Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP mm. április 23., szombat Repülés szitakötőszárnyakon Kis triptichon Sárkányexpressz Ki tudja, miért nevezik sárkánynak ezt a kiterjesztett szárnyú, jóságos szitakötőt? Nincs hét feje, tüzet okádó, izzó torka, s ha lovagjait olykor mégis elragadja, abban sem ő a bűnös, inkább a hirtelen támadt szél vagy a helytelen kezelés. Mert a sárkányrepülést is tanulni kell. Előbb a földön, elméletben. Majd néhány méterre a föld felett, egy domboldalon. Végül nincs más hátra, mint egy marék fűcsomót a levegőbe szórni, hogy tudjuk, merről fúj a szél, és nekifutni a végtelennek, hogy egyre magasabbra emelkedve átjárja testünket a legtökéletesebb repülés gyönyörűsége. A gyáli Szabadság Tsz sárkány- repülőiről készítette a képriportot: TRENCSÉNYI ZOLTÁN Kornis Dezső alkotása Városkép otthonosabb otthonokkal Beszélgetés Janlncr Antal miniszterhelyettessel őrzése mellett a mai közösségi Igényekhez alkalmazása, a városok belső magvainak rekonstrukciója nemcsak történelmi örökségünk és építészeti kultúránk ápolása miatt mellőzhetetlen, hanem a városi _ lakosság társadalmi elkülönülésének megakadályozásához fűződő településpolitikai érdek is. Éppen ez kívánja meg, hogy a tervező és kivitelező szervezetek érdekeltségi viszonyaiban változások történjenek. Megfelelő rangra kell emelnünk a fenntartási, felújítási tevékenységet, s a települési szerkezeti! viszonyoktól függően, helyenként prioritásokat adunk e téren. • A jövő útja az állam, a helyi közösségek és a lakosság tevékeny együttműködése. Most, amikor ennek még csak a legelején járunk, hogyan képzelik el ezt az együttműködést a jövőben? — A központi és a helyi településpolitikának kell megteremtenie az otthonteremtéshez szükséges feltételeket, ezen belül elsődleges szerepe van a magánlakás-építés állami támogatási rendszerének. Fontos az építőanyag-ellátás zavartalanságának biztosítása, az építendő lakásokhoz a tervválaszték bővítése, a magánerős kivitelezéshez szükséges technikai eszközök gyorsabb elterjedése, az azokhoz való hozzájutás körülményeinek megteremtése. Ahol az egyéni vagy építtető közösségek technikai felkészültségét meghaladó feltételeket kell kialakítani, szükséges további központi támogatás is. Ide tartoznak például a kommunális beruházások, amelyeknek a megépítésében ugyancsak érdekeltté lehet tenni a leendő lakók, ház-, illetve lakástulajdonosok közösségét. Egyre nagyobb szerepet vállalhatnak a magánerős építkezésekben a heljd gazdálkodj vállalatok. Falun a tsz- ek, állami gazdaságok például építőanyaggal, gépkölcsönzéssel és telekkel is. Mindehhez a harmadik, de valójában első tényező az építtető, aki saját otthona megteremtésével jelentős anyagi terhet vállal magára. A házat, lakást építő embernek, mint munkaerőnek megtartása érdeke a tsz-nek, a gazdaságnak, a vállalatnak, tehát egybevág az egyéni és a csoportérdek. A háztáji gazdálkodás támogatása pedig egyszerre egyéni, csoport és össztársadalmi érdek is. — Sok még a tennivaló, Így például az ipari vállalatok településfejlesztői támogatásának intézményesítse szabályozásra vár. A Miniszter- tanács ez év elején hozott határozatot a településrendezési tervezés korszerűsítéséről, s ezt a határozatot még számos állami döntés fogja követni. A legfontosabb az, hogy a folyamat elindult, s minden jel arra mutat, hogy több, jobb, korszerűbb lakás épül magánerőből a következő években, az otthonteremtők és az egész társadalom érdekében — fejezte be nyilatkozatát Jantner Antal miniszterhelyettes. VARKONYIENDRE Családi körben, munkahelyen, baráti társaságban és szinte mindenütt hónapok óta a fő beszédtéma: a lakás. Hogyan lakunk ma és mit ígér e téren a jövő? Hogyan, miért és mennyiben változnak az otthonteremtés feltételei? Erről kérdeztük meg Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest. rosképben azonban a régi épületek a meghatározók, s lakás szempontjából sem mindegy, hogy ml történik a korábbi évtizedekben, évszázadokban épült házakkal. — Műemléki együtteseink felújítása, korszerűsítése, értékeinek meg0 Nemzetközileg és — a jogos kritikák ellenére — itthon is általános elismerést aratott a lakásépítési program, közelebbről az, hogy több százezer család költözhetett az elmúlt évtizedekben új otthonba. Miért kellett ezen változtatni? — Több mint másfél millió lakás épült fel. Ezzel egyrészt belátható közelségbe került a mennyiségi lakáshiány megszűnése, másrészt alapvetően átalakult a városok és falvaik arculata. Megteremtődtek a hazai urbanizáció magasabb színvonalú kibontakozásának feltételei. Itt is korszakváltáshoz érkeztünk. További előrehaladásunk megkívánja, hogy új, az eddigitől eltérő, az elért eredményekre alapozott településfejlesztési politika útjára lépjünk. Ez kifejezi a jogos társadalmi igényeket, de tükrözi azokat a korlátokat is, amelyeket saját munkánk hatékonysága és az okjektív külső körülmények kényszerítenek ránk. O Óhatatlanul megkérdi ilyenkor mindenki, akár közvetlenül érdekelt, akár csak mint a társadalom tagja: ami eddig Jó volt, miért nem jő ezután? — A szükségszerűségből indultunk ki. Az új városrészek több százezer családnak jelentenek otthont, feszítő társadalmi gondokat oldottak meg. Mindez lehetetlen lett volna a házgyári technológiák alkalmazása nélkül. Ezek a lakótelepek azonban gyakran nem illeszkedtek szervesen a korábbi városközpontokhoz, méreteiknél és monotonitásuknál fogva sok szempontból már ma sem elégítik ki az ott lakóik igényeit,.Ugyanakkor a falun maradt fiatalok önerejükből alakították saját települési környezetüket, elsősorban saját erőből, de sok terhet vállaltaik magukra az alapvető kommunális ellátottság megteremtésével is. Mindez bizonyos igazságtalansághoz vezetett a társadalmon belül. 0 Mennyiben változtat a helyzeten, ha a lakások zöme ezentúl a lakosság önerejéből épül fel? — Városaink arculatában, az említett monotónia feloldásában jelentős szerepe lesz annalk, hogy a lakónegyedek szélén, azokhoz kapcsolódva megjelennek a családok mai igényeit kielégítő, korszerű, telepszerű lakóházcsoportok. Ezek felszereltségükkel kielégítik nemcsak a ma, hanem a belátható jövő követelményeit is. Az is bizonyos, hogy otthonosabbak lesznek, mint a mai panellakások jó része. Fenn kell azonban tartani a házgyári technológiát a városokban és az arra alkalmas falusi településeken is. Ezeknek a lakóházaknak is illeszkedniük kell a természetes környezetbe, változatás, esztétikus megjelenésükkel vonzóak legyenek az ott élők, sőt a külső szemlélő szemében is. O Megvannak-e a feltételek az önerős építkezések nagyobb mértékű elterjesztéséhez? — Több ilyen feltétel szükséges, s ezeket központilag, illetve hatóságilag kell megteremteni. Ilyen központi feladat a házgyári technológiának megfelelő korszerűsítése, amellyel változatosabb formákban, az igényekhez jobban alkalmazkodó méretekben lesznek képesek elemeket előállítani. Másik feladat: a családok teherbíró képességéhez alkalmazkodva olyan tervezési és építési módszert kell kidolgozni, amelynél az építtető családok vagy közösségek közvetlenül is be tndnak kapcsolódni az építkezésbe, például a tereprendezés vagy a belső szerelés szakaszában. Hatósági feladat gondoskodni a szükségletekhez és az anyagi .tehervállalás mértékéhez alkalmazkodó telekellátásról. Nem szabad, hogy telekhiány akadályozza az építési szándékokat és törekvéseket. 6 Mindeddig az újról volt sző, a vá-
