Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉOÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 126í SZÁM 1933. MÁJUS 29., VASÁRNAP Ifjúságpolitika es Járásban Ifészsset a «unkss! keréknek Korunk társadalmának egyik legfontosabb és leg- íelelősségteljesebb feladata az ifjúság nevelése, a holnap nemzedékének fel­készítése azokra a teendők­re, amelyek jórészt a XXI. század emberére várnak. Ezt felismerve foglalkozott a té­mával tizenhárom évvel ez­előtt a párt Központi Bizottsá­ga, meghozva ifjúságpolitikai határozatát. Azóta már jósze­rével felserdült egy korosz­tály, van hát tapasztalat, s annak is eljött az ideje, hogy — a határozat szellemében, a helybeli körülmények ismere­tében — a további teendőket megszabják. E kettős feladat­ra vállalkozott a minap a párt járási bizottsága, midőn meg­tárgyalta és elfogadta a KB 1970-es ifjúságpolitikai állás- foglalásának végrehajtását összegző járási tapasztalato­kat és a soron levő feladato­kat. Választ kárnak Napjainkra kibontakoztak ennek a nevelőmunkának az első eredményei. Elcsitult a korábbi nemzedéki vita, ugyanakkor az ifjúság többsé­gének körében visszanyerte becsületét a fizikai munka. A fiatalok napról napra bizonyí­tották a rendszer melletti el­kötelezettségüket — állapítja meg az erről szóló dokumen­tum. A különböző pártszervek időről időre figyelemmel kí­sérték a fiatalok helyzetét, vizsgálták részvételét a tanu­lásban, a munkában és a köz­életben.' Vezetővé válásuk, élet- és munkakörülményeik, érdekvédelmük a figyelem középpontjában állt, és a KISZ járási bizottságának ezzel kapcsolatos tevékenysé­géről is rendszeresen tájéko­zódtak. Részt vállaltak az if- jakról való gondoskodásból a pártszervezeteken kívül a községi tanácsok, a munkahe­lyek, a tömegszervezetek. A párttagság képzett propagan­distákkal vesz részt a fiúk, lányok nevelésében, a politi­kai vitaköröknek mind na­gyobb szerepük van. Néhol gondot okoz a lanyha vita­készség, nem ütköznek meg az eltérő nézetek, vélemé­nyek. Az is előfordul, hogy nem kapnak választ a fiata­lok kérdéseikre, kételyeikre. Helytelen, ha nem ismertetik meg velük a helybeli terve­ket, s nincsenek tisztában a teljesítésben a saját szerepük­kel. Az sem helyeselhető, hogy egyes településeinken az ifjúság nem vesz részt számá­nak megfelelő arányban leg­fontosabb ünnepeinken., A pártbizottság hangsúlyoz­ta, hogy a nevelés egyik fon­tos színtere a közélet. E téren kézzelfogható változás ment végbe mind a fiatalok, mind a felnőtt társadalom körében. A tizen- és huszonévesek már nemcsak az úttörőmozga­lomban, a KISZ-ben, az MHSZ-ben, a klubokban és a sportéletben tevékenykednek, hanem szívesen vállalnak társadalmi megbízatást és szívesen dolgoznak együtt a közéletben a felnőttekkel. A pártba ajánlottak kétharma­da fiatal, nőtt részarányuk a párt testületéiben, KISZ-tag a korosztályhoz tartozók egy- harmada. A legutóbbi tanács­választások idején a tanács­tagok harminc százalékát a 20—30 évesek köréből válasz­tották meg. A pártbizottsági ülés reá­lis számvetése a gondokat sem hallgatta el. Kritikus hangon szólt a formális megbizatások- . ról, a teljesítéshez szükséges tá/mogatás elmaradásáról. He­lyenként hiányoznak az ifjú­sági mozgalom, a sportélet, a honvédelmi nevelés alapvető feltételei. Van, ahol a párttag­ság példamutatását kell tel­jesebbé tenni. A kedvezőtlen családi háttér is lehet vissza­húzó tényező. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 20—25 éves korban, amikor a közélet iránti fogékonyság a legnagyobb, a pályakezdés és a családalapítás köti le a fia­talság java energiáját. A ta­nyán élőkről, az általános is­kolát el nem végzőkről sem szabad megfeledkezni, s azt is látni kell, hogy a diplomások egy része távol tartja magát a közélettől. A vidéken dolgozó munkásfiatalok, más okok miatt ugyan, de szintén nehe zen vonhatók be a közösségbe. Éppen ezért — mutatott rá a jelentés — az ifjúság megnye­rése, a közélet- szolgálatába ál­lítása örökké visszatérő fel­adat A pártszervezeteknek, társadalmi szerveknek látniuk kell ezzel kapcsolatos teendői­ket. A fiatalok vezetővé nevelé­se, felelős posztokra állítása leginkább a mezőgazdaságban és az ipari üzemekben ment végbe. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők ezer­nél többen vannak a járásban Fő vezetők, középvezetők szép számmal vannak köztük, s ne kik a megfelelő politikai kép­zettségük is megvan. A politi­kai ismeretek iránti érdeklő­dés általában adott, s ezzel élni kell. A szakmai ismeretek terén a továbbtanulást úgy kell propagálni, hogy lássák fára­dozásuk várható értelmét az ifjak, érezzék, hogy' szükség van tudásukra magasabb posz­tokon is. A testület egyetértett abban, hogy a járás ifjúságának nagy szerepe volt az elmúlt tizen­három évben elért munkasike­rekben, a tervfeladatok telje- jesítésében, a településfej­lesztésben. Az új létesítmé­nyekben, a korszerű berendezé­sek mellett zömében az ifjú nemzedék tagjai állnak. Ott vannak a termelési mozgal­makban. Ismereteik bővítésé­re alkalmas keret a Fiatal Ag­rárszakemberek Tanácsa, a Ki minek mestere, Ki minek szak­értője vetélkedő. Érdemes ki­terjeszteni az Alkotó ifjúság pályázaton részt vevők körét. A jelentés kitért a falvak áruellátására és szolgáltatási színvonalára, amely több he­lyen elmaradt az igényektől. A gyermekintézmény-hálózat fejlődése 1975 után indult meg. A közművelődés, szórakozás, pihenés feltételei némely he­lyen még szegényesek. A mun­kaalkalmak megteremtése, a lakásépítéshez szükséges köz­művesített telkek biztosítása az egyik legfontosabb teendő. A községek népességmegtartó ere­jét erősíteni kell, Kocsér és Jászkarajenő nem1 öregedhet el. Anyagi háttér Az évek során megszűntek a tanyai iskolák, a legtöbb diák kijárjad nyolc osztályt, s 90— 98 százalékuk továbbtanul. A fiatalok munkához és tanulás­hoz való viszonya megfelelő. A gazdasági életben szerepük meghatározó. Többségük be­csülettel dolgozik, támogatja társadalmi célkitűzéseinket. Azt is látni kell, hogy jelen gazdasági helyzetünkben nem könnyű a pályakezdő, család­alapító fiatalok dolga. A kellő anyagi háttér megteremtése nagy erőfeszítéseket kíván, s ez részben a szülőkre hárul. Az utóbbi időben több köz- I ségben gyarapították a mun­kaalkalmat, de még többet várnak Ceglédberceltől és Al- bertirsától. A telekellátás ja­vítására kell törekedni Albert- irsán, Csemőben, Jászkaraje- nőn és Törteién. A tanácsok mind jobban figyelemmel kísé­rik az ifjúság sorsát, s a tár­sadalmi összefogásban számí­tanak rájuk. A könyvtárak, művelődési házak, a sportegye­sületeik még szélesebb körre terjeszthetik ki tevékenységü­ket. A KISZ szerepe Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában kiemelkedő szerep jut a KISZ-nek. A párt­szervezetek ehhez fokozódó tá­mogatást adnak, s ennek kell folytatódnia a jövőben is, mint azt az előterjesztett és elfoga­dott határozati javaslat meg­szabta. T. T. A icgokró! szól A munkába álló fiatalok jo­gairól hangzik el előadás a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban május 30-án, hétfőn délután 17 órai kezdettel, a középiskolásoknak. Birset szsre! ez "áss Panelházsk, friss színekben Hajnali hat óra, a város már félig ébren. Udvaria­san, halkan kópognak az ablakunkon. A függönyt elhú­zom, ablakot nyitok. Üde, friss levegő özönlik be, kelle­mes, udvarias hang kíséretében. — Jó reggelt kívánok! Tessék, már kicsit nyitva hagyni — s mutat a táblaüvegre a beköszönő férfi. A jelenet magától értetődő lehetne, ám ez esetben kicsit abszurd, legalábbis így, belülről nézve. Ugyanis a harmadik emeleten lakunk... Mint a harkály Hetek óta mesterek dolgoz­nak az épületen. Tizennégy- tizenhat éves a' háztömb, há­rom. épületrész külső tataroz- tatásában állapodott meg a lakókkal még tavaly a Rákó­czi Ferenc Lakásfenntartó Szövetkezet. Május első nap­jaiban vonult ki a Városgaz­dálkodási Vállalat állványozó, kőműves és festő brigádja. Az állványzat: sárga színű csőszerkezet, a tartozékokat bilincsek fogják biztonságosan össze. A padlók mellett védő­korlát, lépcsősoron lehet szinttől szintig felmerészked­ni. Akik fenn dolgoznak, rpintha a járda' kövén sétál­nának, oly megszokottan, biz­tonságérzettel járnak-kelnek. A házbeliek és a környék lakói érdeklődve szemlélik a látványt, az első perctől fog­va. Először egy kis teherautó érkezett, lerámolták róla az állványrendszer 'egy részét. Szerelték az ácsok-állványo- zók, mint a parancsolat. Hej, régi építkezések, farönk osz­lopok, deszkapallók — itt az ácsnak szekejce helyett fran­ciakulcs, csobilincs, acélcsa­var van a kezeügyében. A kőműves a malteroskanalat mintha csak illendőségből vinné fel magával, hogy ugyan, meg ne szólják. Nem oltanak meszet a közelben gö­dörben, nem keverik a színe­zett vakolóanyagot földön tá- kolt, tégla alakú tekenőben. A mester, mint valami óriási harkály, kopogtatja az öreg falat, leveri az amúgy is hul­lásnak indult darabokat a pa­nelek találkozása mentén (a lépcsőház üvegajtaján felirat: tessék a következő bejárati Végzőiek hangversenye A ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskolában ismét volt növendékek hangversenyez­nek: június 4-én, szombaton délután 17 órakor kezdődik Kiss Magdolna zongora szakos és Sivók Irén ének szakos fő­iskolás hangversenye, zongo­rán kísér Bottá Ilona tanárnő. Kiss Magdolna az idén fe­jezi be tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozatán, Sivók Irén ugyancsak végzős, a bu­dapesti Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola hallgatója. GaímaiiyeEő csőrendszer ajtón át közlekedni), és friss anyaggal tömi be, mint fog­orvos a lyukas fogat. A tatarozásnak menetrend­je van. Az épület hátoldalán, a belső fronton kezdték, on­nan araszoltak a szélek felé. A hét elején következett be a fordulópont. A hátsó fal megkapta friss, megnyugtató tónusú színét, az egykori fe­kete ablakkeretek most őzbar­nák lettek, ablakpárkányostul, s az üvegtáblák szegélye csil­logó frissfehér. A lakásszövetkezet irodájá­ban egy listát lapoz Végh lstvánné, góndnokságvezető. — Tulajdonképpen a tataro­zásra két cégtől kértünk ta­valy nyáron árajánlatot, a helybeli Városgazdálkodási Vállalattól és a Nagykőrösi Építőipari Szövetkezettől, há­rom épületet: a Kossuth Fe­renc utca 34., 36. és 38. fel­újítására. A lakókkal régeb­ben részközgyűlésen tárgyal­tuk meg a munkák szüksé­gességét — mondta. — Végül a Városgazdálkodási Vállalat ajánlatát fogadtuk el, mivel kedvezőbbnek látszott. Épüle­tenként 120 ezer forinttal kértek kevesebbet, vagyis egy-egy ház felújítása így 640 ezer forintba kerül. A szerző­dést még tavaly júliusban kö­töttük meg, igaz, a megálla­podás először korábbi idő­pontra szólt, de ez közös megegyezéssel módosult. A házbeliek sem vették rossz­néven, hogy nem téli ziman­kóban tataroznak. Tízéves kölcsön Tényleg, nem vették rossz­néven. Sőt. Napokig olvas­mány volt a lépcsőházak hir­detőtábláira kifüggesztett tá­jékoztató, amelyről mindenki tudomást szerezhetett a mun­kák menetéről, sorrendjéről, színekről és költségekről. — Épületenként a munkák elvégeztetéséhez az OTP-től 448 ezer forint kölcsönt kapott a szövetkezet. A házak lakói ezt tíz éven át, havonta tör­lesztik. Egy lakásra így nem sokkal több, mint százhúsz fo­rint jut. Volt ugyan felújí­tásra gyűjtögetett pénz, de nem elegendő. A három kö­zül két épület rendelkezett annyi plusszal, amennyi az OTP-hitelhez kellett, a nem hitelképesnek pedig a szüksé­ges kiegészítést a lakásszövet­kezethez tartozó tíz másik ház megelőlegezte. Ez a segítség 29 lakást érint, természetesen ezt nekik még az idén vissza kell fizetni. Lakásonként ez úgy ezerötszáz forint pluszt jelent — említette a lakásszö­vetkezet igazgatósági elnöke, Somogyi Csizmadia György. — A számlákat természetesen épületenként készíti el a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, egyik sem fizet a másik he­lyett, vagy miatta. A Rákóczi Ferenc Lakás- fenntartó Szövetkezethez egyébként a város tizenhá­rom épülete tartozik, hétszáz- huszonkilenc lakással és ki­lencvennyolc garázzsal, az épületek s lakóik seregnyi dolgával, ügyével. Szorgos csapat Ahol most frissítenek, ott tizennégy-tizenhat éve állnak a panelépületek. A soron a legrégibb házak ezek. — Június végére készen lesz mind a három — ígérte Sál- lai Ferenc, a Városgazdálko­dási Vállalat termelési osztá­lyának vezetője. — öt ács dolgozik az állványozáson, három kőműves újítja fel a külső falakat, a homlokzatot, három festő végzi a reájuk jutó feladatokat. Az áll­ványelemek és anyagok szállí­tásában egy kis Barkas autó áll a szolgálatukban. Az áll­ványzatot, amit a lakók meg­csodálnak, mondhatni, hogy a vállalat épp ilyen célra vet­te. A Kossuth Tsz építőrész­legének megszűntével ide ke­rültek az állványok és ezek­kel a mesterek egy része is. Munkában összeszokott, egy­más kezére dolgozó, jó csa­pat. És tulajdonképpen már „házon kívül” is bemutatkoz­tak. A Kossuth Múzeumot kívül-belül ők tatarozták, dolgoznak a Petőfi utcai MTESZ-székházon. A részleg emellett ■ feladatul vállalta, hogy a készülő sportcsarnok­ban négyszáz négyzetméter burkolómunkát elvégez jú­nius végéig. De jut ott még más is: csempázés, külső dí­szítő burkolat, mettlachi lapok elhelyezése. Emellett számít­hatnak arra, hogy a lakásszö­vetkezettől is kapnak újabb megbízatást. Eszes Katalin Vízhiány Kedden délelőtt szerelési munkálatok miatt Cegléd egész területén átmeneti vízhiány lesz. A városi tanács műszaki osztálya javasolja: ki-ki tá­roljon vizet a jelzett időre. A vízhiányt okozó munka fon­tos, a város érdekét szolgálja. Ellentétes félidők Újabb kézilabdás győzelem Cegléden, a kétezer vagonos gabonatárházban már tart a fel­készülés az új gabona fogadására. Átvizsgálják, felújítják a tároláshoz kellő berendezéseket, szerkezeteket, a felvonókat, szállítószalagokat. A képen: Varga István tmk-csoportvezető és Nagy Imre a kilencedik emeleti csőrendszeren dolgozik, csöveket cserélnek. Apáti-Tóth Sándor felvétele KÉZILABDA: a hetedik'for­dulóban a Ceglédi KÖZGÉP NB 11-es férficsapata biztosan tartotta itthon a bajnoki pon­tokat, s így továbbra is ve­zet a bajnokságban. KÖZGÉP SE—Ganz Villany 30-23 (15-10) KÖZGÉP: Győré — Nagy (12), Bosnyák, Podhorszky (1), Gyenes (1), Túlik (12), Pásztor (2). Csere: Túróczi — Dér (1), Tündik (1). A vendégek egyet­len egyszer vezettek, mivel ők kezdtek, s az első gólt ők sze­rezték. Ezután a KÖZGÉP több gólos előnyre tett szert, s előnyét egyre fokozta. Győ­zelme azért nem lett még na­gyobb különbségű, mert a já­tékosok a védekezésben sok­szor hibáztak, s így bizony elég sok gólt kaptak. Szeren­csére nem annyit, hogy azt Nagy és Túlik gólerőssége ne ellensúlyozta volna kellőkép­pen. A következő fordulóban — a Szentes ellen — újra itthon játszanak a ceglédiek. LABDARÚGÁS: a Ceglédi VSE ifjúsági együttese két napon belül kétszer is pályá­ra lépett. Előbb bajnoki talál­kozón egy pontot szerzett Százhalombattán, majd barát­ságos nemzetközi mérkőzésen Cegléden nyertek egy osztrák csapat ellen. Cegédi VSE—Dunai Kőolaj 1-1 (0-1) CVSE: Kenyó — Laki, Kol- tai, Nyári, Hegedűs — Karai, Dankó (Pálfalvi), Szabó — Gyulai (Szoljár), Baksa, Ha- ihar. Élvezetes, jó mérkőzést vív­tak a csapatok, mely ellentétes félidőket hozott. Az első já­tékrészben a hazaiak irányí­tották a játékot. Több gólszer­zési lehetőségük volt, de Ke­nyó bravúrosan védett, s csak egy esetben volt tehetetlen. Szünet után nagyot változott a ’ játék képe, a Vasutas át­vette az irányítást nagy fö­lénybe került, s most a ha­zaiak kapuja előtt adódott több meleg helyzet. Ezek egyi­kéből, Szoljár találatával si­került az egyenlítés. Jók: Kenyó (a mezőny leg­jobbja), Koltai, Nyári, Hamar. Ceglédi VSE—Zeltweg (oszt­rák) 3-1 (2-1) CVSE: Tóth I. (Kenyó) — Koltai, Gracza, Adámi (Hege­dűs), Laki, Karai, Dankó, Sza­bó — Gyulai (Pálfalvi), Bak­sa, Fekete I. (Szoljár). A változatos találkozón mindkét kapu többször forgott veszélyben. A CVSE-nek több gólszerzési lehetősége volt, s ez az eredménybén is realizá­lódott. Gólszerzők: Baksa (2). Gyu­lai.^ ______________U. L. IS SN 0133—2.S0» (Ceglédi Hírlap,

Next

/
Thumbnails
Contents