Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

yy*o>.. /;$*><'••••ív.-..: xfßXao 1983. JÜNirS 11., SZOMBAT BEKE ÉS SZOCIALISTA KULTÚRA Beszélgetés Ceorgi Jordanovval, a bolgár minisiterUmúcs elnökhelyettesével A hazánk és Bulgária között hosszú Ideje eredményesen fej­lődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kul- g turális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különö­sen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélésében. E témáról nyilatkozott Szófiában Georgi Jordanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lőkös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének. A beszélgetésnek időszerűséget adott az is, hogy május 25. és 27. között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből választott küldöttek vettek részt. Az első kérdés arra vonatkozott: miben látja e kongresz- szus jelentőségét? — Igen fontos eseményt je­lentett ez a tanácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kul­túrának a növekvő szerepe, a mai emberekre gyakorolt sok­oldalú hatása indokolja. Az előző kongresszus óta eltelt évek a leggyümölcsözőbbek­nek bizonyultak. A szocialista irodalom és művészet magas színvonalú műalkotásokkal gazdagodott, eredményes volt az esztétikai nevelés, s ennek hatása a szocialista életmód kialakításában. Kultúránk népszerűséget és megbecsülést szerzett a világban is. A mos­tani kongresszuson a mai szel­lemi fejlődésnek egy sor ak­tuális kérdését vitatták meg. Hangsúlyozták a művészek felelősségét a szocialista tár­sadalmi jelenségek feltárásá­ban, s elítélték mindazt, ami a társadalmi-gazdasági hala­dást gátolja. A művészeti fo­lyamatok szerepe nagy a tár­sadalom fejlődésében, a nép életében. Ezért ma a szocia­lista-realista művészetre, a mai hős arculatának megfor­málására fordítjuk a figyel­met. • Mivel segíti ezt elő a bol­gár kulturális élet irányítása? — A hazai szellemi élet for­málásában sajátos modellt al­kalmazunk. A legfőbb elv a népi hagyományok élő tükrö­ződése, amelyek a szocializ­musban a fejlődés legkedve­zőbb feltételeit találták meg. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles körű hálózata. A kultúra minden szférájá­ban decentralizáció valósul meg, ami a kultúra demokra­tizálásának eredménye. A kongresszus pozitiven érté­kelte az eddigi eredményeket és a figyelmet az alkotó em­ber felelősségének fokozására Irányította. Előtérbe került a művelődés irányításának tár­sadalmi jellege, ami azt je­lenti, hogy mind több funk­ciót vesznek át a megyei és községi kulturális tanácsok. Mind aktívabban kapcsolód­nak be a szellemi folyamatok irányításába az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, a tudo­mány és a közoktatás közötti integráció. Következetesen és a kultúra sajátosságait figye­lembe véve alkalmazzák a gazdasági megközelítést a szellemi életben. ® Mit jelent mindez a nem­zetközi kulturális kapcsolatok­ban? — A nemzetközi kultúrpoli­tika a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kom­munista Párt békeszerető kül­politikájának elválaszthatatlan része. Kulturális kapcsolato­kat 132 országgal tartunk fenn, a legnagyobb arányban a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal. A kommu­nista célok és eszmék lelkesí­tő azonossága, politikai egy­sége, a nemzeti értékek és a népi hagyományok kölcsönös tiszteletben tartása, a testvéri kultúrák között mélyülő kap­csolatokat formál. A jövőben ts tovább bővítjük a testvéri országokkal folytatott ilyen­irányú együttműködést, amely a világbéke és a haladás tá­masza is. A kongresszuson nagyra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal kialakult kulturális kapcsolatainkat. A jelenlegi feszült és kiélező­dött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus, de mindenekelőtt az USA ad­minisztrációjának legreakció- sabb körei agresszív tevékeny­ségének a következménye — tovább folytatjuk más népek­kel a kölcsönös megértés po­litikáját és a párbeszédet. Á bolgár művészek és az alkotó értelmiség mély meggyőződés­sel és határozottsággal támo­gatja a Szovjetunió békés kez­deményezéseit a fegyverkezé­si verseny fékezésére, a le­fegyverzésre. A mi határozott álláspontunk kifejezésre jutott a kongresszus nyilatkozatá­ban is, amely kategorikusan kifejezi kívánságunkat — a bolgár nép akaratával teljes összhangban —, hogy a fegy­verkezési verseny megszünte­téséért, a nukleáris veszély el­hárításáért, a világ békéiéért és biztonságáért harcolunk. A bolgár szocialista kultúra al­kotói és vezetői szíwel-lélek- kel támogatják Jurij Andro­pov elvtársinak azt a felhívá­sát, hogy gátoljuk meg a nuk­leáris katasztrófát. A kultúra nem háborút és nem agresz- sziót, hanem szépséget és ha­ladást szolgál. Az élet bebizo­nyította: a szocialista kultúra és a ibéke elválaszthatatlanok. O Néhány éve jelentős prog­ramot fogadtak el önöknél az e$zté^kal nevelésről. Hol tart ma ennek az országos prog­ramnak a megvalósítása? — A nemrég elhunyt Lud­milla Zsivkova nevéhez fűző­dik az össznépi esztétikai ne­velésre vonatkozó program megalkotása. A fejlett szocia­lista társadalom gyors ütemű felépítését szorgalmazó párt- határozatok egyik célja a nép alkotóerejét segíteni, a szo­cialista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösz­tönözni. Az országos esztéti­kai nevelési program fontos feladata kortársaink alkotó te­vékenységének célirányos vizs­gálata. A tudományos kutatá­sok alapján konkrét intézke­déseket teszünk arra vonatko­zóan, hogy a kultúra mind ak­tívabban hasson. A terme­lésre is, de az élet minden te­rületére. Üj módszereket al­kalmazunk a szocialista szemé­lyiség vizsgálatánál és érté­kelésénél. Az esztétikai neve­léssel kapcsolatosan újabb feladatokat adtunk a tömeg­kommunikációnak. Külön fi­gyelmet fordítunk a művelő­dési és nevelő intézmények aktivizálására, alkotó jelle­gük kialakítására, megszilár­dítására. Tervszerű tevékeny­ségünk az új nemzedék tehet­ségének, adottságainak a ki­bontakoztatására, ösztönzésé­re már a legkisebb gyerekek­nél is. A nevelésben bizonyára fontos szerepe van a helyes történelmi szemléletnek, a ha- zafiságnak. Az 1981-ben a bol­gár államalapítás 1300. évfor­dulójáról megemlékező ünnep­ségek hogyan segítettek ebben? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szelleme hatotta át az ünnepet, s moz­gósította az embereket a XII. pártkongresszus határozatai­nak megvalósítására. A jubi­leum nem egyszeri ünnepi ak­tust jelentett. Mindaz, amit a kultúra, a tudomány és ok­tatás területén elértünk a ju­bileum tiszteletére, az hozzá­járult haladó és demokratikus hagyományaink, eszméink megbecsüléséhez. Ez idő alatt számos magas színvonalú tu­dományos és értékes műalko­tás született. Több új tudomá­nyos munka is megjelent. Kö­zülük különös figyelmet érde­mel a több kötetes Bulgária története című sorozat. Sike­res volt a nemzetközi bulga- risztikai kongresszus. A bolgár filmgyártás jelentős műveket mutatott be. Több száz kiállí­tást rendeztek, külön adások voltak a rádióban és a televí­zióban. Nagyra kell értékel­nünk az építészeti programot is. Az alkotások egész sora, a művészet eszközével forrasztja össze a haladó múltat a szo­cialista mával. Az irodalom, a színművészet, a film-, a zene-, az építő- és plasztikus művé­szet alkotásainak egész sora jutott el a nép széles rétegei­hez. Most nálunk hangsúlyos szocialista jelenünk, a ma hő­seinek célirányos ábrázolása. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a történelmi témát lebe­csüljük, hogy nem értékeljük kellőképpen a múlt esemé­nyeinek és személyiségeinek szentelt tudományos és művé­szeti kutatások jelentőségét. Számunkra idegen mind az örökségünk iránti kritika nél­küli közeledés, mind pedig a nihilizmus, az internaciona­lizmus lebecsülése, a fölényes kozmopolita és osztályfeletti szemlélete a történelemnek. A Bennünket különösen ér­dekel, hogyan értékeli a ma­gyar-bolgár kapcsolatok fej­lődését a kultúra területén? — Messze a múlt századai­ba nyúlnak vissza e barátság gyökerei. Különös virágzást ért el a szocialista építés leg­utóbbi évtizedeiben, főként az 1979-ben aláírt újabb kultu­rális egyezmény járult hozzá jelentősen kulturális kapcso­lataink továbbfejlesztéséhez, elmélyítéséhez, gazdagításá­hoz. A testvéri együttműkö­dés fejlesztésének kiemelkedő állomása Todor Zsivkov elv­társnak, a Bolgár Kommunis­ta Párt főtitkárának, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsa elnökének — párt- és kormányküldöttség élén, a jövő héten sorra kerülő — hivatalos baráti látogatása Magyarországon. A két ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, felsőbb szakaszba lép­nek. A bolgár és a magyar irodalom, valamint a művé­szet legértékesebb darabjai mindinkább kölcsönösen köz­ismertté válnak a két ország­ban. Egy sor bolgár és ma­gyar szakember kapta meg itt és ott a képesítését. Most a tapasztalatcserének és a szel-., lemi értékek megismerésének még hatékonyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk. A bolgár—magyar együttmű­ködésben sokkal aktívabban kell felhasználni a tömegin­formációt is, ez különöskép­pen a rádió és televízió útján lehetséges. Hasznos volna a film- és a színművészet, a képzőművészet és a zene, az építészet és a műkedvelés te­rületén is együtt dolgozni. Még jobban ki lehet szélesíte­ni a két testvéri országban működő alkotó szövetségek kapcsolatait. Az idei budapesti szófiai napok ebben a szel­lemben szolgálták a két nép közötti testvériséget. Jelenleg 11 megye — soraiban Pest és Szófia megye — és 3 város tart fenn sokrétű hasznos és eredményes kapcsolatokat. Üdvözöljük az együttműkö­désnek ezen formáit, mint a szocialista Bulgária és a szo­cialista Magyarország barát­ságának és egységének kifeje­zését. A mi sokoldalú kapcso­lataink a békét és a haladást szolgálják, az igazi testvériség példájaként, s igazolják a szo­cialista internacionalizmus törhetetlen életképességét. Ülést tartott az SZKP Pclitikai Bizottsága Az egyenlő biztonság Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága és megvizsgált több bel- és külpolitikai kérdést. A politikai bizottság tájé­koztatót hallgatott meg Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának és Averell Harri- mannak, az ismert amerikai politikusnak a találkozójáról. Maradéktalanul elfogadta azt az értékelést, amelyet Jurij Andropov a megbeszélésen a szovjet—amerikai kapcsolatok­ról adott. A politikai bizottság megerősítette, hogy a. Szovjet­unió politikájának egyik fő iránya a békés egymás mellett élés, az egyenlő jogokon' ala­puló kölcsönösen előnyös kap­csolatok fejlesztése az Egye­sült Államokkal. Rámutatott arra, hogy e célok elérését akadályozza a jelenlegi ameri­kai kormányzat, amely kato­nai erőfölényt kíván elérni és feltételeket akar diktálni a Szovjetuniónak. A politikai bizottság érté­kelte a Moszkvában, Mauno Koivisto finn államfő hivata­los látogatása idején megtar­tott szovjet—finn tárgyaláso­kat. Megállapította, hogy a lá­togatás elmélyítette a Szovjet­unió és Finnország közötti baráti, jószomszédi kapcsola­tokat. A politikai bizottság a to­vábbiakban megvizsgálta, ho­gyan folyik a dolgozók kollek­tíváiról, a kollektíváknak a munkahelyi irányításban be­töltött szerepe növeléséről szó­ló törvénytervezet országos vi­tája. Megállapította, hogy a törvénytervezet széles körű visszhangot váltott ki. A Politikai Bizottság felhív­ta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet végső formába öntése nagyon gondosan ta­nulmányozni fogja az állam­polgárok javaslatait. Hoilai Imre Athénban Hollai Imre, az ENSZ-köz­gyűlés 37. ülésszakának elnö­ke a görög kormány meghívá­sára június 9—10-én látoga­tást tett Athénban, ahol fo­gadta Andreasz Papandreu miniszterelnök és megbeszé­lést folytatott Karolosz Papu- liasz külügyi államtitkárral az ENSZ-közgyűlés munkáját érintő kérdésekről. A brit konzervatívok választási sikere Nem várható jelentős Nagy-Britannia konzervatív pártja nagyarányú győzelmet aratott a csütörtöki általános választásokon. Az új parlamentben a kon­zervatívoknak sokkalta több mandátumuk lesz, mint az összes többi pártnak együtt­véve — csaknem százzal több képviselőjük került be, mint az 1979—1983-as parlamentbe. A 650 parlamenti mandá­tumból a Thatcher-párt 396- ot, a Munkáspárt 210-et, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség 23-at szerzett meg. A választásra jogosultaknak 72,6 százaléka szavazott. Több mint 43 százalékuk a konzer­vatívokat, 28 százalékuk a munkáspártot és majdnem 26 százalékuk a két középpártot ajándékozta meg bizalmával. Ez a szavazati arány a man­dátummegoszlásban nem tük­röződik vissza. A nem arányos brit rendszerben a szociálde­mokraták és liberálisok a Munkáspárténál csak félmil­lióval kevesebb szavazatukkal a Labour által megszervezett Szovjet-finn megállapodás Koivisto befejezte látogatását Hivatalos látogatását befe­jezve elutazott a Szovjetunió­ból Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök. Koivisto a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására tartóz­kodott a Szovjetunióban. Lá­togatásáról közleményt adtak ki a szovjet fővárosban. Moszkvában a finn köztár­sasági elnök két alkalommal tárgyalt Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. A látogatás ideje alatt aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely­ben újabb húsz évre meghosz- szabbítják a két ország kö­zött 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Aláírtak több más szovjet— finn megállapodást is. A kijevi repülőtéren Mauno Koivisto búcsúztatására a többi között megjelent Vla­gyimir Scserbicki), az Ukrán- Kommunista Párt KB első titkára, Alekszej Vatcsenko, a legfelsőbb tanács elnöksége' elnökének helyettese és Nyi- kolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese. képviselői helyeknek mindösz- sze egykilencedét szerezték meg. Neil Kinnock, a Munkáspárt egyik vezetője — akit máris Michael Foot lehetséges utó­daként emlegetnek — négy okkal magyarázta pártja nagy vereségét. Az első a három évvel ezelőtti pártszakadás, a jobb- és baloldal éles elválá­sa; a második a belső viták­nak az igazi „harci kérdések” propagandájára gyakorolt kedvezőtlen hatása; a harma­dik az a „hódolatteljesség”, amelyet a tömegek válságos időszakokban az erőskezűnek tetsző vezető (Margaret Thatcher) iránt éreznek; a negyedik a Michael Foot, munkáspárti vezér ellen foly­tatott lejárató kampány. A győzelem utáni első nyi­latkozatában Margaret Tha­tcher azt ígérte, hogy „fele­lősségtudattal és alázattal” lát neki a kormányzati munká­nak. Egyebekben nem zárta ki, inkább megerősítette a kor­mány átalakításának lehetősé­gét. Egy tegnapi interjúban utalt rá, hogy „új arcokra” is szükség van. Londoni várako­zások szerint a konzervatív kormánylista vasárnap estig készen lesz. Amerikai kormánykörökben elégedetten fogadták a brit konzervatívok választási győ­zelmének hírét. A nyugatnémet keresztény- libéfalis ‘koalíció pártjaihak állásfoglalása szerint Marga­ret Thatcher győzelme erősíti a NATO és a Közös Piac po­litikáját. Dzsumblatt damaszkuszi nyilatkozata Kadhafi találkozott Fahddal Moamer el Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője, aki csütörtök este váratlanul Dzsiddába érkezet, tegnap hivatalos tárgyalásokat kez­dett Fahd szaúd-arábiai ki­rállyal a kétoldalú kapcsola­tok javításáról, a közel-keleti térség és az arab világ hely­zetéről. Közel-keleti elemzők annak A TASZSZ a genfi tárgyalásokról Merev az amerikai magatartás Nincs változás az amerikai álláspontban a genfi SALART- tárgyalásokon, Washington ja­vaslatai éppúgy elfogadhatat­lanok a Szovjetunió számára, mint korábban — írja a TASZSZ katonai szemleírója tegnapi kommentárjában, ösz- szegezve Reagan nyilatkoza­tának nemzetközi sajtóvissz­hangját. A szovjet hírügynökség is­merteti az amerikai javasla­tok lényegét. Az amerikai ja­vaslatok arra kényszerítenék a Véget ért a párizsi NATQ-tanácskozás Megismételt nyugati álláspont Tegnap délután — a terve- I eredményre. Mivel maguk a zetthez képest kétórás késés- ‘ NATO-kormányok is tudják, Szovjetuniót, hogy alapvetően átépítse hadászati erőit, és fel­számolja a jelenleg védelmi potenciáljának gerincét képe­ző szárazföldi telepítésű in­terkontinentális ballisztikus rakétáinak (IBR) oroszlánré­szét. Az amerikai elnök leg­utóbbi javaslatai szerint Wa­shington viszont jelentősen növelhetné interkontinentális ballisztikus rakétái robbanó­tölteteinek számát, folytathat­ná a hadászati potenciál erő­sítésével kapcsolatos program­jai megvalósítását. Az 1982. május 9-i ameri­kai javaslatokhoz viszonyított módosítások csak azt tanúsít­ják, hogy az amerikai állás­pont megmerevedett a tár­gyalásokon. jelenként értékelik Kadhafi látogatását, hogy sikerrel ke­csegtetnek az arabközi ellen­tétek áthidalását célzó szaúdi erőfeszítések. A líbiai vezető előzőleg Szanaában járt, ahöl nem ta­lálkozott ugyan a szintén ott tartózkodó Jasszer Arafattal, de az észak-jemeni elnök kez­deményezésére megállapodás született a Líbia és a PFSZ közötti propagandaháború be­szüntetéséről. Arafat közben Szanaából Adenba, ^ Jemeni NDK fővá­rosába erkezett. Ugyancsak ott tartózkodik Szalah Halaf (Abu íjad), az El Fatah má­sodik embere. Közben Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke az Asz-Szafir cí­mű bejrúti lapnak adott in­terjújában figyelmeztette a hétfőre összehívott parlament képviselőit, hogy az izraeli— libanoni megállapodás ratifi­kálásával Libanon feldarabo­lására, a libanoni hegységre korlátozódó „Kis-Libanon” el­fogadására szavaznak. A Da- maszkuszban nyilatkozó Dzsumblatt közölte, hogy nem tér vissza az általa börtönnek nevezett Bejrútba mindaddig, amíg a falangista rezsim nem engedélyezi az ellenzék mű­ködését, a politika alakításá­ban való részvételét. sei — véget ért a NATO-ta nács kétnapos párizsi ülés­szaka. A tanácskozáson részt vevő külügyminiszterek, mint várható volt, megismételték a hadügyminiszterek múlt heti brüsszeli ülésén elfogadott ál­láspontot, amely szerint a NATO-országok kormányai ragaszkodnak a rakétatelepí­tés megkezdéséhez, ha a genfi tárgyalások nem vezetnek hogy a rakétatelepítés kilátása milyen aggodalmakat és tilta­kozást vált ki a közvélemény­ben, a záróközleményt egy olyan bevezetéssel egészítették ki, amelyben tárgyalási kész­ségüket hangoztatják, hogy ezzel csökkentsék a kedvezőt­len hatásokat. Az ülésen megvitatták a kelet—nyugati gazdasági kap­csolatok kérdését is. Nagyméretű tömegtüntetések A torinói munkások követelése Az elmúlt húsz esztendő legnagyobb méretű helyi tün­tetése zajlott le tegnap To­rinóban: több mint 200 ezer munkás követelte a másfél évvel ezelőtt lejárt munka­szerződések megkötését. Ez­zel egyidejűleg három mű­szakra kiterjedő sztrájk volt a vasiparban, mintegy két­millió munkás részvételével. A tegnapi tüntetés és a munkabeszüntetés jelentő­ségét kiemeli, hogy Olaszor­szágban már nagy erővel fo­lyik a választási kampány.

Next

/
Thumbnails
Contents