Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
A VILÁG BÉKESZERETŐ ERŐINEK ÖSSZEFOGÁSÁVAL A FEGYVERKEZÉSI VERSENY MEGFÉKEZÉSÉÉRT. A LESZERELÉSÉRT! Nemzetközi tanácskozás Munkamegosztás Fontos bekapcsolódni Nemzetközi kereskedelemfejlesztési szeminárium kezdődött hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi Kamarában, 20 afrikai, ázsiai és közép-amerikai fejlődő ország képviselőinek részvételével. A rendezvény része annak a szemináriumsorozatnak, melynek előző előadásait az ENSZ szakosított szervezete — a Nemzetközi Kereskedelmi Központ — közreműködésével Helsinkiben, illetve Stockholmban rendeztek. A budapesti szemináriumot Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke nyitotta meg. Elmondotta: Magyarország számára különösen fontos, hogy mindjobban bekapcsolódjon a bővülő nemzetközi munkamegosztásba. Műtősruha és ágynemű * W A veszprémi Dózsa Tsz vérségi varrodájában készítik a hazai kórházak számára a különböző munkaköpenyeket, műtős- és operatőröltözékeket, valamint az ágynemügarnitúrákat. A melléküzemágban dolgozó lányok és asszonyok számára nagy előnyt jelent, hogy munkaidejüket, alkalmazkodva az otthoni tennivalókhoz, rugalmasan tölthetik le. Erdősi Agnes felvétele Szolgálati lakásban Helyi megoldások formálódtak ki Gondos mérlegelés alapján áünfenek A lakásgazdálkodás a tanácsok egyik legnehezebb, legösszetettebb feladata. A rendeletekben, törvény adta lehetőségeken, pénzügyi kereten kívül tekintettel kell lenni a lakásigénylők szociális helyzetére, gyermekek számára, foglalkozására és még rengeteg méltányolható szempontra. Ezeknek együttes elbírálása-alapján lehet csak „gazdálkodni” a tanácsi lakásokkal, a szolgáltatásokkal is. Megyéi vagy járási összesítések alapján úgy tűnik, hogy a lakásigénylők és tanácsi lakások számához mérten kevés a szolgálati lakások száma, a kiutalásuk is egyszerű és problémamentes. Meghatározott munkaköröket betöltők, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, tanácsi alkalmazottak kaphatnak szolgálati lakást, ahol van. Ahol viszont nincs ilyen, maguknak kell megoldaniuk a problémát. A megye különböző területein annak néztünk utána, hogyan gazdálkodnak a tanácsok a szolgálati lakásokkal. Átminősítik A Budai Járási Hivatalban azokról a szempontokról beszéltek, amelyeket minden helyi tanácsnak kötelessége szem előtt tartani, amikor a szolgálati lakások elosztásáról dönt. A falvakban a pedagógusok, közegészségügyi dolgozók, tisztségviselők meghatározó szerepet játszanak a közéletben, amíg aktívak, messzemenően hasznosítják képességeiket, energiáikat a közösség erdőkében. Nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe nyugdíjas korukban. Megszokott környezetük elvesztését már nehezen viselik el az idős emberek. Ezént járásunkban az a gyakorlat, hogy aki szolgálati lakásban lakik, amikor nyugdíjba megy, otthonát átminősítjük tanácsi bérlakássá, és nem zaklatjuk megérdemelt nyugalmukban az öregeket — mondották. Ai OTP segítségével Szigetszentmiklóson tíz szolgálati lakás van. A legnagyobb gondot az okozza, hogy — men az intézmények területén vannak — fel lehetne azokat használni az iskola és az óvoda gyors, olcsó bővítésére. Lakóikat elhelyezhetnék olyan megürült szolgálati lakásokba, ahonnan a bérlők OTP-örök- lákásba vagy családi házba költöztek. — Azt a szerencsés helyzetet’ próbáljuk kihasználni, hogy az épülő lakótelepen évente 10—Í5 lakásba mi jelölhetünk tulajdonost — mondja Faragó Antalné, a tanács vb-títkára. — Előnyben részesítjük a szolgálati lakásban lakó orvosokat, pedagógusokat, ha önerőből OTP-lakásba kívánnak költözni, így mi szabadabban gazdálkodhatunk a megmaradt helyekkel. Ennek a rendszernek egy hátránya van: megoldódik ugyan a nagyközség intézményeinek szakemberekkel való ellátása, de hátrányba kerülnek a lakásigénylők, mert évi keretünkből így két-három lakást mindig erre a célra kell felhasználnunk. Űj lehetőségként számítunk arra, hogy most az OTP garzonházat épít, ahol — és ezt garantáljuk majd — a fiatal szakemberek 50 ezer forint készpénz és részletfizetés ellenében lakást kaphatnak. öt év után pedig szintén az OTP ad számukra nagyobb lakást. Zárolt számlára A váci járás községeiben nem épülnek OTP-lakótelepek. Letkésen, Márianosztrán. Kemencén és más falvakban mégis évente átadnak egy, vagy két szolgálati lakást. — A helyi tariácsok lehetővé tették, hogy a lakók megvásárolhassák g szolgálati lakást. OTP-részíetre, még aktív korukban — mondja Dudás László, a járási hivatal népművelési felügyelője. A pénzt zárolt számlára fizetik be, és amikor összegyűlik annyi, hogy abból egy üj ház építhető, nyugdíjba megy a falu orvosa, védőnője vagy pedagógusé, áll már a helyébe lépő új szakember számára a szolgálati lakás. Ezek a községek kényszerhelyzetben vannak. Ha nem tudnak megfelelő elhelyezésről gondoskodni, nem jönnek ide a fiatalok. így nincs szükség arra 6em. hogy az idős, közmegbecsülésnek örvendő nyugdíjasokat meg kelljen fosztani megszokott környezetüktől és kisebb lakásba költöztetni őket. Nagy Géza, a váci város; tanács,művelődési osztályának vezetője elmondta, hogy a város 27 szolgálati lakása-közül csak hétben élnek olyanok, akik a közintézménnyel munkaviszonyban állnak, ötben nyugdíjasok, tizenötben másutt dolgozók laknak. így ezeket tanácsi bérlakásokká minősítették át. Itt is gondot okoz, hogy némelyiket fel -lehetne használni osztályterem, vagy óvodai foglalkoztató kialakítására, olcsón és gyorsan lehetne bővíteni az oktató-nevelő intézményt. Ha a bérlők megelégednének a felkínált OTP-öröklakásokkal és vállalnák a részletfizetést. Szerencsére Vácott nem kell pedagógus-, vagy orVoshiány- nyal küszködni, így a szolgálati elhelyezés sem központi probléma. Egy 3 szobás tanácsi lakásban hat pedagógusnak adhattak helyet, de csak öten jelentkeztek oda. Igaz, néha sokszorosított levél érkezik a tanács művelődési osztályára, amelyben fiatal pedagógus, vagy jogász házasnátállást és lakást keres, de Vácott csak olyanokat tudnak foglalkoztatni, akik a lakásügyeiket maguk oldják meg. Mint látható tehát a helyzet ,egy-egy helyen változott, mert máisok az adottságok a lehetőségek. Ezek figyelembevételével alkalmaznak különböző helyi megoldásokat a gazdálkodó szervek. Márvány! Agnes mw Öreg gyár, nem vén gyár Továbbra is szükséges a panel Megnöveltedet! minőségi követelmények Hol van már az az idő, amikor barátkoztunk az új fogalommal: házgyár. Évezredes mesterség változott meg egycsapásra a panelépületek megjelenésével. S. ha szidjuk is ezeket a házakat csúnyaságuk, egyhangúságuk miatt, ma már mindenki belátja, hogy a tömeges lakásépítés csak házgyári technológiával oldható meg. Ahogy lassan megszűnt az újdonság varázsa, úgy öregedtek ezek a panelgyártó üzemek is. Újabbak és újabbak épültek, korszerűbbek, nagyobb teljesítményűek az elődöknél. De dolgoztak tovább a régiek is, több panel, több lakás kellett. Sokan úgy vélik, napjainkra leáldozóban van a házgyárak dicsősége: az egyre csökkenő állami lakásépítés miatt nem lesz szükség a munkájukra. S példát is hoznak nyomban, mondván a dunakeszi házgyár Is csak két műszakban dolgozik a korábbi három helyett. Kézenfekvő a két állítást összekapcsolni, legalábbis annak látszik. A valóság azonban mégsem ez. A 43-as Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyárában egyáltalán nem érzik, hogy csökkenne a feladatuk. A vállalat ebben az esztendőben is 3600— 4000 lakást vár az üzemtől. Igaz, az arányok alaposan megváltoztak. Amíg egy évtizeddel korábbam az állami lakások aránya még 97 százalék volt, ma jóval alacsonyabb. Egyre több az OTP- és a különböző vállalatok által finanszírozott építkezés. Pontozásos győzelem A változást természetesen érzik Dunakeszin is. Mégpedig a minőségi követelmények növekedésében. Mert akik súlyos százezreket fizetnek egy OTP-lakásért, a pénzükért jó minőségű munkát várnak. Ez jelenti most az igazi feladatot a dunakeszi gyárnak. Nem mintha eddig rosszul dolgoztak volna, de a feltételek miatt nem kis erőfeszítéseket követel a helytállási Könnyebben lehet megteremteni a minőségi munka szubjektív feltételeit. Másfél évvel ezelőtt — a házgyárak között elsőként — itt vezették be a minőségi bérezést. A panelgyártás technológiáját elemezve kidolgoztak egy hibapontozásos rendszert. Kiemelték a legtöbb hibaforrást rejtő mozzanatokat, ezekét figyelik, pontozzák. A maximális szubjektív hibalehetőségekhez képest 1981-ben még húszszázalékos volt a minőség. Magyarul, lehetséges hibából kettőt követtek el. Ma már azonban csak egyet. A kétszerese kellene A minőséghez azonban a jó munkán kívül megfelelő műszaki háttér is szükséges. Szakemberek szerint egy házgyár életkora tizenöt év. A dunakeszi üzem tizennegyedik éve termel. A berendezések bizony elavultak. A gyár — finoman szólva —, a szerényen gépesített panelgyártók közé tartozik. Az elhasználódott sablonokkal egyre nehezebb pontosan dolgozni. A teljes rekonstrukciót 1978-ra tervezték, de nem jutott rá pénz. Érdekes összehasonlítás is kínálkozik: a gyár megépítése annak idején 380 millió forintba került, ma a felújításra kellene majdnem ugyanennyit költeni. Igaz, egy új üzem fölépítésének a költségei már csak milliárdos nagyságrendben fejezhetők ki. Mindezekből következik,, hogy a termelés folyamatosságának biztosítása nagy ráfordításokat követel. Pénzben és energiában egyaránt. Idén gépcserére, karbantartásra és javításra 30—40 millió forintja van a gyárnak. Még egyszer ennyi kellene! Jövőre valamelyest javul majd a helyzet, termékváltásra készül az üzem. Korszerűbb, jobban szigetelt, nagyobb lakásokat gyártanak majd, s ehhez egy részleges rekonstrukció is elengedhetetlen. így és a szüntelen gondos karbantartással kell kivárniuk az 1986—90-re tervezett teljes fölújítást. Ezeknek a reményeknek némi alapot ad, hogy az anyavállalat hosz- szú idő után 1982-ben zárt olyan évet, amikor nem volt alaphiányos és némi fejlesztési alapot is tudott képezni. Hiányzik a vonzerő Adósak vagyunk még az eredeti fölvetés második részével: miért dolgoznak csak két műszakban, ha van elég munka? Ezek után, akár ki is található a válasz. A gyárat is elérte az építőipar legnagyobb réme, az elvándorlás. Tavaly a dolgozók tíz százaléka ment el. Az utóbbi években vonzóbbá váltak a lakóhelyhez közeli munkahelyek. És éppen a panelgyártó részleg dolgozóinak mintegy hatvan százaléka távolabbi községekből járt be a gyárba, ök úgy gondolkodnak, hogy a negyvenszázalékos éjszakai pótlékkal együtt sincs megfizetve ez a valóban nehéz fizikai munka. S ráadásul a három műszak, a sok utazás miatt az otthoni mellékkereset lehetőségétől is elesnek. Nem vonzó a 64 ezer forintos bérszínvonal sem, pedig ezzel önmagában nincs nyit szégyenkeznie a gyárnak. Most tehát nincs éjszakás műszak. Az egy műszakra jutó. termelés azonban 30 százalékkal magasabb, mint korábban, így a napi panelmennyiség alig kevesebb annál, mint amit a három műszak adott. A gyár vezetői bíznak abban, hogy ez a munkarend talán vonzóbb lesz. Mindent megtesznek azért is, hogy dolgozóiknak lakást tudjanak adni. A távolabbi községekből bejárókat pedig építőanyaggal, kisgépekkel kívánják segíteni fiz otthonteremtésben. Az élv az a dunakeszi házgyárban: a dolgozók ne járjanak úgy, mint a suszter, akinek mindig lyukas a cipője. M. Nagy Péter Kiért szélt Fargo Morgó? OLYKOR MÉG megjelenik ben is'úgy éljenek az embe- Forgó Morgó a tv képernyő- rek, mint azelőtt. Kudarcra jén, időnként még kifakad Al- ítélt — s életszínvonal-politi- •fonzó hangján: Kinek van er- kai programunkat keresztező re energiája? ... Népszerűvé, — próbálkozás volna azt ta- szállóigévé vált a mondás, s (lácsolni az állampolgároknak, még sincs elég haszna, leg- hogy ne vegyenek például au- alábbis a háztartásokban. Erre tomata mosógépet, mert fo- lehet következtetni a statiszti- gyasztása többszörösen megha- kákból, vagyis abból, hogy ladja az egyszerűét. Nem mond- miközben nem, vagy alig nőtt hátunk le évi 80 ezer új gépaz elmúlt években a termelő- szféra energiafogyasztása, a lakosság minden esztendőben két-három százalékkal többet használ fel, mint azelőtt. Ebben máig sincsenek érdemleges változások. Maguk az Ipari Minisztérium illetékesei figyelmeztetnek arra, hogy azért nem szabad pa- pírízűen értelmezni ezeket az adatokat. Tarján Róbert, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság osztályvezetője például megjegyzi, hogy az évi 2—3 százalékos növekmény tetemes része indokolt, s kedvező fejleményekről tudósít a maga módján. Jogos észrevétel, hiszen minden évben több új lakóteleppel gazdagodik az ország. Hamisan értelmeznénk az energiatakarékosság fogalmát, ha azt kívánnánk, hogy ezekben az összkomfortos városnegyedekkocsi behozataláról sem, jóllehet ezek sem futhatnak benzin nélkül Nemcsak hogy nem szorgalmazunk, hanem elítélünk minden olyan takarékos- kodási hajlamot, amely mögött egyoldalúság, szűk látókörűség rejlik. Az energiapazarlást ott kell tetten érni, ahol rejlik. Most, a fűtési idény végén sem árt például magunkba nézni: vajon hányán Ültük végig a telet, ingujjra vetkőzve nézve a tv-t, 25—26 fokra hevítve fel lakásunk hőmérsékletét, holott már 22—23 foknál jól éreztük volna magunkat — egy kényelmes kardigánban. Hányszor hagytuk égve a villanyt, amikor negyedórára, félórára kimentünk a szobából? Hányszor mondogattuk magunkban, hogy most már megnézhetjük á kocsink motorját, mert mintha túl sokat fogyasztana — még most is adósak maradva elhatározásunkkal. S hány új ház építésénél gondoltunk a hőszigetelésre, a perlit vakolatra, a kőzetgyapotra, még inkább az üreges téglára, vagyis arra, hogy a legtöbbet ezekkel lehetne elérni. Csak néhány kérdést, inkább szónoki jellegű kérdést tettünk fel. Nem azzal a szándékkal, hogy pellengérre állítsuk velük az átlagos magyar állampolgárt. Hiszen nem ő tehet arról, hogy kevés még nálunk a hőszigetelt falú ház, és sok villanytűzhelyen még ma sincs hőfokszabályozó. Ezért mindenekelőtt a tervezőket, a gyárakat kell elmarasztalni. De azért lássuk, mondjuk ki már azt is, hogy ő sem tette meg, ami rajta múlik. Hogy — Forgó Morgó ide, Forgó Morgó oda — kevés ember módosított még az otthoni szokásain. Hogy — tisztelet a kivételnek — a legtöbbünk az energiatakarékosság kedvéért sem változtatott az életmódján. Pedig sok múlik a lakosságon, hiszén az ország mintegy három és fél millió háztartása harminc százalékkal részesedik a hazai energiafogyasztásból. TÖBBSZÖR emelték már az energiaárakat az elmúlt években nálunk is, s ezek — mint a többi áremelések — érzékenyen érintették a lakosságot. A közvélemény nagyobb része abban a tévhitben él, hogy megfizeti, amit fogyaszt, nem tudva arról, hogy az összkomfortos lakások távfűtése, meleg vize lényegesen többe kerül a térítési díjaknál, mint ahogy a villany is meglehetősen olcsó helyenként. Mindezt nem azért említjük, hogy újabb áremelési tippeket adjunk az Országos Anyag- és Arhivatal- nak (nélkülünk is tudja, mikor, minek az árát kell emelni), csupán arra szeretnénk rámutatni, hogy^, a családok energiafogyasztása nemcsak magánügy. Ha többe kerül az energia, mint amit fizetünk érte, valakinek meg. kell térítenie az árát, s ezek a valakik — nái vagyunk. EZÉRT, ÉRTÜNK ágált hát Forgó Morgó a tv képernyőjén, mint ahogy értünk szól minden olyan reklámműsor, amely elsősorban arra próbál hasznos, követhető tanácsokat adni, hogyan tudnánk , jobban takarékoskodni otthon az energiával. Érdemes odafigyelni arra, mit ajánlanak, hiszen — több reklámtól eltérően — nem arra kérnek bennünket, hogy költsük el valamire a pénzünket. Ezek azt akarják, hogy vastagabb maradjon a bukszánk. Magyar László
