Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
4 1983. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Shultz nem számít gyors siketre Tárgyelások a csapatkivonásról mK'ádtófigyblőm A szemben álló felek kölcsönös meghallgatása, az izraeli csapatkivonási feltételek és a lehetséges libanoni engedmények megismerése után George Shultz amerikai külügyminiszter első közel-keleti missziója a tájékozódás szakaszából a közvetítés szakaszába lépett. Bejrútból Tel Avivba visszatérve Shultz kijelentette: most már készen áll arra, hogy energikusabb szerepet játsszék a csapatkivonási megállapodás előkészítésében. Shultz, aki pénteken délelőtt három napon belül harmadszor találkozott Menahem Begin izraeli miniszterelnökkel, saját bevallása szerint nem számít gyors, a jelenlegi ingázását sikerrel koronázó eredményre. Annyit világossá tett, hogy a csapatkivonási egyezmény keretében tovább növelhetik a Libanonban tarTovábbra sincs előrehaladás a madridi találkozó munkájában. Egyes nyugati küldöttségek időhúzó taktikája fékezi az érdemi tárgyalásokat. Többek között erről szólt a pénteki plenáris ülésen Konsztan- tin Grigorov bolgár nagykövet. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó fórumon felszólalt Szergej Kondrasov, a szovjet küldöttség helyettes vezetője is. Utalva az előző plenáris ülés nyugati felszólalóira, akik jelezték, hogy „módosító javaslatokat” kívánnak előterjeszteni a megújított tervezethez, leszögezte: „Bizonyos jelzések aggodalomra adnak okot. Ezek szerint ugyanis az úgynevezett javítások olyan problémákra vonatkoznak, amelyek egyrészt a jelenlegi nemzetközi feltételek között még nem érettek meg a megoldásra, másrészt olyan egyoldalú nyugati érdekeket tükröznek, amelyek nem számíthatnak az egyhangú egyetértésre”. Az ülésen Max Kampelman, az amerikai küldöttség vezetője megerősítette, hogy valóban szükségesnek tart „változtatásokat” a semlegesek tervezetében, s ismét előállt azzal, hogy az USA megítélése szerint egyes szocialista országokReagan elnök közép-amerikai politikája növekvő ellenállásba ütközik a demokrata többségű képviselőházban. A The Washington Post pénteken azt jósolja, hogy a Demokrata Párt az úgynevezett Boland-törvényjavaslat elfogadásával megkísérli leállítani a CIA Nicaragua elleni titkos műveleteit. Edward P. Boland massa- chusettsi demokrata képviselő, a ház hírszerzési ügyeivel foglalkozó bizottságának elnöke Ä' Bécsben folyó koalíciós kormányalakítási tárgyalásokon a szavazatok 47,8 százalékával rendelkező Szocialista Párton (SPÖ), illetve a 4,9 százalékot szerzett Szabadság Párton (FPÖ) belül kibontakozóban van a tervezett koalícióval szembeni ellenállás. Az SPÖ ifjúsági szárnya, valamint az egyelőre nem túl befolyásos balszárny az FPÖ- vel való koalícióval szemben előnyben részesítené az ellenzéki szerepkört, mondván, hogy 13 évi kormányzás elhasználta a pártot és ideológiai szempontból is hasznos lenne egy hosszabb-rövidebb ellenzéki önvizsgálat. Az SPÖ- hoz nagyon közel álló szak- szervezetek viszont — legalábbis eddig — a nagykoalíció mellett tették le a garast, hiszen ez felel meg legjobban az úgynevezett szociális partneri vitozkodó amerikai csapatok 12U0 fős létszámát. A Beginnel folytatott kétórás pénteki megbeszélés után Shultz bővebb magyarázat nélkül kijelentette, hogy „egy, sőt talán másfél lépést" tettek előre. Shultz küldetésével párhuzamosan az izraeli sajtó, rádió és televízió összehangolt támadást indított a libanoni kormány ellen, azzal vádolva, hogy sok kérdésben módosította a négyhónapos tárgyalásokon kialakított álláspontját, visszatáncolt az Izraelnek tett biztonsági, normalizálási engedményektől. Az elvetett izraeli követelések a katonai jelenlét változatos formáira, a libanoni belügyekbe való durva beavatkozásra, Libanonnak az arab világtól való politikai és gazdasági elszakitására irányulnak. ban megsértik az emberi jogokat, s ezek árnyékot vetnek a madridi tárgyalásokra. A nemzetközi biztonság szem előtt tartásával, érdemi tárgyalásokon kell újabb és határozottabb erőfeszítéseket tenni a fegyverkezési hajsza korlátozására — jelentette ki Viktor Iszraeljan szovjet küldött a leszerelési bizottság ülésszakán. Az idei ülésszak első fordulója pénteken ért véget Genf ben. Mint Iszraeljan emlékeztetett, a Szovjetunió, a többi szocialista ország és az el nem kötelezett országok a küldöttségek többsége által támogatott javaslatokat terjesztettek A Varsói Szerződés védelmi erejének növeléséről írt cikket a Pravda pénteki számászerdán terjesztette elő törvényjavaslatát, amely megtiltja „a központi hírszerző ügynökségnek, vagy bármely más hírszerzéssel foglalkozó amerikai hivatalnak, ügynökségnek vagy jogi személynek” anyagi eszközök felhasználását „nica- raguai vagy Nicaragua elleni katonai és félkatonai műveletek támogatására, bármely ország, csoport, szervezet, mozgalom, vagy egyén felhasználásával”. szony, a munkaadók és munkavállalók között hosszú éveken át kialakított „csendes szövetség” átmentésének. Joannisz Haralambopulosz görög és liter Turkmen török külügyminiszter csütörtökön egyetértettek abban, hogy javaslatokat terjesztenek kormányaik elé a két ország kapcsolatainak jövőjéről, és további erőfeszítéseket tesznek a viszony javítására. Ez derül ki abból a közös közleményből, amelyet csütörtökön adtak ki Strasbourgban a görög és a török diplomácia vezetőjének nem hivatalos találkozója után. Moszkva Befejeződött a KGST-találkozó Április 26—28-án Moszkvában tartották meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai, kommunista- és munkáspártjai, központi bizottságai titkárainak és KGST- képviselőinek munkatalálkozóját. A résztvevők megvitatták a KGST-országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítésével és tökéletesítésével ösz- szefüggő kérdéseket. A találkozó a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Fakdüzenet Andropovkoz Fahd szaúd-arábiai király üzenetet intézett Jurij Andro- pövhöz, az SZKP KB főtitkárához — jelentette egy kuvaiti lap. A szaúdi uralkodó az kéri a Szovjetuniótól, hogy segítse az iraki-iráni konfliktus megoldását célzó erőfeszítéseket. elő a bizottság napirendjén szereplő fő kérdésekről, így az atomháború megakadályozásáról, az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról, a világűr militari- zálásának megelőzéséről és a vegyi fegyverek betiltásáról. A küldöttségek többsége sürgette, hogy az űrfegyverkezés problémaköréről haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat. Az Egyesült Államok ellenben még azt is megakadályozta, hogy hozzanak létre munkacsoportot, amely nemzetközi megállapodást dolgozna ki mindenfajta fegyvernek a világűrből való kitiltására. ban Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Megállapítja: ma minden korábbinál nyilvánvalóbb, hogy a béke ügyét védelmező szocialista országoknak még szorosabb egységét kell kialakítaniuk és gondoskodniuk kell védelmükről. Biztonságukat nem egyenként, hanem az egész szocialista közösség erejére támaszkodva tudják megbízhatóan szavatolni. Kulikov marsall felhívja a figyelmet, hogy a fegyverkezési hajsza fokozódása, a NATO egyébként is hatalmas erejének növelése szükségessé teszi a szocialista vívmányok védelmének erősítését. E cél érdekében állandóan új tapasztalatokkal gazdagodik a szövetséges államok és hadseregeik katonai együttműködése, tökéletesebbé válnak ennek az együttműködésnek a formai és módszerei. A Varsói Szerződésen belül a katonai együttműködés egyik legfőbb területe a hadseregépítés összehangolása. Mint jelentettük, Haralambopulosz és Türkmen a stras- bourgi székhelyű Európa Tanács központjában találkozott, és a két kormány közötti párbeszéd felújításának lehetőségeit vitatta meg. Ez volt a két külügyminiszter első kapcsolatfelvétele a tavaly októberi ottawai találkozó óta. Az Európa Tanács ülésének napirendjén egyebek között éppen a görög—török viszony szerepelt. Tettek csillaga Úttörő-alapítvány Tegnap második alkalommal nyújtották át Kartalon — az 1919-es úttörők Örökség alapítványaként — a Tettek csillaga kitüntetést. A Pest megyei Úttörőelnökség, az Iránytű szerkesztősége és a helyi úttörőcsapat rendezte ünnepségen Nemoda István megyei úttörőelnök méltatta az alapítvány jelentőségét, majd Haraszti István, az úttörőszövetség titkára húsz pajtásnak átadta az érmeket. A jutal- mazottak között az idén két Pest megyei piros nyakkendős is van: Varga István Nagykőrösről és László Erzsébet Kurtáiról. Tegnap megnyílt Meggyes László tárlata Szigetszentmik- lóson. Dr. Novák István, a Pest megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője méltatta a Szolnokon élő festőművész munkásságát a tanács nagytermében, mely május 20-ig tekinthető meg. A bemutatkozást a Magyar Nemzeti Galéria, a szigetszentmik- lósi nagyközségi tanács és a Szigetfö Tsz közösen rendezte. A művész 1928-ban Sziget- szentmiklóson született és a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a szolnoki művésztelep tagja lett. Azóta fő ihletője a Zagyva-part és a tiszai táj. Megnyitójában dr. A (VAS) PÄLYA. Akárcsak a vasárnapi Szivárvány szerkesztőjét Szigethy Annát és riportereit, közreműködőit — Szente Lászlót vagy Széli Júliát — engem is különleges vonzalom fűz a vasúthoz. Hogy náluk mi az oka a szimpátiának, azt nem tudom. Jószerével azonban arra sem tudok egyenes választ adni, hogy bennem mi keltette ezt a kíváncsisággal vegyes ragaszkodást. Talán valamelyik kora gyermekkori élmény, amikor engem is tovarepített a lokomotív. Származhat a kötődés nagyapám révén, aki a balatonkenesei vasútépítők raktárosa volt. A nosztalgiára magyarázatot adhat az is, hogy Novák István elmondta: most egy gazdag életmű eddigi állomásainak keresztmetszetét látjuk, melynek lényeges vonása a hazatérés hűsége. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Garai István, a Szigetfő Tsz képviseletében, hogy a szigetszent- miklósiak várják azt a pillanatot, amikor Meggyes László munkásságában visszatér ifjúságának környezetéhez. Az eseményen nagy létszámú közönség szemlélte a mintegy ötven festményt. Kedves színfoltot jelentett a szolnoki tanács üdvözlő táviratának felolvasása. voltam szemtanúja vasút megszüntetésének éppúgy, mint egy másik pálya újjáépítésének. Nosztalgia? Ebben az esetben a kérdőjel alighanem többet fejez ki érzéseinkből, mint maga a fogalom. Széli Júliával együtt hiszem, hogy egy évtizede, amikor sorra szűntek meg a gazdaságtalannak ítélt szárnyvonalak és keskeny nyomtávú vasutak, túlságosan is a számoknak hittek az ítélkezők. Akiknek még joga, s oka lett volna hozzászólni, példájukban a Dél-Zala, azaz Göcsej népe. Csakhogy ők sem hitték el, hogy lenne foganatja szavuknak. Azóta már megtanulták, megtanulják, hogy ami ebben az országban történik, az igenis ránk tartozik, A SEMMITMONDAs művészété. A műsornak, amelyről most írok, az a címe: a Rádió kívánságműsora 2-től 5-ig. Valaha a korszerű rádiózás egyik újszülötte volt, mely örökölte a régi Szívküldik népszerűségét, de szereplői a zeneszámok konferálásán túl, kiegészítették a zenét aktuális publicisztikával, hasznos tanácsokkal, elmés és szellemes tréfákkal, szójátékokkal. Ezen közben viszont a 2-től 5-ig lassan elszürkült. Okát adni a miértnek, őszintén szólva nem tudom. Talán állandó műsorvezetői untak rá? Pedig a lélektelen, számukra is unalmas szereplés éppúgy árt saját népszerűségüknek, mint a Rádió tekintélyének. SEDIANSZKY. Néhány hónapja írtam Sediánszky János Világvasárnap című műsoráról, s újraolvasva a kis jegyzetet, meglepve tapasztaltam, hasonlóra sikerült, mint maga a műsor. Kicsit szárnyaiéra, meséiére, álmodozóra. Félreértés ne essék, nem hiszem, hogy jó tanítványa lennék a mesternek, s a néhány soros írásban sikerült volna ugyanolyan kellemes érzeteket keltenem az olvasóban, mint neki azokban, akik a hangszóró mellett hallgatják az eredetit. Ez a nagyközönségre tulajdonképpen nem is tartozó tapasztalat csupán azért jutott eszembe, mert legutóbb alig szólalt meg Sediánszky. De a többiek majdnem olyan kelle- mesen-szépen meséltek, mint maga a műsor gazdája. L. M. Egy parasztpolitikus életútja Emlékezetből i'ijabb kötettel gyarapodott a magyar meU moárirodalom. Nánási László parasztpolitikus visszaemlékezéseivel, A Kossuth Kiadó a napokban jelentette meg az ízléses borítóval ellátott könyvet. Egy ember őszinte vallomását. Olyan emberét, akit ismer az ország, hiszen a nagykunsági parasztból lett politikus ma is aktív tagja a parlamentnek, s az Elnöki Tanácsnak. Közel a nyolcvanhoz, úgy érezte: érdemes lejegyezni életének főbb állomását, hogy az olvasók, a mai fiatalok lássák: hogyan jutott el szinte a legszegényebb sorból arra a magaslatra, ahonnan már látni lehet az egész országot. Az ízes, szép magyar nyelven megírt Emlékezetből című kötet nemcsak egy ember életútját fogja egybe, hanem közelmúlt történelmünknek egy darabját is. Jellemző képet ad egy alföldi vidék; a Nagykunság parasztságának életéről, munkájáról, gondolkozásmódjáról és magatartásáról. Közben megismerünk egy kivételes életet, mert Nánási Lászlóét annak nevezhetjük. Azt mondják róla, hogy szerencsés ember. Lehet, maga is ír erről, de mégiscsak annak köszönheti, hogy ilyen magasra jutott, hogy nyughatatlan természetű volt, aki nem alkudott meg a sorssal, már gyermekkorában szembeszállt vele. Az apja kivette az első gimnáziumból, mert minek a parasztgyereknek tanulni. De ő mégis tanult, mégpedig a vályogfalu kis tanya istállójában, füstölgő petróleumlámpa vagy gyertyafény mellett: olvasgatott éppen azt, amit lehetett. Azt írja, hogy nem az iskola, hanem a nehéz paraszti élet, az öreg agrárszocialisták, az 1919- es volt vöröskatonák voltak az oktatói, és persze nem utolsósorban a könyvek. Megmaradt ugyan a parasztembernek, de többet tudott és látott, mint sorstársai, mert kapcsolatot tudott teremteni már elég fiatalon például a Márciusi Front fiataljaival, Kállai Gyulával, Fehér Lajossal, Zöld Sándorral, Kovács Kálmánnal és Pesten Szabó Pállal, Veres Péterrel, Kovács Imrével, Erdei Ferenccel, Darvas Józseffel, akikkel együtt dolgozott azon, hogy megváltozzon az ország helyzete, s akik közül Csillák András nem egy segítette megtalálni a helyes utat, s később a parasztpártban együttműködött. A mindvégig izgalmas és érdekes könyv bővelkedik eseihényekben, olyan epizódokban, amelyek ma is szórakoztatók, mint találkozása Dálnoki Miklós Bélával vagy az Upor-pa- lotában eltöltött hetek, ahol hivatalt kapott, ugyanis itt székelt a Nemzeti Parasztpárt országos központja, s Laci „bácsi” igencsak bekapcsolódott a szervezésbe. Persze nemcsak az anekdotaszerű dolgok érdekesek, hanem azok az idők is meg a későbbiek, amelyeket olyan szeretettel rajzol meg légyen az akár a választási harc vagy az „útitárs” szerep, hiszen miközben ezekről ír, kirajzolódik egy napon is érdekes emberi sors és maga a történelem szól a lapokról. Az ismertetőnek nem feladata, hogy az egész könyv tartalmát összefoglalja. Ezt el kell olvasni, mert csak így tudjuk megérteni és magunkban elhelyezni azokat az időket, amelyeknek Nánási László belülről látta minden fortélyát, gondolatiságát. Egyike azoknak, akik őszintén közeledtek a kommunista párthoz, elfogadva annak vezető szerepét, hasznosan tudtak együttműködni a szocialista fejlődés érdekében és ezáltal százezreknek tette lehetővé, hogy ők is felismerjék az egyedül lehetséges utat, amely a fejlett szocialista társadalom építéséhez vezetett. Azért is jó könyv Nánási Lászlóé, mert őszintén, egyszerű szavakkal mondja el a politikumot, természetes észjárással rögzít nehéznek vélt, bonyolult politikai kérdéseket is. Ügy érezte, hogy mindezt el kell mondani az utókornak, hiszen azok között harcolt, akik a magyar nép biztos jövőjének alapját, a szocialista társadalmi rendet sok küzdelemmel, tévedések és hibák elkövetésével, de mégiscsak lerakták. S öreg napjaira az ad nyugodt biztonságot, örömet, hogy gyermekeinknek, unokáinknak van mire építeniük, van mit megőrizniük, s továbbfejleszteniük. E mberként igyekezett mindig élni. Kezébe ez az emberség adta most is a tollat. Ügy érzi: nem élt hiába, s még mielőtt eltávozna át akarja adni tapasztalatait, s életútjának elmondásával segíteni fiataloknak, hogy ők is rátaláljanak a helyes útra. Ügy véljük, hogy ezt a szándékát evvel a könyvével elérte. Gáli Sándor Nyugati időhúzó taktika Nincs haladás Madridban USA —Közép-Ameríka Képviselőházi ellenlépések Az osztrák választások után Vita a tervezett koalíciérél Véget ért a genfi első forduló Megválaszolatlan javaslatok Kulikov marsall cikke Szükséges a védelem erősítése Görög—török megbeszélések Javítani kell a viszonyt Kiállítás a szülőföldön \
