Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
Társacfetó munkás kismaros Közös siker, közös élmények/ Nemcsak saját háza e&aft alapozta az utat Mi tagadás, nem volt köny- myű megtalálni ,a maglódnya- ralói körtérről nyíló sok utca közül azt, amelyikben Farkas László famegmunkáló kisiparos lakik. Útbaigazítóink egyszerűen „,csak” fapapu.csos- nak nevezték, s nagy igyekezettel magyarázták otthonához az útvonalat. Olyan 4—5 kilométer hiábavaló gyaloglás után sikerült is a tekintélyes külsejű házat fellelni. Művészi ambíciók A bejárati ajtó előtt a nyitott előtér, s a lakásban a 'szobafalak lambéria borítása,' a térelválasztó elemek díszes faragása megdöbbenti az idegent, aki nem ismeri a házigazda képességeit, s legfeljebb lábbeli alkatrészek formájában várta a famegmunkálás bemutatását. De hamar kiderül, hogy ami a lakásban van, az csak szerény ízelítő az ezermester kisiparos hobbiból készült alkotásaiból. A ma 48 éves kisiparos Farkas László Jápiószelérő származott Maglódra 1964-ben. Korábban,/ vagyis 1959-ben Tápiószelén dolgozott téesz- ben, de olyan körülmények között, ahol nem volt meglepő, hogy decemberben, hóban kellett szántani. Kéthónapi munkára utólag kapott 400 forint fizetést. Hát nem csoda, ha ott hagyta a kocsit, a lovat, a téeszt. A 400 forintos fizetésből vett vonatjegyet, mindjárt felutazott Pestre, azzal a szándékkal, hogy belép az első adandó munkahelyre. így került a Bőripari Fa- kelléktermelő Vállalathoz. Ott sajátította el a szakmát, 11 éves gyakorlatra tett szert. S mert volt érzéke a famegmunkáláshoz, s iparkodott is, hamarosan megkapta a Köny- nyűipar kiváló dolgozója címet. Majd a nagykovácsi Vörös Csillag Termelőszövetkezethez került, már mint* gépbeállító szakmunkás. Ott a gazdaságnál bérmunkában dolgoztak, már amikor éppen nem volt a behavazott Hűvösvölgyben elakadva, árokba csúszva az autóbusz. Farkas László (balról), és kct hivatásos útépítő munka közben. Kezdett egyre bizonytalanabbá válni jövedelme, s azt bizony nem ártott itthoni állattenyésztéssel kiegészíteni. Végül is, számára a kedvező megoldást az hozta, hogy a hetvenes évek elejétől 7 esztendőt dolgozott kisiparosnál, majd 1975. október 1-én kiváltotta az ipart Maglódon, ahová 1966-ban költözött. Farkas Lászlót magát, a 27 éves szakmai út nem tette szakbarbárrá. Bár ma is a cipő-fakellékek gyártásából él, fafaragó tehetségét szinte művészi tökélyre fejlesztette pusztán hobbiból. Bár „művészi” ambícióit soha sem hangoztatta, mégis minden egyes munkadarabján, oszlopfaragásokon, cizellált támlájú székeken, a nemes anyag eredetiségének megőrzésén nagy műgond látszik, s a fa mélységes szeretete. Távoli vidékeken De a sokkal szerényebb igényű kétkezi munkáját is legalább olyan szeretettel mutatja be, mint alkotásait. Műhelyében bekapcsol néhány gépet, villanyfűrészt, csiszolót, famarót, s míg villámgyors mozdulatokkal nyúl hol egyikhez, hol másikhoz, kialakul egy hagyományos alapanyagokból majdnem elkészülő Fájó hazai focivereségek Nem vették fel a kesztyűt MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Tápiószele—Pilis 2-1 (2-0), Pilis, 200 néző, vezette Iker (nagyon jól). A 12. és a 21. percben gólt szereztek a vendégek, ugyanakkor a Pilis három gólhelyzetet is kihagyott. Szünet után Hegedűs (11-esből) szépített, , s további két kapufát is lőtt a Pilis. Á határtalan lelkesedéssel küzdő szeleiek szerencsés, de megérdemelt győzelmet arattak az enervált, minden elképzelést nélkülöző ♦ pilisiek ellen. G. F. Dány—Üllő 3-2, Üllő, 200 néző, vezette: Sőmen (jól). Sokáig úgy tűnt, a hazaiak legyőzik az élcsoportban tanyázó vendégeket, de a mérkőzés hajrájában a védelem két megingását kihasználva fordítani tudtak a gyömrői járásbeliek. JÁRÁSI I. OSZTÁLY Gyömrő—Dánszentmiklós 5-3 (3-1). Dánszentmiklós, vezette: 'Letkó. Nagy iramban indult a mérkőzés, kemény összecsapások „színezték” már az első negyedórát. A 11, percben vezetéshez jutott a hazai együttes. Egy óriási erejű lövés a gyömrői kapusról kipattant, s a közelben álló csatár nem hibázott. A listavezető ezután huszáros hajrába kezdett, s hat perc alatt megfordították az állást. Öt perc múlva született a találkozó legszebb gólja Egy leeurított szabadrúgást Oldal 18 méterről hatalmas erővel lőtt a hálóba. (A labda a felső kapufát érintve vágódott a jobb felső sarokba.) A második félidőben 4-1 után szépítettek a hazaiak maid 5-2-nél egy ajándék 11 essel alakult ki/ a végeredmény. A bajnokjelölt Gyömrő ismét olyan játékot produkált, amilyent elvárnak a szurkolók és a csapat vezetői. Támadásaik során lábról lábra szállt a labda, a hazaiaknak egyszerűen nem volt ellenszerük az ötletes támadások megakadályozására. Sajnálatos, hogy a hazai játékosok már az első percektől kezdve szabálytalanságok sorozatával igyekeztek széttördelni a játékot, s a bíró szemet hunyt még a kirívó esetek felett is. Szerencsére a Gyömrő nem vette fel azt a bizonyos kesztyűt, s így komolyabb galiba nélkül ért véget a rangadó. GÓLLÖVÖ: Bűz, Greznáry Oldal, Leiner, Gáspár Gy., illetve Göbölyös (2, egyet 11- esből), Karsa. JÓ: Sárközi, Ohát, Leiner, Gáspár Gy., Búz, Oldal, de a többiek is dicséretet érdemelnek, illetve Göbölyös, Karsa. G. J. Monor—Kecskéscsárda 3-0 játék nélkül). Az elmúlt héten e lap hasábjain megdicsért kecskés- csárdái csapat a találkozó hivatalos kezdési időpontjában nem jelent meg. Nem tudni, miért nem utaztak el Monorra a kecskéscsár- daiak. Remélhetőleg legközelebb ismét pályára lépnek a lelkes ceglédi járásbeliek. K. J. Mende—Törtei 6-2, Mende. 200 néző, vezette: Ágoston. A helyenként ötletesen játszó hazaiak ilyen arányban is megérdemelt győzelmet arattak. A forduló további eredményeiről, a tabella állásáról lapunk holnapi számában tájékoztatjuk sportkedvelő kedves olvasóinkat. modern, női szandál ívelt fatalpa. Alapanyagáért, vagyis éger és bükkfáért az ország távoli erdős vidékeire kell elutazni, s ilyenkor tudja beszerezni a fafaragványokhoz szükséges nemesebb fát is- El lehet képzelni, mennyi munkáról van itt szó, ha évente mintegy 50 köbméter alapanyagot használ föl, de ezt véletlenül sem panaszként mondja, hiszen jó pénzért jól is kell dolgozni. Szakmájáról, hobbijáról ennyit elégnek is tartott elmondani Farkas László, hogy legyen^ idő, s hely a nagy dolgokról is szót ejteni, melyek Maglódra települése óta történtek meg életében. Ö ugyanis négy éve a HNF helyi bizottsága elnökségének tagjá. Részt vett társadalmi munkában útépítésen Maglódon, s ezzel kezdetét vette itteni közéleti tevékenysége. Ott volt négy éve a pártház felújításánál, ahol például nagy értékű szekrénysort is csinált. Nem maradt ki a fásítási akciókból, az egészségház bővítéséhez ő is hozzájárult anyagilag. Orvosi rendelőnél építkezett, feleségével ketten alapozták a szilárd burkolatú utat nemcsak a saját házuk előtt. Elismerések, élmények Meg is kapta társadalmi tevékenységéért a maglódi tanács, a járási pártbizottság elismerését, melyeket a KIOSZ levéltárában őriznek, s 1978. augusztus 20-án Érdemes társadalmi munkás jelvény birtokosa lett- Ezeket az elismeréseket Farkas László ma is igen nagyra értékeli, de mint mondta: — Legalább Ilyen nagy értéke van azoknak az élményeknek, amit a többi önzetlen és lelkes társadalmi munkással éltem át, a közös munka, s a közös siker nyomán, Aszódi László Antal ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1983. ÁPRILIS 19., KEDD Tanácstagok klubja Életképes újabb kezdeményezés Fórum az apró, de fontos kérdések megvitatásához Vecsésen a 70-es évek elejére tehető, hogy már napirendi pontként szerepelt a tanácstagok klubjának létrehozása, fontosságát alátámasztván azzal, hogy a nagy plénum előtt nem taglalható, aprónaik tűnő, de annál fontosabb kérdések megvitatásához fórumot biztosítsanak. Mégis csak tavaly valósult meg a rég dédelgetett terv. De az újabb kezdeményezés egyre életképesebb, s a művelődési ház talán sohasem látott tenniakarását dicséri sok más, közhasznú rendezvénye egyikeként. Hosszú eszmecsere Az első jelentős összejövetelt az elmúlt év októberében hirdették meg, amikor dr. Katona Sándor, a Monori Járásbíróság elnökhelyettesének a Korrupció című előadásával nyitott az ismeretterjesztő sorozat. Később Miklósi Mária, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkatársa adott tájékoztatót Vecsés nagyközség jövőjéről. Az idei év sem szűkösebb az előzőnél. S ha a község félszáznál több tanácstagja venné a fáradságot, hogy részvételével viszonozza a számára igen fontos tudnivalók meghallgatásával a jó szándékot, bizony sokat megtudhatott volna. Szó volt a tanácstagok és a tanácsi szakapparátus kapcsolatának problémáiról, a közvélemény felméréséről. Az idei második, februári klubnap előadója dr. Tatár Klára állami közjegyző volt. „A bürokrácia mechanizmusa” volt a téma a rendkívül jól felépített — első pillanatra pedig igencsak „hivatalos”-nak ígérkező címszó ürügyén közel két óra hosszat tartó eszmecserén. Színesítette az est hangulatát, mikor a jelenlevők között ősz Béla, a HNF titkára elmondta, ő hogyan látta a „bürokráciát”, mikor családi ház építéséhez fordult engedélyért. — Természetszerű a bürokrácia fojtogatása? Telekkönyvi hivatal, ELMÜ, VÍZÜGY, tanács és még más ajtók. Idő, iratok-iratoik és újra idő. Könnyebb volt felépíteni a házat — mondta némi iróniával. A labdát vette a község tanácselnöke, Csányi János: — Voltam én is ügyfél — így oldódott kedélyessé a bürokráciának szentelt est hangulata. Rossz szándék nélkül Minden előzőt felülmúlt a márciusi program iránti érdeklődés. A Járási Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenysége. Az 1982/83. évi járási vizsgálatok fontosabb tapasztalatairól adott számot Cseh Kálmánná, a járási NEB elnöke. A szákképzett kereskedők mellett sok a nem megfelelően képzett és ez néha nem a rossz szándék, csupán a gyakorlatlanság rovására írandó vétségeket eredményez. Ezt épp egy „régi jó kereskedő”, Elek GyűA nap kulturális programja Gyömrőn, zenetanfolyam, órarend szerint, az úttörőházban, 9-től és 15.30-tól: a vívó; 14-től az ügyes kezek szakkör foglalkozása. Monoron, 14-től: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), művészi torna 15.30- tól: a Katona József úti; 16.30- tól: az Ady úti óvodában, 17.30-tól: a Munkásőr úti iskolában, 18-tól: kismotorvezetői tanfolyam. Monori-erdőn, a klubhelyiségben, 19-től: ifjúsági akadémia, Magyar költők és zene címmel ismeretterjesztő előadás. Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: személygépkocsi-vezetői tanfolyam, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Üllőn, 13.30-tól: énekkari próba. Tart a vita Még Mindig késik a névadás Mi legyen a hamarosan átadásra kerülő monori általános áruház neve? Ennek eldöntéséhez kértünk segítséget olvasóinktól a március 18-i számunkban megjelent cikkben. Azóta eltelt néhány hét, s bár tollat nem sokan fogtak, hogy elmondják véleményüket, illetve ötleteiket, személyesen annál többen reagáltak a kérésre. Jó néhányan a járási hivatal MÜTEF osztályát is megkeresték. A döntés előtt érdemes szót ejteni arról, milyen nevet szán hát a közvélemény az árhuháznak? Dr. Zimányi Gyula, a nagyközség tanácselnöke azt írja: az általános áruházat a település történeti nevezetességeiről volna helyes elnevezni. Monor a Mátra és a Cserhát alján helyezkedik el — lehetne tehát Cserhátaljai Aruház a név, de lehetne a település- részek régi elnevezései alapján Forrás, Szilhát, Kenderest, Kistói áruház is. Sokan kardoskodtak amellett, hogy elég, ha a „Monor" névvel illetik az új létesítményt. Ez azonban nem lenne túl szerencsés, hiszen egy szállítmányra például azt a címzést kellene írni: Monori „Monor” Áruház, Monor, Kossuth Lajos utca... Egy vecsési olvasónk szerint — aki kereskedő, s mindjárt egy szerinte jól hasznosítható reklámversikét is mellékelt javaslatához — Favorit-nak hívná legszívesebben az áruházát. Véleménye szerint ez a név jól védjegyezhető, külföldiek számára is érthető elnevezés. „A monori Favorit a konfekcióban is favorit!” — írja. Hát — úgy legyen! Legalább a reklámvers második fele... Az eredetileg javasolt Sírássá elnevezés mellett a szavazók csaknem fele foglal állást. la tanácstag 'fogalmazta meg így— Vecsésen 17 társadalmi ellenőr ügyködik, s munkájával a NEB munkáját nagyban segíti — hangsúlyozta Cseh Kálmánná. — A monori járás 130 népi ellenőre a legszélesebb körben jár el a közérdekű bejelentések nyomán'. Ehhez kellő felkészültséget munkaügyi szakismeretük mellett, a rendszeresített egy-két évenkénti oktatás biztosít. Szoros az együttműködés a tanácsok szabálysértési bizottságaival. Sajnálatos tényként kell még ma is elkönyvelni a különösen munkahelyi visszaéléseket jelző névtelen leveleket. A NEB joga a felderítés, a vizsgálódás, de nem kötelessége, az pedig a hivatali titoktartás. Ez a NEB mind a 130 tagjára, de az üggyel kapcsolatban eljáró hivatalos személyekre kötelező. Aczél Ferenc tanácstag, a HNF volt titkára jól ismervén a község régi örökségként a mára áthagyományozott gondjait — más hozzászólókkal együtt — a község közbiztonságát taglalta. A kereskedelmi egységek sérelmére történő sorozatos betörések foglalkoztatták. A következő téma — Gyenge a közbiztonság Vecsésen! Kilencezer bejáró van, köztük nők és este netán éjszaka ne merjenek az utcára menni. Négy rendőr szolgál Vecsésen, pedig a nagyközség lélekszáma 24 ezer. Mindenképp indokoltnak, jogos kérésnek vélik egy rendőrőrs létrehozását. A művelődési ház műsortervében a tanácstagok klubja részére már szerepel a következő téma: A rend őreivel, szemtől szemben. Fekete Gizella Ügy érzik, hangulatában is jól illik az áruházhoz, s a monori Strázsahegynek a járáson kívül is híre van. Nem rossz híre: a hétvégi pihenőházakat, pincéket messziről is felkeresik, s ha elhangzik valahol a rponori Strázsa neve, nem hangzik ismeretlenül. Persze, ellene is szavaznak jó néhányan, mondván, hogy a borisszák elégedjenek meg a heggyel, ne akarjanak mindjárt egy áruházat is ... Akadt, aki a közeli buszpályaudvar révén Volán- nak hívná az üzletközpontot, s volt' aki Piac-áruháznak. A döntés még hátravan. Hogy a Monor és az áruház főnevek közé végül is milyen elnevezés kerül majd, az bizonyára nem kis vitát eredményez még a legutolsó „szavazásnál” sem. Áz eredményre természetesen visszatérünk. K. Zs Furfang? Meglepően sok az új gépkocsivezetői arc a Volán 20. számú Vállalat monori önálló főnökségének járatain. Már korábban is hallottuk a főnökség vezetőjétől, hogy nehéz az üres státusokat betölteniük, de ennek ellenére igyekeznek rendet teremteni a sofőrök körében. Mostanában furcsa jelenségre lettem figyelmes az autóbuszokon. A sofőrök egy része még nem tanulta meg a pontos menetdíj-táb- lázatot, s ezzel többször visszaélnek az utasok. Előfordult olyan eset például, hogy egy férfi Péteriig kért négyforintos jegyet, s a gyömrői tané csházánál szállt le. Tíz forintot megspórolt ezzel az úttal... Aztán a hét elején egy édesanya és nagy lánygyermeke 8 forintos jegyet váltott, amely a gyömrői kereszteződésig jogosít utazásra. Ök mindig a tanácsházánál szállnak le, odáig azonban 14 forint a viteldíj. Most leszálltak a faluban, mert ellenőr volt a buszon... Sorolhatnánk még példákat amelyek arra is jók, hogy meggyőzzék az embert az utasok sem angyalok mindig ... G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) I
