Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-20 / 118. szám

1983. MÁJUS 20., PÉNTEK A, 3 Országgyűlési bizottság ülése Oktatásról, művészetről Csütörtökön a Parlamentben . ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyet Övá­ri Miklós (Budapest, 29. vk.), a bizottság elnöke vezetett — a képviselők néma felállással emlékeztek nemrégiben el­hunyt társukra, Cseterki La­josra. Az eszmecsere első napi­rendjeként a résztvevők meg­vitatták a Művelődési Minisz­térium előterjesztését, amely a tankönyvírás, -kiadás, -ej- látás helyzetét, továbbfejlesz­tésének feladatait elemezte. Az írásos beszámolóhoz Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter fűzött szóbeli kiegészítést. Guba Sándor (Somogy megye, 3. vk.) és Végh György (Zala megye, 5. vk.) kérdéseire Beí­ró . András, a Tankönyvkiadó Igazgatója és Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes vá­laszolt. Az előterjesztés vitájá­ban felszólaltak: Palásti Jó­zsefné (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye, 18. vk.), Király Ist­ván (Budapest, 31. vk.). Guba 4 Sándor, Végh György, Horváth Miklós (Vas megye, 2. vk.), Káli Ferenc (Fejér megye, 13. vk.), Nagy Sándor (Somogy megye, 1. vk.) és Gárdái Zol­tánná (Komárom megye, 8. vk.). A vitát Köpeczi Béla fog­lalta össze és Óvári Miklós zárta le. A képviselők ezután arról a minisztériumi tájékoztatóról vitáztak, amely a Művészeti Alap tevékenységéről, a mű­kereskedelem és a zsűrizés helyzetéről készült. E témában Tóth Dezső művelődési mi­niszterhelyettes adott szóbeli tájékoztatót. Káli Ferenc és Gárdái Zoltánná kérdéseire Horváth György, a Művelődé­si Minisztérium osztályvezető­je válaszolt. Varga Imre (Bu­dapest, 27. vk.), Petrovics Emil (Budapest, 16. vk.), Ba­rát Endre (Pest megye, 29. vk.), Király István, valamint Kál­lai Lajos észrevételei után a vitát Tóth Dezső összegezte, majd a tanácskozás Óvári Mik­lós zárszavával ért véget. Koszorúzás Emlékezés ZülsS Sándorra Zöld Sándor orvos, a ma­gyar kommunista és munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 70. év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget rendeztek csü­törtökön a Mező Imre úti te­metőben. Sírjára a megemlé­kezés, a kegyelet virágait a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője helyezte el. A Belügyminisztérium kép­viseletében Kamara János rendőr altábornagy, államtit­kár és Kotvász István rendőr ezredes, a pártbizottság titká­ra, az Egészségügyi Miniszté­rium részéről Schultheisz Emil miniszter és Hegedűs Béla, a pártbizottság titkára, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete nevében Ba­bies Antal elnök és Fűzi Ist­ván főtitkár koszorúzott. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Vendégek Dunavarsáayban Milyen a kiváló szövetkezet? Cisdof programmal várfák a szerkesztőket Hét nyugat-európai ország 'f kommunista pártjai lap- f, jainak szerkesztői érkeztek 'f hazánkba az MSZMP Köz- ff ponti Bizottsága mcghívá- ff sara, a hét elején. A bel- ^ ga, dán, francia, NSZK-be- í ii, olasz, osztrák és portu- 'i gál vendégek programjuk ^ során tegnap délután Du- 'f navarsányt keresték fel. | A közelmúltban tizedszer ff is kiváló címet elnyert Pe- ^ tőfi Termelőszövetkezetben í Scheiber Józsefné általános ff elnökhelyettes és Kovács j! Antal, a szövetkezet párt- í bizottságának titkára fo- f, gadta a küldöttséget. A delegátusokat Scheiber Józsefné tájékoztatta a hat­ezernégyszáz hektáron gazdál­kodó, 4100 dolgozót — közöt­tük 2600 tagot — számláló szö­vetkezet tevékenységéről. Mint. elmondotta, az évi 1,6 milliárd forintos bevételt hosszú évek céltudatos fejlesztésének ered­ményeként érték. el, a főként állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemben. Szólt az elnökhelyettes az 1280 férőhelyes tehenészeti telep­ről. amely napi 17—18 ezer li­teres tejtermelésével a kör­nyék és a főváros tejellátásá­nak egyik bázisává vált. Az 500 kocás sertéstelep évente 1000 tonna húst termel, te­nyészállatokkal és hízóalap­anyaggal is ellátja hat falu kisgazdaságait. Európa legna­gyobb nyúltenyésztő és hizla­ló telepe az itteni, ahol napon­ta 2500 tapsifüles születik, s ugyanennyi indul kamionok­ban külföldre, illetve kerül a hazai piacokra. A vendégek nagy érdeklő­déssel hallgatták a beszámo­lót, s rögtön kérdeztek is. Pél­dául arról, miként szervezik a szövetkezet szerteágazó nö- vénytermesztési-állattenyész- tési-szolgáltatási-ipari tevé­kenységét, s hogyan tartják a kapcsolatot a háztáji gazdasá­gokkal, a kistermelőkkel. Az is érdekelte a vendégeket, hogy a tsz-tagok miként egyeztetik össze otthoni és szövetkezeti munkájukat, milyen szociális kedvezményekben részesülhet­nek, s mekkora a kiegészítő gazdálkodás szerepe a szövet­kezet termelésében. Kíváncsiak voltak a szakember-ellátott­ságra, s arra is, hogy többen vannak-e, akik a szövetkezet vonzereje miatt Budapestről járnak ide dolgozni, paint akik Dunavarsányból indulnak na­ponta munkára a fővárosba. Természetesen mindenre vá­laszt kaptak, majd maguk is meggyőződhettek az elhangzot­tak igazságáról. Megtekintet­ték a 10 millió forintos beru­házással épült Petőfi Művelő­dési Házat, amelynek nemcsak létrehozásából, de fenntartásá­ból is részt vállalt a szövetke­zet. Innen a szakosított tehe­nészeti telepre vezetett útjuk, ahol dr. Tisza András főmér­nök, a szövetkezet elnökhe­lyettese kalauzolta őket, s meg­mutatta az embrióátültetéses módszer eredményeként szüle­tett 50 borjú közül a legfiata- labbakat is. A delegáció ezután K. Wag­ner István portájára látogatott. A szövetkezet tagja ő, akár­csak szülei, felesége, fia. Ház­táji gazdaságukban nyulakat, baromfit nevelnek, 4 bikát, s egy időben 25—30 sertést tar­tanak. Végezetül a küldöttség meg­tekintette a méltán európai hí­rű nyúltelepet, amely a me­gye határain túlra terjedően is integrálja több mint 20 ezer kistermelő tevékenységét. A küldöttség tagjai elismeréssel szóltak a látottakról. Balra fent: A tehenészeti telep silója tövében a korszerű takar­mányozásról, a szaporításról, a tejtermelésről tájékozódnak a vendégek. Jobbra fent: A Petőfi Művelő­dési Házba is ellátogatott a dele­gáció, ahol éppen a rajzszakkőr tartott foglalkozást. Erdősi Agnes felvételei Óvatosan a locsolással Kevesebb vízhiányos időszak A világ vízhiánnyal kúsz­ik ködik. S ez nem csupán a ff sivatagokkal borított Afri- ^ kára, vagy Közép-Azsiára .ff igaz, de olyan fejlett, fo- f iyókkal, tavakkal gazdagon '/ borított területekre is, mint JÍ például az USA, vagy Euró- f, pa több országa. Jó néhány íj amerikai város több száz f kilométeres vezetéken jut ^ egészséges ivóvízhez, de ff például Baranya megye ff székhelyétől, Pécstől, is jó ff ötven kilométerre vannak f. a kutak. Tárolómedence A biztonságos vízellátás nagy áldozatokkal jár, Pest megyében a Dunakanyar tér­ségében is, ahol az ivóvízellá­tás gazdája a Dunamenti Re­gionális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat. Három város — Vác, Gödöllő, Szentendre — s rajtuk kívül még 43 település lakói teszik fel a kérdést a nyár közeledtével. Vajon lesz-e elég víz a csapokban? A 350 ezres állandó lakó és a 150 ezer üdülővendég megfelelő kiszol­gálása, a majdnem 70 nagyfo­gyasztó, — vállalat és szövet­kezet — igényeinek kielégíté­sére. A DMRVV naponta több mint 100 ezer köbméter vizet képes kiemelni a kutakból. Ugyanezt a célt szolgálja a mintegy 41 ezer köbméter tér­fogatú tárolómedence, melyek vízét a nyári kánikula csúcs- fogyasztása idején pumpálják a kutakba. A biztonságos ellátás érde­kében a különböző települése­ket és víznyerő helyeket re­gionális vezetékrendszerekkel is összekötötték, hogy szükség esetén többszörös biztonsággal lehessen vizet küldeni a kevés és kis kapacitású víznyerő he­lyekkel rendelkező Gödöllő­nek vagy Fótnak. Ezért kötöt­ték össze vezetékkel a Vác környéki vízbázisokat, először egy déli, most pedig egy észa­ki vezetékkel. Hasonló okból kapcsolták össze a Pest me­gyei és a fővárosi vízműveket is. Biztató igen A biztonságra törekvés az oka annak is, hogy a vállalat szakemberei, a tanácsok, a ha­tóságok és intézmények képvi­selői minden tavasszal közös bizottságot alkotva még egy­szer ellenőrzik a csúcsfogyasz­tás előtti felkészülést, s beszé» lik meg a további javítani- tennivalókat. E szemle után kértük meg Márkus Istvánt, a vállalat igaz­gatóját és Farkas Vince főmér­nököt, tájékoztassák olvasóin­kat arról, számíthatunk-e víz­hiányos napokra, vagy kielé­gítő lesz-e az ellátás? A válasz ez alkalommal: biztató igen. A vállalat szak­emberei szerint olyan aggoda­lomra, mint az elmúlt eszten­dőben, nincs okunk. Akkor ugyanis a korábbi vízszennye­zés miatt le kellett zárni a váci vízmű kútjait. Roham­munkával készült el a Duna alatti vezeték, mely a Főváro­si Vízművek szentendrei-szige­ti kútjaiból pótolta a hiányt. Amíg azonban elkészült a ve­zeték, a szerencsés időjárás is segített abban, hogy ne kelljen rendkívüli korlátozásokat el­rendelni. Nyomásfokozó Azóta további beruházások is elkészültek melyek segíte­nek a kánikulában. Ezekben a legmelegebb napokban is elegendő vizet adnak majd a kutak, de ez sem jelenti azt, hogy soha és semmikor nem lehet átmeneti — néhány órás — vízhiány. Elsősorban Foton és környékén fordulhat elő, hogy délután kicsi a nyomás a vezetékben. Ezen úgy segíthet a. lakosság, hogy ne egyszerre, alkonyátkor kezdjenek locsol­ni. mert ezt az igénybevételt már képtelenek kiszolgálni a Pllísszentivánon is bevált Pb-gázeHátó rendszer A Prizma tervező szövetke­zet mérnökei új, környezetvé­delmi szempontból is előnyös pb-gázellátó rendszert dolgoz­tak ki, amely alkalmas arra, hogy a propán-bután gázt szé­lesebb körben felhasználják, egyebek között iskolák, okta­tási és szociális intézmények, szállodák, motelek fűtésére, meleg víz szolgáltatására, va­lamint konyhai berendezések üzemeltetésére. Az új rendszer használható ipari célokra is: szárító berendezések, sütőke­mencék és egyéb élelmiszer­feldolgozó berendezések ener­giaellátására. Alkalmas továb­bá lakótömbök gázellátására, fűtésére. A Prizma szövetkezet új tí­Ä békehónap eseményei Dél-jemeni fiatelek Érden Lelkész látogatók a Hazafias Népfrontnál A béke és barátság hónapja keretében a megye minden részében nagygyűléseken, ba­ráti találkozókon- tiltakoznak az üzemek, gyárak dolgozói, a települések lakói a fokozódó imperialista fegyverkezés el­len, s emelik fel szavukat a háború ellen, a békéért. Csütörtökön délelőtt a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának Belgrád rakparti épületében békegyűlésen vet­tek részt a megyében élő, kü­lönböző felekezetekhez tartozó lelkészek. Dr. Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda kül­politikai főszerkesztő-helyette­se az időszerű külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a je­lenlevőket. Azokat a válság­gócokat elemezte, amelyek a békét fenyegetik földünkön, de hangsúlyozta, a békeszere­tő népek összefogásával a há­borús veszély elkerülhető. A hozzászóló lelkészek is arról beszéltek, hogy a mindenna­pok munkájával, helytállásá­val is a békét védhetjük. Délután Érden, a MEZŐ­GÉP helyi gyáregységében ba­ráti találkozót tartottak. Az MSZMP Politikai Főiskoláján tanuló dél-jemeni vendégek látogattak el az érdiekhez. A KISZ-fiatalok, szocialista bri­gádtagok és szakszervezeti ak­tivisták részvételével lebo­nyolított baráti beszélgetésen a dél-jemeni fiatalok távoli hazájuk életéről tájékoztatták az érdieket, beszámoltak azok­ról a mozgalmakról, amelyek­kel. kivívhatták a függetlensé­get, megteremthették az or­szág fejlődésének új útjait. A hivatalos programot kö­vetően a személyes beszélgeté­sek során lehetőség nyílott arra is, hogy a két országban élők hétköznapjairól is szót váltsanak egymással a részt­vevők. pusú rendszere már a gyakor­latban is bevált. Tiszafüreden, Pilisszentivánon, Polgáron és Vámosgyörkön ipari üzemek­ben, illetve kommunális in­tézményekben használják. A rendszer nagy előnye, hogy a környezetvédelmi szempontoknak megfelel, és megvalósításához viszonylag kis beruházás szükséges. vezetékek. S ezen nemcsak a tiltó rendelkezések, hanem az alaposabb tanácsi ellenőrzések segíthetnek. Hasonló átmeneti vízhiány lehetséges a magasan fekvő pilisi községekben, ahová a méregdrága szivattyúk, áteme­lő-berendezések már nem ké­pesek mindig elegendő vizet juttatni. A tavalyinál azonban jobb lesz a helyzet. Hiszen, hasonlóan a bal parti regioná­lis vízrendszerhez, itt is elké­szült egy olyan automatika, amelyik mindig jelzi, hogy ho­va kell több vizet juttatni. Nyomásfokozót építettek Pilis- szentiván és Pilisborosjenő ma­gas fekvésű területeinek veze­tékeibe. Javítóbrigádok A Dunamenti Regionális Vízmű felkészült az esetleges üzemzavarok, technológiai hi­bák szakszerű, gyors elhárítá­sára is. A vállalati központot, a telepeket és több javítóbrigád gépkocsiját is URH adó-vevő­vel látták el. Így ha szükséges, rövid idő alatt nagy erőket ké­pesek összevonni a javításra. Bár fejlődik, korszerűsödik, mégsem képes a települések szennyvizét feldolgozni a vál­lalat szentendrei, váci, gödöl­lői és további 5 telepe. Bőví­tik a szentendrei és váci tisz­tító műveket, de ezek a beru­házások nem képesek ideális helyzetet teremteni — mond­ták el tájékoztatásul a Duna­menti Regionális Vízmű veze­tői. Cs. A. Ikladi részvényesek Novotrade RT. Izgalmas kísérletként hozta létre a közelmúltban az Ál­lami Fejlesztési Bank, a Kül­kereskedelmi Bánk és az In­novációs Alap az úgynevezett Novotrade Részvénytársaságot. E társaságnak kizárólag ma­gyar részvényesei lehetnek, akik közé most belépett az ikladi Ipari Műszergyár is, összesen tíz részvénnyel, egyenként 250 ezer forintos értékben. Lévén nagyrészvényes, az ikladi gyárnak csak a teljes összeg 30 százalékát kellett befizetnie. Ennek fejében vi­szont — a jutalék mellett — értékes külpiaci információ­kat kapnak, a részvénytársa­ság piackutatási tapasztala­tokkal segíti a gyárat, jelzi az új termékek iránti igényeket, s annak megvalósítása során előnyben részesítik az Ipari Műszergyárat. Csapágygyári célok Megfogják a forintokat Egy fordulat — két csap­ágy; hamarosan így készülnek a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi esztergaüzemé­nek termékei. A diósdi gyár hatodik öt­éves terve szerint az évi ka­pacitást ötmillió darab csap­ágy gyártására kell felfuttat­ni. Ám ahhoz, hogy a jövőben is szilárdan állják a csapágy­piaci versenyt, nem elegendő a mennyiségi felfutás. Üj tí­pusok sorozatát kell kifej­leszteni, átfogó intézkedések­kel — kutatással is segítve — kell tovább javítani a minősé­get, mind szigorúbban kell számolni az anyag és élőmun­ka gazdaságosságával, sőt a munkakörülmények javításá­val és — nem utolsósorban — a szakmunkás-utánpótlással. E fenti néhány szó mögött a csapágygyár egész évi, csak­nem 16 millió forintot érő fejlesztési kötelezettségei áll­nak. A gyártmányfejlesztésen belül 15-féle témán törik a fejüket, ezeknek nagyobb ré­sze a típuskorszerűsítést szol­gálja. A kutatás-kísérlet első­sorban a kapacitásbővítést, a szerszámozás korszerűsítését igyekszik elősegíteni, a gyár­tásfejlesztés során pedig úiabb 15 területen válnak az eddiginél gazdaságosabbá a technológiai folyamatok. Az esztergaüzem. látványos korszerűsítésén túl sok az ap­ró, de annál hasznosabb rész­feladat. Így például teljes kö­rű darabszámlálást vezetnek be, jobban kihasználják a hosszú csövekből visszama­radt, de csapágykészítésre még alkalmas anyagrészt, gyorsítják az összeszerelés folyamatát, szépítik a csoma­golást. Az üzemi mérőbázisok fejlesztésekor javítják a gyár­tócsarnokok légállapotát, kor­szerűsítik a mérőlaboratórium klímaberendezéseit. A szűkös lehetőségek ellenére — a ter­melés biztonsága érdekében — folytatják a tavaly meg­kezdett beruházásokat, ame­lyek az idei összeggel már el­érik a 4,5 millió forintot. Ezen belül fejlesztik a mé­réstechnikát, s a szakmunkás­utánpótlás javítása érdekében megépítik a tanműhelyi öltö­zőt, berendezik a villamos- ipari szakmunkásképző mű­helyt, bővítik a forgácsolók gépparkját. Nem feledkeznek meg a szociális jellegű fejlesztések­ről sem. Csaknem négymillió forintot fordítanak a lakás­építés támogatására, s a fenn­maradó összegből javítják a munkásszállítás feltételeit, szépítik az orvosi rendelőt és az üzemi konyhát. K. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents