Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1983. MÁJUS T, SZOMBAT Buon giorno, ragazze! , Miről írjunk dolgozatot? Reggel nyolc óra. Bejárók özönlenek. Álmos kollégisták. Csengő ber- reg. Első óránk: nyelvóra. Ideges j | tollpattogtatások, papírzörgés... Kö- II zelharc egy leckéért. Az én Itáliám — Buon qiorno, ragazze! A mai dolgozat címe: Az én Itáliám,. X. ül a padban. Ránéz a padtársára. Izgatott suttogás. — Nem jut eszembe semmi! Talán Velencéről írjak? Éppen esett Kezdő lépések Kedves Olvasó! A mostani ifjúsági oldalunkon megjelenő cikkeket diákújságírók írták. A Pest megyei tizenéves toliforgatók, stúdiósok, klubosok mai váci találkozóját ezekkel az ólomba szedett írásokkal köszöntjük. Tesszük ezt azért, mert bennük egy hivatás, egy szakma utánpótlását látjuk. De tesszük azért is, mert a legtöbb újságíró hasonlóképpen kezdte pályáját: először az iskolapadot firkálta tele, aztán papírt ragadott, majd húzták, vágták, ragasztották sorait, mígnem azon kapta magát, hogy egy lap befogadta és sok ezer ember informálója, ismeretlenül is az olvasók barátja lett. összeállításunkban négy tanintézet diákjai szólalnak meg. Gondolataik azt példázzák, hogy Nagykőröstől Szentendréig, Váctól Nagykátáig megyeszerte arra törekednek a tanulók, hogy minél teljesebb képet alkossanak életükről; verseiket, novelláikat ne csak padszomszédok, az osztálytársak ismerjék, hangjuk túllépje az alma mater falait. A mostani ifjúsági oldal is lehetőséget teremt arra, hogy a jeles elődök nyomdokain az írással kacérkodók, az újságírás felé kacsintok önállóan vagy közösségben mérjék föl: hogyan birkóznak meg a formával, a stílussal, az anyaggal, hogyan lelik meg egyéni hangjukat, képesek-e saját gondolataikat úgy megfogalmazni, hogy az mindenki számára fontos legyen, egyáltalán felvértezzék magukat a kész nyelvi fordulatok, a megszokott sablonok nyűge ellen. Kosztolányi Dezsőtől Bálint Györgyön át napjainkig sok példaképe lehet a nyomtatott sajtó felé lépegetőnek. Az újságírás mindig tettekre serkent, hiszen klasszikusunkat idézve a hírlapíró a jelen krónikása és történetírója. Észrevesz, bírál, cselekvésre késztet. A megszólalás felelőssége mindig az igényességet növeli, miként az ólomba szedett sorok sem csak bátorságot követelnek, hanem körültekintést és hozzáértést is. A mai váci találkozó bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a tanintézetek diáklapjai — megtartva eddigi színvonalukat — tovább gazdagodjanak. Ezt kívánja a diákújságíróknak, stúdiósoknak, klubo- soknak a Pest megyei Hírlap közössége annak a reményében, hogy közülük többek írásával az elkövetkezőkben olvasóink is gyakrabban találkozhatnak'hasábjainkon. M. Zs. Diákírók antológiája Idézik a szó varázsát Mindig akadnak az emberek között olyanok, akik messzire szeretnének indulni. S hogy útjuk járható-e, ezt csak akkor dönthetjük el, ha valameddig követjük őket Diáktársaink néhány ilyen mesz- szefutó, formába öntött gondolatát fűztük egybe immár másodszor a .. .Messze indulnék című antológiában, hogy teret adjunk az első szárnybontogatásoknak. Meg aztán nincsen csodálatosabb annál, ha szóban-képben felfedezzük ugyanazt, ami bennünk is rejlik. ök szavakkal is kifejezik mindazt, amit mi csak sejtünk, megér- zünk. A diákköltők hozzánk hasonlóan megrajzolják képzeletükben a világot, és megpróbálkoznak azzal, hogy segítségül hívják a szó varázsát is. Messze szeretnének indulni, költői próbálkozásuk ennek az útnak a kezdete; és ha nem is hallik még messze szavuk, azok megértik, akik ugyanennek az útnak a kezdetén állnak. Az útkeresés, az indulás nehézsége az oka annak, ha néhol verstani, stilisztikai botlásokat fedez fel az ifjú alkotók soraiban az olvasó. E szárnyeregetéseket Nagy László szavaival igazolhatjuk: „Költészet nélkül félszárnyú lenne az emberiség". Az ifjú poéta olyan, mint a kisgyerek. aki ha folyóvizet érint, szeretné azt meg is fogni. A gondolatok nem a véletlen szüleményei, hanem az önkifejezés vágyából adódnak. Erről olvashatunk Fonódi Erzsébet Azt mondják cimű versében, hiszen a szerző ugyanúgy akarná magát megmutatni, ahogy Ady is akarta. Van aki eljátszik a szavakkal, mmt ezt Selmeczi Kovács Borbála is teszi. Tréfás, „érthetlen” két versikéje a nagy költők utánérzéseként hat. Siklós Katalin novellája kissé az eső. És különben sem volt már egy fillérem (centesimóm) se. Igaz, pénz nélkül is gyönyörködhettem a tengerben, hiszen a Szent Márk térre nem kell jegyet váltani. A Canal Grandén gondolák és vaporet- tók. A több évszázados házak látványa. .. Az Orologio tetején a mórok négyet ütöttek. Milyen különös érzés volt... Turisták százai és köztük mi, nagykátai Damjanich Gimnázium tanulói. Ezt a lehetőséget már másodszor használhattuk ki, hiszen két évvel ezelőtt a negyedikesek közül néhányan látták már a tenger királynőjét. X. hirtelen írni kezd. Egy oldal, kettő... már a negyediket kezdi... Hiszen ott van még Mestre, Padova és Firenze is legalább egy oldal... „Olaszhon. Göndör fellegek./ Sötét ég lanyhul fülleteg./ Szökőkút vize fölzuhog./ Tört márvány, fáradt mirtuszok." Kicsöngetés. Milyen kevés is volt ez a negyvenöt perc, öt nap nagyszerű élményeinek összesűrítésére. Iskolánk tanárai nem egy alkalommal tették már lehetővé, hogy átléphessük az országhatárt. Példa erre — a már említett olaszországi utakon kívül — az elmúlt nyáron tett szovjetunióbeli utazás. Résztvevői láthatták az orosz könyv lapjairól jól ismert történelmi városokat: Moszkvát és Leningrádot, észak Velencéjét. A német nyelvet tanulók számára hasonló élményt nyújtott Berlin, modern jellegével, Drezda a maga sajátosan romantikus hangulatával. „Némethon. Város, régi ház:/ emeletes tető, faváz./ Cégérek, kancsók, ó kutak,/ hízott polgárok, szűk utak." S az élményeken túl milyen többletet adhatnak nekünk az ilyen külföldi barangolások? Barátságok szövődnek Közelebb hozhatja az adott ország kultúráját és hagyományait azokhoz a tanulókhoz is, akik eddig kényszernek érezték a nyelvtanulást. Utazásaink során megismerkedtünk olasz, szovjet és német fiatalokkal. Barátságok szövődtek, amelyek levelezésekben folytatódnak, és lehetőséget adnak az újabb találkozásokra, új tájak, közösségek megismerésére. Ezzel talán mi is segítjük egy kicsit a népek barátságának erősödését. Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola IV/D. osztály, Nagykáta Zártláncú iskolai tv Vezérlőből érkezik a hang Az ir&nyltópult a monitorokkal Napjainkban az iskolai oktatásban egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle technikai segédeszközök, különösen a televízió. A televízió jól megszerkesztett programmal képes a tanulókat tartósan lekötni, így nemcsak kisegítő funkciót tölthet be, hanem önálló oktatási feladatot is elláthat. A kísérletek igazolták, hogy az ismereteket ily módon jóval eredményesebben lehet elsajátítani. Nagy előnye a zártláncú iskolai televíziónak, hogy egy központi vezérlőteremből az iskola bármely részébe tud hangot és képet adni. Ez a rendszer kiküszöbölheti az audió- vizuális eszközökkel kapcsolatos tennivalókat, a tanárnak több ideje jut a tanulókkal való foglalkozásra. A szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1971-ben májusban a Pest megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának támogatásával kísérleti jelleggel megindult egy ilyen zártláncú rendszer kialakítása. A stúdióban kialakított vezérlőpulthoz nemcsak a monitorok, hanem különféle lemezjátszók, magnók csatlakoznak. A vezérlőterem lelke a képmagnó, mely először egy Sony CV 2100 volt, majd ennek elavulása után egy Grundig V—2000 típusú készülék tölti be ezt a feladatot. Tudományos felmérések szerint az ember ismereteinek több mint hetvenöt százalékát a látás segítségével szerzi meg. A tv tehát nagymértékben elősegítheti ezt a folyamatot. A képmagnó lehetővé teszi egész órák megtartását is, akár a tanár jelenléte nélkül. Az erre vonatkozó kísérletek visszajelezték a zárt láncú iskolai televízió korlátáit is. Meg kell találni a harmonikus egyensúlyt a személyes tanári kapcsolat és a technika között. Segítséget nyújthat a pedagógusnak a képmagnóról történő visszajátszás is: megmutatja, hogyan tartotta az órát, lehetősége van a hibák észrevételére, illetve a jól bevált módszerek kiválasztására. A technika segítségével olyan természeti jelenségek is bemutathatók, melyek máskülönben nem lehetnéTeleviziós óra Trencsényi Zoltán felvételei nek érzékelhetők. Kiküszöbölhetők a vendégek „zavaró” jelenléte a látogatások során — az egész órát a stúdióból bárki végignézheti. A rendszer használatába a KISZ is bekapcsolódhatott. Régebben rendszeresen jelentkeztek az iskola életével foglalkozó, diákok által készített adások. Ezt azonban fokozatosan kiszorította az ugyaninnen sugárzott iskolarádió. A kísérletezés, tapasztalatgyűjtés kora lassan lezárul — úgy tűnik, eredményesen. Itt lenne az ideje, hogy a rendszert több iskolában is kiépítsék. Hiszen az oktató-nevelő munka technikai részében is lépést kell tartanunk rohamosan fejlődő korunkkal. SZURMAI JANOS Móricz Zsigmond Gimn., II/C. Szentendre Szigorú tekintettel Homályos látás eUen Dioptria ....MESSZE INDULNÉK' diókariológki mesterkéltnek tűnik, véleményem szerint egyáltalán nem tipikus szituációkat rajzol meg. Szereplői sokkal inkább az írói fantáziában, mint a valóságban élnek. Természetesen minden alkotást nem elemezhetünk részletesen. Ezek a megállapítások szubjektivek, de úgy érzem, hogy az antológia sajátos hangvételére sikerült ráirányítani a figyelmet. Érdekes színfoltja a kiadványnak — a hagyományt követve —, hogy Sági Krisztina színvonalas illusztrációval a vizuális kifejezés is helyet kap. Szeretnénk megtartani azt a reményt, hogy a messzi útra indulás vágya valamennyi szerzőben megmarad, és a most még halkan szóló dallam crescendóra vált néhányunk- nál, s talán a fortissimóig is felerősödik. SKRIFECZKY KATALIN Sztáron Sándor Gimnázium, IV/A. A nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diákújságja, a Dioptria mindössze hatéves. A gimnazisták készítettek már korábban is újságot, például a Ceruza és tótágast. Az is megtörténi, hogy a tanárok vágtak bele a tréfás lapkészítésbe, éppen Arany János idejében. A Dioptria azonban komoly dolog, ámbár egyetlen száma sem nélkülözi a tréfás történeteket. Néhány kritikusunk szerint néha a komolynak szánt írásokon, például verseken is csak nevetni lehet, de szerintünk ez súlyos tévedés. Lapunk címe azt szeretné kifejezni, hogy nem rózsaszín, hanem mindent nagyon pontosan megmutató szemüvegen keresztül akarjuk szemlélni a világot. Homályos látásnak nálunk helye nincs. Az alapítók mindenesetre így határoztak, amikor 1977-ben az újság címének és jellegének meghatározását szolgáló pályamunkák sorából éppen ezt a javaslatot fogadták el. E szándékot igyekszik kifejezni rajzával a Dioptria borítója is, mely a stencilezntt belső oldalakkal ellentétben igazi nyomdában készül, a Nagykőrösi Konzervgyár KISZ-fiataljainak jóvoltából. Az újság mindenkori szerkesztői arra törekednek, hogy szigorú tekinDIOPTRIA DIÁKÚJSÁG Nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola p tetük elől az iskolai élet egyetlen eseménye se maradjon rejtve. Minthogy kiadványunk terjedelme e szándék megvalósításához rendszerint kevésnek bizonyul, hagyomány - nyá vált már, hogy küiönszámok is megjelennek. Például a diákparlament vagy a KISZ-küldöttgyűlés alkalmából. A nyolc-tizenkét stencilezett oldalt nehéz különálló egységekre bontani, mégis vannak állandó rovataink. A legfontosabbak a KISZ-élet eseményeit bemutatók. Ezek részben tudósítások, részben hírek. Gyakran sikerül előre szóló műsornaptárt is kapnunk. Mindig népszerű olvasmányok a kirándulási és építőtábori beszámolók. A közkedveltségben vetekszenek ezekkel a nyílt levelek, melyekben a szerzők valamelyik tantárggyal kapcsolatban elmondják véleményüket. Ez bírálat is lehet. Mindig jelentkeznek a lapszerkesztés napjaiban íróink is. Ki verssel, ki prózával. Rendszeresen dolgozó munkatársak a fordítók, akikre mindig számíthatunk. Olykor jut hely a Dioptriában rejtvényeknek, is, melyek rendszerint fizikapéldák, s megoldásukkal könyvet vagy csokoládét lehet nyerni. Tréfás kedvű rajzolóink is elkérnek néha egy-egy oldalt műveiknek. Az olvasók szerint a Dioptria igazi újság, mert nem hiányoznak belőle a sajtóhibák sem. Mi mégis arra törekszünk, hogy valódiságát ne ez bizonyítsa, hanem az, hogy lapunk egyszerre legyen képes komolyan és vidáman szólni ugyanarról: a diákéletről. FAJKA AGNES- LEHOCZKY ZOLTÁN. ERDÉLYI ZSUZSA Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, Nagykőrös, III/A.
