Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1983. MÁJUS 29., VASÁRNAP Négy héimp után Ä vállalattá válás buktatói Mindenfajta állattenyésztői tevékenység tulajdonképpen korábban kezdődik, mint aho­gyan a legtöbbször szó esik róla. Nem a kiscsirkék eteté­se, a borjak szoptatása az in­dító lépés. Az állattenyésztés sikere sokkal korábban dől el; mint a nevelés, hizlalás, etetés. Legfeljebb a korábbi tenni­valókról keveset beszélünk. A házi és a haszonállatok szapo­rításának folyamatáról van szó, amelyben részben komoly tu­dományos munka, másrészt roppant gyakorlatias lépések folynak. Több megyében — A tenyészállatok nemesí­tésének, szelekciójának, azaz kiválasztásának hazánkban kö­rülbelül 1920 óta van szerve­zett formája — mondja dr. Lengyel Gyula, az Agro-Novo, az év elején alakult Gödöllői Állattenyésztő Vállalat igazga­tója. — A felszabadulásig kü­lönféle szervezeti formában valósult meg az állatok neme- sítési folyamata, mintegy har­minc éve pedig több irányúvá változása figyelhető meg, s közben szolgáltatássá vált min­denekelőtt a mesterséges meg­termékenyítés révén. Az utóbbi időben azonban az állattenyésztés irányítási rendszerében, szervezésében jelentős átalakulás ment végbe. A MÉM január 1-től országo­san hat állattenyésztő vállala­tot alapított, köztük a miénket, amely négy közép-magyaror­szági megyére kiterjedő ille­tékességgel működik. Terüle­tünk Pest, Szolnok, Heves és Nógrád megye. A Gödöllői Agrártenyésztő Vállalat lényegében tíz költ­ségvetési intézményből léte­sült, s magába olvasztotta a volt gödöllői székhelyű Közép- magyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomást, az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőség kirendeltségeit, va­lamint az ivadékteljesítmény- vizsgáló állomásokat. Most te­hát innen, mint központból irányítják a nyolc önálló el­számolású állomást, amelyből egyebek közt Szolnokon, Eger­ben, Füzesabonyban, Salgótar­jánban, Balassagyarmaton, At- káron, Pályban és Párádon van egy-egy. Az egész cég vál­lalatszerűén gazdálkodik már, ahogy nevében is szerepel. Je­lenlegi létszámuk 660 körül van, míg a jogelődöké együtt­véve 800 volt. Kisüzemben is — Van-e elég munkájuk, s milyen eredményességgel dol­goznak? — Fő tevékenységünk közé tartozik valamennyi, az állat- tenyésztéssel kapcsolatos szol­gáltatás, így például a törzs­könyvezés, a teljesítményvizs­gálat, a spermatermelés, a mes­terséges termékenyítés, a te- nyész- és a haszonállatok, nem­különben a sperma és az emb­rió forgalmazása — tájékoztat részletesen dr, Várkonyi Jó­zsef igazgatóhelyettes. — Sok a munka, csak győzzük. Kö­szönhető ez annak is, hogy ja- nuárban százkilencvenöt nagy­üzemmel kötöttünk szerződést a hagyományos szolgáltatások­ra, de természetesen enné! több gazdaság igényli mun­kánkat. A velük szerződésben álló üzemekben együttvéve nem kevesebb, mint 102 ezer szarvasmarhát 12 ezer sertést és 35 ezer juhot tartanak nyil­ván. — Milyen az igény a mester­séges termékenyítés iráni most? — Lényegében változatlan nagyságrendű. A nagyüzeiAi szarvasmarha-állomány 30, a sertések 11 százalékát, a kis­üzemi tehén-, illetve üszőállo­mányának csaknem1 a 80, a ko­caállomány 40 százalékát' vál­lalatunk inszeminátorai termé­kenyítik meg a négy megyé­ben. Biológiai gondozás — Honnan veszik a sper­mát? — Gödöllői állomásunk ál­talában 200—220 tenyészbiká­tól évenként mintegy másfél millió adag spermát veszünk, ez meghaladja a működési te­rületünkön lévő szarvasmar­hák igényét. Hopr milyen bi­kától adunk ki párosításra spermát, arról katalógusban adunk tájékoztatást az üze­meknek. — Annak mindenütt híre, hagyománya van, hogy a mes­terséges termékenyítésben nincs gond a szarvasmarhák­nál és a sertéseknél. Mi a helyzet más állatok terméke­nyítésével? — Dolgozunk a juh, a kecs­ke és a ló mesterséges termé­kenyítésének szélesebb körű el­terjesztésén is. S amit nagyon fontosnak tartunk: mintegy száz gazdaságban elvégezzük a szarvasmarha-állomány szapo­rodásbiológiái gondozását, aminek az a célja, hogy a gaz­daságosságot nagymértékben befolyásoló szaporodás megfe­leljen a magasabb követelmé­nyeknek is. Ennek- érdekében a műszeres tőgyegészségügyi vizsgálatokat is magunk vé­gezzük a megrendelőknél. — Mi foglalkoztatja most leginkább az új vállalat veze­tőit? — Az az igazság, hogy vál­lalatunk pénzügyi tervén még május elején is dolgoznunk kellett — mondja ismét dr. Lengyel Gyula igazgató. — A legtöbb gondot az okozta eb­ben, hogy a több megyében lé­vő telephelyeink vállalatunk költségvetéséből gazdálkodtak, s ezeket át kell hangolni * a vállalatszerű elszámolásra. Ez a hátránya annak, hogy eze­ken a helyeken nem nyereség- centrikus gazdálkodás folyt. Tény az is, hogy bár négy és fél hónap telt el az újjászer­vezés, vállalattá alakulásunk óta, nincs még nyitómérlegünk, ami egyebek közt a bérszínvo­nal, a bértömeg megállapítását, s így bizonyos mértékig a mun­kánkat is hátráltatja. Fehér István Galgamácsa, Összefogás Tsz Gyérítés, erdőtelepítés Szántóföldi növénytermelésre nem alkalmas Csaknem kilencszáz hektár erdeje van a galgamácsai Gal- gaparti összefogás Tsz-nek. Az ágazat évi jövedelme, ter­melési értéke ugyan elmarad a többitől, az erdészet mégis fontos a gazdaság számára. Mégpedig azért is, mivel vár­ható, hogy bővül, s előbb- utóbb meghálálja a gondosko­dást. A szövetkezet most is rendelkezik olyan területek­kel, amelyek természeti adott­ságai a szántóföldi növényter­melés céljaira nem, az erdé­szetire alkalmassá teszik. A kicsiny, gyenge termőképessé­gű, vízmosásnak kitett táblák ilyenek. Az Összefogás Tsz-ben leg­utóbb huszonegy hektáron te­lepítettek erdőt, s a régi ültet­vények gyérítése is megtör­tént. A vágásból és a gyérítés­ből ezerhétszáz köbméter fát nyertek. Új bustanenstreiid Igazodva az utazóközönséghez Ahogy rendesen, az idén is megújítják, méghozzá május 29-én 0 órától a tömegközle­kedési eszközök, így a Volán buszjáratainak menetrendjét is. Érthető az az érdeklődés, ami az utazóközönséget eltölti: vajon milyen változások lesz­nek, könnyítik vagy nehezítik az utazást? Ezért kerestük fel Gödöllőn a Volán 20-as számú Vállalat helyi főnökségét, hogy a leg­időszerűbb témákról érdek­lődjünk: hogyan sikerült a ta­vaszi technikai szemle, ho­gyan alakul a forgalom, s természetesen elsősorban ar­ról, hogy mit jelent a gödöl- lőieknek és a járásbelieknek az új menetrend. Technikai szemle Szabó István forgalomveze­tő tájékoztatott arról, hogy a minden tavasszal esedékes technikai szemle az idén is sikeres volt a főnökségen, a járművek és a vezetőik jeles­re vizsgáztak. Az értékelés­ben a műszaki állapot, a for­galmi biztonság és az esztéti­kai jellemzők egyaránt nagy súllyal szerepelnek. Mind­egyik gépkocsivezető lelkiis­meretesen felkészült, volt, akinek a felesége is segített a jármű tisztításában, csinosí­tásában. S a szemle előtti utolsó éjszakán nem nagyon volt alvás, a vezetők összefog­tak, s maguk javították ki a kisebb, még meglevő hibákat. Ma már megfelelő jármű­parkkal rendelkezik a főnök­ség: hetvenkét autóbuszt köz­lekedtetnek vonalaikon, köz­tük három luxuskivitelűt. Kettő a Túra—Bag—Buda­pest vonalon, az M3-as autó­pályán szállítja az utasokat, egy pedig különjáratban tel­jesít szolgálatot. A gödöllői pályaudvarról naponta össze­sen 855 járat indul, illetve ér­kezik; nem is olyan kevés, ha figyelembe vesszük az ideig­lenes állomás adottságait. Bi­zony nagyon kellene már az új buszpályaudvar. Változó járatok Ami az új menetrendet il­leti, örülhetnek a máriabes- nuőiek, mert számukra javu­lást hoz: a máriabesnyői, il­letve Klapka utcai járatok ezentúl váltva járnak. A mű­szakos vonalakon továbbra is igazodnak a Ganz Árammérő- gyár munka- és a Török Ig­nác Gimnázium tanrendjéhez. A Hegy utcai fordulóhoz, il­letve az onnan a pályaudvarig közlekedő buszokat a hétvége­ken zöldterületi jártokkal szaporítják. Egyéb újdonságról is beszá­molt Szabó István: a Gödöllő ■Dány—Zsámbok vonalon közlekedő 2641-es járatot át­csoportosították, s így sikerült egy buszt felszabadítani a délutáni órákban. Ezt, szer­dánként Dányból Kerepestar- csára, a kórházhoz közleked­tetik, ezzel is segítve a be­teglátogatókat. S ha már Ke- repestarcsánál tartunk: nép- gazdasági érdekből egyre csökkentették a helyi forgal­mi kocsik számát, s megszün­tették a Kerepestarcsa-felső HÉV-megálló és a kórház kö­zötti járatot, hiszen az új HÉV-állomás miatt erre már nincs szükség. . Óvjuk a rendet Az új menetrend a lakosság igényeinek megfelelően, ala­pos felmérések alapján ké­szült. Figyelembe vették a ta­nácstagi beszámolókon és a Népfront szervezte összejö­veteleken elhangzott kérése­ket, javaslatokat is. Abban persze senki sem lehet biztos, hogy az időközben megválto­zott feltételek a menetrend életbe léptetése után nem követelnek-e majd változáso­kat. A Volánnál mindenesetre azt kérik az utazóközönségtől, hogy észrevételeiket, pana­szaikat az illetékes tanácsok­hoz juttassák el. S még egy-két városi hír: évek óta visszatérő kérdés, mikor indítják el a Mátyás király utcán és a Babait úton át az Illés utcai járatot. Busz van, illetve lenne rá, csak ép­pen a többi technikai feltétel nem biztosított. A lakosság is besegíthetne például járdaépí­téssel, hiszen az anyag nagy része' már a helyszínen van. Emellett azoiiban el kell ve­zetni a vizet, világításra, vá­rakozóra van szükség. Vi­szont egy régi kíyánság meg­valósult, a városi tanács meg­építette a megállóhelyeket a Knézits Károly és a Galamb utcánál, s az új menetrend szerint már itt is megállnak a buszok. A Volán ígéri, hogy megfe­lelően tájékoztatják az utazó- közönséget, menetrendet a gépkocsivezetőknél vásárol­hatunk, s az új táblákat min­den megállóban elhelyezik. Szomorú • tapasztalat, hogy ezeket sok helyütt hamar le­tépik, tönkreteszik, s a pótlá­suk költséges, nehéz. Vigyáz­zunk tehát rájuk éppen úgy, mint a buszok tisztaságára, a várók rendjére, ablakaira. Mi magunk így járulhatunk hozzá, hogy kényelmesebb le­gyen a tömegközlekedés. Csiba József A nap programja Május 29-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Indiánnap, reggeltől estig. Csupa érdekesség, izgalom. Vadölő. Szinkronizált NDK- kalandfilm 9 és 11 órakor. Az indiánvilág az én szememmel. Rajzverseny, illusztrációkészí­tés a belső udvarban, 11 óra­kor. Indián küzdőjátékok, a törzsfőnök kiválasztása, 11.30 órakor. A Nagy Medve fiai. Szinkronizált NDK-kaland- film, 13 és 15 órakor. Indián hétköznapok. Kézműves fog­lalkozások. Tipi, öv, fejdísz, késtok, mokasszin készítése, 15 órától. Indián mesék óvodá­soknak. Hadiösvények (had­üzenet, a törzsek küzdelme). Rossz idő esetén filmvetítés, A préri című kalandfilm, 18 órakor. Tábortűz. Hamis in­dián mítosz és a valóság. Be­szélgetés Ráckevei Ágnessel, 20 órakor. Az ünnepi könyvhét alkal­mából a Bibliofillá Gm könyv­kereső szolgálat. Könyvek vé­tele, vására, 10 órától. Stúdiómozi. Niermans A paptanár. Francia film, ké­szült 1980-ban, 20 órakor. Gyermekalkotások világké­pe, kiállítás, megtekinthető 10 —18 óráig. Sági István Er­délyben készített fényképfel­A VÁROSI TANÁCS vég­rehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén az elnök beszá­molt arról, hogy a pártbizott­ság titkárának társaságában látogatást tett a gödöllői ke­nyérgyárban, ahol üzembe he­lyezték az új kemencét. El­mondta röviden mit láttak, tapasztaltak, majd kifejezte reményét, hogy a jövőben ke­vesebb panasz lesz Gödöllőn a kenyérre, a kenyérgyárra. A tanácsi apparátus mellettem ülő osztályvezetője félhango­san megjegyezte, ő ebben ké­telkedik. Asszony az illető, föltehetően naponta vásárol kenyeret, s nem tegnap ke­rült Gödöllőre, borongós meg­jegyzésének minden bizonnyal megvan az alapja. E sorok írója abban a sze­rencsés-szerencsétlen helyzet­ben volt, hogy jelen lehetett azon a látogatáson. Szerencsés, mert a kenyérgyárba nem lehet egykönnyen bejutni. Sze­rencsétlen, mert olyan cikket kéne írnia, ami a gyáriaknak, sőt a vállalat vezetőinek is tetszik, ugyanakkor az olvasó, a kenyérvásárló és -fogyasztó se mondhassa azt: nem így van ez, kérem! SZERKESZTŐSÉGÜNKBE az elmúlt esztendőkben meg­lehetősen sok levél érkezett, aminek írója a kenyér mi­nőségét kifogásolta, kérve, ad­junk sorainak nyilvánosságot. Egyszer-egyszer ezt megtet­tük. A beérkezett mennyiség­nek azonban csak a töredé­két közöltük. Méghozzá abból Emberek és kemencék A váisonyi kenyér jó (volt) a megfontolásból, hogy vala­mennyire tudtunk a kenyér­gyár gondjairól, nehézségei­ről. Ügy éreztük, hogy gond­jaik olyan természetűek, ame­lyeken egyik napról a másik­ra nem változtathatnak. Tudo­másunk volt arról is, hogy a városi pártbizottságra is rendszeresen futnak be pana­szok, s az alapszervezetek in­formációs jelentéseiből sem hiányoznak a kenyérellátást bíráló sorok. Mivel a kenyér mindig politikai ügy, a testü­let munkatársai folyamatosan napirenden tartották a kér­dést. Kevés tapasztalaté ember­nek talán furcsa, de úgy vél­jük, hogy amit láttunk a gyárban, az majdnem érdek­telen. Ilyen alkalomkor, amidőn vezetők látogatják meg, a munkahelyek egészen mások, mint a közönséges na­pokon. Nagyobb a tisztaság, a rend, a dolgozó előírás sze­rinti öltözékben, a berende­zéseket a szabályoknak meg­felelően kezelik, gondosabb a munka. S noha alapvetően nem tud­nak változtatni a helyzeten, a látszat sok mindent eltakar. Egy-két éve a tanács végre­hajtó bizottsága a Városgaz­dálkodási Vállalat műhelyeibe látogatott. Ezek az ütött-ko- pott munkahelyek, amelyek­ről az igazgató annyit pa­naszkodik, mert életveszélye­sek, a takarítás, rendterem­tés után egészen tűrhetően festettek. A KENYÉRGYÁRBAN vé­gignéztük a tészta útját a ci­póvá válásig, közben ki-ki igyekezett tájékozódni. Meg­tudtuk például, hogy mennyi egy-egy adag tészta, amiből a sütési veszteség után kiala­kul az egy- vagy kétkilós ke­nyér. Megtudtuk, mi történik a kemencében azzal a zsöm­lével, amelyik, noha a megfe­lelő mennyiségű tésztát adták hozzá, galambtojásnyira zsu­gorodva kerül ki onnan. A legérdekesebb az volt, amikor régi időkre emlékezve és em­lékeztetve megtudtuk, olyan kenyeret nagyüzemben nem tudnak sütni, mint annak ide­jén a Józsi bácsi. Persze Józsi bácsinak sem sikerült mindig, mint ahogy a háziasszony is elsózza né­ha a levest, odaégeti a főze­léket. Az ember nem gép. A kenyérgyárban viszont gépek­kel dolgoznak, s a tájékozta­tásból kiderült, ha ezeket a technológiai előírások szerint működtetik, megfelelő liszt­ből dagasztják a tésztát, kel­lő ideig pihentetik, akkor, ha nem is Józsi bácsi minőségű, de elfogadható méretű, színű, állagú, ízű kenyeret vehet­nek ki a kemencéből. Ha a szállításnál, a bolti tárolásnál sem következik be a cipó megnyomorodása, jó kenyér kerülhet asztalunkra. Számí­tásba véve, hogy egyre keve­sebb az a halandó, aki egyál­talán emlékezhetik Józsi bá­csi kenyerére, derűlátásunk fokozódhat. PÉKTANULÓNAK ma alig­alig jelentkeznek. Ez a ke­nyérgyárak legnagyobb gond­ja. A gödöllői üzemben is fe­hér holló a szakember. Itt vannak a régi masszív törzs­tagok, a létszám féle azonban évente cserélődik. Akik jön- nek-mennek, azok nem azok az emberek, akik szívüket- lelkükef teszik a kenyérbe. De még ha tennék is, kellene ah­hoz tudás, tapasztalat, készség is. Ameddig ilyen marad a helyzet, addig számíthatunk kellemetlen meglepetésekre. Búcsúzásul a kenyérgyáriak adtak a látogatóknak egy-egv kilós vázsonyi kenyeret. (Ez az egyik termékük.) Mentsé­géül szolgáljon a krónikásnak, hogy kísérleti célra fogadta el a néhány forint értékű cipót. Nos, jelenthetem, még egy hét múlva is ettem belőle, no­ha panelház kilencedik emele­tén tároltam Még annyit te­szek hozzá, hogy a szikkadt kenyeret szeretem. A kenyér­gyár kenyerének a szavatos­sági ideje 72 óra. Kör Pál vételei, valamint Józsa János köröndi székely fazekasmester tárgyainak kiállítása, megte­kinthető 16—20 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Rajzfilmek vetítése gyere­keknek, 10 órakor. Mogyoródi kistermelői borok versenye. A szőlő és bor ex libriseken cí­mű kiállítás megnyitója, 15 órakor. Május 30-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Filmklub. Érdekességek, rendhagyó alkotások a film történetéből. 19 órakor. Gyermekalkotások világké­pe, kiállítás, megtekinthető 15 —19 óráig. Sági István Er­délyben készített fényképfel­vételei, Józsa János köröndi székely fazekasmester tárgyai­nak kiállítása, megtekinthető 16—20 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Színházlátogatás. József At­tila Színház Pajzán históriák, 6 órakor. Tanácsi ügyintézés Nehezebb bejutni Jelenleg a városi tanács ud­varán fektetik azt a vezetéket, amely az új tanácsháza és a rendelőintézet távfűtésére szol­gál majd. A munkálatok miatt nehezebbé vált a hivatali he­lyiségek megközelítése, várha­tóan még egy hónapig. Eseten­ként a tanács helyiségeibe csak a moziépület melletti bejára­ton juthatnak el az ügyfelek. A városi tanács vezetői és munkatársai erre az időre ké­rik a lakosság türelmét és megértését. A félfogadás rend­je az építkezés 'idején is vál­tozatlan. Labdarúgás Az utolsó forduló Ma befejeződik a járási lab­darúgó-bajnokság. Az élen aligha lesz változás, hiszen az első és a második helyezett ha­zai pályán játszik. Az első he­lyen álló Pécel a 10. Isaszeget, a második GEAC a 13. helye­zett galgahévizieket fogadja. A részletes program: Mo­gyoród—Valkó, Túra—Hévíz- györk, Zsámbok—Erdőkertes, Pécel—Isaszeg, GEAC—Galga- héviz, Domony—HMSE, Kere- pestarcsa—Galgamácsa. Az if­júságiak 14.30, a felnőttek 16.30-kor lépnek pályára. Mozi Vasárnap és hétfőn: Dutyi dili. Színes, magyarul beszélő, amerikai filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0i:3—1937 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents