Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

19*3. JŰNIUS 13., SZERDA xTuntm Megbírságolt Duna-szennyező Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a hatósági eljárás lezárásaként 400 000 forint bír­ságot rótt ki a Duna szennye­zéséért a nyergesújfalui Ma­gyar Viscosagyárra. Február­ban, egy tolózár hibás beállí­tása miatt körülbelül 80—90 tonna fűtőolaj került a Dunába a gyárból. A vízügyiigazgatóság és a viscosagyár mentőoszta­gai több napig dolgoztak a ve­szély elhárításán, a partszaka­szok megtisztításán. A bírságon kívül, költségek címén 376 000 forint megfize­tésére kötelezték a viscosagyá- rat. mert ilyen kiadással járt a vízügyi igazgatóságnak a Duna megtisztítása. A gyár összes költsége azonban jóval meghaladja a vízügyi igazga­tóságnak kifizetett háromne­gyed millió forintot, hiszen veszteséget jelentett a megsem­misült fűtőolaj, kiadásokkal járt az összegyűjtött és a még hasznosítható olaj meg­tisztítása és fedeznie kelie;t a környezettisztítást is. A tároló — belülről Olvasóink közül feltehetően kevesen láttak víztárolót — belül­ről. Valóban ritka itt a vendég. Az ikermedence félig a föld alatt épült. A képünkön látható 2000 köbméteres tároló rövi­desen vízzel lesz tele. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat Tököl ellátására építette a speciális betonból és különle­ges szigetelőanyagok felhasználásával készült tartálykomple­xumot, melyhez átemelő gépház és kezelőhelyiság is tartozik. Veress Jenő felvétele Nyár a dahasi járásban Őszre beérik a munka gyümölcse A nyári hónapok idején megélénkül a településeken az építkezések környéke. Nemcsak a családi házak, hanem a különféle közintézmények körül is szorgos munka fo­lyik. így van ez a dabasi járásban is. Gyálon tizenkét tantermes iskola készül, amelyet még ebben az eszten­dőben szeretnének átadni a kivitelezők. A tornaterem­mel is kibővített létesítményben már a belső szakipari munkáknál tartanak. Gyermekeknek épül Dobáson jó ütemben halad az új nyolc tantermes általá­nos iskola építése. A tanács saját beruházásában készül, és a tantermekkel egyidöben, egy hetvenöt gyermek' elhelye­zésére alkalmas óvodát is tető alá hoznak. E beruházás érde­kessége, hogy elkészülte után egyike lesz — a ma még ritka­ságszámba menő — integrált oktatási intézményeknek. En­nek lényege, hogy a gyerme­kek hároméves koruktól az érettségi megszerzéséig egy helyen tanulhatnak. Az építkezést jól szervezett társadalmi munka segíti. A helyi üzemek dolgozóin kívül sok dabasi is részt vesz az építésben, sőt a beruházásra fordítható pénzösszeget jelen­tősen növelték a lakosság ön­kéntes befizetései. Örkényben a tizenkét tan­termes iskola építésének má­sodik ölemében egy konyhán és a napközis helyiségeken dolgoznak a kivitelezők. Az átadás a szeptemberi tanév­kezdés előtt várható. Hernádon a tavaly átadott öt tantermes iskola külső köz­műépítési munkáin van a sor. Ugyanitt további ötven gyer­mek számára teremtenek el­helyezési lehetőséget óvodabő­vítéssel. Ezzel a megoldással Gyálon is helyet biztosítanak újabb hetvenöt csöppségnek. A szép eredmények mellett gondok is akadnak. Az első közös létesítmény lenne Inárcs és Kakucs között a nyolc tan­termes iskola, amelynek épí­tését azonban — pénz hiányá­ban — egyelőre nem tudják elkezdeni. Három éve húzódik a gyáli Ady Endre úti iskola fűtésé­nek korszerűsítése, a munká­latok azonban tervdokumentá­ció hiányában csúsznak. Vízért és ellene Több községben dolgoznak a jobb vízellátás, illetve a bel­vízelvezetés érdekében. Évek óta gond ez Öcsán is. Ebben az esztendőben három millió forintot fordítottak e célra. A különféle hiánypótlásokkal együtt az idén befejeződik Ócsa belvízelvezetése. Ör­kényben ugyancsak hárommil­lió forintos költséggel oldották meg a belvízgondokat. Dobáson szűkében vannak a víznek. Űj, nagy teljesítményű kút üzemel tavaly óta a nagy­község ellátásának javítása ér­dekében, azonban a víztorony szigetelésének hibája miatt nyomáscsökkenés mutatkozik. Elrendelték ugyan a locsolási tilalmat, ennek ellenére a ma­gasabb emeletekre a reggeli és az esti órákban nem jut fel az ivóvíz. A víztorony szigetelé­sének cseréjén már dolgoznak, ennek elkészülte után ezek a gondok megszűnnek. A terv elkészült Elkészült Gyálnak és kör­nyékének a vezetékes vízellá­tási terve. A .megbízás körül még tart a vállalkozói vita, de Gyálon januárban már meg­alakult a víz- és csatornamű társulat. A dokumentáció fe­lülvizsgálata után megkezdőd­het a gerincvezeték fektetése. M. K. Megalakult a társulat Üdülőterület, lassan hajts! Csupa vadonatújnak tűnő, frissen mázolt tábla fogad Kiskunlacháza központjától 4—5 kilométerre, a Duna partján. Itt található a Pihenő, a Csendes, a Kárász, a Harcsa, a Ponty, a Scllő utca. És még egy figyelmeztető tábla is szembetűnik: Üdülőterület, lassan hajts! ^ Érdemes megfogadni az intést, egyrészt mert kár len­ne felverni a pihenők nyugalmát, másrészt jólesik kö­rülnézni a fantáziáról tanúskodó, egyéni kivitelű szép kis házak, a jól ápolt, gondozott kertek között­Visszatérők Az üdülőbizottság székhe­lyét sem nehéz megtalálni, a fából ácsolt irodaházat, ahol hetenként háromszor tartanak fogadóórát. Hogyan futja erre az idejükből és az erejükből? Egyszerű a megoldás, úgy hogy nem kevesebb, mint harmin­cán vannak, és megosztják egymás között a tennivalókat. Sajátos dolog, hogy az üdülők között szép számmal előfor­dulnak kiskunlacháziak, főleg olyanok, akik már elkerültek innen, de ezen a vidéken épí­tettek maguknak víkendta- nyát. Szőke Antal, a bizottság elnöke is e tájékon született, és szívesen emlékszik arra. hogy milyen jókat játszott gyerekkorában a mocsaras ná­dasban. Öntevékenyen A mocsár eltűnt, az egyko­ri ingovány helyén jól kar­bantartott utakat építettek. — Mindent öntevékenyen, saját erőnkből csináltunk — mondja Szőke Antal, és sorol­ja az eredményeket. Méltán büszkék arra, hogy szabad idejüket, megtakarított forint­jaikat több mint egy évtizede ennek az üdülőterületnek a Új költségvetés Várják a gerincvezetéket Hétvégi házak Buszjárat a hegyoldalban Diósdot az üdülők községé­nek is lehetne nevezni. Ezer- háromszáz lakás mellett több mint négyezer hétvégi ház áll a településen. Ez a tény gondot is jelent a település vezetőinek, A hul­ladékelszállítás. a környezet- védelem. a közművesítés ál­landó. illetve megoldásra váró feladat. A tavaszi tisztasági akció alatt sok illegális sze­méttelepet sikerült felszámol­ni. de — amíg nem tudiák megoldani äz intézményes sze­métszállítást. addig újra é? újra megjelennek a hulladék halmok az üdülőtelkek kör­nyékén. A hétvégiház-tulajdonosok nagy örömére a közelmúltban buszjárat indult a hegyol­dalban fekvő telkekhez is. önkéntes befizetéssel sok csa­ládnak megoldódik a vízgond­ja. A PVCSV 1000 köbméte­res víztárolót épít, amely — elkészülte után — nemcsak az üdülőterület, hanem az egész község vízellátását javítja majd. A diósdi kutak hoza­ma napi háromezer köbméter de a gyenge nyomás miatt a magasabban fekvő területe­ken, illetve az emeletes há­zakban nincs víz. A közelmúltban megkezdő­dött a földgáz bevezetésének előkészítése is a községben. Régi vágyuk teljesül a diós- diaknak ezzel, hiszen még a 70-es útról látható szép la­kótelep házaiban is egyedi olajkálvhás, illetve olajkazá­nos fűtés van. Évek óta várnak a buda­kalásziak arra, hogy csatorna épüljön a községben. Tervek készültek, is egy gerincveze­tékre, de az okmányok el­avultak, mert nem volt pénz a kivitelezés megkezdésére. Az új költségvetés a kö- zeltmúltban készült el, s ha a kivitelező, a DMRV is el­fogadja, akkor hamarosan megkezdődhet a munka. Igen nagy szükség lenne er­re, hiszen olyan nagy ipa­ri és szociális szennyvízelő­állító üzem működik Buda- kalászon, mint a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, vagy a gyógynövénykutató. A csator­nahálózatra csatlakozik majd a bölcsőde, az óvoda és az is­kola szennyvízrendszere is. Va­lamint az a mintegy 80 csa­ládi ház. amely előtt a maj­dan épülő gerincvezeték elha­lad. komfortosítására, szépítésére fordítják. Amikor az utakat már rend- betették, megszületett a nagy terv, hogy villamosítanak, és 2 és fél kilométer hosszú elektromos hálózatot építettek. A villanyáramot a szemközti Vesszős szigetre is átvezették. Idén májusban ugyancsak nagy fába vágták a fejszéjü­ket. és megalakították a víz­műtársulatot. Ez a nagy vál­lalkozás 800 telket érint. 25 700‘ forint portánként a hozzájáru­lás, és a tervek szerint 1984— 85-ben bevezetik minden ház­ba a vizet. Változások Más változások is lesznek az üdülőtelepen. Több mint.négy- ezer ember tölti itt egy-egy vasárnapon a szabad idejét, és a távlatokat , tekintve még töb­ben lesznek. Kinőtték a régi strandot, melynek alapterüle­tét, az igényeknek megfelelően, háromszorosára akarják nö­velni, és helyet jelölnek ki a kempingezők számára is. Űj, tizenkétszer tizenkét méteres kis ABC-áruházat kap a kör­nyék, hogy az üdülők helyben megvásárolhassák a legfonto­sabb élelmiszereket. Gá. J. Nehéz az a szolgáltatás! Baj van a minőséggel Egyre több kisvállalkozás alakul a különféle szolgáltatá­sok elvégzésére, bár számuk nem gyarapodik a várt mér­tékben. Így a viszonylag gyors ütemben fejlődő állami és szö­vetkezeti szolgáltatóipar az új szervezeti formákban sem tudja kielégíteni a lakosság igényeit. Becslések szerint a kontárok, fűsizók legalább annyi javítást, szerelést vállal­tak megrendelésre, mint a szervezett szolgáltatóipar. A Központi Statisztikai Hi­vatal felmérése szerint 1980- ban az állami vállalatok 1,3 milliárd, a szövetkezetek 570 millió, a kisiparosok 426 millió forint értékben javítottak gép­járművét. Az igénybe vett szol­gáltatások második legnagyobb csoportja a háztartási gépek, valamint a híradástechnikai készülékek j a vitása, karban tar-í tása, illetve üzembe helyezése. Mosatásra és vegytisztíttatásra 490 millió forintot költött a lakosság. A felmérés évében az állami és szövetkezeti javító-szolgál­tató helyek száma országosan mintegy 18 700 volt. Emellett százkétezer kisiparos műkö­dött az országban, a kisebb településeket szinte teljes egé­szében a kisipar látja eí. A reprezentatív felmérés so­fl jovobsíatásstl többféleképpen lehet fog­lalkozni. Itt van például a jóslás. Modern ember nem hiszi: Itt van aztán a futurológia, amely főként kiszámítja, hogy ha minden így megy tovább, hogy megy tovább. Mo­dern ember hiszi is, nem is. Van azután a tervezés, amely kvázi irányt szab, csak az irány nem mindig hagyja magát megszab­ni. Modern ember ezért leginkább a dialek­tikában hisz, amely szerint így is megy, úgy is megy, ellentmondásokban, vagyis cik­cakkban megy a világ. Ilyen dialektikus alapon bátorkodom én most nyilatkozni arról, hogy milyen lesz az új évezred kezdetére hazai utainkon a hely­zet. Először is az bizonyos, hogy városainkban egyre szaporodik a szabályozó lámpák szá­ma. Budapesten a főútvonalakon minden sar­kon lesz ilyen, a mellékútvonalakon egyre sűrűbben. A többi város sem igen adja alább, már csak azért sem, mert a rang kötelez. Falvaink is megkezdik e téren a városiaso­dást: miként ma minden tojás, addigra min­den falu lámpázott lesz. Netán még az is felmerül, hogy eluralkodó színeinknek megfe­lelően trikolórunkat is piros-sárga-zölddé változtassuk. Ezzel szemben akkorra a géperejű jármű­vek száma csökken, sőt szinte elenyészik. Az olaj ugyanis időnként árrobban, a benzin meg pláne. Ha nem robban, evolúciós úton áremelkedik. A régi autókat így nem cseré­lik háromévente, mert a használtat nem le­het eladni, anélkül meg újra kinek lenne elegendő pénze, mikor minden tartalékot felemészt a benzin. A magánautók tehát ki­közlekedik magukat végkimerülésig, aztán élelmes vállalkozók kevés pénzért bezúzzák azokat és több pénzért átadják kohóipari munkaközösségeknek acéllá való feldolgozás­ra. Teherautó azért marad, autóbusz is csak- csak, villamos ugyancsak, gyalogos meg fő­ként, mert gyalogolni igen olcsón lehet. Ez a helyzet lelkesíti majd az útépítőket, gázosokat, csatornázókat, telefonosokat. Akik ma, valljuk be, nehéz helyzetben vannak. Eltörik egy gázcső, felbontják az utat jobb- ról-balról, majd elmennek szombat-vasárna­pi víkendre, azután viszont munkanap jön, amikor a közlekedéstől nemigen tudnak dol­gozni, inkább csak azon töprenkednek, ho­gyan is lehetne eltölteni a munkaidőt. Nade akkor, amikor alrg lesz egysávnyi forgalom, szépen, látványosan bonthatnak, javíthatnak, Gombó Pál: utabon 2000-ben betemethetnek, közben legföljebb saját lám­pákat is használnak, mely szerint jobbról állj, balról szabad — balról állj, jobbról sza­bad. A közlekedési lámpák tehát büszkén, számszerű és hivatali erejük tudatában vil­lognak, minden sarkon. A csúcsforgalomban annyi jármű, amennyi ma reggel hatkor adó­dik, indít, kettes sebességre gyorsít, lassít, megáll. Ha zöld hullám kapja a hátára azo­kat, talán még a harmadik fokozatig is fel­kapcsolnak; ilyenkor büszkén tekintenek a bontott övezetben álmélkodó úttestjavítókra. A gyalogosok szorgosan várnak, zölden szor­gosan átkelnek, sőt sok néni-bácsi örül, mert a gyér forgalomban elharapódzik az udvarias­ság, nem hajt közéjük az ideges sofőr. Ám ez a helyzet sem elégíti ki a folyvást gondolkozó, mozgékony elméket. Főként a közgazdászokat nem. Itt van, kérem — gon­dolják, sőt mondják is — egy infrastruktúra, amelyet felépítettünk hárommillió autóra és van hatszázezer. Az útépítés pénzbe kerül, a lámpák működtetése úgyszintén. Az autó­kereskedelem nem jövedelmez. Sok a rezsi, kevés a haszon. Mondjak, mondják, de hiába. Mert a gaz­daságnak nemcsak tudorai vannak, hanem tehetetlenségi nyomatéka is. Az utak vannak, karban kell tartani, csatornák törnek, javí­tói telefonkábeleket szaggatnak, a gáz szag- ük, az utat fel kell törni, aztán helyre kell állítani, ami után jön a tél és kitörik a be­ton — az életnek kérem, megvan a maga menete. A maradék autóknak is, azt pedig szabályozni kell. És különben is, semmi biztosíték, hogy 2001-ben nem dobnak piacra a benzin he­lyett hajtóanyagként egy atomkapszulát, ami­nek kapcsán olcsón üzemeltethető autók szü­letnek, továbbá, hogy 2002-ben nem válik-e újra státuszjelképpé a magánkocsi (persze atomkapszulával) és akkor minden közleke­dési lámpa megtalálja a maga torlódását. rán megkérdezett 7600 család a szolgáltatások átlagosan 80—90 százalékával elégedett volt. A budapestiek elégedetlenebbek az átlagnál, mert például a gépjármű-javítások 13 száza­lékát, az építőipari szolgáltatá­sok nyolc százalékát minőségi­leg kifogásolhatónak tartották. Emellett túl hosszadalmasnak «ártják a munka elvégzésének idejét. Különösen a fővárosban igen hosszú az építőipari ja­vítások átlagos vállalási ideje. Míg például Budapesten, az építőipari javító-karbantartó szolgáltatások átlagos vállalási ideje 39,3 nap, vidéken nem éri el a 18 napot. A mosás- vegytisztítás vállalási határide­je ugyancsak Budapesten a legmagasabb, 13,1 nap, míg például a vidéki városokban 11,2 nap, A fővárosiak mind­össze a személygépkocsi-javí­tás és -karbantartás vállalási határidejénél élveznek előnyt, kocsijukat 2,8 nap alatt javít­ják átlagosan, a megyeszékhe­lyeken 4,2, a városokban 5,6 nap a vállalási határidő. A' szolgáltatások árát a meg­kérdezettek 60—70 százaléka közepesnek, elfogadhatónak tartotta. A nem legális szolgál­tatások árai azonban alacso­nyabbak, mint a vállalatoké, vagy a kisiparosoké. A felmérés kitért az egy- egy javítás elvégzéséért adott borravaló nagyságára is: a gépjármű-javításért a vállalati vagy szövetkezeti alkalmazott átlagosan kilencven, a kisipa­ros öt ven, az egyéb személyek pedig hetven forintot, a háztar­tási gépek javításáért a válla­latok és szövetkezetek alkal­mazottai húsz, a kisiparosok tíz, mások húsz forintot, az építőipari javításokért az álla­mi alkalmazottak negyven, a kisiparosok húsz, mások har­minc forintot kaptak. Buda­pesten általában 20—30 száza­lékkal magasabb a borravaló, mint vidéken. A megkérdezettek választ adtak arra is, melyek a lég- gyakrabban hiányzó szolgálta­tások. A fővárosban az építő­ipari javítások, ezek között is főként a lakásjavító gyorsszol­gálat volt 1980-ban a legin­kább hiányolt szolgáltatás. Emellett a lakástakarító, a pótmama, és bejáíónőszpl- gálat szélesítését óhajtották a pestiek. A kisebb városokban hiányszolgáltatásként említet, ték ugyancsak az építőipari javító-karbantartó munkákat, a lakástakarítást, a pótmama­szolgálatot, emellett azonban a női fodrászatot és a mosás- vegytisztítást is. Horgászszerencse Óriás harcsa Ritka szerencse érte Háncs József tizenkilenc éves fonyódi horgászt: óriás — száznyolvanhét centiméter hosszú, négy kiló híján fél- mázsás — harcsát fogott ki a fonyódi kanálisból. A csaknem félórás küzdelemből győztesen kikerülő fia'al nngasz zsák­mányát a baiaton fenyvesi Kis. pipa étterem vásárolta meg, s jó pár napig nem lesz itt gond a harcsából készült halételek , elkészítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents