Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

1983. JÜNIUS 2., CSÜTÖRTÖK 5nxrt *» x/unap A TOT elnöksége az életkörülményekről A tsz segíti a falut A mezőgazdasági termelő- szövetkezesek, a tagság etet­és munkakörülményednek ja­vítására — a szövetkezeteken belül és a lakóterületen egyaránt — növekvő erőfeszí­téseket tesznek- Ez nemcsak kötelességük, hanem alapvető érdekük is — ezt hangsú­lyozták a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa elnök­ségének szerdai ülésén, ame­lyen a falu és a tsz-ek köl­csönhatásának kérdéseit vi­tatták meg. A szövetkezetek azzal, hogy javítják tagjaik helyzetét, köz­vetve segítik a falut is, ugyanakkor a falusi környe­zet fejlesztéséből közvetlenül is kiveszik részüket. Erőfeszí­téseket tesznek a foglalkozta­tás bővítésére; a tsz-ek közel félmillió tagnak és mintegy 120 ezer alkalmazottnak nyúj­tanak munkaalkalmat és meg­felelő személyes jövedelmet. A nagyüzemek erőforrásai lehe- . tőséget nyújtanak a jóléti és szociális gondoskodás bővíté­sére; egyebek között arra, hogy szervezettebbé tegyék az üzemi étkeztetést, javítsák a kulturális munkát és nagyobb támogatást adjanak a dolgo­zók lakásépítéséhez. A tsz-ek lakásalapjaiból a VI. ötéves terv időszakában az előirány­zat szerint egymilliárd forin­tot fordítanak egyebek között a fiatalok letelepedésének tá­mogatására. Valamennyi tsz segíti a községi óvoda, böl­csőde építését, részt vállalnak az üzlethálózat fejlesztéséből is. Mind több helyen áruszál­lítással és igen gyakran áru- beszerzéssel is felkarolják az alapellátást. Az ülésen szóltak arról is, hogy miután a falvak jelentős részében lassúbb lett a tele­pülés fejlesztése, helyenként romlott a népességmegtartó képesség. Az országos telepü­lésfejlesztési koncepció meg­valósításának gyakorlati ta­pasztalatai arra utalnak — erről tanúskodnak a termelő­szövetkezeti megfigyelések —, hogy az alsófokú települési ka­tegóriákba sorolt települések már rövid távon nagy hát­rányba kerültek. A korábban kedvezőtlen infrastrukturális, kommunális, áru- és szolgál­tatási ellátás nem javult, ese­tenként még romlott is. Szovjet elismerés Nemes Dezső akadémikust, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját a Szov­jet Tudományos Akadémia ta­valy ősszel tartott ülésén a testület külföldi tagjai sorába választotta. Az erről szóló ok­levelet szerdán a Szovjetunió budapesti nagykövetségén Vía- gyimir Bazovszkij nagykövet adta át. IPU-konferencia Szerdán Budapesten három bizottságban folytatta munká­ját az Interparlamentáris Unió V. európai biztonsági és együtt­működési konferenciája. A bi­zottságok négy benyújtott ha­tározattervezetet vitatnak meg, amelyek javaslatokat tartal­maznak a záródokumentum va­lamennyi részletére. Határo­zattervezetet készítettek a madridi találkozón részt vevő semleges és el nem kötelezett országok, a NATO-tagorszá- gok, valamint a román és a magyar IPU-csoport. A vita után — a határozat- tervezet gazdasági részének végső formába öntéséig — a bizottság elnapolta ülését, leg­közelebb pénteken reggel ta­lálkoznak a képviselők. Egyre kevésbé éti meg Eperország most kissé csendesebb Dráguló termelés Megkezdődött az eperszttret, adtuk hírül lapunk ked­di számában. Akkor a felvásárlási és fogyasztói árakról is beszámoltunk. Lázár Antal, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet főmezőgazdásza arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a termelők az idén is becsapottnak érzik magukat, hiszen portékájuk majd kétszeres áron került a fővárosi üzletekbe. Ezért indultunk másnap útnak, hogy a helyszínen, a Szentendrei-szigeten győződjünk meg a valós helyzetről. I most, két hétig kapáltuk egy- ' huzamban. Szerencsére a má­sik, az egyéves ültetvény kár­pótol bennünket. — És a kötelező, leszerző­dött mennyiséggel hogy áll-, nak? — Hát, a telepre is vi­szünk ... — mondja bi­zonytalanul Szalai Eerencné, amit úgy is érthetünk, ha nem vagyunk teljesen tájékozatla­nok a kérdésben, hogy a ter­més javát szabadpiacon ad­ják el, gyengébb hányadát viszik a Budapesti Zöldért he­lyi felvásárlóközpontjába. Czi- gányi György azonban készen áll a felelettel: — A szerződésben vállal­taknak a tagok többsége igyekszik eleget tenni, ellen­kező esetben ugyanis bírságot fizet, és ez az összeg nem jelentéktelen. Az átvevőtelepen csendes, majdnem kihalt az élet. Ifjú Skripecz Zoltán előbb sza­badkozik, apja lenne úgy­mond hivatott nyilatkozni, ő és a csalódja csak segítenek a munkában. A vállalkozásnak ők ugyanis azt a familiáris formáját választották. A Bu­dapesti Zöldért Vállalat al­kalmazásában idős Skripecz Zoltán áll, fia az egyik Vo­lán-vállalatnál dolgozik, s most szabadságát tölti. A fa­lon még a Pest megyei Zöl­dért Vállalatot fémjelzi tábla, és a nem túl nagy lelkesedés is a régi, ami az információ- adást illeti. — Árak? — íme a táblán! Az első osztályú 24 plusz 2, a másod- osztályú 15 plusz 2, a har­madosztályú 12. A két forint a délelőtti felárat jelenti. — És a budapesti limit? — A mai és a tegnapi is 40 forint volt — válaszol ifjú Skripecz Zoltán. Közben ér­kezik egy-két termelő, s a szebb árura mindjárt akad is vevő. A Zöldért 51. számú boltjának vezetője rakatja be a portékát furgonjába, hogy a szamóca még a délelőtt a Vá­rosház utcai boltba kerüljön. Idős Skripecz Zoltánról, aki­vel nem sikerült találkoz­nunk, még annyit, hogy nagy tapasztalatokkal bír a gyü­mölcskereskedelemben: tíz éven át vásárolta fel a tahi­tótfalui epret. Igaz, akkor a Pest megyei Zöldért szakembe­reként, újabban pedig a bu­dapesti cég alkalmazottja­ként. Sessler Györgyhöz, a buda­Aki e napokban eperország­ba látogat, már az első pilla­natban érzi — feltéve persze, ha évente vendégeskedik er­refelé — csendesebb egy ki­csit Tahitótfalu határa. A szakszövetkezet tagjainak ki­. osztott szamócaparcellák kö­zé a szokottnál több kukori- caföld-darabok ékelődnek. Kísérőnk, Czigányi György kertészeti ágazatvezető így indokolja a kialakult helyze­tet. — A felvásárlási árak húsz éve nem emelkedtek, sőt csökkentek, ugyanakkor a ráfordítás költségei tetemesen megnőttek. Jóval drágább a műtrágya, a gépi munka, az öntözővíz és a betaKarítás is. Mivel a Kék Duna Szakszö­vetkezetben az egyéni érde­keltség elve mindig !s erőtel­jesebben érvényre jutott, ezért a kertészet is tovább tudta tartani magát. Az egy­re romló közgazdasági körül­mények közepette is. Az ag­rárolló szélesebbre nyílását a tagok nagyobb szorgalommal igyekeztek ellensúlyozni. Így volt ez egészen a múlt eszten­deig. Akkor határoztuk el, hogy az eperterületünket 50 hektárról 40-re csökkentjük. De akad egyéb gondunk is. — Mire gondol? — A második éves állomá­nyunk igen gyengén termett, elgazosodott, ezért sokan ki­szántották az ültetvényt. A rövid disputa végére megérkezünk utunk első állo­mására, Szalai Ferencné és fia eprészetéhez. Bár az idő eléggé előrehaladott, feltűnően kevés megrakott rekeszt ta­lálunk földjük szélén. Csak a tábla régi? — Ezt a kicsit sem hagy­juk rajta; amilyen, olyan — mondja, magyarázatképpen Szalai Ferencné, aki két fel­nőtt gyermekével 600 négy­szögöl epret művel, amiből 400 négyszögöl a termő.- — Elégedettek-e a felvásár­lással, az árakkal? — Valamivel talán kedve­zőbb a helyzet mint tavaly, délelőtt kétforintos felárat fi­zetnek az átvevőtelepen, de egyre kevésbé éri meg eDer- rel foglalkozni. Mi legalábbis jövőre kisebb területet válla­lunk. Kifizetődőbb fóliázni, mint ezt a nagy kertészetet megmunkálni. Ahol itt állunk pesti Zöldért főosztályvezető­jéhez első kérdésünk termé­szetesen az árakkai kapcso­latos. Egyéb furcsaságok — Véleményünk szerint az átvételi és a fogyasztói ár kö­zötti különbség nem túl ma­gas. (?!) Gyorsan romló áru­ról van szó, s az átvétel után minden rizikó a miénk. — Akkor milyen motívu­mai lehetnek a magánkeres­kedőknek, akik évről évre csölcöni&sfr^'faaa.stkodnak ah­hoz, hogy a szigeten vásárol­janak? — Nézze, én még nem vol­tam maszek. Ök egyébként sem vállalnak kötelezettséget semmire, szerződéseket nem kötnek, így a termelés bizton­ságát sem garantálhatják. — Tehát minden rendben van, ami a Budapesti Zöldért felvásárlását illeti? — Ezt nem állítottam, az egész forgalmazás magában hordoz egy sereg problémát, de ezekkel a szövetkezet ve­zetősége eleve számol. Hosz- szú tárgyalások után — több partnert is felkerestek — vé­gül is velünk egyeztek meg. — Jobb híján? — Így is lehetne mondani. ★ Kedden délután találomra felhívtunk egy piaci Zöldért- boltot, nevezetesen a 219-est, ahol a vezetőtől megtudjuk az árat; limit ide, limit oda, 43 forint. Arról is felvilágosít, hogy a limit csak egy javasolt ár, nem kötelesek betartani az üzletek. Vagyis; olcsó is, drága is az eper. Kinek, ki­nek. Valkó Béla Javuló építési fegyelem Jól fejlődó SzigetszentüiIkSés A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága illése Minden tekintetben a gyor­san változó munkástelepülések közé tartozik Szigetszentmik- lós, ezt állapíthatta meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága szerdai ülésén, ami­kor megtárgyalta a település tanácsa végrehajtó bizottságá­nak jelentését. A testület a továbbiakban megvitatta azt a beszámolót, amely az engedély nélkül építkezésekről és a to­vábbi teendőkről adott képet, majd egyéb ügyekkel foglal­kozott. Az alábbiakban a na­pirend két fő pontjáról köz­lünk összefoglalást. A népesség folyamatos növekedése fokozódó beruházási kiadásokkal jár Hosszabb ideje esztendőn­ként négy-öt százalékkal nö­vekszik a több, mint hétszáz éves település, Szigetszentmik- lós lakossága, s az ott élők száma ma már 21 ezer felett van. Az aktív keresők hatvan százaléka az iparban dolgozik, azaz tipikus munkástelepülés a ráckevei járás e nagyközsé­ge. A népesség gyarapodása, a városiasodással szemben tá­masztott követelmények gyors fokozódása nehéz feladatok elé állítja mind a tanácsi tes­tületet, mind a szakigazgatást. A tapasztalatok azt mutatják — állapította meg a végrehaj­tó bizottság —, hogy a község tanácsi tevékenysége jól tük­rözi a szükségletek és a lehe­tőségek ésszerű arányait. Nincs könnyű dolga a te­lepülés gazdájának. Az egyes községrészek ugyanis — így például az ófalu, a József At­tila lakótelep, az épülőben le­vő új lakótelep, az üdülőterü­leti szakasz stb. — egyezése­ket és eltéréseket egyaránt fölmutatnak, az ott élők még nem mindenkor értik azokat a koncepciókat, amelyek Sziget- szentmiklós egységes fejlesz­tését szolgálják. Nagy szerepe van éppen ezért a tanácsta­gok, a tanácsi bizottságok te­vékenységének, s gond — hangzott el a vitában —, hogy ennek-a szerepnek a betöltése egyenetlen színvonalú, akad­nak gyengén dolgozó tanácsta­gok, bizottságok. Tekintélyes beruházási ki­adások táplálták az ötödik ötéves tervben és táplálják most, a hatodik ötéves terv­ben a település korszerűsíté­sét. Tavaly például a fejlesz­tési alapból kifizetett pénz meghaladta a 81 millió forin­tot, aminek döntő része az ún. célcsoportos feladatokhoz — így lakásépítés, közművek stb. — kapcsolódott. Nem hiányzik a társadalmi összefogás sem, amire szén példa a száz gyer­mek befogadására alkalmas óvoda, ám több tekintetben az igények és tényleges kielégít­hetőségük között a feszültsé­gek lassan csökkennek mind­ezek ellenére is. Igazolja ezt, hogy tavaly 850 felett volt a lakásra várók száma, az álta­lános iskolások ötvenhét szá­zaléka váltott rendben tanul, a kereskedelem és a vendég- ’átás hálózata egvre nehezeb­ben tudja követni a növekvő néoesség támasztotta forgal­mazási igényeket. Gazdag azoknak a résztere­peknek a száma, amelyeken erőteljes, a lakosság által is jól érzékelhető a fejlődés. Ide tartozik a többi között az egészségügyi ellátás, a költség- vetési üzem tevékenysége — például a lakásfelújításoknál —, a családi házak építésére alkalmas lakótelkek kialakí­tása. A kettő, a gondok és a haladás együttes érzékelésére, értékelésére van szükség — mondották többen a testületi ülésen —, azaz nem szabad csupán azt számontartani, miben nem lehetséges a gyors haladás. Vannak ugyanis a te­lepülésen olyan jogos igények — művelődési ház építése, a csapadékvíz elvezetés, a víz-, a gáz-, a telefonhálózat bőví­tése —, amelyek kielégítésére netn teremthetők meg a fede­zeti források egyhamar. A la­kosság bizonyos csoportjai azonban — ez persze nemcsak szigetszentmiklósi jellemző — nem számolnak a realitások­kal, a fővárosban dolgozván, fővárosi igényekkel lépnek fel lakóhelyükön az ellátottságot illetően, anélkül, hogy mérle­gelnék, ott és itt mennyire el­térőek a pénzügyi lehetőségek. Részletekbe menően elemez­te a megyei tanács végrehajtó bizottsága a hatósági munka, az igazgatási tevékenység ta­pasztalatait, mivel ennek lé­nyeges hatása van a lakosság közérzetére, gondolkodásmód­jára. A nagyközségi tanácsnál tavaly 12 ezer ügyirattal fog­lalkoztak, csupán az építés- hatósági területen évente nyolc-kilencszáz első fokú ha­tározatot adnak ki, azaz — mondták el többen — fontos eredmény, hogy a legutóbbi években folyamatosan csök­kent a nagyközségi tanácsnál mind a harminc napon túl in­tézett, mind a fellebbezett ügyek száma. Ehhez hozzájá­rult a megfelelő kádermunka, az ügyintézők szakmai tudásá­nak gyarapítása és az js, hogy a nagyközségi végrehajtó , bi­zottság minden tekintetben igényesebben számoltatta el a szakapparátust munkájáról.^ A megyei testület elismerés­sel vette tudomásul a Sziget- szentmiklóson folytatott taná­csi tevékenységet, a tervszerű, átgondolt , fejlesztés alapján létrejött városiasedó jelleg ich' alakulását. A határozati rész­ben egyebek között kívánatos­nak látja a tanácstagok akti­vitása növelését, a lakosság kereskedelmi és szolgáltatási ellátásában mutatkozó fe­szültségek enyhítésére a kü­lönböző szektorok együttmű­ködésének javítását, az igaz­gatási munkában, az építésha­tósági terület fokozott segíté­sét és ellenőrzését. Szükség van arra is, hogy jó szerve­zéssel emelkedjék a társadal­mi munka szerepe a fejlesztési célok elérésében. Közös érdek a települések arculatának célszerűt és ésszerűt ötvöző formálása tekben történő engedély nél­küli építkezések esetében, ami elsősorban a főváros környé­kén, Vác külterületein „diva­tos”. A megelőző intézkedése­ket szinte lehetetlenné teszi ilyen helyeken az a tény, hogy a két-három nap alatt felállít­ható faházakhoz nem kell kü­lönösebb előkészület, ráadásul a tulajdonosok döntő része nem -helyi -lakos, azaz fellelé­sük is időbe telik. A belterü­leteken a legtöbb bajt. az en­gedély nélküli garázsépítkezé­sek, valamint az ún. toldalé­kok okozzák. Sokat mond a korábbi hely­zethez mért változásokról, hogy a felmérések szerint aZ engedély nélküli építkezések — kevés kivételtől eltekintve — nem vezethetők vissza az engedélyezési eljárások elhú­zódására, azaz a szabálysze­gést egyre kevésbé lehet men­teni azzal, az állampolgár el­unta a várakozást. Elősegítette a tisztább kép kialakítását az is, hogy a fo­kozott építésrendészeti ellen­őrzések eredményeként az 1981. július elseje előtt épült, de eddig fel nem derített épít­mények is a hatóság tudomá­sára jutottak, s velük kapcso­latban megtehették a szükséges intézkedéseket. A nagyobb fe­gyelmet szolgálja az is, hogy az új rendelkezéseknek meg­felelően a tanácsok most már nemcsak a tulajdonosokkal szemben lépnek fel, hanem a tervezőkkel, a kivitelezőkkel szemben is, amire tavaly már több példa volt. A végrehajtó bizottság, a je­lentést elfogadva, 1981-ben hozott határozatát kiegészítve, több feladatot jelölt meg. Kö­zöttük van a zártkerti terüle­tek fokozott ellenőrzése, a la­kosság eddiginél is jobb tá­jékoztatása, az ellenőrzésekbe a társadalmi erők bekapcsolá­sa, az építéshatóságok techni­kai felszerelésének tökéletesí­tése, a területrendezési tervek alaposságának növelése. M. O. Kckkenö hőség, nyilalló derék. Az cperszüret — legyen szó a Szalai családról vagy a Kék Duna Szakszövetkezet más tagjairól — aligha irigylésre méltó munka. Trencsényl Zoltán felvétele Több mint két éve, 1981 februárjában elemezte a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága a szabálytalan építkezé­sekkel összefüggő tapasztala­tokat, s a téma fontosságát igazolja, hogy most ismét na­pirendre került. A rendszere­sen ismétlődő áttekintésnek az a magyarázata, hogy a megye több körzete — így az üdülő- területek — ilyen értelemben érzékeny terepnek számít, mi­vel ott hagyományai alakul­tak ki a szabályok mellőzésé­nek, például a faházak felál­lításánál. A végrehajtó bizottság 1981- es határozata óta — s ezt a szót kérők örömmel állapítot­ták meg — javult az építési fegyelem. Hozzájárult ehhez a lakóházak építésére alkalmas telkek kialakítását szorgalma­zó megyei program kidolgozá­sa, az építési tilalmak felül­vizsgálata és indokolt esetek­ben a megszüntetése. Része van a javulásban annak is, hogy a helyi tanácsi testüle­tek a korábbiaknál jóval na­gyobb figyelmet szenteltek a szabálytalan építkezések kér­déskörének, sok helyen — így például a budai, a gödöllői, a szentendrei, a váci járás na­gyobb üdülő, illetve zártkerti területekkel rendelkező tele­pülésein — összevont építés- rendészeti ellenőrzéseket tar­tottak. Általában is megnőtt az ellenőrzések gyakorisága, főként a munkaszüneti napo­kon, s ez, valamint a bírsá­gok összegének emelkedése együttesen hatott arra, hogy 1981-hez mérten tavaly az en­gedély nélkül épített lakóépü­letek száma 21, az üdülőépü­leteké 75 százalékkal csökkent, s ugyancsak mérséklődött az engedélytől eltérően felhúzott építmények aránya is az ösz- szes új lakó- vagy üdülőépü­leten belül Változatlannak látszik azon­ban a gond — és erre a fel­szólalások is nyomatékosan figyelmeztettek — a zártker-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents