Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-20 / 118. szám

xMAod 1983. MÄ.TtTS 20.. PÉNTEK Siaúdi és hantia jószolgálat Bizony tálán az egyezmény végrehajtása Miután Szíria nem hajlandó fogadni Philip Habib ame­rikai megbízottat és a közvetlen libanoni—szíriai párbe­széd kilátásai is bizonytalanok, az Egyesült Államok és Libanon egyrészt Szaúd-Arábia, másrészt Franciaország jószolgálati közreműködését kívánja igénybe venni a kedden megkötött izraeli—libanoni egyezmény útjában álló, szíriai akadály elhárításához. Ez az elhatározás szerda es­tei, az Amin Dzsemajel elnök és Habib vezetésével megtar­tott, kibővített libanoni—ame­rikai találkozón született. Sa- fik El-Vazzan miniszterelnök párizsi látogatásra kapott meghívást. Az izraeli televízió hivatalos forrásokat idéző jelentése sze­rint Tel Aviv „néhány hetes határidőt ad” Szíriának, mert úgy véli, hogy az egyezmény elutasítása Damaszkusz részé­ről csak „tárgyalási taktika”. A „határidő” lejártával — ez önmagában is jelzi, hogy az izraeli csapatok nem számol­nak egyhamar a kivonulással —- Izrael „egyoldalúan vissza­vonhatja” csapatait az egyez­ményben előirányzott 45 kilo­méter széles „biztonsági öve­zet” északi határát jelentő Avali folyó mögé — mondják Jeruzsálemben, de a hangsúlyt a feltételes módra helyezik. Az iráni külügyminisztérium szerdán támogatásáról biztosí­totta Szíriát és az izraeli—li­banoni megegyezést a „Camp David-i szerződés megvalósí­tása újabb szakaszának” mi­nősítette, ugyanakkor Gaajar Nimeri szudáni államfő teljes támogatásáról biztosította a libanoni—izraeli egyezményt. Líbia csütörtökön kérte, hogy Libanont távolítsák el az Arab Ligából az egyezmény aláírása miatt. „Kuvait egy szíriai—izraeli háború esetén nem marad tét­len, minden tőle telhetőt meg­tesz Szíria megsegítésére” — jelentette ki Szalem Esz-Sza- bah sejk, kuvaiti hadügymi­niszter csütörtökön közzétett sajtónyilatkozatában. A kuvai­ti .politikus ezzel .kapcsolat­ban emlékeztetett azokra a szíriai és izraeli megnyilatko­zásokra, amelyek szerint a li­banoni térségben készültségi állapot van, s ez szerinte „háború kirobbanásához vezet­het”. Kuvait még tanulmá­nyozza a libanoni—izraeli egyezményt — mondotta a hadügyminiszter, de hozzátet­te: „bármiféle együttműködés Izraellel aláássa általában az arab jogokat, s a palesztinok jogait különösen”. A napokban aláírt libanoni —izraeli egyezmény célja, hogy Libanont kiszakítsa az arab országok sorából, s nem hoz­hat békét a térség számára, hanem tovább bonyolítja a helyzetet — állapítja meg csü­törtöki számában a Pravda. Libanon napjainkban lerom­bolt és széttördelt állam — ezt a helyzetet igyekszik Izrael és az Egyesült Államok törvénye­síteni. Libanon ügye azonban elválaszthatatlan része, a kö­zel-keleti helyzetnek, amelyet komplex módon, minden érde­kelt fél bevonásával kell meg­oldani. Izrael és az Egyesült Államok éppen ezt igyekszik megakadályozni — állapítja meg végül a Pravda. Berlin Pünkösdi békenapok Országszerte béketalálkozó­kat tartanak a hét végén a Német Demokratikus Köztár­saság fiataljai. A Szabad Né­met Ifjúság (FDJ) felhívására rendezik rheg a hagyományos pünkösdi békenapokat. Az ünnepségeken magas szin­tű küldöttségekkel képviselte­tik magukat a szocialista or­szágok ifjúsági szervezetei. A KISZ delegációja szerdán ér­kezett meg az NDK-ba dr. Varga-Sabján Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága tit­kárának vezetésével. Az FKP álláspontja Újabb genfi találkozó Az Egyesült Államok fegy­verzetellenőrzési és leszerelé­si hivatalának genii irodájá­ban csütörtökön újabb ülést Befejeződött a moszkvai konferencia Szovjet tudósok felhívása A világ tudósaihoz intézett felhívással ért véget csütörtö­kön Moszkvában a szovjet tudósok országos békekonfe­renciája. A legszélesebb tömegeknek kell ráébredniük az őket fe­nyegető veszélyre, tisztán kell látniuk, hogy melyek a hábo­rús fenyegetés forrásai. Ennek pontos felismeréséhez nagy­mértékben járulhatnak hozzá a tudósok, akik tudásukat, ta­pasztalatukat, tekintélyüket a béke megóvásának szolgálatá­ba kell hogy állítsák — hang­súlyozza a felhívás. A párizsi tanácskozás javaslatai Szilárd pénzügyi rendszer kell A szocialista és szociálde­mokrata kormányfők Párizs­ban tartott tanácskozásának résztvevői felszólították az Egyesült Államokat a magas kamatlábak csökkentésére. Crj, szilárd nemzetközi pénzügyi rendszer megvalósítását sür­gették és arra hívták fel a ve­zető ipari országokat, hogy összehangolt akciókkal segít­sék elő a gazdasági növekedés újbóli megindulását. Állást foglaltak a kelet—nyugati gaz­dasági együttműködés mellett. tartott a közepes hatótávolsá' gú nukleáris fegyverek korlá­tozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A nyil­vánosság teljes kizárása mel­lett folyó tanácskozássorozat­tól genfi megfigyelők egyelő­re nem várnak értékelhető eredményt. A tárgyalásokhoz kapcsoló­dó hír, hogy Maxime Gremetz, az FKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára újság' írók előtt kijelentette, hogy az FKP szükségesnek tartja francia nukleáris elrettentő erő fenntartását az ország biztonságának és függetlensé­gének biztosítása érdekében Franciaország nem vesz részt a genfi tárgyalásokon — em­lékeztetett Gremetz. Ezen téren különleges helyzetben van, és — mint Mitterrand elnök mondta — nem hajlan­dó belemenni abba a vitába. hogy számításba vegyék nuk­leáris erőit. De azokat, akik tárgyalnak, nem lehet meg­akadályozni abban, hogy min­den európai fegyverzetet szá­mításba vegyenek. Mugabe programja (Folytatás az 1. Oldalról) güket az államközi együttmű­ködés bővítésére, az MSZMP és a ZANU közötti kapcsola­tok fejlesztésére. Kádár János méltatta azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a zimbabwei kormány tesz a dolgozók életkörülmé­nyeinek javításáért, a nem­zeti egyetértés erősítéséért, az afrikai haladó erők összefogá­sáért. A találkozón jelen volt Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi József, ha­zánk Zimbabwe Köztársaság­ban akkreditált nagykövete, valamint Witness Mangwende zimbabwei külügyminiszter. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak dél­után a Parlamentben fogadta Robert Mugabét. A találkozón áttekintették a kétoldalú kap­csolatokat Délután a zimbabwei kor­mányfő kíséretében levő poli­tikusok magyar partnereikkel találkoztak. A vendégek este — Lázár György és politikai életünk több vezető személyisége tár­saságában — a vasasszakszer­vezet központi művészegyütte­sének műsorát tekintették meg a vasasszakszervezet székházában. Robert Mugabe hivatalos tárgyalásait befejezve néhány napig hazánkban pihen. Kül- és belpolitikai célok Osztrák koalíciós megállapodás Ausztria függetlenségének és semlegességének megőrzé­se a legfontosabb külpolitikai, míg a munkanélküliség visz- szaszorítás.a az elsőrendű bel­politikai célja az új osztrák koalíciónak. Az Osztrák Szocialista Párt és a Szabadság Párt csütörtö­kön tette közzé a szerdán alá­írt, 23 oldalas pártközi meg­állapodást. Ez képezi majd alapját a május 30-án beter­jesztendő kormányprogram­nak. A közös parlamenti te­vékenység összehangolása ér­dekében a két párt egy hatta­gú közvetítő bizottságot hozott létre. A dokumentum külpolitikai részében megállapítják, hogy az új kormány az enyhülési politika őszinte híve, és támo­gatni fogja a fegyverzetellen­őrzésre és a kiegyensúlyozott leszerelésre tett valamennyi javaslatot. A belpolitikai kérdések kö­zül a megállapodás elsőként a foglalkoztatási politikával kapcsolatos elképzeléseket is­merteti. Kilátásba helyezi egy új beruházási — munkahely­teremtő — program elindítá­sát, amelynek keretében első­sorban a magánberuházásokat kívánják ösztönözni. Leleplezések Jugoszláviában Nacionalista szervezkedés Bosznia-Hercegovinában mu­zulmán nacionalisták illegális szervezetét leplezték le nem­régiben, amely agresszíven te­vékenykedett az „etnikailag tiszta” Bosznia-Hercegovina megteremtéséért és az úgyne­vezett iszlám köztársaságért Jugoszláviában — közölte Branko Mikulics, Bosznia- Hercegovina Köztársaság el­nökségi tagja egy interjúban, mely a csütörtöki központi ju­goszláv lapokban jelent meg. A szervezet kapcsolatban állt a fasiszta ifjú muzulmán emigrációval és egyes orszá­gok hírszerző szplgálatával, valamint a terrorista Muzul­mán testvérek szervezettel. Tagjai a muzulmán naciona­lizmus sajátos változatát kép­viselték, amely Bosznia-Herce­govinában a muzulmánokat szembeállítja a szerbekkel és a horvátokkal. Nicaragua BT-határozat Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön egyhangúlag elfogadta azt a határozati ja­vaslatot, amelyet Nicaragua és hét el nem kötelezett ország terjesztett elő a közép-ameri­kai helyzet ügyében. A határozat megerősíti „Ni­caraguának és a térség többi országának ahhoz való jogát, hogy külföldi beavatkozástól mentesen biztonságban és bé­kében éljenek”. Amerikai—román megbeszélések A legnagyobb kedvezményről Pozitívnak minősítette az amerikai külügyminisztérium csütörtökön Stefan Andrei ro­mán külügyminiszter washing­toni ' tárgyalásainak eredmé­nyét. Andrei három napot töl­tött az amerikai fővárosban és ezalatt Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel, Eagleburger külügyminiszter- helyettessel, valamint az ame­rikai törvényhozás képviselői­vel tárgyalt. A napirenden levő kérdések között amerikai hivatalos for­rás szerint szó volt a legna­gyobb kedvezmény elvének alkalmazásáról az amerikai— román kereskedelemben. A Reagan-kormány ennek a meg­vonását helyezte kilátásba ar­ra az esetre, ha Románia nem szünteti meg az úgynevezett „oktatási adó” alkalmazását a kivándorlást kérelmezőkkel szemben. USA-tervezet a willlamsburgi csúcsra Elkerüli a vitás kérdéseket Az Egyesült Államok dol­gozta ki az egyetlen tervezetet a május 28-án kezdődő wil- liamsburgi tőkés csúcstalálko­zón kiadásra tervezett nyilat­kozatra, s mint a The Wa­shington Post jelentette, csü­törtökön jól tájékozott forrá­sokra hivatkozva, a hat szö­vetséges kész „csekély módo­sításokkal” elfogadni azt. Az amerikai tervezet szerző­je, Allen Wallis külügymi­niszter-helyettes állítólag olyan szöveget szerkesztett a hét állam- és kormányfő szá­mára, amely a gazdasági fel­lendülés lehetőségére koncent-' rálja a figyelmet, szelíden megkerüli a kamatlábak, a de­ficitek, a nemzetközi fizetési problémák kérdését és a ke­let—nyugati kereskedelmi po­litikával kapcsolatos nézetel­téréseket. Ellenzéki pártvezérek sajtóértekezlete Bírálják Margaret Thatchert Az ellenzéki pártvezérek csütörtöki sajtóértekezletének témája az előző napi konzer­vatív. választási kiáltvány volt. Michael Foot, a Munkás­párt vezére azt mondta róla, „bűzlik az önelégültségtől”. Roy Jenkins, szociáldemokrata (SDP) vezér azon gúnyolódott, hogy Thatcher asszony „győ­zelmesnek” állítja be gazda­A külügyi bizottság szavazása Reagan vereséget szenvedett Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága szerdán 15 szavazattal, 8 ellenében elve­tette azt a javaslatot, hogy „az engedély nélkül a Szovjet­uniónak szállító, más orszá­gokban működő vállalatok megbüntetésének jogával _ ha­talmazzák fel az amerikai el­nököt”. Az AP jelentése szerint a tervezetet — a mostani sza­vazás kimenetele ellenére — „megmenthetik” — mégpedig olymódon, hogy hozzácsatolják az úgynevezett „export ellen­őrzési törvénytervezethez”, amelyet Reatgan elnök terjesz­tett a kongresszus elé. ságpolitikáját, holott négy év alatt a nemzeti jövedelem 5 százalékkal, a feldolgozóipari termelés csaknem egyötödével, a fedolgozóipari beruházások mennyisége mintegy harmadá­val csökkent — nagyobb mér­tékben, mint a harmincas évek elejének gazdasági vál­ságában. Jenkins másfelől tá­madta a Munkáspártot, amiért távozni akar a Közös Piacból. Denis Healey, a Munkáspárt alvezére „hazudozással” vá­dolta meg a kormányt, mi­után a Time Out című londoni magazin legfrissebb száma csütörtökön nyilvánosságra hozta az 1981-ben készített hi­vatalos — és titkosan kezelt — helyzetelemzéseket. Ezekből kiderült, hogy Thatcher asz- szony és munkatársai már két éve tudták, hogy a munka- nélküliség átlépi a 3 milliós határt, mégis azt bizonygatták a közvéleménynek, hogy ez nem következik be, „a gazda­sági talpraállás jelei már lát­hatók”. Csak rövidem... MOSZKVÁBÓL szerdán az ukrán fővárosba, Kijevbe uta­zott Jósé Eduardo Dos Santos angolai államfő, az MPLA- Munkapárt elnöke, aki az SZKP KB, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­ra baráti munkalátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban OSVALDO DORTICOS ku­bai igazságügyminiszter és Flavio Bravo, a kubai nemzet- gyűlés elnöke szerdán Havan­nában fogadta dr. Szíjjártó Károlyt, a Magyar Népköztár­saság főügyészét. 4 Az ENSZ Gyámsági Ta- > nácsa a hét elején meg­kezdte 50. ülésszakát, ame­lyen a résztvevők az utolsó ^ gyámsági terület, Mikroné­zia politikai, gazdasági és ^szociális helyzetét vitatják í meg. AZ ENSZ hat fő szervének egyike a Gyámsági Tanács, de jelentősége természetesen ép­pen sikeréből következően fo­kozatosan cßökkent — bár le­becsülni hiba lenne. Feladat­körét az ENSZ-közgyűlésnek alárendelve látja el. A Gyámsági Tanács és a hozzá tartozó gyámsági rend­szer létrehozása annak idején, az ENSZ alapokmányának megszövegezésekor alkalmat adott olyan gondolatok kifej­tésére, melyek nemcsak a gyámsági igazgatás alá kerü­lő, viszonylag jelentéktelen méretű területek, hanem vala­mennyi, még gyarmati sorban központi jelentőségűek és elő­remutatóak lettek. A gyarmat- tartó hatalmak makacs ellen­kezésével szemben a Szovjet­unió _ képviselői annak idején következetesen síkraszálltak amellett, hogy a gyarmati füg­gőség vagy annak gyámsági igazgatást öltő formája csak átmeneti állapot lehet. A vég­ső cél a teljes nemzeti szuve­renitás kivívása. Az alapító nyilatkozat sze­Háttér AZ UTOLSÓ GYÁMSÁ rint a Gyámsági Tanács tag­jai vállalják, hogy az érdekelt népek kultúráját tiszteletben tartva biztosítják azok politi­kai, gazdasági és szociális elő­rehaladását, nevelésügyük fej­lesztését; kifejlesztik önkor­mányzati képességüket, és a politikai törekvéseiket figye­lembe véve támogatják a sza­bad politikai intézmények fo­kozatos kifejlesztését. A Gyámsági Tanács szerve­zeti felépítését a következők­ben határozták meg: tagjai a gyámság alatt álló területek igazgatásával megbízott ENSZ- tagállamok, a Biztonsági Ta­nács tagjai közül azok, ame­lyek nem igazgatnak gyámság alatt álló területeket és a köz­gyűlés által háromévi időtar­tamra megválasztott annyi más állam, amennyi szükséges ahhoz, hogy a Gyámsági Ta­nácsban egyenlő arányban ve­gyenek részt igazgató, illetve nem igazgató ENSZ-tagálla- mok. Minden tag egy szava­zattal rendelkezik. 1968 óta, a gyámsági területek számának csökkenése miatt már nincse­nek választott tagok a tanács­ban. A Gyámsági Tanács feladat­köréhez tartozik, hogy meg­vizsgálja az igazgatásért fele­lős, úgynevezett igazgató ható­ság jelentését, a benyújtott panaszbeadványokat, petíció­kat, valamint időszakos ellen­őrző látogatásokat szervezzen a gyámsági területekre. ÖSSZESEN tizenegy gyám­sági területet hoztak létre — egyesek, volt népszövetségi mandátumok helyébe léptek: A gyámsági területek közül az első 1957-ben, az utolsó előtti pedig 1976-ban vált füg­getlenné. A volt gyámsági te­rületből szuverén, független országok sorába lépett például Szomália vagy az afrikai földrészen levő Kamerun, To­go, Ruanda. Namíbia is gyám­sági terület volt — Dél-Afri- ka azonban az ENSZ-határo- zatok megsértésével törvény­telenül megszállta az országot: jelenleg a világszervezet Na- míbia-tanácsának formai el­lenőrzése alá tartozik. Ami Mikronéziát illeti, a japán igazgatás alatt állt csendes-óceáni szigeteket az alapokmány 82. cikke értel­mében hadászati jelentőségű körzetté nyilvánították, és 1947-ben az Egyesült Államok igazgatása alá helyezték. A Mikronézia néven ismert kör­zet, amelyhez (Guam kivéte­lével) a Mariana-szigetek, a Karolina-szigetek és a Mar- shall-szigetek tartoznak, jelen­leg az utolsó gyámsági terü­let. Az Egyesült Államok igaz­gatásának harminchat éve alatt Washington nem sokat tett azért, hogy elősegítse Mikronézia állami önállóságá­nak kialakulását. Az ameri­kai gyámsági politikát jól jel­lemzi a különböző nemzetközi szervezetek jelentéseiből ki­rajzolódó kép: Mikronézia or­voshiányban szenved, kevés az egészségügyi berendezés, a meglévők elavultak, kevés az út, rossz a hírközlő hálózat, megbízhatatlan az elektromos- energia-ellátás. KÜLÖNÖSEN szembeötlő ez azokkal a kitűnő infrastruktú­rával rendelkező katonai é* haditengerészeti létesítmé­nyekhez, támaszpontokhoz ké­pest, amelyeket közben ezeken a szigeteken építettek az ame­rikaiak. Washington kezdettől fogva arra törekedett, hogy a terület egy részét hivatalosan is az Egyesült Államokhoz csatolják, de a többi felett is megőrizze befolyását. Sz. T.

Next

/
Thumbnails
Contents