Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1983. MÁJUS 21., SZOMBAT Társulás a csokoládégyárral Átformálták gazdálkodásukat Nyakukon maradt a káposzta Délután kettőre jár az idő. A tsz-iroda szinte ki­halt. A titkárnő kuckója üres. Az elnökhelyettesi szoba gazdája a rádió mel­lett áll és feszülten figyel. Vajon mit hallgat? A Pe­tőfi rádió időjárás- és víz­állásjelentését. Mihály Jó­zsefet mi érdekelhetné en­nél jobban május derekán, az évszázad legújabb me­teorológiai rekordjának napjaiban. Együtt hallgat­juk. végig a száraz, kániku­lai / napokat ígérő előrejel­zést. PiHanatnyí kilátások Az abonyi Űj Világ Tsz földjein is aranyat érne a ki­adós májusi eső. A gabona­táblák gyönyörűek, kalászban pompázik az árpa és a búza, nagy lendülettel ültetik a pa­radicsompalántákat. A fólia­házak meztelen bordái mesz- sze virítanak, lemelegedett róluk a műanyag köntös. Az utóbbi években ismét a jól felmért közgazdasági kö­rülményekhez igazodott a gaz­daság, a szükséges mértékben változtatva termelésszerkeze­tét Miután bebizonyosodott, hogy a paradicsomtól nem várható különösebb haszon, 122 hektárra csökkentették területét. Káposztával is már csak tíz hektáron foglalkoz­nak, miután nem felejtik, hogy tavaly ötven vagon a nyakukon maradt. A tavaszi, nyári t káposztát nem tudták értékesíteni, a Zöldért még a leszerződött mennyiséget sem vette át. A sárgarépa száz hektáron sorol. A felszabadult területen gabonaféléket ter­mesztenek, búzájuk 566 hek­táron fest most még ígéretes képet. A kukorica 700 hektárt ám ebből vetőmagnak szánt hibrid is lesz a Ceglédi Álla­mi Tangazdasággal kötött megállapodás értelmében. A pillanatnyi kilátások nem rosszak. A munkákkal jól állnak, tápanyagot, növényvé­dő szert időben, kellő mennyi­ségben megkaptak a kultú­rák, bár a műtrágyabeszerzés nem volt egészen zökkenő- mentes. Nagy szakmai gyakor­lattal rendelkező gárda irá­nyítja és végzi a munkákat, ám még ez sem mindenj szin­te szuggerálnák az esőt, mert mint Mihály József mondja: — Az időjárás azt is vissza­vette, amit adott. Noha korántsem lebecsülen­dő 1500 hektár abonyi föld termése, van ott még más is, ami ugyancsak jócskán nyom a latban. Az édességet gyártó üzem szerencsére nem az idő­járás függvénye. A négercsók szép, egyenletes barna, akár süt a nap, akár beborul. A szövetkezet gazdálkodásában meghatározó szerepe van az ebből származó hatvanmillió forintos árbevételnek és ked­vező nyereségvonzatának. Több csókot adnak Az édesszájúak és a gyár­tók egyaránt azt vallják, hogy evés közben jön meg az ét­vágy. Bővítik a meglevő üzemrészt, amelyben még egy gépsort helyeznek el. Ezzel sem elégednek meg, ezért gazdasági társulást hoztak lét­re a Duna Csokoládégyárral, s ennek keretében az év utol­só hónapjaiban másfajta desz- szertek gyártásába is bele­kezdenek. A gyár származtat­ja a gépek egy részét, a recep­tet meg az alapanyagot, a tsz- beliek adják az épületet meg a munkát. Ezáltal is főbb nő jut megfelelő munlcahelyhez a nagyközségben. Az ebből származó haszon az alaptevé­kenység fejlesztését támogat­ja. Nem árt hát ekként mél­tányolni a biztos nyereséget kínáló nyalánkságokat. Gondjuk van persze a föld­művelést szolgáló eszközök tervszerű kiegészítésére, újak­kal való pótlására is. Ennek az évnek a feladata a gépja­vító műhely bővítése, korsze­rűsítése, megfelelő szerszá­mokkal, berendezésekkel való felszerelése. 1983 büszkesége az a nyomda is, amely nemrég kezdte meg működését a fővá­rosban. Erre elsősorban azért volt szükség, hogy a csókos­dobozokat, a hozzájuk kellő címkéket előállítsa, de a fölös teljesítőképességét sem nehéz kitölteni. Nyomdát nyitottak Ceglédbercelen Támogatnak öreget, fiatalt Pénzben mérhető gondoskodás A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben a szociális , az egész­ségnevelési és a nőbizottság együttműködve végzi munká­ját. Figyelemmel kísérik a szövetkezetben dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulását, a szociális és kulturá­lis igényeket, és ha szükség van rá, segítenek. A szociális alap mértéke a nyereségtől függ, ebben az év­ben 200 ezer forint. Az idén 73 személy üdültetésére, a gyermekgondozási segély ösz- szegének kiegészítésére, rend­kívüli támogatás folyósításá­ra futja ebből. A bizottságok rendszeresen segítik azokat is, akik már nyugdíjasok. Ezt szolgálja a járadék kiegészíté­se és a háztáji föld művelé­sében való közreműködés. A szociális alapból a nyugdíja­sok évente 60 ezer forinttal részesednek. A tsz vezetői és a bizottsá­gok fontos feladatnak tekin­Bevételüket gyarapítja a budapesti székhelyű szolgálta­tó részleg is, amely szükség szerint vállal takarítást, fé­regirtást, csomagolást, szállí­tást. Az évek során mind job­ban kiválasztódnak az e mun­kák irányítására alkalmas sze­mélyek, továbbá rendszeres ellenőrzésekkel igyekeznek védeni a szövetkezet érdekeit. Abban, hogy az olyan csúcs­munkák idején, mint a palán­tázás meg a betakarítás, nincs munkaerőhiány, az is közre­játszik, hogy nógrádi segéd­csapataik zöme már szinte törzsgárdatagnak számít. A kényelmes munkásszállás, a jó üzemi konyha, meg a tisztes­séges kereset, egyszóval a jó fogadtatás és a megbecsülés évtizede vonzza az egykori bányászokat meg a családtag­jaikat. Szívesen eljönnek két hétre, egy hónapra segíteni az abonyiaknak. Tamasi Tamás isfdorcka, zongora Életük a hangszer, a zene ősztől napjainkig számos kellemes órát, zenei élményt adó délutánnal, esttel örven­deztette meg a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola a város zenebarátait, akik elég sokan vannak. A múló évek. évtizedek nyomot hagynak az emberek zenekultúra iránti érdeklődésében, kiváltképp így, ha van olyan hely, van­nak olyan emberek, ahol s akiktől tanulni lehet. A zeneiskola hangverseny- terme bizony lassan épphogy a növendékhangversenyek megtartásához elég. Egy-egy nagyobb esemény alkalmával vannak, akik a teremből ki­rekedve, a folyosón állva hall­gatják a muzsikát: ha csak része jut, de ott vannak, je­len vannak akkor is. Diploma előtt Fogadóóra Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke május 25-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. Legutóbb egy diplomahang­versenyt hallgathattunk meg. Két végzős tanárjelölt lépett pódiumra, Balog Zsuzsa gor­donka szakos, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola mis­kolci szakának végzőse, Iván Klára tanítványa, valamint Varga Pál zongora szakos, aki a főiskolai tanulmányokat Bu­dapesten végezte, tanárképző szakon. Két évig Tusa Erzsé­bet, a harmadikban Kertész Lajos tanítványa volt. A két fiatal Ceglédről indult zenei pályára. Balogh Zsuzsa a Vár- konyi iskolába járt, a zeneis­kolában Soltész Lászlóné ta­nította. Nyolcesztendős kora óta gordonkázik. Gimnáziumi tanulmányait is itt kezdte, majd Debrecenben, zenemű­vészeti szakközépiskolában fejezte be. Varga Pál a Táncsics isko­la zenei tagozatosa volt, a Kossuth gimnáziumban érett­ségizett. Neve — kiváltképp korosztálya körében — ismert, hiszen szinte nyolcadikos ko­rától a közművelődés aktív részese, szereplője volt, sokat szerepelt. Orgonán, zongorán a Családi és Társadalmi Ün­nepségeket Rendező Iroda- rendezvényein játszott. Zenei érdeklődése igen széles körű. A komoly zene és a dzsessz- muzsika egyaránt érdekli, emellett az ének is, a vokális zene. Ceglédi zenetanára Bul­lái Judit volt. A két fiatal diplomahang­verseny-műsora alkalomhoz illően választékos, több kor­szak stílusát foglalta magában, Vásárba vitték a vázat tik a dolgozók gyerekeivel való törődést. Ennek az ered­ménye, hogy egyre több fia­tal vállal munkát a tsz-ben. A szociális alapból 50 ezer fo­rintot költenek gyermeknapi rendezvényre, Téiapó-ünnep- ségre, tanszervásárlásra. Az idei gyermeknap alkal­mából a napokban vendégel­tek meg 150 gyereket étellel- itallal, és a pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadá­sát láthatták. S. E. Költő a könyvtárban Az abonyi nagyközségi könyvtár vendége lesz Ladá­nyi Mihály költő május 23- án, hétfőn este hat órakor. Az író—olvasó találkozó helyszí­nén könyveket árusítanak. hiszen a barokk, a klasszikus a romantikus és a modern ze­nét, előadásmódot alaposan ismerniük kell. Ceglédi bemu­tatójuk alkalmával J. S. Bach Esz-dúr szólószonátájának el ső. két tétele, majd az Asz-dúr prelúdium és fúga, ezután Bocherini koncertje, majd Chopin cisz-moll Nocturne zeneműve, Milhaud koncertje és Gershwin Jazz prelüdök című szerzeménye hangzott el. Illett hozzájuk t . a Csarnokok, tornatermek, raktárak födémszerkezetéhez egy­aránt felhasználhatók azok a könnyűszerkezetes elemek, me­lyek a ceglédi Vasipari, Elektromos, Műszerész Szövetkezet műhelyeiben készülnek. E terméküket a tavaszi BNV-n is bemutatják. , Apáti-Tótli Sándor felvétele Mindkét fiatal előadásában a csúcsot a modern szám je­lentette, ám döntő volt az is. hogy mind a ketten zenei egyéniségüknek megfelelő ze­neszámokat választottak. Stí­lusos, ízléses volt a hangver­seny, az utolsó akkordig. Dr. Perneczky Jánosné, a ceglédi zeneiskola zongorata­nárnője vállalta a gordonka­számok kíséretét, s tette is, igen hozzáértően. (Kulisszati­tok talán, hogy beugróként vállalta ezt a szerepet, mivel a miskolci korrepetitor eljön­ni nem tudott.) A diplomahangverseny után a ceglédi zeneiskola igazgató­jával, Béres Károllyal az év­ről és a soron következő ese­ményekről beszélgettünk. Mint említette. Balog Zsuzsannán és Varga Pálon kívül még három olyan fiatal végez a főiskolán, akiknek tudásához alapot a ceglédi zeneiskola adott. Edélyi Erzsébet magán­ének szakon, Csordás Klára magánének és zenetudományi szakon védi meg a diplomá­ját, Kiss Magdolna Szegeden kap zongora szakos tanári diplomát. Jövőre ismét három főiskolai végzősük lesz, egy hegedűs, egy csellista és egy zongora szakos. Ceglédi indíttatással már közel negyven fiatalt tarthat­nak számon, zeneművészeti pályára készülőben. Őszi szereplés Most a Ceglédi ősz egyik eseményéül szánják majd azt a hangversenyt, melynek sze­replői valamennyien a volt növendékek lesznek. A most hangverseriyezett két friss diplomásról még csak annyit, hogy Balog Zsu­zsanna ősztől már a ceglédi iskola zenepedagógusa lesz. Varga Pál — amellett, hogy az énekkel továbbra is fog­lalkozik — valószínű, a ceg­lédberceli gyerekeket tanítja zongorázni. E. K. Turkálni, mustrálni szabad Csomag nélkül nem mennek Méz vagy cukor illatára hangyasereg nem igyekezhet gyorsabban a lelőhely felé, mint az emberek oda, ahon­nan oicsó vásár híre érkezik. Varázsszó az olcsó, nemcsak napjainkban. Mindig is az volt — bár az is igaz, hogy vannak, akik szentül vallják, hogy tulajdonképpen az a drága, amit olcsónak mon­dunk, az olcsóság jegyében vesszük-dobjuk, pazaroljuk. Ám általánosítani nem sza­bad. Cegléden most a városköz­pontban, a Kossuth Ferenc ut­cai autóparkolónál, a tavaly bezárt női fodrászat helyiségé­ben olcsó vásárt tart a Dél- Pest megyei Áfész áruháza. A vidám sárga színű táblák, hí­vogató feliratok napokkal ez­előtt kikerültek, kellően fel­csigázták az érdeklődést. A vásárról az áruház igazgató helyettesétől, Molnár Tibortól érdeklődtünk. Az olcsó keletje — Miért rendezték, mit kí­nálnak? — Kapcsolatban vagyunk a budapesti FÉR olcsó áru le- rakatával. A fővárosban nyár­időben kiváltképp, sokszor kedveznek különféle alkalmi vásárokkal a vállalatok, szak­üzletek. Megpróbáljuk, itt milyen a kereslet. A helyisé­get sikerült kibérelni, kialakí­tottuk böngészdévé. Az áruház alkalmazottai az eladók, pénz­tárosok ott is. A rendre ren- dészünk vigyáz. Indulásul úgy 1,5—1,8 millió forint értékű árukészletünk lett. Nem di­vatjamúlt holmik serege, ha­nem valóbpn kelendő, olcsóbb áruké. Javarésze az évszak­hoz is illő. Beszereztünk kö­tött holmikat. Méteráru, sza­badidős-öltözék, otthoni vise­let, kánikularuha került a polcsorokra, fogasokra. Van­nak „turkálódobozok” zokni­val teli. A vevők már kora reggel ott várakoztak a nyitás­ra, kedvtelve válogattak. Mint kedden reggel meg­tudtuk, az első nap forgalma több mint 210 ezer, forint volt. Várakozáson felül keletje lett a bőrdíszműnek, a különféle olcsó kézi-, sport- és utazótás­káknak. Az árcédulák igen meggyőzően hatottak. Könnyű nyári anyagból és vasalásra nem szoruló, mosással egy­szerűen tisztán tartható ott- honkákból sok tucatnyit meg­vettek. Változó kép A vevőközönség, megértve, hogy áru van és nem kell egymást törni, türelmesen so­rakozott csúcsidőben az ajtó­nál, ahol a rendész irányítot­ta a ki-be irányuló forgalmat. — Folyamatos utánpótlásról gondoskodunk — mondta az áruházigazgató helyettese. — A szezonvégi kiárusítástól a mostani kedvezményes vásár eltér abban is, hogy áruután­pótlást rendeltünk, a szállít­mányokat folyamatosan vár­juk, heti két-három alkalom­mal, a különböző lerakatok- tól. Így hát a vásárlóhely bel­ső képe is gyakran változik, a kínálat megújul. A 30—40 szá­zalékos kedvezményt adó vá­sárt egy hónapra hirdetjük. Kedd piacos nap volt. Ceg­léden ilyenkor a vásárlók se­rege megsokszorozódik, a kör­nyékbeli településekről ide igyekvőkkel. Érezni lehetett ezt az áruházi böngészdében is, ahonnan kis csomag, nagy csomag nélkül bizony keve­sen távoztak. E. K. Benn a farkas A fiatalember már tíz perce álldogál a lépcsőház­ban. A barátját várja, aki késik. A helyszín nem képzeletbeli, nagyon is va­lóságos: emeletes ház a Kossuth Ferenc utca végén, szemben a Reggel utcai ABC-vel. Egy férfi siet szelíden, báránymód a lakásába. Ám föltűnik neki a várakozó, s imigyen szól: Maga mit keres itt? A másik meg­mondja, emelettel, ajtó­számmal kerekítve teljessé az információt, próbálva oszlatni a bizalmatlansá­got. Minden jel arra vall, hogy a férfi beérte az iga­zoltatás eme formájával, mert továbbáll. De rövid idő múltán visszatér, most már másodmagával. S lám, mint a mesében, farkas lett a bárányból, ekképp vicso­rít a még mindig ott ácsorgó fiatalemberre: Inóckanóc, kifelé a házból! Nyomatékül karon ragadja, s erővel kilöki ^z ajtón. A fiatalember lendületét csil­lapítva a lépcsőkön egyen­súlyoz, megfordul és bá­tortalanul rebegi, hogy ő tulajdonképpen ... De csak ront a helyzetén. A far­kas rettentő haragjában hirtelen mozdulattal nya­kon csapja őt, aki tovább­ra sem érti a dolgot, de jobbnak látja, ha kereket old. V. S. ISSN 0133—3S0O- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents