-án a Nemzeti Ta­nács helyi szervének elnökévé jelölik. A szocialista forrada­lom győzelmének hírére Tö­rökszentmiklóson is megalá- kul a munkástanács, amelynek tagja lett és egyben a járási közoktatásügy vezetője. Nem csupán a helyi ta­nácsban kapott helyet, hanem a megyeiben is, ahol országos kongresszusi küldöttnek is megválasztják. Törökszent­miklóson mindössze 36 napig tartott a munkáshatalom, de Csikós József tevékenysége a közoktatás terén fejezeteket tudna betölteni. Szocialista erkölcstan A királyi román csapatok elől Csikós József elmenekül és feleségével Vácott telepedik le. Innen jár be hivatalába, a Közoktatási Népbiztosságra. Itt szervezte meg azt az osz­tályt, amely a megye . összes iskolájának nevelői munkáját irányította. Megismerkedik Váccal, az új lakóhelyével és baráti kap­csolatba kerül Mathejka Já­nossal a Váci Újság, majd en­nek örökébe lépő Váci Vörös Újság szerkesztőjével. E baráti kapcsolat hatására kéri áthe­lyezését Vácra, melyet a Köz- oktatásügyi Népbiztosság tel­jesített. ' Ettő) kezdve a váci művelődési osztály helyettes vezetője, majd kinevezik a polgári iskola igazgatójának. Ebben az iskolában addig apácák tanítottak, akiket vi­lági pedagógusok váltottak fel. Az a tény, hogy Csikós József református létére vál­lalni merte a volt katolikus iskola igazgatói tisztségét, vad gyűlöletet váltott ki a város klerikális köreiben. Pedagó­giai szaktudása, forradalmi merészsége jelentős átalakulá­sokat hozott. A Tanácsköztársaság szel­leméhez híven, egészséges lég­kört alakított ki. Átcsoporto­sította a tantárgyakat, a val­lástant szocialista erkölcstan váltotta fel, melyet ő tanított. Az iskolát a nyári hónapokban is nyitva tartotta, s gyermek­kaszinót létesített zenés, játé­kos. irodalmi szórakozásokra teremtett lehetőséget. Mártírhalál Pedagógiai munkája mellett résit vett a Váci Vörös Újság szerkesztői munkájában is. Figyelemre méltó az. a cikke, amely Színházi esték címmel jelent meg, amelyben ezt ír­ja: „Egy alkotóművésznek — legyen az író, szobrász vagy színész — nem a közönség íz­lése után kell járni, hanem a közönség ízlését kell megne­velni. Nem az a feladata, hogy leszállítsa a már egyszer elért nívót, hanem, hogy felemelje a közönséget magához. A meg­alkuvás mindenütt bűn. Száz­szorosán az azonban egy mű­vészembernél.” Rendszeresen tartott előadá­sokat a moziban, többet a ta­nítók szakszervezetében is, ahol tudományos rendszeres­séggel foglalkozott a társadal­mi átalakulások történetével, okaival. Egyik legjelentősebb előadása a Proletár társadalmi tagozódás, melynek teljes szö­vege megjelent a Váci Vörös Űjságban folytatásokban, va-, lamint brosúrában is kiadásra került. 1919-ben a román csapatok bevonulása után letartóztatták és az augusztus 14-ről 15-re virradó éjszakán több társával együtt kivégezték. A vád elle­ne: izgatás. Nagy szerepet vál­lalt az új rendszer bevezetésé­ben. A tanítókat kommunista eszmékre oktatta.- r Élete szolgálat A mártírhalált halt pedagó­gust a Tanácsköztársaság leve­rése után, még holtában is bí­róság elé citálták. A szolnoki közigazgatási bizottság 1920. május 12-én fegyelmi vizsgá­latot rendelt el Csikós József ellen, a proletárdiktatúra ide­jén tanúsított magatartásáért. A vizsgálat során 34 tanú val­lomását hallgatták meg..: Az egykori vasúti pályaőr nagy műveltségű fia a szocia­lizmus tudományos eszméivel és sokoldalú tevékenységével szolgálta népét. Papp László Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi, motor kerékpár és segéd motor kerékpö tanfolyamot indít július 5-én. Je­lentkezés a központi újságárusnál. . ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents