Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

mst tizem 1S83. JÜNIÜS 23., CSÜTÖRTÖK Nemzetközi tanácskozás A búzatermesztésről A búzatermesztés fejlődésé­nek lehetőségeiről kezdődött nemzetközi tanácskozás szer­dán Székesfehérváron a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let rendezésében. A háromna­pos eszmecserére Bulgáriából, Csehszlovákiából, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, az NDK-ból és az NSZK-ból érkeztek neves búzatermesztő és -nemesítő szakemberek. A konferencia megnyitó ple­náris ülésén Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes tartott előadást búzatermesztésünk helyzetéről. Elmondta, hogy a megfelelő biológiai alapok ki­alakításának, valamint a kor­szerű agrotechnikai módszerek bevezetésének eredményeként hazánkban a betakarított ga­bonatermés mennyisége 20 év alatt másfélszeresére nőtt. Ez nemcsak a belföldi igények magas szintű kielégítésére ele­gendő, hanem jelentős expor­tot is lehetővé tesz. A búzá­nak, amely hazánkban a ga- honatermő terület csaknem fe­lét foglalja el, két évtized alatt csaknem megduplázód­tak a hozamai. Eredményeink­kel felzárkóztunk az élen járó kenyérgabona-termesztő or­szágok közé. Ä SZOT tárgyalta az ifguság helyzetét Felkészültség, tehetség szerint Szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak a Márkus-hegyi bá­nyában életüket vesztett bá­nyászok emlékének. Ezután Földvári Aladár, a SZOT elnö­ke megemlékezett arról, hogy kedden Prágában megkezdő­dött a béke-világtalálkozó, majd első napirendi pontként a testület megvitatta a szak- szervezeti mozgalom ifjúsági munkáját és továbbfejlesztésé, nek feladatait. Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára előadói beszédében rá­mutatott, hogy az ifjúság jog­gal várja el a szakszerveze­tektől érdekeinek képviseletét, védelmét és számít arra a se­gítségre, amelyet a szakszer­vezetek a pályakezdéshez, a munkával összhangban álló bérezéshez, a közéletben és a munkahelyeken tapasztalha­tó ellentmondások feloldásá­hoz nyújthatnak. Az ifjúság iránti megértést, a fiatalok segítését követelmé­nyek támasztásával kell össze­kapcsolni — mondotta Sólyom Ferenc. Lehet és kell igényel­ni a fiataloktól, hogy hatéko­nyan vegyenek részt szocialis­ta építőmun'kánkban, minden­kitől meg kell követelnünk a rendet, a fegyelmet, a köteles­ségteljesítést és azt, hogy tel­jesítse a társadalmi együttélés és az emberi kapcsolatok nor­máit. Pályaválasztás Sólyom Ferenc előadói be­szédét vita követte. Felszólalt Juhász András, a KISZ KB titkára is. Többen rámutattak arra, hogy a fiatalok nagyobb segít­séget várnak, gondjaik, külö­nösen lakásproblémáik meg­oldásához. Javaslat hangzott el, hogy a vállalatok számára fontos többletfeladatok megol­dásába fokozottan vonják be a fiatalokat, így többletjövede­lemhez juttathatják őket, ami jó alapot jelenthet az otthon­teremtéshez. Mások azt indít­ványozták, hogy a vállalati, népgazdasági prognózisok alapján a fiatalokat már isko­láskorban tájékoztassák a leen­A képviselő hétköznapim Ha Hamburgié! eljön a vevő érte Ma reggel — ugyanúgy, mint minden nap — ott ta­lálhatta a helyen a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet el­nökét, aki akarta, attól függetlenül, hogy az elnöknek — aki egyben a választókerület országgyűlési képviselője is — tíz órára a Parlamentben kell lennie, hogy részt ve­gyen a nyári ülésszak munkájában. Nem azért ment be, mert azt hiszi, megállna az élet nélküle. Vannak kitű­nően képzett, lelkiismeretes munkatársai, akik viszik az ügyeket, míg távol van. Am az a véleménye, hogy ha csak egyetlen embernek akadt a szövetkezetben olyan mondanivalója, ami csak az elnökre tartozik, ne kell­jen dolgavégezeílenül visszafordulnia a titkárságról. Mert Igen sokféle dologban keresik meg. szinte minden áldott nap meg­találják valamilyen ügyben a választók is. Legutóbb épp va­sárnap kereste föl egy depu- táció, mikor kis szőlőjét ka­pálta a hobbikertben, igaz? Mi volt a gondjuk? • fin tülájdöhképpen á1 magló­éi víz hiiatt akartam bekopog­tatni Bata Jánoshoz, áz elnök­képviselőhöz, de az történt, hogy út közben betértem egy kis beszélgetésre a moaori já­rási pártbizottságra. Beszélge­tés közben hívta föl a figyel­memet Skribek József titkára í Nejjl |gSI kÖRRVŐ gyömrői szövetkezet gyönyö- * rfl női kosztümjeire, mondván, azokkal aratja a kollektíva legújabb sikereit. Hogy éppen oda megyek? Feltétlenül néz­zek utána, megéri. Egyforma megbecsülés Űj sikerek? Járjunk utánuk hamar. Megéri. Hiszen a ré­giek sem akármilyenek. Hosz- szú esztendők óta menetrend­szerűen érkeznek és rakod­nak Gyomron' a kamionok, a szövetkezet angolszabászainak kreációi, népszerűek az euró­pai piacon. — A színvonalat egységesen tartani kell mind a külső, min,d a belső piacon. Ha már dolgozunk, csak olyat szabad csinálnunk, amit él tudunk adni — így Bata János. — Nyolcvanmillió forint volt az árbevételünk 1980-ban. Száz­millió 1981-ben, tavaly meg­haladtuk a százhúszmilliót. Ütemesen nőtt a termelés mennyisége, ám e mögött ren­geteg munka van, jelentősen változott a profilunk. Férűlca- bátokat varrtunk, zömmel. Egyszercsak bedobtunk né­hány nőit, s kiderült, hogy jobban kell a női felsőkabát a külföldi vevőnek. Ráálltunk, csináltuk. Van gyerrnek.ru- hánk, s igen, legújabban való­ban csinálunk női kosztümö­ket. Helyesebben mindent, ami az angolszabászat fogalom­körébe belefér. És itthon is megveszik. Ha Hamburgból eljön a vevő érte, miért ne találna ide Miskolcról? Lám. A belföldi vásárló Gyomron éppen olyan megbe­csülésnek örvend, mint a kül­honi. S e megbecsülést a mi­nőségben is kifejezik a gyöm­rői varrónők. Nincs külön színvonal ennek meg annak. Jól dolgoznak — és kész. Amivel a tavalyi őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron be­mutatkoztak s fölkeltették a kereskedelem érdeklődését, azt mind gyártják az idén.-- És eközben, mint hallom, — Vizes téma volt, az is, amivel ők kerestek. Errefelé legnagyobb baj a vízzel van, ezt már sokszor, sok helyütt elmondtuk. De a legrosszabb helyzetben Maglód van talán. — A járási hivatal szerint se megoldás, hogy Maglód Gyömrőről kapjon vizet, hi­szen innen iszik már Üllő is. Három községet ellátni egy helyről, nagy rizikó volna. Egyetlen műszaki hiba foly­tán mindhárom víz nélkül ma­radhat. — A megyei tanács is szi­vén viseli a maglódiak baját. A lakosság érdekében — át­csoportosítva a jelenlegi öt­éves tervre rendelkezésre ál­ló anyagi eszközöket — lehe­tőséget nyert Maglód kutak fúrására. Tavaly kétmillió fo­rint volt erre, az idén ugyan­ennyi, előreláthatólag. Egy kutat lemélyítettek a Vízkuta­tó és Fúró Vállalat ceglédi üzemének dolgozói. Vízhoza­ma mind mennyiségét, mind minőségét tekintve kedvező, érdemes fúrni a következőt. A megye közbenjárására a víz­mű tervdokumentációja re­mélhetőleg jövőre meglesz, utána pedig el lehet' kezdeni a vízműtársulás megszervezését Maglódon is. Ez óriási erdmény. Pilis, Sülysáp talán a következő öt­éves terv során jut el idáig. Igaz, valamivel jobb helyzet­ben van Maglódnál. És a mag­lódiak? Nem mondom a kép­viselőnek, de úgy tájékoztat­tak. a falugyűlésen nem min­denkinek tetszett, hogy pénzt is kell adni majd a társulásba. Reméljük, mire rákerül a sor, valamennyi maglód! belátja, nem lehet mindig mindent az államkasszától várni. Vagy — várni keli. De akkor sokáig... — Segít a mag'ódiaknak a víztársulást összehozni ? ’ — Ez természetes. Van egy kevés tapasztalatom itt a kör­nyéken, vízügyekben. Aki hoz­zám fordul, annak nagyon szívesen átadok mindent, amit én már tudok ezzel kapcsolat­ban. Élőire megmondhatom, nem lesz könnyű. De, hogy mennyire megéri a szervezők fáradozását, a lakosság anya­gi áldozatvállalását, azt majd akkor tudják meg, amikor ki­nyitják a csapot s abból iható víz folyik. Ha varázsló volna Elindultunk a hamburgi ve­vőktől és kikötöttünk a mag­lóéi víznél. »Kíváncsi vagyok, vajon hány napot tölt a szö­vetkezet elnök© képviselői munkájával esztendőnként? Választ nem kapok. Azt mondja Bata János, nem le­het különválasztani a munká­kat, helyésebben a napokat. Nincs külön képviselői nap és külön munkahelyi nap. Embe­rek vannak. S azt a képvise­lőt, aki a választókerülete kel­lős közepén lakik, könnyen megtalálják. — Szerencsés állapot, higy- gye el. A képviselőnek nem csak a jeles ünnepeken, a nagy megmozdulásokon kell ott lennie, hanem a szürke hétköznapokon is. Nem tudom, én azt most megmondani, de holnap, meg holnapután se, hogy mivel foglalkozom. Min­dennel. A gyermekek tovább­tanulásával, községfejlesztési témákkal, az időskorúak kü­lönböző problémáival, egész sor magánjellegű dologgal, amiben csak tanácsot kérnek. Varázslónak kellene lenni, mert jó volna mindent megol­dani. Vezetőként, képviselő­ként, barátként, vagy egysze­rűen — csak állampolgárként. Bálint Ibolya dő fontos, biztos megélhetést nyújtó szakmákról, így köny- nyebbé válik a pályaválasztá­suk, s kevesebb csalódás éri őket. ' A tanácsülés állásfoglalást fogadott el a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkájá­nak továbbfejlesztéséről. Eb­ben rámutatnak, hogy a fiata­lok nagy többsége ma is be­csületesen él, dolgozik, tanul, életszemlélete példamutató. Ugyanakkor e korosztálynak van egy nem számottevő töre­déke, amely létszámához ké­pest negatív hatást gyakorol a többi fiatalra, s a közvéle­mény előtt a valóságnál ked­vezőtlenebb színben tünteti fel a fiatalságot. E problémának a megoldásához a szakszerve­zetek sem tudtak eddig kellő­képpen hozzájárulni. Fontos, hogy nagyobb számban von­ják be a fiatalokat a munka' helyi közéletbe, • különösen olyan feladatok megoldásába, amelyek a fiatalok gondjain segítenek. Ösztönző formák A szakszervezetek segít­sék elő azt is, hogy min­denki felkészültségének, tehet­ségének megfelelő munkát kapjon, a termelési mozgal­makban fejlesszék azokat a formákat, amelyek a pálya­kezdőket is ösztönzik, érde­keltté teszik magasabb ered­mények elérésében. A teljes foglalkoztatottság fenntartása, a gazdaságos termelés gyor­sabb ütemű növekedése szük­ségszerűen együtt jár munka­erő-átcsoportosítással. Ezért a szakszervezetek gondosan mérlegeljék a fiatalok helyze­tét, körülményeit, hogy a szükségessé váló változtatás egyéni érdekeiknek is a lehe­tő legnagyobb mértékben- megfeleljen. A gazdasági vezetőkkel együttműködve érjék el, hogy az egységes vállalati művelő­dési program kidolgozásáért felelős vállalati művelődési bizottságok megkülönböztetett figyelemmel elemezzék a fia­talok művelődési helyzetét. Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a foglalkoztatottság, a bér- és jövedelmi helyzet, a szakmai és általános képzés problémáinak megoldása mel­lett alaposabb, differenciál­tabb és a fiatalok megválto­zott körülményeihez jobban igazodó érdekvédelmi munkát kell kifejteni. További napirendi pontként Jakab Sándor, a SZOT főtit­kárhelyettese terjesztette elő az elnökség jelentését a SZOT legutóbbi ülése óta végzett munkáról. A jelentést a ta­nácsülés elfogadta. Elhunyt Drahos Lajos Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Dra­hos Lajos elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének tagja, nyugalmazott nagykövet hosszan tartó betegség után elhunyt. Drahos Lajos elvtárs temetése június 28-án (kedden) 14,00 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma Drahos Lajos munkáscsalád­ból származott, 1895-ben szü­letett Budafokon. Épületlaka­tos mesterséget tanult, s 1913- ban lépett be a Vas- és Fém­munkások Központi Szövetsé­gébe, ahol bizalmi tisztséget töltött be. 1918-tól a Ferenc­városi Fűtőházban dolgozott, ahol a helyi szakszervezeti cso­port elnökévé választották. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Vasutas Ezred építő­századában harcolt. 1926—1938 között a szakszervezet csepeli szervezőbizottságának tagja volt. A felszabadulás után 1945-től 1949rig a Csepeli Vas­gyár üzemi bizottságának el­nökeként tevékenykedett. 1949-től 1951-ig az országgyű­lés elnöki tisztét töltötte be, 1951-től 1955-ig, nyugdíjazásá­ig Magyarország varsói nagy­követe volt. Drahos Lajos 1944-ben lépett be a kommunista pártba. 1946 őszétől 1948-ig a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének póttagja, ettől kezdődően 1954-ig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének tagja volt. Az el­lenforradalom alatt részt vett a XII. kerületi pártszervezet újjászervezésében, alapitó tag­ként a XIL kerületi munkás­őrség megalakításában, ahol 1966-ig tevékenykedett. Tagja volt a Vas-, Fém- és Villamos­ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének is. Drahos Lajos munkásságát tevékeny életútja során szá­mos magas kitüntetéssel is­merték el, birtokosa volt a többi között a Munka Vörös Zászló érdemrendjének, vala­mint a Szocialista Hazáért Ér­demrendnek, Németh Károly részvételével Pártbizottsági ülés Szabolcs-Szatmárban Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága szer­dán ülést tartott. Megtárgyal­ta és elfogadta a Központi Bi­zottság április 12-—13-i határo­zata feldolgozásának tapaszta­latairól szóló tájékoztatót. Ezt követően személyi kérdések­ben döntött. A pártbizottság — érdemei­nek elismerése mellett — nyugállományba • vonulása miatt felmentette első titkári beosztásából dr. Tar Imrét. A megyei pártbizottság első titkárának Varga Gyulát vá­lasztották meg. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Németh Károly, a Po­litikai Bizottság tagja, a »Köz­ponti Bizottság titkára. Egyedi probléma lenne? Munkát a maradék időre Gondtalannak tűnik a fia- talasszpny, aki ül a parkban. Kétévésforma csöppség ját­szik mellette, a pádtól néhány lépésnyire. A dundi, jól ápolt kisfiú egy idő után nyűgös- ködni kezd, zavarja az édes­anyját, aki éppen behunyt szemmel fordítja az arcát a nap felé. Az asszony váratlan indu­lattal rácsap a gyerekre, aki most már torkaszakadtából ordít. Az idillnek vége, látom, ahogy fölkerékédnek, és két perc múlva eltűnnek a lakó­telep egyik új házában. Isme­rem azt az épületet, jártam ott nemrég látogatóban, és azt is tudom, hogy a lakók között sok a fiatal család. Régi ismerősöm is, akit meglátogattam, éppen gyer­mekgondozási szabadságát töl­ti, elkeseredetten és unatkozva, a szép. új lakásban. A textil­gyári munkásszállás sokágyas szobájában, ahol néhány évvei ezelőtt még barátnőivel együtt családról és önálló otthonról ábrándozott, igazán nem sej­tette, hogy ha az álmai meg­valósulnak, nem lesz mara­déktalanul boldog. A gyerek sok örömöt ad, de már az el­ső otthon töltött hónapok után kiderült, hogy nem köti le minden idejét. Nem vezet nagy háztartást, minek is ten­né, hiszen csak hárman van­nak, és a férje késő estig dől­Cellulóz — lombos Iá A Papíripari Vállalat Kutató Intézetében új papíripari termé­kek, technológiák, vizsgálati módszerek kikísérletezésén, al­kalmazási lehetőségein dolgoznak. Jelenleg a kiemelt állami beruházásként épülő szolnoki papírgyár gyártmányskáláját és a vásárolt gépparkra alkalmazható technológiákat határozzák meg. A KGST-együttmüködcs- keretében megkezdték a lombos fa cellulózának felhasználási lehetőségeinek vizsgálatát. Ké­pünkön: mikroszkóppal vizsgálják a cellulóz szerkezetet. gozik, hogy pótolja az ő kiesett keresetét is. A fiatalasszony arra gondolt, hogy szívesen vállalna valami otthoni bedol­gozást, esetleg négyórás állást is, mert ennyi időre meg tud­ná oldani a gyerek felügyele­tét. Ellátogatott hát egykori munkahelyére, a fővárosi teXr tilgyárba, ahol ugyan létszám- hiány van, de azért vajmi ke­vés lelkesedéssel fogadták az 4 elképzeléseit. .JVcrn vihetünk haza a lakására néhány sző- vögépet” szellemeskedett a fő­nök, mintha másfajta, nem gé­pi munkát el. sem lehetne kép­zelni. Azután komolyra for­dítva a szót, kijelentette, hogy örömmel látják, de csak nyolc­órás műszakra, mert más megoldást a szervezeti keretek nem tesznek^ lehetővé. Egyedi probléma lenne? Angha, hiszen ha csak Du­nakeszit nézzük, a városi ta­nácsnál 2o-3U fiatal nót tarta­nak számon, aki örömmel vál­lalna a gyermekgondozási szabadság idejére négyórás munkát, vagy valamilyen be­dolgozást. A tavaly kiadott új rendelkezés megadja ehhez a törvényes lehetőséget, ám csak akkor lehet élni. vele, ha megteremtik hozzá a feltétele­ket. Más településeken is hason­ló a helyzet. Sok fiatal édes­anya vállalna munkát a tör­vényes keretek között, egyrészt mert kellene a keresetkiegészí­tés, másrészt mert futná az idejéből és erejéből. De hiába a rendelet és az elhatározás, ha késik a feltételek megte­remtése. Igaz, hogy néhol már szület­nek életképesnek ígérkező próbálkozások. Például Tatár- szentgyörgyön, ahol sok a he­lyi munkalehetőség, és idén nyáron még új üzemet is te­lepítenek. Erősen leapadt az egykor virágzó kivarrómúhely dolgozóinak a száma. Elvég­zendő feladat pedig lenne bő­ven, így jutottak hát arra a gorídolatra, hogy levélben és személyesen is felkeresik a gyermekgondozási szabadságon levő fiatalasszonyokat. Aján­lanak a számukra négyórás munkalehetőséget, és bedolgo­zást is, lehet válogatni a ket­tő között. Mindez pedig elsőd­legesen nem is szociálpolitikai meggondolás — bár természe­tesen az sem mellékes — ha-' nem helyesen felismert közös érdek és szükségszerűség. Számos vállalatnál, szövet­kezetnél panaszkodnak mun­kaerőhiányra, és ugyanakkor sok egészséges, munkaképes fiatal nő keres olyan elfoglalt­ságot, ami pénzkeresetet jelen­tene a gyermekgondozási se­gély mellett. Talán nem is lenne olyan nehéz ezt a két igényt összehangolni. Gál Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents