Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

Arcok — emberek Beositóan mindenre jut idő Puskás Imre, a pilisi Arany­kalász Tsz elnöke április 4-én a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta. 1933-ban született Fóton, az általános iskolát is ott végez­te, 1951-ben érettségizett, majd 1953-ig műszerészként dolgo­zott Budapesten. 1953-ban felvételt nyert a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem állat- tenyésztési karára, ahol 1959- ben végzett. — Sok helyen dolgoztam utána —' mondja —, de ez egyben azt is jelenti, hogy so­kat tanultam és igyekeztem mindig, mindenütt a legjobb megoldásokat ellesni, s persze azokat a legjobb tudásom sze­rint hasznosítani. A kitüntetéseit látva, ez, úgy érzem sikerült Puskás Imré­nek, hiszen kétszer — 1962- ben és 1968-ban — a mezőgaz­daság kiváló dolgozója volt, 1977-ben miniszteri dicséretet, 1980-ban tűzvédelemi érdem­rend, majd 1982-ben a Hon­védelmi Érdemrend arany fo­kozatát kapta. Beszélgetésünk nehezen in­dul, a csoportmunkára hivat­kozik: minden gazdaságban és intézményben ez, illetve ennek összhangja a legfontosabb — mondja. — Én a munkatársaimnak meghagyom az ötleteket. Per­sze mindig meg kell érezni, melyik a jó, és azt úgy erköl­csileg, mint anyagilag támo­gatni is szoktam.' Bízom az emberekben, és igyekszem minden lehetőséget megadni a kezdeményezőknek a körülmé­nyekhez képest... Jól meg kell gondolni, hogy mi az, ami hosszú távon is hasznos és elő­relépést jelent, mert nem min­dig a divatos dolgok a jól be­váltak és jól jövedelmezőek ... — Nehezíti a helyzetet az is — véli —, hogy az elmúlt években a fejlesztési lehetősé­gek egyre csökkentek. 1978 óta nehezebb a gazdasági helyzet, de fejlődni azért kell, hiszen a szintentartáson túl ez is cé­lunk. A pilisi közös gazdaság 1974 óta töretlenül fejlődik, ez a közösség mindig tett rá vala­mit az előző évi eredmények­re, sőt most is tud újat nyúj­tani ... — Nálunk nincs fluktuáció, fiatalokkal feltöltődve igaz, de ugyanazzal a régi megszokott gárdával folyik a termelés. Ez nagyon jó, mert a mai gazdál­kodásnál nagyon lényeges az egymásra utaltság, a fizikai és szellemi munka összhangja. Fontosnak tartom, hogy a közgazdasági és a számviteli munka a termelést maximáli­san kiszolgálja, vagyis a veze­tő támaszkodjon a kollektí­vákra, a közvetlen főnökök pe­dig a fizikai dolgozókra. Fon­tosnak tartom továbbá azt is, hogy a szakemberek ismerjék meg a hazai és külföldi terüle­tekre vonatkozó szakmai isme­reteket. Ehhez az anyagi és tárgyi feltételeket mindig igyekszem is biztosítani, le­gyen az üzemlátogatás, szak- irodalom, vagy tapasztalatcse­re. Nem szégyen átvenni má­soktól a jól bevált dolgokat, fölösleges kísérletezgetni, ha nem muszáj. — Szerintem az is fontos — teszi hozzá —, hogy a vezető vegye igénybe és igényelje a párt és a tömegszervezetek se­gítségét, hiszen enélkül nehe­zebben lehetne a munkások­kal, dolgozókkal megértetni a népgazdasági gondokat, azok okait, következményeit. A he­lyi adottságoknak megfelelően a problémákat mindig tudato­sítani kell, hiszen amit a napi élet produkál, azt mindenki­nek meg kell értenie — mond­ja. Puskás Imrét a régi munka­helyei felől faggatom. — Mindig, mindenütt igye­keztem legjobb tudásom sze­rint a rám bízott feladatokat megoldani. Minden volt mun­kahelyemre emelt fővel mehe­tek vissza és ez nagyon jó, kellemes érzés. — Tervei, családja? — Terveim még a jövő le­hetőségeitől függnek. Egyelő­re csak azt szeretném, ha to­vábbra is ilyen jó lenne a munkahelyi légkör, és hogy ugyan ilyen jól tudjunk a meglévő kollektívával is dol­gozni. Pilisen lakunk, most először faluban, eddig még mindig gazdaságokban, ma­jorokban és tanyákon éltünk a családommal. Az egyik fiam nyolcadikos, a másik katona, a feleségem a Monorvidéki Áfész dolgozója. :::::: :::::: Puskás Imre 1968 óta az MSZMP tagja. Üllőn a HNF nagyközségi bizottságának el­nöke volt, Pilisen 1982-ig a nagyközségi párt-vb tagja, 1982-től az MSZMP monori járási végrehajtó bizottságá­nak tagja. Bebsztóan él — mondja —, így mindig, min­denre marad ideje. Ennyi tehát csak a titka egy ízig-vérig közéleti embernek. Monostori Kriszta Propagandistáknak Elismerések és jutalmak Az MSZMP Monori járási Bizottságán tartottátk meg a propagandisták napját Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából. Nagy Sándorné, a járási pántbizottság politikai munka­társa méltatta az évforduló je­lentőségét, a propagandisták felelősségét. Ezt követően Szekeres Ist­ván őrnagy, a HM munkatársa beszélt az idei Marx-évforduló külföldi és hazai megemléke­zéseiről, a propagandisták teendőiről. Az előadás után jutalmak, elismerések átadására került sor. Húszéves kiemelkedő pro­pagandista munkáért kapott oklevelet Szalay László és Várkonyi Gáborné. Tizepöt éves tevékenységéért vehetett át oklevelet Elekes Imre és Várkonyi Gábor. Elismerő ok­levelet kapott Ébinger Frigyes, Pilisi focigyőzelem a rangadón Csipesz fineszes gólja Későn váltott sebességet az Üllő MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Pilis—Üllő 2-0 (2-0). Pilis, 300 néző, vezette: Töreki. Mindkét csapat nagy becsvággyal vetette magát a küzdelembe, az elején a pili­siek tűntek némileg nyu- godtabbnak. Ezt igazolta Szlú- kának a 14. és a 18. percben szerzett gólja. Ezenkívül még két hazai helyzet maradt ki­használatlanul. Szünet után nagyobb sebességre ; kapcsolt az Üllő, de a percek múlásá­val egyre idegesebbekké vál­tak játékosai, s még a szépítő gólt sem tudták megszerezni. Jö: Tóth (a mezőny legjobb­ja), Czinege, Duhaj, Szluka, illetve Csorba, Pénzes. IFI: Pilis—Üllő 2-1. G F JÁRÁSI I. OSZTÁLY:' Mo- nor—Ceglédbercel 5-2 (2-1). Monor, • 300 néző, vezette: Ágoston. A találkozó első ne­gyedórájára óvatos tapogató­zás volt jellemző, mígnem a 18. percben vezetést szereztek a hazaiak. Richter húzott el a jobb oldalon, beadását a be­robbanó Szűcs értékesítette, 1-0. A gól után nagyobb se­bességre kapcsoltak a vendé­gek és a 30. percben Góhér húsz méterről egyenlített. A 38. percben jött az újabb ha­zai gól, Kucsera 27 méterről a jobb sarokba talált, 2-1. Szünet után góllal kezdtek a vendégek. Egy lepattanó labdát a szemfüles Nagy lőtte a hálóba, 2-2. Az 56. percben Csőt» beadásából Kécskei azonban újra előnyhöz juttat­ta a hazaiakat. A gól után a Bércéi kitámadt és bánta. A 72. percben Gáspár, a 88. percben pedig a csereként be­állt Varga szerzett újabb gólt. JÖ: Gáspár, Csáti, Kécskei, Kucsera, illetve: Góhér, Gyömrő—Nyáregyháza 2-1 (0-1), Gyömrő, 400 néző, ve­zette: Schiller. Alaposan rá- ijesztettek a vendégek a ha­zaiakra, mert a 19. percben a gyömrői védők hibájából Csi­pesz balszélső fineszes gólt lőtt. Az erőtlen gyömrői táma­dásokat játszi könnyedséggel verte vissza a hallatlanul lel­kes vendégcsapat. Szünet után tovább tartott a gyömrői erőlködés, a játékosok mintha nagyobb mellényt viseltek volna a kelleténél. A 71. perc­ben jogos büntetőhöz jutott a Gyömrő, de Oldal a kapu fölé lőtte a labdát. Már-már vesz­ni látszott a fejsze nyele, ami­kor egy tétova labdát Ohát remekül lőtt a jobb alsó sa­rokba a 76. percben. Hét perc­cel a lefújás előtt Oldal szög­letét L einer bombafejessel küldte a hálóba. Végeredményben a listave­zető csak nagy szerencsével tudta megszerezni a győzel­met. JŐ: Csirkó S., Ohát, illetve az egész nyáregyházi gárda di­cséretet érdemel lelkes, csupa­szív játékáért. Maglód—Abony 2-2, Maglód, 500 néző, vezette: Hörömpő János. A forduló további eredmé­nyeiről, a tabella állásáról la­punk holnapi számában tájé­koztatjuk sportkedvelő kedves olvasóinkat. G. J. Neumann Mihály és Sebestyén Géza. Többen könyvutalványban és könyvjutalomban részesül­tek. Itt vehették át a jutalmat a KISZ-alapszervezetekben dolgozó legjobb propagandis­ták is. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1983. Április 26., kedd E'menf, mégis visszatért Változó feladat, változó közösség Ma már nemcsak javítással foglalkoznak Ügy látszik, az egész köz­ségre jellemző a mérhetetlen csend, a nyugalom. A TRANSZVILL úri telepe s környéke olyan nesztelen, mint amilyen csak egy jú­liusi kánikulában elpilledt te­lepülés tud lenni. Pedig eleven élet zajlik a falak között. Programozás E munkahely kialakulásá­nak történetét irodájában me­séli el Kööli Antal: — 1972. július 20-a óta va­gyok itt. Akkor mint egy hét­tagú brigád vezetője kezdtem dolgozni, s tulajdonképpen megalapítottuk ezt a munka­helyet. Még abban az évben, november 2-án kezdődött a termelés, akkor vettük bérbe ezen a területen a helyi ter­melőszövetkezet kisebb helyi­ségét. Javítással foglalkoztunk eleinte, de amikor a gyárnak szüksége volt nagyobb kapaci­tásra, mert a piac fejlődése így kívánta, vasszerkezeteket kezdtünk előállítani elektro­mos berendezésekhez. Átáll­Műszaki gumiáru garmadája flM. 4 A Taurus Gumiipari Vállalat péteri üzemében különböző mű­szaki gumiárukat készítenek az ott dolgozó lányok, asszonyok. Képünkön Mikla Éva, Nagy Józsefné és Szabó Istvánná a tö­mítőgyűrűket tisztítják meg a felesleges anyagtól. Hancsovszki János felvétele Jegyzet Fagylalt?, az nincs... Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, már eltűnik az áprilisi nyár. Tanulsá­gait azonban nem árt meg­szívlelni, mert lesz még igazi szezon is! Jelenet a vasútállomás közelében levő presszónál, ahol Monor egyetlen „csa­vart” gépfagyija megtalál­ható — (lenne, ha az üze­meltetők törődnének vala­micskét a vendég alkoho­lon kívüli igényeivel.) — Hosszú a sor. De nem halad. Van egyáltalán fagy­lalt? — Nem tudom. Én beáll­tam ide ötödiknek... — Van valaki az ablak mögött? — Majd jönnek... Nem jönnek. Türelmetle­nebb ácsorgó bemegy, rek­lamál. Kioktatják: ne iz­gassa magát, fagylalt ugyan nincs, de majd lesz, nem kell hőbörögni. Vendég azt találja mondani: ilyen esetben a vendéglátás alap­vető udvariassági szabálya lenne, hogy kitesznek egy kartonlapot „fagylalt nincs” szöveggel, s máris odébbáll a nép, mely így csak feles­legesen háborgatja az egy­mással kellemesen csevegő „vendégvárókat”. Fagylalt egyébként Mo- noron azon a legmelegebb április 21-i napon nem volt sehol. Máskor sem lehet nagyon dicsekedni vele, hogy a helybeli vendéglátás ész nélkül gyártaná az oly kedvelt nyári csemegét. Pedig több mázsát elad­hatna egy-egy egység a for­ró napokon. Igaz, elég sok a baj véle. Érteni is illik az előállításához, meg a KÖJÁL is rendszeresen el­lenőrzi, nem úgy, mint a rumot, pálinkát. Nagy ve- sződség, kisebb haszon. Mégis reméljük, elég ko­rán panaszkodtunk ahhoz, hogy a naptári nyár kez­detéig valami megváltoz­zék. K. Zs. tunk lakatosmunkára, s lét­számunk másfél-két év alatt megduplázódott. Négy esztendővel az indulás után már a lakatosságot is felváltottuk szereldei tevé­kenységgel, illetve a lakatos-, munka előkészítői szinten ma­radt meg. Időközben megkap­tuk a téesztől az egész terüle­tet, s az improduktív létszá­mot is figyelembe véve 75—80 fő között stagnálunk. — Mit gyártanak? — Például a csepeli jármű- és konfekciógyárnak vasaló­gépekhez vezérlőberendezése­ket, időreléket, höszabályozó- kat, a debreceni MEZÖGÉP- nek MOBlTOX-dobozokat, amelyek mezőgazdasági beren­dezéseket vezérelnek. Ezekben integrált áramköröket is hasz­nálunk beépítésre, ami a tech­nikai színvonalra enged kö­vetkeztetni. A programozást, az alkatrészeket a törzsgyár­ból kapjuk, részben rajtuk keresztül, ^észben közvetlenül szállítjuk termékeinket a megrendelőhöz, előbbi esetben például nagyfeszültségű meg­szakítókat, s egyes alkatré­szeit. Ugyanis nemcsak mi ka­punk, de szerelünk is össze alkatrészeket, amelyből végter-' méket a budapesti gyárban építenek össze, de pótalkatrész céljára is termelünk. Forint­ban pedig vagy ötvenmilliót produkálunk, amibe nem tar­tozik bele a központba szállí­tott, itt előállított alkatrész mennyiség. Helyben dolgoznak Fiatal munkahelyről van szó, taián természetesnek tű­nik, hogy az ott dolgozók jö­vedelme felől is érdeklődtünk. A telepvezető szeript a beta­nított szerelők átlagbére 3 ezer 600 forint körül van, de egy dolgozó nő megkereshet akár 4 ezer forintot, ha kicsit túl­órázik, célfeladatokat vállal. Betanított férfi munkás 4 ezer 500—5 ezer körül keres, de van, aki szakmával 7 ezer fo­rintot is elér. Mindezekről a munkahelyről s önmagukról a dolgozók is szóltak egy kis beszélgetés kapcsán, ebből idé­zünk. A 48 éves Hajas István helybeli lakos, itt is született, több mint 8 éve dolgozik az üzemben. Felesége bejár a fő­városba, gyermekei még álta­lános iskolások. Hegesztő és lakatosmunkával keres 6— 6 és fél ezer forintot. Tíz éve láttak családiház-építéshez, s éppen akkoriban volt 4 esz­tendeig tanácstag Úriban, amikor a vizet vezették be. A 42 éves Misinszki István­ná évtizede dolgozik a tele­pen, korábban bejáró volt, férje traktorokat javít a téeszben, nagylánya kereske­dőnek tanul szakközépiskolá­ban, fia katona, s még tovább, szívesen beszél a brigádéletről. A 45 éves Bakos Józsefné 1975 óta van itt, férje a VISZÉK-nél dolgozik, asszony lánya az áfész-irodán. Van otthon egy kis kertjük, szőlő­jük. Az üzem tisztaságáról megjegyzi, hogy van két ta­karítónő, ők szépen megoszt­ják a munkát, de maguk is szívesen rendezkednek, mert szeretik munkahelyüket... A 42 éves Harmati Lajos függetlenített csoportvezető 8 éve Sülysápról jár át. Húsz­éves munkaviszonyt, hagyott ott a hajógyárban, hogy ne kelljen bejárnia, . felesége helyben boltvezető. Szakmun­kásként kezdte, s egyben bri­gádvezető is. A 44 éves Patyi Istvánnéval kicsit hosszabban beszélgettünk el: ő már egy­szer elment innen, de vissza­jött. A kereskedelemben már korban túl későn akart ma­gának új hivatást találni. So­kat ért haza későn, kevés idő jutott a családra. Férje erő­gépkezelő a téeszben, koráb­ban mindketten bejártak dol­gozni a fővárosba. Fiatal a vezető Még talán annyit, hogy a TRANSZVILL úri telepe dol­gozóinak együttműködési szer­ződése van a nagyközségi kö­zös tanáccsal. Ennek értelmé­ben segítik a tanácsi intézi ményeket: az óvodai konyha megépítésében, az iskola vi­zesblokkjánál dolgoztak, a művelődési házban részmun­kákat csináltak társadalmi felajánlásban. Jó az üzemi és brigádélet, minden évben mennek autóbusz-kirándulás­ra, voltak már Aggtelektől Szegedig szinte mindenütt az útvonal mentén. Maga a telepvezető helybeli, 1947-es születésű. Monorra járt gimnáziumba, majd a fővárosba dolgozni, s ott vá­lasztották ki őt a TRANSZ­VILL törzsgyárában e rész­leg vezetésére. Műszerészként kezdte az akkori szervizben ... A. L. A. Jubileum Vár[ák az iskolásakat Tegnap délelőtt ünnepélye- serf megnyitották , az MHSZ monori székházában azt a ki­állítást, mely a szövetség meg­alakulásának 35. évfordulója alkalmából hivatott bemutat­ni az érdeklődőknek az MHSZ mindennapjait. A kiállítás ezen a héten naponta látogatható, várják az iskolás csoportokat is. A bemutatót egész napos nonstop filmvetítés is színesí­ti, a sportrepülésről, a sár­kányrepülésről, az ejtőernyő­zésről, s más érdekességekről láthatnak kisfilmeket a láto­gatók. A nap kulturális programja Gyomron, 14-től 18 óráig: Faragó Pál festőművész kiállí­tása, az úttörőházban, 9-től és 15.30-tól: a vívó; 14-től: az ügyes kezek szakkör foglalko­zása. Mendén, 19.30-tói: Máté Pé­ter táncdalénekes önálló est­je. Monoron, 14-től: az irodalmi színpad próbája (a gimnázium­ban), 15.30-tól: művészi torna a Katona József úti; 16.30-tól: az Ady úti óvodában, 17.30-tói: a Munkásőr úti iskolában, 18- tól: kismotorvezetői tanfolyam. Monori-erdőn, 19-től: ifjúsá­gi akadémia, A zene és a kö­zösség, emlékezés Kodály Zol­tánra. Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: gép­kocsivezet "i tanfolyam, 18-tól: Ifjúsági klubfoglalkozás. Üllőn, 16-tól: a könyvbarát- kör összejövetele. ISSN 0133—2551 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents