Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-21 / 93. szám
NEMZETI EGYSÉGBEN A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT! De nehéz az iskolatáska... Nemcsak az iskolatáska nehéz, elkészítése sem egyszerű. A Főnix Htsz gödöllői részlegében naponta 100—120 iskolatáskát varrnak. Képünkön: Nochta Józsefné a zsebeket készíti. Trcncsényi Zoltán felvétele Emlékezés az elődökre Vasasjuhileum Szerdán központi vezetőségi ülést tartottak a vasasszakszervezetnél. Megemlékeztek a szakszervezet szövetséggé alakulásának 80. évfordulójáról*. Az ülésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Borovszky Ambrus, a Vasasszakszervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a magyar vasipari dolgozók küzdelmes életútját. Emlékeztetett arra, hogy 1903 áprilisában a különböző vasas ~ szakegyletek küldöttei országos gyűlést tartottak amelyen megalakították a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségét. Az elődök küzdelme, a munkásság szervezkedése ezernyi szállal kötődik a hazai munkásmozgalom egészéhez, annak szerves része és lendítő ereje volt. A szónok tisztelettel emlékezett Farkas Károly, Stróbel Antal, Eisel Károly és Pachner János vasmunkásokra, akik a vasipari dolgozók szakszervezeteinek létrehozásán fáradoztak, és Tészársz Károlyra, a szövetség első elnökére. Nem adják ki a kezükből Munkásfiatalok mindennapjai £ Almos reggeleken, friss, tavaszi hajnalokon, a város ^ pereméről kürtszó száll a lakónegyedek felé. Ügy meg- ^ szokták már a ceglédiek, mint a déli harangszót. Mun- ^ kakezdéskor dudál a gyár az ipartelepen. Az emberek í ma is csak vasgyárként emlegetik a háború utáni e'ső- 5 ként létesült üzemet. A KÖZGÉP ceglédi 2-es számú í gyáregysége a helybeli munkásság kialakulásának böl- f csője volt, így nem csoda, hogy mozgalmi múltja jelen- ^ tős. Több mint negyedszázad óta az ifjúsági szervezet is £ kiterebélyesedett a munkásfiatalok körében. Védnökséget vállaltak A mai fiatalok büszkén vállalják tegnapi elődeiket, akik közül többen a tanácsban, a pártban, a KISZ-ben, a népfrontban, a szakszervezetben töltenek be vezető funkciót. Számontartják őket, és igyekeznek nyomdokaikon haladni mai céljaik felé. Sokszínű és tartalmas az életük, mint egy olyan közösségé, amely tudatosan alakította ki a munka és a tanulás, a művelődés, a politizálás, a sport és a szórakozás összhangját. Azt vallják, hogy a mára kialakult viszonyokban az előttük járó nemzedéknek jelentős szerepe volt, nekik „csak” tanulni kellett módszereiket, átvenni tapasztaltaikat, folytatni, amibe belekezdtek. Így — általuk is — o gyár egyik meghatározó eleme a város életének. A KISZ-esek védnökséget vállaltak az export felett. 'A forgácsolóban például előfordul, hogy késve érkezik az anyag. Olyankor megtalálják a módját, hogy munkaidőn túl is behozzák a lemaradást, elkerüljék a késedelmes szállítást. Az anyag- és energiatakarékosságból kiemelkedik a fáradtolaj begyűjtésének sikere, amellyel már többször pályadíjat nyertek. Ez főleg a javítóüzembe/i dolgozó ifjak érdeme. Mindez arra vall, hogy átvállalják a vállalati gondokat, azonosulnak a munkahelyi célokkal. Mindenben részt vesznek A társadalmi összefogásnak szép megnyilvánulásai a kommunista műszakok. Olyankor mintha ünnep lenne, zeneszó hallatszik a hangszórókból, mindenki vidámabban teszi a dolgát. A dolgozók kisgyermekeinek a klubteremben mesélnek, báb- és filmelőadást tartanak, amíg a szülők dolgoznak. Mindig jó előre tudják, milyen célért vállalták a munkát. Az érett és átgondolt cselekvés hátterében a politikai felkészültség áll. A vitakörök mindig látogatottak, mert közérdekű témákat vetnek fel, amelyek alkalmasak a vélemények ütköztetésére, végül a közös álláspont kialakítására. Ma már az ott dolgozó fiúk, lányok több mint fele a KISZ tagja. Akik még nem léptek be, azok is szívesen részt vesznek a különféle rendezvényeken. Ott vannak a halastó melletti horgásztanyán, a szocialista brigádklub összejövetelein, a rongyosbál vidám forgatagában, a Dózsa György ifjúsági klubban szervezett Miénk a klub című programon és még hosszan sorolhatnánk. A tömegsport mind szélesebb körben kibontakozik. A tömegsportbizottság a szak- szervezetre és a KISZ-re támaszkodva hirdeti meg és bonyolítja le a műhelyek, alapszervezetek, gyáregységek közötti versenyeket számos sportágban. Meglévő bitumenes pályájuk annyira foglalt volt, hogy némely napon szaAZ IGÉNYEKHEZ képest — a szezon rövid időtartama miatt — főidényben kevés a kedvezményes üdülőjegy. Nyáron többszörös a túljelentkezés, a dolgozók nagy része ekkor szeretne üdülni. Viszont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szervezni. A SZOT az éves négyszázezres létszámnak mindössze 40 százalékát, 160 ezer személyt tud üdültetni ebben az időszakban. A fele felnőtt, a többi gyermek és szakmunkástanuló. A vállalati, hivatali, intézményi üdülőkben hasonló az arány. Ezért nagyon lényeges, hogy az üdülési szabályzat betartásával egymást követő években főszezoni kedvezményes jegygyei még vállalati üdülőbe se kapjon beutalót az, aki az előző esztendő nyarán már részesült. Minden igényt a főszezonon kívül sem lehet kielégíteni. Az elő-, utóidén"ben azonban méq több igénylő kaphatna kedvezményes beutalót, ha a Válbályos menetrendet fellett szerkeszteni. Most újabb pályák építésén fáradoznak, s ha elkészülnek, akkor kézilabdának, kispályás focinak, tenisznek, kosár- és röplabdának egyaránt lesz helye. Szervezett érdekvédelem Az ifjúság érdekvédelmében kifejtett tevékenységükre méltán lehetnek büszkék. Hosszú évek óta a gyári pártós gazdasági vezetés méltó partnerei a KISZ-esek, akiknek véleményére, felvetéseire számítanak, s azt figyelembe veszik a döntéseknél. A pályakezdők segélyezése, az üdültetésben való részvétel, a számos megérdemelt kitüntetés odaítélése, a továbbtanulók támogatása, a lakásépítésben és -vásárlásban való anyagi segítségnyújtás megannyi példája ennek. A KÖZGÉP ceglédi gyárának KISZ-bizottsága a közelmúltban megkapta a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Mellette sorakozik már hat Kiváló KISZ-alapszervezet feliratú zászló is. Azon vannak, hogy a most kapott lobogót a kezükből ki ne adják, megtarthassák végleg. T. T. lalati üdültetés lehetőségeit jobban kihasználnák. Lényeges a különbség a SZOT és a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi időszakos üdülők nyitva tartása között. A SZOT időszakos üdülők általában 130—140 napon át üzemelnek, a vállalati üdülők csak 90—100 napig tartanak nyitva, tehát változtatni kellene az időhatárokon. Milyen módok kínálkoznak az idény meghosszabbítására? Á vállalati üdülők nagyobb számban üdültethetnének az elő- és utószezonban nyugdíjasokat — a főszezoninál kedvezményesebb áron —, valamint fiatalokat. AZ IS MEGOLDÁST jelentene, ha májusban és szeptemberben a nem iskolás korú gyermekes családok kapnának beutalót. Így a vakáció alatti főszezon olyan családos beutaltaké lehetne, akiknek nagyobb a gyermeke. Ésszerű lenne, ha a vállalati óvodák Elevenen él a tanácstörvény szelleme (2.) Fejlesztés kezes forrásokból Beszélgetés Ritecz Györggyel, Gödöllő város tanácselnökével Feltétlenül messzebb fogunk jutni — állapítottuk meg —, ha együtt vesszük számításba lehetőségeinket. Az adottakat, meg azokat is, amelyeket majd ezután leszünk képesek megteremteni, ha valamennyien akarjuk. Márpedig akarjuk. Ehhez nem férhet kétség. Bizonyságul idézzük csak fel az idei tavasz tanácsi testületi üléseit, vegyük hozzájuk azokat a megbeszéléseket, amelyeket a tanácsok, illetve a területükhöz tartozó, területükön működő vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, intézmények vezető munkatársai folytattak arról, mit kell — és kellene —, megvalósítani ebben az esztendőben. Mert hagyomány már Pest megyében az is, hogy az egyes településeken vállvetve haladnak a tennivalók ellátásában tanácsi és nem tanácsi szervezetek, a lakosság érdekében. Hivatkozhatunk ez esetben is a szóban forgó törvényre, melynek 22. paragrafusa értelmében „a terület- és településfejlesztést, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában a tanácsi és a nem tanácsi szerveknek kölcsönösen együtt kell működniük.” A paragrafus harmadik bekezdése szerint például „intézményeket hozhatnak létre és működtethetnek” közösen. Hasznos együttműködés Közismert, hogy a gazdálkodó szervezeteknek és a tanácsoknak módjukban áll köz- gazdasági és pénzügyi eszközeiket — meghatározott célok elérésére —, összehangolni, a kölcsönös anyagi érdekeltség figyelembevételével. Szabályozó rendszerük lehetővé teszi, hogy bizonyos pénzeket átadjon a tanácsoknak, vagy különböző feladatokat együttesen lássanak el. Az érintettek természetesen ismerik ennek a lehetőségnek a korlátáit is: nem támogathatja anyagiakkal a tanácsot például az a vállalat, amelynek éves mérlege veszteségről tanúskodik vagy az olyan cég, amelyet ez a támogatás meggátolhatna abban, hogy teljesítse az állammal, illetve a különböző pénzintézetekkel szembeni kötelezettségeit és így tovább. Szerencsésnek mondhatja' magát az a település, amelyen ilyen korlátozás alá eső vállalatok nincsenek. Pest megyészünetét májusra vagy szeptemberre ütemeznék. Ezen időszakokban a vállalati üdülőkbe felnőttek helyett — a személyzettel együtt — leköltözne az egész óvoda. Megfigyelhető, hogy a vállalatok mind nagyobb része szervez külföldi csereüdülést és többnyire csak a nyári hónapokban fogadják cseretársaikat. Pedig a partnerek jó néhány csoportja szívesen jönne tavasszal vagy kora ősszel is. Az éves üzemelésű üdülők kihasználtságának javítására is mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen, vagy hegyvidéken levő téliesített vállalati üdülőben csak a főszezonban van telt ház. Az elő- és utóidényben tanfolyamok, edzőtáborok rendezésével igyekeznek megtölteni az üdülőt. Mégis csak ritkán ajánlják fel más vállalatoknak a beutalókat önköltséges értékesítésre, vagy cserére. Pedig anyagilag is kifizetődő lenne. Az tizében a települések túlnyomó többsége ezen szerencsések táborába tartozik, érdemes tehát szót ejteni az igen gyümölcsöző — minden érdekelt fél számára hasznos —, együttműködés néhány jellemző vonásáról. Hogy példatárunkat felfrissítsük, fölkerestük Gödöllő város tanácselnökét, Ritecz Györgyöt, s megkértük, segítsen nekünk ebben. — A lehető legjobb helyre jöttek, mondanom sem kell. Megye-, sőt, országszerte ismertté vált nemrég avatott művelődési központunk, melyben napjainkban már igen változatos programok várják nap mint nap a város és a járás lakóit. Nos, ennek a háznak a működtetéséhez, úgynevezett közös fenntartásához évente 807 ezer forintot adnak ugyanennek a városnak és járásnak az üzemei, Hogy a létrehozásában is segítettek? De még mennyit! Csak egy példa: az erdőgazdaság csinálta a szabadtéri színpadot. Szép summa. A közös fenntartás rendszerében közreműködnek a vállalatok egyéb területeken is. Az egy üzem — egy iskola mozgalom nálunk úgy alakult az idők során, hogy egy iskola — több üzem elnevezéssel volna helyesebb illetni. A Damjanich Általános Iskolánál többek közt dolgozott az Elektromos Művek helyi kirendeltsége, az incsői fatelep, a Humán oltóanyagtermelő, az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága, kisiparosok serege, szinte föl- sorolhatatlanul. A Karikás Frigyes Általános Iskolánál az Árammérőgyár, az építőipari szövetkezet, a Volán 1. számú Vállalat telepe, a mentőállomás, a Városgazdálkodási Vállalat, az erdőgazdaság és sokan mások. A tanácselnök helyettese, Bamberger Károly, az imént helyezett elénk egy kimutatást, amely szerint — ugyancsak a közös fenntartás keretében —, a Gödöllői Egyesített Szociális Intézmények működéséhez tavaly több mint egymillió forinttal és csaknem a másik egymillióval fölérő társadalmi munkával járultak hozzá a gazdálkodó szervezetek. Néhány név a sorból: Építőipari Szövetkezet, Háziipari Szövetkezet, Áram- mérőgyár, vácszentlászlói Zöldmező Tsz, Galga-parti összefogás Tsz, ikladi ipari Műszergyár, kerespestarcsai Szilasmenti Tsz, a PEFÉM veresegyházi üzeme, a GATE Tangazdasága, a Pécel—Isa- szeg Áfész, a dányi Magvető meltetési költségek emelkedése a jövőben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatékonyabban gazdálkodjanak üdülőikkel, működjenek együtt többek között árubeszerzésben, étkeztetésben, továbá a kulturális és sportprogramok közös rendezésében is. A SZOT üdülők az elmúlt esztendőben például mintegy félmillió vendégnapra nyújtottak önköltséges étkeztetést a vállalati üdülők beutaltjainak. Elképzelhető, hogy több vállalati üdülő konyhája és étterme is — ha van szabad kapacitása —«fogadhatna a szomszédos üdülőkből vendégeket. A VÄLLALATI üdültél és néhány kihasználatlan lehetőségét vettük számba. Ha az alapszervezetekben az utóbb1 évek foglaltságát részletesen elemzik, biztosak vagvunk abban, hogy felszínre jöhetnek a tartalékok. Egy eddiginél hatékonyabb vállalati beutalás- rendszerrel sokkal többen ré szesülhetnének az üdültetés jelentős kedvezményéből. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának munkatársa Tsz, a pécelí Ruhaipari Szövetkezet és a TR1-TON Háziipari Szövetkezet, Vegyesipari Szövetkezet, túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz és így tovább. E nevek mögött hihetetlenül sok munkáskéz, társadalmi munkaóra és meleg szeretet rejtőzik, ami mind megannyi öröm és megnyugvás forrása volt a múlt esztendőben is, az intézmények lakóinak, dolgozóinak egyaránt. Kétkezi munkával — A közös források révén a városfejlesztésnek is lehetnek reményei. Az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján joggal hiheti a lakosság — nagyrészt egyben ezen üzemek dolgozó társadalma —, hogy az idén is lesz foganatja az együttműködésnek. Ha mást nem néznénk, csak azt, hogy a beruházások koordinálása folytán az északi iparövezetben kiépül a gázvezeték, vagy a déli rész közművesítésével jól járnak a családi házak építésére kijelölt területek, már azt mondhatjuk, profitált a lakosság. De teljes mértékben összefogásból készült el a gyermekfogászati rendelő. Felépültek a tantermek. Tető alatt rég az óvoda. Az autópálya-építés kapcsán is hasznos volt a városnak a koordináció: mintegy 25—30 kilométernyi ma- kadám-jellegű utat nyertek. Ebben az esztendőben két óriási feladat vár megoldásra, amelyhez ismét a nem tanácsi szervek felé nyújtja segítségért a kezét a városi tanács. S mivel a kapcsolat az eddigiekben sem elsősorban anyagi természetű volt, inkább kétkezi munkára támaszkodott, nem jelenthet ez a kérés túlzott megterhelést a vállalatok számára, a nehezebb gazdálkodási feltételek közepette sem. Nevezetesen: a városnak kisegítő iskolára lenne égetően szüksége. Ez azonban csak úgy épülhet fel, ha lesz hozzá társadalmi támogatás, főként a kivitelezői kapacitás megfelelő összetételének kialakításában. A másik? A Karikás Frigyes iskolánál fedett tanuszoda épülne —, ha épülne. Nos, ez inkább csak olyan medencécske, nem luxusigényeket kívánnak vele kielégíteni. Meg nem erősített hírek szerint hozzájárul ehhez a PÁÉV, a Dunamentí Regionális Vízmű Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, a GATE és talán még a Nemzetközi Újságíró Szövetség is. Kapni és adni — A kapcsolat természetesen nem egyoldalú. A tanács nemcsak kap, hanem ad is. Minden negyedik-ötödik héten valamely vállalatnál tartja meg a tanács érintett vezető tisztségviselője a fogadóórát. Negyedévenként komplex ügyfélfogadó szolgálati napra kerül sor egy-egy nagy- vállalatnál, helyben intézheti bárki ügyes-bajos dolgait, munkaidőkiesés nélkül. A tanács építési telek odaítélésénél előnyben részesíti azt a vállalatot, amely hajlandó később az építésben, a szervezésben konkrétan közreműködni. A művelődési központ az üzemek rendelkezésére áll ünnepségek, más rendezvények céljából, valamint közvetlen segítséget nyújt a dolgozók szakmai továbbképzésében. Az érdekek kölcsönösek. Az áitűk folyó küzdelemben is közösen vesznek hát részt az érintettek, ezzel szemmel látható gyarapodásnak örvend a város. Bálint Ibolya (Következik: Együtt a rendért, biztonságért.) * Kogycn üdülhetnének főbben kedvezményesen? Meghosszabbítható az idény is
