Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

1983. MÄJÜS 19., CSÜTÖRTÖK ap Az időjárás ksdvez llj effhonok Több mint ötezer lakás Áz építőipari vállalatok és a szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — 5013 új lakást adtak át az év első négy hónapjában. Majdnem 200-zal kevesebb lakás készült el, mint tavaly, ilyenkor, de a kedvező időjárást kihasználva mintegy 2000-rel több új ott­hon építését kezdték meg, mint a múlt év első négy hó­napjában. Az egy évvel ez­előttinél jóval többet, össze­sen 1038 lakást adtak át a fő­városban. Az idei népgazdasági terv szerint az ország építőipará­nak termelése 3 százalékkal csökken, ám ezen belül a ma­gánépítés teljesítménye 2,5 százalékkal növekszik, az épí­tőipari vállalatoké pedig 5,6 százalékkal mérséklődik. Az év első négy hónapjában az ÉVM-vállalatok termelésének értéke még valamelyest meg­haladta az egy évvel korábbit, a vízügyi építő vállalatoké majdnem 4 százalékkal növe­kedett, s bár a szövetkezeteké a számítottnál jobban mér­séklődött, a kivitelező szerve­zetek összességében mégis mindössze 2 százalékkal keve­sebb építési-szerelési munkát végeztek, mint tavaly ilyen­kor. Gép tűzi az anorákot Évente 130 ezer anorákot készítenek a legkisebbeknek a Galgavidéki Afész aszódi üzemében Trencsényl Zoltán felvétele k vállalat kiváló brigádja A csodákra kicsit várni kel! Évente többször megméretnek a szocialista brigádok. Értékelik a versenyfelelősök az éves teljesítményeket, és a megelőző időszak eredményeit is figyelembe veszik. Ahhoz, hogy valamely brigád igazán magas kitüntetés­ben részesüljön, hosszú időn át, egyenletesen kimagasló teljesítményt kell nyújtania a versenyfeltételek soka­ságában. Ilyen a Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyárának, Jendrassik MHSZ szocialista brigádja, mely a gyár ötvenkét brigádja közül nyerte el a vállalat ki­váló brigádja kitüntető címet. Honvédelmi napok — Miért MHSZ-brigád a Jendrassik Györgyről elneve­zett tizenkét tagú csoport — kérdeztem Pintér Lőrincné brigádvezető-helyettest? — Mindannyian MHSZ-ta- gok vagyunk, a honvédelmi nap és a lövészversenyek meg­rendezésében is részt ve­szünk ... — Nemcsak erről kell be­szélni — vette át a szót Nagy Gyula szerszámtervező —, mi vetettük papírra a fedett sportlövészterem . berendezé­seinek helyét, és a kivitelezés­ben is besegítettünk. A sza­badtéri pálya még a rajzasz­talainkon van, de akikor is ott leszünk, ha az építésre kerül sor. Szűcsi József kollégám a Magyar Sportlövő Szövetség Pest megyei elnökségének tag­ja és versenybíró, az üzemi lövészklub titkára, szakosz­tályvezető. — Ügy beszélsz, mintha csak nékem lenne Honvédelmi Ér­demérmem — replikázott Szűcsi József —, hiszen Nagy Gyula húsz-, Koncz László ti­zenöt, és Rajeczky Lajos tíz­éves munkájáért kapta meg ugyanezt az elismerést. Nagyobb rugalmasság A négyszeres aranykoszorús brigád szerszám- és célgép­szerkesztéssel, rajzolással fog­lalkozik, nem véletlen, hogy a falakat remek karikatúrák dí­szítik. meyeket egymásról és a napi munkájuk buktatóiról készítettek. Feltűnő helyen van ez a felirat: „A lehetet­lent azonnal megcsináljuk, a csodákra kicsit várni kell”, önök tervezik a gyártáshoz szükséges berendezéseket vagy importból származnak? — Is, is — mondta Rajeczky Lajos. — Az importgépekhez is mi tervezzük a szerszámokat, mert azok csak egy szerszám­készlettel rendelkeznek. A mai nehéz gazdasági helyzetben sokkal nagyobb rugalmasság­ra van szükség, mint eddig bármikor. A csapógyméretek a megrendeléstől a szállításig is változhatnak, különösen az export partnerek igényeit ne­héz kielégíteni. Az összes csapágyhoz közel ezer szer­számra és szerszámalkatrész­re van szükség. S ezenkívül a célgéptervezés is a feladatunk. — Négy hónap alatt dolgo­zott ki a kollektívánk egy olyan eljárást, mely a csap­ágygyűrűk gyártása során hetventől százszázalékos ter­melékenységnövekedést ered­ményez. Ez a munka egy em­bernek a napi feladatok mel­lett másfél évig tartojt volna. Ezért nehéz nálunk újításról beszélni, mert szinte a legtöbb tevékenységünk újítás — mondta Varga Mihály. A brigádnál az újítás és a munkaköri kötelesség össze­olvad. A szabadalmaztatási el­járás olyan sok adminisztrá­cióval jár, hogy tenger dolguk mellett nincs is idejük rá. Ez nem jelenti azt, hogy nincse­nek elfogadott újításaik, csak nem annyi, amennyi lehetne. Sajátos pontozás Nagy Gyula, Horváth Sán­dor, Varga Mihály, a szak- munkástovábbképző tanfo­lyam keretében oktatja a gyár művezetőit és a gépbeállító- kat. Mivel az ő rajztábláikon készülnek a szerszámok, ők a legilletékesebbek használatuk ismertetésére. — Egy-egy előadásra néha másfél órát is készülünk — vallották be. Nemcsak oktatást vállal ez a sokoldalú brigád, ha kell például társadalmi munkában takarítanak is. ök tisztították meg például az érdi mentőál­lomást az építkezés minden hulladékától. A brigád fele nő, ha a két tiszteletbeli brigádtagot nem számítjuk, mert velük a fér­fiak javára dőlne el az arány. Nő a, brigádvezető és a helyettese is. Rajeczky Lajos szerint ez azért van, mert a nők rámenősebbek és sok min­dent jobban el tudnak intéz­ni, mint a férfiak. A legilletásebb,* Pintér Lő- rincné, viszont az mondta — azért, mert a vezetés sok ad­minisztrációval jár és ezt a férfiak szívesen átadják ne­künk. Reggelente korábban jönnek be a munkahelyükre, hogy a sokféle társadalmi kötelezett­ségre, vállalásra jusson idő. És minden délben tíz percet ellopnak az ebédidejükből, hogy megfejtsék a rádió zenei rejtvényeit. Sajátos pontozást vezettek be, náluk mínusz pontot is lehet kapni. Csak a rádió mellett és egymásnak osztogatnak mínusz pontokat, mert a szocialista munkaver­senyben csupa pluszt értek el. S. E. A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Az í. negyedév eredményeiről A megye 1983. 1. negyedévi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezi»: Az 1932. I. negyed­évi százalékában Az Ipari termelés (terméksorok alapján) 102,3 A kivitelező építőipai- saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 93,2 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 101,5 Kivitelező építőiparban 103.0 Állami gazdaságokban, kombinátokban 104,1 Mezőgazdaság! termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 104,2 Kereskedelemben 104,2 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 100,8 Beruházás Az év I. negyedévében az országoshoz hasonlóan a me­gyében is nőtt a folyamatban lévő beruházásokra felhasz­nált pénzeszközök összege; a szocialista szervek fejleszté­sekre 1 milliárd forintot for­dítottak, — folyóáron számol­va — 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés teljes egészében a vállalati körben jelentkezett, az állami beruházások ráfor­dításai jelentős mértékben csökkentek. A beruházások anyagi-mű­szaki összetételén belül legna­gyobb mértékben a belföldi gépbeszerzések emelkedtek, de 2ü százalékot meghaladóan nőtt az építési és az egyéb rá­fordítás is. Az előző év első három hónapjához viszonyít­va csak a szocialista imoort- gép beszerzések mérséklőd­tek. 1983. első három hónapjá­ban a megyében települt szo­cialista ipar termelése 2,3 szá­zalékkal emelkedett, intenzí­vebben a megelőző évek első negyedéveinél. Csak a minisz­tériumi iparban következett be növekedés, a tanácsi ipar 4,0, a szövetkezeti szektor 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi volumentől. A szocialista ipar egészén belül a nehézipari ágazatok termelése az átlagosnál gyor­sabb ütemben nőtt, ezen belül is elsősorban a vegyiparé. Az építkezések korábbi megkez­dése hatására növelte terme­lését az építőanyagipar is. A megye gépiparának termelése 1,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A könnyűiparban az év eddig el­telt időszaka folyamán jelen­tős, 10 százalékos csökkenés következett be, döntően lét­számhiány miatt. Az élelmi­szeripar 3,4 százalékos növe­kedését a kedvezőbb zöldség­Nyitlak Dunavarsánybó! A dttnavarsányi Petőfi Tsz nyúltelepéről évente 25—30 ezer tenyésznövendéket adnak át hizlalásra kistenyésztöknek. 2700 tonna nyulat vásárolnak vissza, majd vágás után a húst konvertibilis elszámolású exportra szállítják. ellátás és a vágóállat felvásár­lás javulása eredményezte. A megye iparában foglal­koztatottak száma az idén is tovább csökkent, közel 2700- zal (3,0 százalékkal) keveseb­ben dolgoztak az egy évvel ko­rábbinál. A távozó munkaerő: nek több mint fele a könnyű­iparból vált ki. Tovább emel­kedett az élőmunka termelé­kenysége, az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 5,5 szá­zalékkal haladta meg az 1982. I. negyedévit. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek sa­ját termelésből származó ér­tékesítése az eltelt három hó­nap alatt — összehasonlítható áron számolva — 2,4 száza­lékkal növekedett, amely, a belföldi eladások változatlan volumenéből és a külkereske­delmi célú értékesítés 23 szá­zalékos emelkedéséből adó­dott. Építőipar Az építőipari vállalatok és szövetkezetek az 1983. évre 4,2 milliárd forint értékű sa­ját építési-szerelési munka el­végzését tervezik, a tavalyi tényleges teljesítésüknél 2,1 százaikkal kevesebbet. Az építőipari szervezetek éves elő­irányzatának rendelésfede­zettsége kedvezőbb a tavalyi­nál, s csökkent az elutasított építési igények összege és ará­nya. A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek 1983. I. ne­gyedévében 765 millió forint értékű saját építési-szerelési munkát végeztek — össze­hasonlítható áron számolva — 0,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tanácsi vállalatok és az épí­tőipari szövetkezetek terme­lése 12—13 százalékkal csök­kent. Ezzel szemben a minisz­tériumi vállalatok 2,1, a közös vállalatok 3,7 százalékos nö­vekedést értek el. Az építőipari termelésen be­lül tovább emelkedett a fenn­tartási, valamint az export és exportcélú munkák aránya. Az építőiparban átlagosan 15 ezer főt foglalkoztattak, 6,7 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A tanácsi vállalatok kivételével, ahol 2,4 százalé­kos növekedés következett be, valamennyi szektorban csök­kent a létszám. Az építőipari munka terme­lékenységének színvonala 6,6 százalékkal tovább javult. Mezőgazdaság A vetésszerkezet idei vál­tozásában a gabonaprémium ösztönző hatása tükröződik. Az elmúlt év őszén elvetett ka­lászosok területe közel 7 szá­zalékkal haladta meg az 1982- ben betakarított területet. A kedvező időjárás hatására jó ütemben haladnak a tavaszi munkák. A tavaszi árpa és a zab vetését befejezték az üze­mek, és a végéhez közeledik a lucernateíepítés. Jól állnak a kukorica és a napraforgó ve­tésével is. Az elmúlt év őszén jelentke­zett műtrágyaellátási gondok mérséklődtek ugyan, de teljes egészében nem szűntek meg. Hiány mutatkozott néhány gépből és ezek alkatrészeiből is. A megye állatállománya 1982. I. negyedévéhez képest fajonként eltérően módosult. A szarvasmarhák száma ösz- sZjességében változatlan, a ser­tésállomány emelkedett, a nagyüzemi juhállomány vi­szont nem érte cl az egy év­vel korábbit. A mezőgazdasági nagy­üzemekben foglalkoztatottak száma összességében csök­kent. Az állami gazdaságok­ban minimális létszámnövelés történt, a termelőszövetkeze­tekben viszont 1,4 százalékkal, közel 1500 fővel dolgoztak ke­vesebben. Életkörülmények A lakosság készpénzbevé­telei az 1. negyedév folyamán az egy évvel korábbinál lénye­gesen mérsékeltebben emelke­dett. Március végéig a gaz­dálkodó szervezetek viszony­lag kis hányada hajtott végre béremelést, és az is jóval ki­sebb mértékű volt, mint az előző években. A vállalatok, szövetkezetek nagyobb része április 1-vel emelte a béreket, a többiek ennél is későbbi időpontra halasztották el. A lakosság jövedelem-fel­használását az év első három hónapjában egyrészt az eddig elért áruvásárlási szint meg­tartása. másrészt a betét- megtakaritások csökkenése jel­lemezte. A megyében a lakos­sági betétek március végj ál­lománya meghaladta a 10 milliárd forintot, s 3,9 száza­lékkal több volt az 1982. év elejeinél. A lakosság részére nyújtott hitelek állománya ugyanezen időpontban meg­közelítette a 12 milliárd fo­rintot. A hitelek iránti igény nőtt, ezen belül is elsősorban a lakásépítés és -vásáriás megváltozott hitelfeltételei ha­tására a több évre adható hi­teleké. 1983 első három hónapjá­ban a megye kiskereskedelme 6,6 milliárd forint eladási for­galmat bonyolított le, közel 600 millió forinttal — fo­gyasztói folyóáron számolva — 9,5 százalékkal többet az 1982. I. negyedévinél. A kis­kereskedelmi árváltozásokat figyelembe véve a forgalom mennyisége mindössze 0,8 szá­zalékkal nőtt. A lakosság el­sősorban élelmiszervásárlásait igyekezett fokozni, fogyasztá­suk mennyisége így az átla­got jóval meghaladóan, 3,7 százalékkal nőtt. A növekedés­ben szerepe volt azonban an­nak is, hogy ez évben a hús­véti vásárlások nagy része már az I. negyedévben megtörtént. A többi árufőcsoportot tekint­ve^ eladások mennyisége az előző évi szint körül alakult; a ruházati cikkeké azonos volt, a vegyes iparcikkeké 1,4 százalékkal csökkent, a ven­déglátásé 1,1 százalékkal emel­kedett. Az I. negyedév folyaméi) az árukínálat összességében kedvező volt, tartós és át­meneti hiánycikkek azonban előfordultak. Az alapvető cik­kekből az ellátás jó volt, hiány általában olyan árukból for­dult elő, amelyek nem a min­dennapos fogyasztást szolgál­ják, illetve importból szár­maznak. A burgonya, a zöld­ség- és gyümölcsfélék piaci kínálata jobb volt, mint 1982. hasonló időszakában. A vegyes iparcikkek forgal­mának 14 százalékát a tartós fogyasztási cikkek értékesítése adta, amely az idei I. negyed­évben a múlt évinél kisebb mértékben nőtt; a forgalom egyötödét hitellevél útján bo­nyolították la. Több cikkből, így például mosógépből, gáz­bojlerből színes televízióból, lemezjátszóból jóval többet ad­tak el, mint tavaly az I. ne­gyedévben. Az új üzemeltetési formák a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban a lakosság el­látásának javítását eredmé­nyesen szolgálják. Hatásukra javult az áruellátás, ami fő­ként az igényekhez rugalma­san alkalmazkodó nyitvatar- tásnak, a korábbinál jobb árukínálatnak és beszerzési tevékenységnek köszönhető. Március végén 136 bolt és 545 vendéglátóhely működött szerződéses formában, azaz a megyében levő összes bolt 5, a vendéglátóhelyeknek pedig 40 százaléka. i

Next

/
Thumbnails
Contents