Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
6 x/üm(W 1983. JÚNIUS 15-, SZERDA Autóbaleset után Kártérítés Egy 21 éves szerelő autókarambol következtében bal lábán oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy mozgáskorlátozott lett. A balesetért hibás autóvezetőt súlyos egészségromlást okozó, gondatlanul elkövetett, közlekedési vétség miatt elítélték, az Állami Biztosító megyei igazgatósága pedig a Szerelő anyagi kárát megtérítette. A fiatalember azonban 80 ezer forint nem vagyoni kártérítést is követelt, amit azonban a biztosító elutasított, ezért pert indított ellene. Az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi orvosszakértő szerint a szerelő munkaképessége harminc százalékkal csökkent. Életvitelében némileg korlátozott, állapotában azonban utókezeléssel javulás várható. A bíróság a keresetet elutasította. Fellebbezésre a megyei bíróság újabb szakértőket hallgatott meg. Ezek szerint a fiatalember bizonyos mozgásokban gátolt. Állapotában gyors és lényeges változás nem várható, a rosszabbodás megakadályozása többféle kezeléstől függ. Viszont több mint egy éve utókezelésre nem jár. Munkájában is segítségre, méltányosságra van szüksége. Mindezek alapján a biztosítót 40. ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. Döntése rámutat arra, hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe: az általa beszerzett és a járásbíróságon elhangzott igazságügyi orvosi szakvélemények ellentétesek. Ezek feloldására új eljárásra van szükség. TANÁCSOK A névhasználatról, az örökbefogadás felbontása után Meddig folyósítható a baleseti járadék? # Az örökbefogadott gyermek használhatja-e a felvett családi nevet, ka az örökbefogadást felbontották? Az örökbefogadó szülők házasságát — írja olvasónk — a bíróság felbontotta. A gyermeket, akit 5 éves korában fogadtak örökbe, az anyánál helyezték el. Az apával a gyermek kapcsolata rövid idő után megszűnt, a gyermek nemrég házasságot kötött és szülés előtt áll. Olvasónk kérdezi, megtárt- hatja-e az örökbefogadással kapott nevét, mert ha nem, a névváltoztatással járó következmények méltánytalanul sújtanák. A családjogi törvény értelmében olvasónk esetében az örökbefogadás felbontatásának megvannak a törvényes indokai. Azt is kimondja a jogszabály, hogy az örökbefogadás felbontása után, az örökbefogadott és leszármazottai az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem használhatják, kivéve, ha a bíróság másképp rendelkezik. Olvasónknak is a fentiekben leírt felvilágosítást adták a gyámhatóságnál. Most aggódik, mivel az apa már lépéseket tett az örökbefogadás felbontása iránt. Olvasónkat szeretnénk megnyugtatni, a Legfelsőbb Bíróságnak egy hasonló természetű ügyben elfoglalt álláspontjával. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL] A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről az 5/1983. Bk. M. számú rendelet vonatkozik az alaprendelettel együtt a Belker. Vállalatnál dolgozókra. (Magyar Közlöny 21. szám). A takarékszövetkezetek kölcsönzési tevékenységének minta ügyviteli szabályzata III. kötetének módosításáról a Pénzügyi Közlöny 7. száma tartalmaz tájékoztatót. A költségvetési szervek számlakeretének kiegészítéséről, új-szabványosított nyomtatványokról szintén a Pénzügyi Közlöny 7. száma ad tájékoztatót. Az áruvásárlási kölcsönakció keretében árusítható cikkek jegyzékéről és feltételeiről új személygépkocsi vásárlásra nyújtható OTP gépjárművásárlási kölcsön feltételeiről a Kereskedelmi Értesítő 12. számában jelent meg közlemény, illetve tájékoztató. A lakóingatlanok vásárlásához nyújtható takarékszövetkezeti kölcsönökről a Pénzügyi Közlöny 8. száma ad tájékoztatást. Kétségtelen, hogy esete válogatja, mikor válik indokolatlanná a felvett családi név további használata. Még az sem teheti indokolatlanná, ha olvasónk a szülők házasságának felbontása, illetve nagykorúsága után, nem kereste az apával való kapcsolatát. Ennek is több oka lehet. Olvasónk maga is elmondta, hogy apja sem kereste vele a kapcsolatot, bár igaz, hogy gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének mindig eleget tett. Ügy gondoljuk, a bíróság minden körülményt mérlegelni fog, azt is, hogy jelenlegi nevének használata, a gyermekére, illetve á gyermekeire vonatkozó adatok szempontjából séin közömbös. A fenti állásfoglalásban (P. törv. II. 20638/1982.) kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a körülményekre és a hosszú időn át fennállt névviselésre tekintettel, indokolt, hogy az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadás felbontása után is viselje az örökbefogadással felvett családi nevet. Mennyi Időre jár a baleseti járadék? K. J. csemői olvasónk 1980. május 24-én üzemi balesetet szenvedett. A szalagfűrész, jobb keze mutatóujját levágta. A társadalombiztosítási szervek baleseti járadékot állapítottak meg részére. A balesetét egyes fokozatba sorolták, 20 százalékos munkaképességcsökkenése alapján. Sérelmezi, hogy két év után a baleseti járadékot megvonták tőle. Kérdezi ennek okát és azt, hogy van-e lehetőség a járadék újbóli folyósítására. Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16—25 Százalék. Az 1-es baleseti fokozatba tartozó üzemi balesetét szenvedett olvasónk baleseti járadéka a havi átlag- kereset 8 százaléka. Olvasónknál sem a baleseti fokozat megállapításakor, sém a havi átlagkeresetnél nem történt szabálytalanság, és gz megállapítható volt a hozzánk beküldött baleseti jegyzőkönyvekből, és a Társadalombiztosítási Igazgatóság ceglédi, ki- rendeltségének a határozatából Is. Akkor sem követtek él olvasónkkal szemben törvénysértést, amikor 2 év után a baleseti járadék folyósítását megszüntették. A jogszabály ugyanis kimondja, (197S. évi II. törvény), ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb 2 éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára, időbeli korlátozás nélkül jár. . Olvasónknál viszont csak 20 százalékos a megállapított munkaképesség-csökkenés, ezért törvényszerű volt ennek a megszüntetése. Kérdésére tájékoztatásul közöljük azt is, hogy a 2 év lejártával megszüntetett baleseti járadék akkor folyósítható újból, ha a munkaképesség- csökkenés utóbb legalább 3 hónapon át a 25 százalékot meghaladná. Ha a munkáké- pesség-csökkenés ismét 26 százalék alá száll, de a 15 százalékot meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára —1 legfeljebb 2 éven „át — ismét jár; Olvasónk iratait postán visszaküldtük. Sajnos érdemben a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál nem tudunk feljárni, jogszabályi rendelkezés hiányában. Dr. M. J. Tál l ó zás A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek az értelmében, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, akkor védelem lilét! meg: a tanácsi szakigazgatási szervtől egy évén belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Szomszédok vitája Az ügyészségek Pest megyében az év első felében azt vizsgálták, hogy a szakigazgatási szervek a birtokvédelemre vonatkozó feladataikat hogyan oldják meg, segítik-e az állampolgárok vitás ügyeinek megnyugtató intézését. A vizsgálatokra 7 városban és 12 nagyközségben kerül sor, az 1982. év folyamán indult ügyekkel kapcsolatosan. Az ügyészségek megállapításai szerint az esetek több mint 5ft százalékában a szomszédjog sérelmével kapcsolatos birtoksértés miatt indult az eljárás. Jelentős számban fordultak elő a lakásbérlet körébe tartozó birtoksértések is. E két kategóriából került ki az ügyek 71 százaléka. Ennek az a magyarázata, hogy sajnos elég gyakoriak a lakáshasználattal kapcsolatos, továbbá a mezsgye- és szomszédjogi viták- Az említett két ügykategóriában fordul elő egyébként a leggyakrabban az, hogy a vita a bíróság előtt folytatódik... Az ügyészségek megállapítása szerint a szakigazgatási szervek a birtokháborítás fogalmát helyesen és a jogszabály előírásainak megfelelően értelmezték. Birtokháborítást akkor állapítottak meg, ha a birtokosnak a birtok feletti jogát megszüntették. A szakigazgatási szervek birtokvédelemmel kapcsolatos gyakorlata általában megfelelő. Nem fordult elő szándékos mulasztás, az esetleges gondok oka a létszámhiány, a fluktuáció, továbbá a gyakorlat hiánya. Ez magyarázza az olykor Késedelmes ügyintézést, valamint a tényállás nem kellő felderítését. A szakigazgatási szervek határozatai is általában megfelelők, ám szövegükben előfordultak formai és tartalmi hibák is. Néhány ellenpélda Más a helyzet a szakigazgatási szervek birtokvédelmi ügyekben tett, intézkedéseiben: nem a hibák és hiányosságok a jellemzők. Erinek ellenére meg kell említeni néhány olyan esetet is, amikor téves volt az állásfoglalás, talán mert a birtoksértés tényét nem lehet mindig könnyén megállapítani. Egy ügyben valaki azt Da- naszolta, hogy a birtoksértő nem tett eleget a bíróság ítéletében foglaltaknak. A bíróság ugyanis a felek közötti adásvételi szerződést érvénytelennek nyilvánította és kötelezte őket a kapott szolgáltatás visszaadására. A kérelmező a vételárat visszaadta, ugyanakkor azonban nem kapta vissza ingatlanát. A szak- igazgatási szert? elrendelte az ingatlan 3 napon belüli visz- szaadását, ez az intézkedése azohban téves, mivel az adott esetben a bíróságnak kelleti voltia a szükséges intézkedést megtennie! Előfordult olyan eset is, amikor a szakigazgatási szerv nem intézkedett, annak ellenére, hogy ez a hatáskörébe tartozott. Az ominózus ügyben a kérelmező azért tett bejelentést, mert a szomszédja különböző szennyező anyagokát dobált át ingatlanára. A tanács helytelenül azzal utasította el a kérelmét, hogy a KÖJÁL-nak kell a szükséges intézkedéseket megtennie! Ez azért volt helytelen döntés, mivel a kérdéses esetben birtoksértés történt, és ezért a szakigazgatási szervnek kellett volna szabálysértési határozatot hoznia. Csak megígérte Vifcsgálátáik során - az ügyészségek azt is megállapították, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai az ügyek egyharmadában egyezséget hagytak jóvá. Az ilyen egyezségek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és ném sértik a felek jogos érdekeit. Előfordult ázonban, amikor a szakigazgatási szerv tötvény- sértöen járt el, a jóváhagyott egyezséggel kapcsolatban. Egy ízben ugyanis az történt, hogy a felek egyezséget kötöttek és ebben a birtoksértő vállalta, hogy megszünteti a birtokháborítást. Mivel ennek az ígéretének nem tett eleget, az érdekelt fél újabb kérelmet nyújtott be. Az eljárás azutárt azzal fejeződött be: miután a szakigazgatási szerv meggyőződött arról, hogy a birtokháborítás megszűnt, az eljárást is megszüntették. Az említett ügyben azonban figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a jóváhagyott egyezségnek ugyanolyan a hatálya, mint a határozatnak. Ezért az újabb kérelmet végrehajtási kérelemnek kellett volna tékinteni. A tapasztalatok szerint a birtökháborítási ügyekben hozott határozatok megálapozot- tak, a bizonyítási eljárás lefolytatása megfelel az előírásoknak. Az ügyek jellegéből következően gyákori bizonyítási eljárás a. helyszíni szemle és a tanúmeghallgatás. Leszűrt tapasztalatok Az esetek égy része egyébként olyan, hogy helyszíni szemle nélkül nem is lehetne határozatot hozni. Ezt a megállapítást alátámasztja az az ügy, amelyben a bejelentés tartalmazta, hogy a szomszédos telek feltöltése miatt áthullik a törmelék. A helyszíni szemle során azonban kiderült, hogy birtokháborítás nem történt, ezért az eljárást megszüntették. A vizsgálat befejezése után megtették a szükséges ügyészi intézkedésekét, s tapasztalataikat az ügyészségek megbeszélték a vb-titkárokkal, az igazgatási osztályvezetőkkel és a birtökháborítási ügyekkel foglalkozó előadókkal. Dí. Varga Emil Üzemi lapokban olvaslak A fizetési boriiéit vastagsága senki számára sem közömbös. Mostanában különösen az érdeklődés középpontjába került ez a kérdés, hiszen köztudott, hogy a vállalatoknak szerényebb lehetősége van bérfejlesztésre. S éppen ezért sokkal jobban megnézik azt is: kínok adnak több bért. A béremelések elbírálásánál az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a tényleges teljesítményre, s ennek megfelelően igyekeznek differenciálni. Mert nem arról van szó, hogy aki becsülettel, jól dolgozik, az nem kereshet többet. A cél az, hogy a kifizetett munkabérek mögött valóságos teljesítmény álljon. Ezt viszont mind a vállalatok, mind az egész népgazdaság érdeke megköveteli. , S erre ösztönöz az idén januártól életbe lépett uj bérszabályozás Is. A korábbi hat, egymástól lényegesen eltérő szabályozási módszert gyakorlatilag két új forma váltotta föl. Az egyik esetben a vállalati bérszínvonal a jövedelmezőségtől — és nem az előző évihez viszonyított eredménytől — függ. A másik esetben központilag szabályozzák a vállalat bérszínvonalát. Az üzemek dolgozóit érthetően különösen érdekli, hogy az ú| szabályozási fortnák hülyén lehetőségeket adnak bérfejlesztésre munkahelyükön. A Pest megyei üzemi lapolf többsége foglalkozik is az aktuális, közérdeklődésre számot tartó témával. DOLGOZOK LAPJA A Dunai Kőolajipari Vállalatot a központi bérszabályozási formához sorolták. A vállalat szervezeti .egységei januárban ösztönzés céljából létszámtervet, átlagbért és mozgóbérkeretet kaptak. Ezekhez a keretekhez bizonyos feladatok teljesítését írták elő. Ha az egységek nem érik el a várt eredményeket. akkáf pénz elvonására is sor kerül. Az új ösztönzési rendszertől a tavalyinál jobb eredményeket remélnék a DKV vezetői. Az új bérszabályozástól azt várják a szakemberek, hogy miközben változatlan szigorú Sággal ellenőrizhető a bérkiáramlás, a .bérgazdálkodás sokkal inkább alkalmazkodik a mindenkori ‘ munkateljesítményekhez, s ily módon az ed' diginél differenciáltabb bérezés valósítható meg. . A mai, nehéz gazdasági feltételek között az a vezető jár el helyesen, aki belátja, hogy a fogyasztói áremelések hatását, vállalati, sőt egyéni szinten .is csak a ieljesítrrié- nyek növelésével lehet ellen súlyozni, s ennek megfelelően a bérezési gyakorlatban következetesen érvényt szerez a mindenkit teljesítménye szerint elvnek. A Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat az új bérszabályozás szerint a központi stabályozá' si formához tartozik. Annyit jelent ez, hogy adómentes bér- fejlesztésre csak akkor van lehetőségük a központilag engedélyezett 3 és fél százalékon felül, ha tőkés exportjuk olyan mértékben növekszik, ami alapján többlet bértömeg elszámolását kérhetik. A korábbi gyakorlattól eltérően az idén csak a 3 és fél százalékós bérfejlesztés áll a vállalat rendelkezésére. A vezetése úgy döntött, hogy ezt a bérfejlesztést érvényesíti úgy a fizikai.! mint a nem fizikai állománycsoportban. ezt követően nem differenciál az egyes gazdálkodó egységek között. Tehát minden egység saját bérszínvonalára kap 3 és fél százalékos fejlesztést. Ezzel a vállalat vezetése egyrészt ét üzemigazgatóságok önállóságát kívánja növelni, másrészt ott akarja biztosítani a gazdálkodási lehetőségeket, ahol ezzel a leghatékonyabban lehet élni. VlUa PRQl-EtAiWAl, BaYfSÖWÚrTWC!. “FÉNYSZOW A vállalati szákszervezeti bizottság megvitatta az idei béremelések végrehajtásának tapasztalatait, érről számol be a Csepel Autógyár lapja. Az idei bérfeji'sztés végrehajtása során érvényesítették azt a gyakorlatot, mélyét rriár korábban meghonosítottak: a felsőfokú végzettségű közgazdászok, műszakiak tevékenységük színvonalával arányos bérfejlesztésben részesüljenek. A cél elérése érdekében áz alapbérfejlesztésen túl átlagosan további 200 forint fejenkénti bérfejlesztést biztosítottak az érintett dolgozóknak. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek adott kiemelt bért a központi igazgatáshoz tartózó egységek _ — az alapbér-fejleáztésből rájuk eső résszel együtt — az érintettek között felosztották. A közvetlen termelő területeken dolgozó műszakiak , viszont a tervezettnél alacsonyabb mértékű béremelésben részesültek. A termelőegységek vezetői nem tartották indokoltnak a kiemelt bérek szétosztását. Érthetően élénk vitát váltott ki, hogy mi legyen a sofsa a szét nem osztott pénznek.. Felmerült a gondolat. hogy képezzenek egy külön alapot a. majd később felveendő diplomás dolgozok bérfejlesztéséhez, vagy esetleg maradion ez az összeg az egységeknél, hogy később kioszthassák? A vitában felszólalók egyértelműén foglalták állást.' hogy a jogtalanul visszatartott pénzt haladéktalanul szét kell osztani. . A vállalat idei tervcélkitűzései meghatározó szempontként veszik figyelembe — a jövedelmezőségi és hatékonysági elvárások mellett — az új bér- és keresetszabályozást rendszer követelményeit. Erre az esztendőire a korábbinál szerényebb mértékű, mintegy négyszázalékos alapbéremelést terveznek. A Telefongyárnak bérfejlesztésre két Tehetősége van: adómentes és adóköteles. Mivel a technológiai rekonstrukcióra korábban felvett kölcsönt még nem fizették visz- sza, nincs mód árrá. hogy az adókötelezett bérfejlesztést is igénybe vegyék. Így az adómentes fejlesztés alapját a jelenlégi szabályozók szerint a jövedelmezőség és a tökéi export növelésével kell megteremteni. Az új rendszernél elmarad a bázisszemlélet, A fejlesztés alapja a jövedelmezőségi mutató lett. mely ném más. mint a nyeréség osztva a nettó eszközökkel és a bérköltséggel. Ez lényeges minőségi pál- tozást jelent, jobban ösztönzi a vállalatot az eredményes gazdálkodásra. S ez különösen lényeges, mivel a megszigorított feltételek mellett a nyereségképzés is sokkal nehezebb. Az idei bérfejlesztés az évi tervezett vállalati jövedelmezőségre és a tőkés export árbevételére épül. így az április elsején végrehajtott bérfejlesztés fedezete még nincsen meg, ehhez a tervek minőségi és mennyiségi végrehajtása szükséges. A vállalat vezetésének változatlanul az a törekvése, hogy megőrizze a dolgozok életszínvonalát. Ennék érdekében azonban a teljes kollektíva együttműködése szükséges éppen az említett feltételek miatt. M. N. P. Ügyészségek vizsgálták A birtokvédelmi eljárásokról
