Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

xMdap 1983. JÚNIUS 19., VASÁRNAP VmA HÉT VILÁGPOLITIKAI KlRDÉSfl Az atomfegyver-arzenál befagyasztása A legfelsőbb tanács felhívásának nemzetközi fogadtatása Heves és véres diktatáraelienes megmozdulások Chilében Korod Munkapárt Személyi döntések Phenjanban teljes ülést tar­tott a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága Kim Ír Szén, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Közi ái saság államfője elnökle­tével. Az ülésen a KB titkárává választották An Szung Hakot és Cse Hi Dent. Kim Hvant, a KB PB tagját és Jun Gi Ba­kot, a KB PB póttagját fel­mentették KB-titkári tisztsé­gük alól. Az előbbit a Koreai NDK közigazgatási tanácsa (kormány) elnökének helyette­sévé, az utóbbit pedig Phen- jan város népi bizottságának elnökévé nevezték ki. Gromiko Javaslatára Bizonytalan amerikai válasz A Reagan-kormányzat — né­ni’' zavar után — pénteken kö­zölte, hogy érdekelt a rakéta elhárító rakétarendszerek léte­sítésének következményeiről folytatandó szovjet—amerikai tárgyalásokban. Az erre vonatkozó javaslatot Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hozta először nyilvánosságra a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakán mondott beszédében. Gromiko a Szovjetunió nevében tárgya­lási javaslatot tett az Egyesült Államoknak ebben a témában, Dimitrov 'születésének évfordulóján Ünnepi gyűlés A világpolitikai érdeklődés e héten egyértelműen Moszk­vára összpontosult. Először az SZK' Központi Bizotíságá tar­tott ülést, majd ezt követően a legfelsőbb tanács tárgyalt Olyan problémákról, amelyek nemcsak a Szovjetunió belsó ügyeit érintik, hanem kihat­nak a világpolitikai porondon zajló eseményekre is. Az SZKP Központi Bizottságának ülésén elhangzott beszámolók és hoz­zászólások nemcsak napjaink rövidebb távú feladatainak megoldásához adtak útmuta­tást, hanem hosszabb távra is irányt szabtak a végzendő munkának. Mind Jurij Andro­pov, mind Konsztantyin Cser- nyenko beszédei a bel- és kül­politika, az ideológiai munka széles skáláján mozogtak és nemcsak regisztrálták a reali­tások alapján a jelenlegi hely­zetet, hanem arra nézve is konkrét vezérfonallal szolgál­tak, hogy mi a teendő az el­következő esztendőkben. A legfelsőbb tanács ülésé­nek fontos eseménye volt, hogy Jurij Andropovot, az SZKP KB főtitkárát megválasztották a Szovjetunió államfőjévé is. A javaslatot erre a döntésre Csernyenko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára ter­jesztette elő. „Az SZKP KB Politikai Bizottsága és a köz­ponti bizottság plénuma — mondotta Csernyenko — ab­ból indult ki, hogy a kommu­nista párt vezető és irányító (szerepének megnövekedését a a szovjet társadalom életében, az ország bel-, és külpolitiká­jában a Szovjetunióban és kül- fcÄJön egyaránt úgy tekintik, mint a párt és az állam egy­mástól elválaszthatatlan .tekin­télyének bizonyítékát, a párt és a nép akarata egységének kifejeződését.” HOGYAN FOGADTAK NYU­GATON a LEGFELSŐBB TA- jVACS FELHÍVÁSÁT? _______ A szovjet törvényhozás leg­főbb szerve arra hívta fel a négy másik atomhatalmat, az Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot és Kínát, hogy mind mennyiségi, mind minő­ségi szempontból „fagyasszák be” a Szovjetunióval közösen a nukleáris fegyvereket. Az első nyugati kommentárok azt ál­lítják, hogy ez a szovjet ja­vaslat nem most hangzik el először. Mint hangoztatják: szovjet részről az Egyesült Ál­lamok felé már nemegyszer indítványozták, hogy amíg a nukleáris arzenál csökkenté­séről megkezdődött tárgyalá­sok zajlanak, o jelenlegi szin­ten tartsák ezeket a fegyvere­ket, s ne fejlesszenek ki új rendszereket. Ezek az indítvá­nyok azonban eddig — te­kintve, hogy ilyen tárgyalások az amerikai kormányzattal zaj­lanak le jelenleg is — csupán az Egyesült Államokhoz cím­zőitek, s nem a többi atomha­talomhoz. Vagyis: nem igaz a nyugati hatalmak első reagá­lása, hogy ez „egy megismételt szovjet indítvány”, s ezért „automatikusan el kell utasí­tani”. Anglia, Franciaország és Kína bekapcsolása a két világ­hatalom „befagyasztási megál­lapodásába”. azt jelentené, hogy egy esetleges kétoldalú amerikai—szovjet egyezmény ebben a témában bezárná a kaput az elől, hogy Washing­ton kijátszhassa a szerződést, s NATO-szövetségeseire bízza a mennyiségi és minőségi fegy­verkezést, amivel az erőviszo­nyokat ugyanúgy meg tudná változtatni a Nyugat számára, mintha csupán az Egyesült Ál­lamok folytatná az atomfegy­verkezési versenyt... A szovjet indítvány a reali­tásokból indult ki. A washing­toni bejelentések szerint ugyanis a többi NATO atom­hatalom „önálló atomütőere­jét” nagyarányú módon fej­leszteni kell a közeljövőben, s ezt nem kívánják változatla­nul beszámítani abba a „csök­kentési alapba”, amely'a gen­fi amerikai—szovjet tárgyalá­sok témája. A legfelsőbb tanács indítvá­nyának első negatív fogadta­tásában tehát benne van az, nogy London es Párizs válto­zatlanul ki akarja vonni sa­ját atomutöerejet a csonken- tesböl, s így a NATO részére egyolaalú eionyök kicsikarásá­ra törekszik. Különösen élesen reagált Mitterrand kormány­zata. Ez érthető is, hiszen r ranciaorszag nemcsak az eloi zárkózik ei, nogy sajat atom­utöerejet beszámítsák a „csök­kentési alapba”, mi töDD nem irta aiá sem a légköri nukleá­ris robbantási kiserietek be­tiltásáról, sem pedig az atom­sorompóról szóló egyezményt, amely igyekszik gatat' szabni annak, hogy új államok fej­leszthessék ki saját nukleáris fegyverzetüket, s ezzel veszé­lyesen kiterjedjen egy ilyen náború kirobbanásának lene- tősége. Párizs természetesen azért zárkózott el ez utóbbitól, mert olyan 'atomreaktorokat szállított üzleti profit meggon­dolásából több országnak, ame­lyek alkalmasak lehetnek arra, hogy atomfegyverkezés céljára gyártsanak azokban hasadó­anyagokat. Mi sem természetesebb, hogy Washington ismét merev el­utasítással válaszolt. A Reagan- kormányzat nagyszabású fegy­verkezési programjaiba ugyan­is nem illik bele egy olyan egyezmény, amely befagyaszt­ja a jelenlegi szinten a rakéta­nukleáris arzenált. Ezek után felvetődik a kér­dés: van-e egyáltalán remény arra, hogy a szovjet törvény- hozás felhívása kedvezőbb fo­gadtatásra találjon? A gyors és ingerült elutasító nyugati vá­laszokban van valami pozitív elem is, bármilyen meglepő is ez első hallásra. Azt jelzik — amit a..nyugati kommentárok már régóta hangoztatnak” —, hogy a befagyasztás gondolata mind népszerűbb Nyugat- Európa, mind az Egyesült Ál­lamok tekintélyes köreiben, bár ezek egyelőre ellenzékben vannak. A Reagan-kormány­zat különös érzékenysége az ügyben például feltétlenül ösz- szefügg azzal, hogy a Demok­rata Párt az Egyesült Államok­ban a jelek szerint.az 1984-es választási hadjárat egyik fő kö­vetelésének kívánja megtenni az atomarzenál befagyasztásá­ra vonatkozó indítványt... MIT MUTATNAK A DIK- TATŰRAELLENES MEG- MOZDULASOK CHILÉBEN? Majd tíz esztendő telt el az­óta, hogy 25 ezer hazafi meg­gyilkolása és száz meg százez­rek külföldre menekülése illet­ve száműzése árán Pinochet tábornok fasiszta rendszert ve­zetett be az Andok és a Csen­des-óceán által határolt ország­ban. A Washington jóváhagyá­sával 1973-ban hatalomra ke­rült kormány a „marxista mé­tely” kiirtását hirdette meg, és miután felszámolta a Népi Egység baloldali kormányzatá­nak vívmányait, valóban min­dent megtett, hogy megfeleljen Washington várakozásainak. Szabaddá nyílt a kapu az észak-amerikai monopóliumok garázdálkodása előtt, még an­nál is nagyobb mértékben, mint az Allende-rendszert megelőző időkben. Ezzel pár­huzamosan folyt a diktatúra törekvése, hogy „szalonképes­sé” tegye önmagát, Pinochet nem riadt vissza attól sem, hogy „népszavazást” tartson, természetesen a „szuronyok ár­nyékában”, és így kikényszerí­tette, hogy 1989-ig ő legyen Chile köztársasági elnöke min­denfajta választás nélkül... Ami azonban megfelelt Wa­shingtonnak, s magas szintű kormányvezetők egész sorának látogatását eredményezte, mindinkább növelte a feszült­séget a santiagói politikai po­rondon. Az észak-amerikai monopóliumok rablógazdálko­dása, amely a jtota segédleté­vel gátlástalanná vált, szinte nuskaporossá tette a helyzetet. Így történt, hogy először azok az erők fordultak szembe Pi­nochettel, akikrfe az ellenőrzés és elnyomás gyengébb volt, hi­szen ők segítették hatalomra: a magánfuvarozók, kereskedők és gyárosok. Az csak termé­szetes, hogy amikor a katonai vezetes kénytelen volt ellenük lordulni, ez nagy erőiket kö­tötte le, s csökkent a nyomás a dolgozókra és diákokra. Ha pedig a juntán belül ily gyen­geség jelei mutatkoznak, egye­nes következménye ennek, hogy a munkások, paraszton es diákok utcára vonulnak, s fellepnek a diktatúra ellen. Ez történt első ízben januárban, majd májusban, s most pedig rendkívüli hevességgel junius közepén. Az utcai tüntetések szétoszlatására Pinochet kato­nai-rendőri erői már nemcsak a Népi Egység idejében a jobb­oldal ellen használt könnygázt és vízifecskéndőket voltak kénytelenek most ellenkező előjellel a fasiszta diktatúra védelmében bevetni, de a nép­harag oly erőteljes volt, hogy a megijedt rendszer lövetett is az ellene felvonulókra, és egy gyermek és egy fiatalember esett a sortűz áldozatául... A tömeges letartóztatások azonban nem segítettek, csak újabb sztrájkmegmozdulásokat hívtak életre. Éppen abban az iparágban — a rézbányászat­ban —, amely Chile gazdasá­gának életeleme. Kommentá­torok a történtek nyomán jog­gal jegyzik meg: aligha való­színű, hogy Pinochet rendszere 1989-ig képes lesz kitartani vagyis addig, ameddig terror­ral kikényszerített „megbízatá­i Pekingben szombaton a 6. országos népi gyűlés első ülés­szakának képviselői állami ve­zetőket választottak'meg. A Kínai Népköztársaság elnöke: Li Hszien-nien, alelnöke: Ulanfu, a Központi Katonai Bizottság elnöke: Teng Hsziao- ping, az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnöke: Peng Csen lett. A köztársaság elnök javaslatára megerősítet­ték a miniszterelnöki poszton Csao Ce-jangot. ' A szombati választás után még inkább megjavultak a Teng Hsziao-ping köré tömö­rülő pragmatikus politikai irányvonal pozíciói. Li Hszien- nien személyében az államel­NINCS NEHEZEBB, mintáz ötvenes évek tragikus esemé­nyeit megértetni a ma ifjú nemzedékével. Vajon ha száz fiút és lányt megkérdezünk: tudja-e, mi az a justizmord? — hányán válaszolnának igennel? Mo&t harminc esztendeje, éjfél után a Sing-Sing börtön­ben kétszer egymás után elsö­tétültek a vililanylámpák, arra a pillanatra, amíg a magasfe­szültséget belevezették egy férfi és egy nő testébe. Nevük: Julius és Ethel Rosenberg. Fiatal házasok voltak. Egy kémper halálos ítélete azzal az indokkal ültette őket a villa­mosszékbe, hogy „ellopták és kiadták az atombomba titkát a Szovjetuniónak”. A per mindmáig vérlázító. A koronatanú — a vádlott asszony testvére —, egy bizo­nyos Greenglass nevű gépész- technikus azt vallotta, hogy ő látta egyszer az atombomba rajzát, képleteit, emlékezetből lerajzolta, leírta és átadta a Rosenberg házaspárnak, akik pedig a Szovjetuniónak adták tovább... A dajkamesére fel­szisszentek a szakértők. Ezek után az USA atombizoittságá- nak egyetlen tagja sem mert elmenni tanúskodni, annyira féltette reputációját a képte­len, koholt vádtól. A Legfelső Bíróság egyik bírája, William Douglas, kételyei miatt kérte az ítélet elhalasztását, s a per újtafelvételét. Hiába. Akkor éjfélkor a fiatal férfi és nő fe­Unnepi gyűlésen emlékeztek I meg szombaton este Szófiában Georgi Dimitrov születésének | 101. évfordulójáról. Az ünne­pi rendezvényen Todor , Zsiv- kovval, a BKP KB főtitkárá­val, a Bolgár Államtanács el­nökével az élen részt vettek a párt-, az állam- és a társadal­mi szervezetek vezetői. A bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő alakjára em­lékezve Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára ünnepi beszé­dében emlékeztetett rá, hogy Georgi Dimitrov korának más kommunista vezetőivel szoro­san együttműködve általáno­sította a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ta­pasztalatait és sokoldalúan ki­nöki posztra olyan politikus került, akit ugyan nem azono­sítanak a szélsőségesen balos vezetőkkel, de múltja, a „kul­turális forradalmat” viszonylag zökkenőmentesen átvészelő pá­lyafutása, s részben nézetei miatt a Teng Hsziao-ping mö­gött felsorakozó vezetőkhöz sem lehet sorolni. Li Hszien- nien esetében Pekingben ép­pen ezért újabb kompromisz- szumról is beszélnek: tény azonban, hogy államelnökké választásának pillanatában a vezetésből, a legfőbb állami és pártintézményekből a balos tendenciák képviselői már nagyban kiszorultak. jére húzták a sósvizes masz­kot, rájuk csatolták a gyilkos elektródákat, és a hóhér be­kapcsolta. az áramot... A KIVÉGZÉSRŐL fotóriport készült, s ezen látható, hogy volt a tragikus pillanatnak még egy szereplője: a telefon. Egy telefonkészülék, amely az utolsó pillanatig közvetlen vo­nallal kötötte össze a halálter­met az igazságügyi minisztéri­ummal. Ördögi zsarolás. Az Egyesült Államok igazságügy­minisztere ugyanis alkut kínált a házaspárnak: meghagyják az életüket, ha bevallják, hogy kémkedtek, hogy a Szovjetunió javára kémkedtek. De nem volt mit bevallaniok. S miközben hallgattak, Etheltől és Július­tól — anyutó1!, aputól — két­százötven levelet vitt a posta két gyermeküknek. Egyikben ezt írták: „Mindig emlékezze­tek rá, hogy ártatlanok vol­tunk, s a lelkiismeretűnket nem tagadhattuk meg ...” Ez hát a justizmord. És miféle kor volt az, ami­kor így ölhettek ártatlan em­bereket, bírói segédlettel? A hisztéria, az uszítás kora volt. Akkoriban — 1949 őszétől kü­lönösen — sok amerikai újság így heccel te a közvéleményt: „Amerikát meglopták! Ki a tettes ?” — és így folytatta: „Az oroszok csak azért tudtak atombombát gyártani, mert valaki a kezükre játszotta a titkát!” Ez azonban közönséges és dolgozta az egységes proletár­frontot. a fasizmus és a hábo­rú elleni népfrontnak az elmé­letét és taktikáját. Dimitrovnak az a következ­tetése, amely szerint a világ­háború történelmileg nem el­kerülhetetlen, ma időszerűbb, mint valaha. Egy világméretű konfliktus megelőzésének reá­lis lehetőségei a 30-as évekhez viszonyítva napjainkra össze­hasonlíthatatlanul kiszélesed­tek — hangsúlyozta a BKP KB titkára. -■ ' II. János Pál pápa szomba­ton reggel Varsóban lerótta kegyeletét a hírhedt Pawiak börtönnél, ahol a hitlerista megszállók a második világhá­ború alatt több mint százezer lengyel haz'afit végeztek ki, vagy kínoztak meg. Felkereste a varsói gettófelkelés hőseinek emlékművét is. Ezután helikopterrel a Varsó közelében levő Niepokalanow- ba utazott, a tavaly szentté avatott Maximilian Kolbe atya szülőhelyére. (Kolbe a máso­dik világháború alatt az Fedélzetén öt amerikai aszt­ronautával, továbbá egy kana­dai és egy indonéz műholddal ostoba Hazugság volt. Még 1945 októberében Leslie R. Groves tábornok, a Manhat- tan-terv, azaz az atambomba- gyántás főnöke így nyilatko­zott: „A világ minden igazán szakértő tudósa ismeri az atombomba elvét”. Ugyanak­kor a New York Herald Tri­bune ezt írta: „A titok, amely birtokunkban van, már régóta nem titok. Képtelenség azzal érvelni, hogy országunk tartó­san birtokolhatja a terrornak ezt az új eszközét”. És való­ban: a második világháború után már csak a gyermek nem tudta, hogy a haditechnikában behozhatatlan előny a nagyha­talmak között immár soha töb­bé nem létezik. A fegyverkezé­si . versenybe belekényszerített Szovjetunió ezért robbanthat­ta fel 1949 őszén első» atom­bombáját. IRTÓZATOS DRÄMA ártat­lanul szenvedni el a kivégzést, görög sorstragédiába illő. De halálával a két amerikai már­tír nemcsak az igazságról üzen nekünk. Ethel i és Julius drá­mája felidézi a kor nagy ta­nulságát, amit azóta öt konti­nensen milliárdok értettek meg: miképp ment füstbe akkor az amerikai szolda- teszka görcsös terrorterve az erőfölény megtartására és zsa­rolására. Azóta sokat változott a világ, még akkor is, ha van­nak, akik nem tanultak abból a korból. De ha akkor nem sikerült a zsarolás, sem Ethel- lel, sem Juliusszal, sem a világgal szemben — ma ugyan mire mehetnek vele? (firon) de válasz még nem érkezett Washingtontól. A Fehér Ház azonban a pén­tek folyamán kiadott egy köz­leményt, amely jelzés — azaz aláírás nélkül — közölte; „ér­dekeltek vagyunk a Szovjet­unióval folytatandó tárgyalá­sokban arról, hogy milyen kö­vetkezményei lesznek a mind­két fél által kifejlesztés alatt álló új védelmi technológiák­nak”. A rakétaelhárító rakéta- rendszerek kérdését Reagan el­nök állította ismét az érdeklő­dés középpontjába azzal a ter­vével, hogy a jó néhány év múlva a világűrbe telepít ult­ramodern, esetleg lézersugarak­kal működő rakétaelhárító fegyvereket. A Pentagon bejelentése MX-kísér’etek Első ízben próbálták ki pén­teken a kaliforniai Vanden- berg légitáhiaszponton az MX- rakétát. A Pentagon bejelenté­se szerint a rakéta célpontja a Csendes-óceánnak a Marshall- szigetekhez közeli, a Kwaja- lein korallzátonytól 80 kilo­méterre fekvő pontja volt. auschwitzi koncentrációs tá­borban feláldozta életét egy fogolytársáért.) A ferencesren­di kolostor és a helyi székes- egyház közelében a pápa több tízezer hivő előtt szabadtéri misét tartott és beszédet mon­dott. Ebben felidézte a világ­háború borzalmait, méltatta Kolbe nagyságát, a sok millió mártír emlékét. Útjának következő állomása Czestochowa, ahol szombaton és vasárnap részt vesz a Jasna Gora-i kolostor megalapításá­nak 600. évfordulójával kap­csolatos egyházi ünnepségeken. indult el második útjára szom­baton a Challenger nevű ame­rikai űrrepülőgép. A Challenger második útja magyar idő szerint 13 óra 33 perckor kezdődött szombaton a floridai Cape Canaveral űr­repülőtéren. Az űrrepülőgép első ízben vitt magával öttagú személyzetet, amelynek egyik tagja — Sally K. Ride — az Egyesült Államok első aktív űrhajósnője. Rajta kívül a Challenger fedélzetén tartóz­kodik Robert L. Crippen, Fre­derick H. Hauck, John M. Fa­bian és Norman E. Thagard. A Challenger startja teljes rendben zajlott le. Az asztro­nauták, egy kétszintessé átala­kított pilótakabinban foglaltak helyet a start előtt. A Chal­lenger orr-részében négy ülést felül helyeztek el, egyet alul. Robert Crimpen űrhajópa­rancsnok az egyetlen, aki már vett részt korábban is űrre­pülésen. EGK-csúcs Kompromisszum A Közös Piac stuttgarti csúcstalálkozóján — kemény alkudozás után — szombaton kompromisszum született a közös költségvetésbe befize­tendő brit hozzájárulás ügyé­ben. Nagy-Britannia eredetileg azt követelte, hogy 1983-as be­fizetéseiből 3,2 milliárd már­kának megfelelő összeget térít­senek vissza. Kölcsönös enged­mények után ez az összeg mintegy 1,7 milliárdot tesz majd ki. A pénzügyi alkudozás miatt előreláthatólag csak vasárnap kerülhet sor az „európai unió­ról” szóló „ünnepélyes nyilat­kozat” aláírására. Feltéve, hogy addig megállapodás születik a többi pénzügyi kérdésről. sa szol... Arkus István Állami vezetők megválasztása Pekingben Teng híveinek előretörése „ÁRTATLANOK VOLTUNK" MEGRÁZÓ ÜZEMET A ZSAROLÁSRÓL Megemlékezés a második világháború mártírjairól A pópa hét végi programja üh'jósnő a kozmoszban Sikerre! startolt a Challenger

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents