Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
ŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1983. ÁPRILIS 19., KEDD Hiány vagy túltermelés? / UdagyártóMurcsa gondjai A gyümölcsszezon beköszön- tével szinte minden esztendőben göngyöleghiánnyal küszködik a mezőgazdaság. Nagy termések idején, meg főleg exportszállítások alkalmával a faipar kapacitását meghaladó mezőgazdasági ládamennyiség hiányzik. Országos gond ez, melynek megoldása — úgy tűnik — még napjainkban is várat magára. Csökkentett tempó Ha a dolgok mélyére ásunk, mégis más helyzetet találunk. Ugyanis már évekkel ezelőtt lépéseket tettek a ládahiány enyhítésére a faipar egész területén, így a NEFAG-nál is, melynek nagykőrösi' üzemében az utóbbi két év alatt a mezőgazdasági ládák gyártásának kapacitását évi 13 ezer köbméterre emelték. Ügy látszott, hogy ennek a folyamatos termeléssel legyártott hatalmas mennyiségnek az elhelyezésével nem lesz gond, hiszen mindig ládahiány. volt. Ennek ellenére már tavaly jelentkeztek értékesítési nehézségek a NEFAG-nál. Az 1983-ra tervezett 7 ezer 200 köbméternyi ládából pedig már most mintegy ötezer köbmétert mondtak vissza, elsősorban a Szabolcs-Szatmár megyei vevők, s ebből közel háromezer köbméter a Kőrösön gyártandó szabolcsi almásládákat érinti. Nem különb a helyzet a NEFAG más telepein sem. A tiszafüredi nagy teljesítményű ládagyártó gépsor ugyancsak csökkentett tempóban kénytelen dolgozni, éppen az említett probléma miatt, amely az ottani üzemet különösen az első negyedévben hátráltatta a termelésben. Nincs igény Tehát göngyölegből ezek szerint még több is van a kelleténél, Varga József, a NEFAG helyi telepének igazgatója azonban mégis másképp ítéli meg a helyzetet. — Bármennyire is furcsán hangzik, de véleményem szerint az idén is számolnunk kell a ládahiánnyal. A mezőgazda- sági nagyüzemek 'ilyentájt a lehető legminimálisabb meny- nyiségű göngyölegigénnyel állnak elő. Ez sokszor jóval alatta van a tényleges szükségletnek. Különösen a szokásosnál nagyobb zöldség- és gyümölcs- termések alkalmával, és kiszállításoknál jelentkezik a gond, hogy nincs annyi göngyöleg, mint amennyi kellene. Természetes, hogy a mező- gazdasági üzemek váratlan jelentkezésekor a faipari üzemek már nem képesek egyszerre legyártani a kért meny- nyiséget, amire egyébként év közben meglenne a lehetőség. Viszont az is érthető, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok sem képesek minden esetben megoldani e tetemes mennyiségű előregyártott göngyöleg tárolását. Szabolcs-Szatmár megyében, ahol a legtöbb ládát használják, meglehetősen jól kiépítették a ládagyártó melléküzemágak rendszerét, ezek a környező igényeket mindinkább ki tudják elégíteni, s az oltani gazdaságok egyre kevésbé szorulnak ládavásárlásra. ‘ — Voltaképpen így sok helyen kihasználatlanul maradnak a közelmúltban üzembe állított göngyöleggyártó berendezések. Itt helyben milyen lehetőségük van ennek ellensúlyozására? — Be kell ismernünk, hogy népgazdasági szinten is a többlettermelésig fokoztuk a göngyöleggyártást. Ennek eredménye, hogy nálunk is, az erre a célra beállított gépsorunk csupán negyedrész erejéig van ládagyártással leterhelve. Az ebből eredő veszteséget más termékekkel vagyunk kénytelenek pótolni. Ha kell, máról holnapra át tudunk állni például bútoral- katrész-gyártásra, de ugyanígy ezen a vonalon készülnek a konzervgyár részére raklapok, leszorítókeretek, de fó- rumláda-javítással is foglalkozunk Idővel azonban számolnunk kell azzal, hogy helyre áll a ládák iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Vannak kis vállalatok, amelyeknek nem kifizetődő .ez a tevékenység, s fokozatosan leállnak a gyártásával, s a jövőben e területen is nagyüzemeké lesz a szó. — Nagykőrösön és környékén milyen a ládaellátás? — Itt helyben mintegy harminc kilométeres körzetben nincs igény nagyobb mennyiségű ládára. Amit a GEV-te- lep és a Mészáros János Termelőszövetkezet melléküzemaga gyárt az elegendőnek bizonyul. Itthonra mi nem készítünk göngyöleget. — A többi termékféleségekből mik az idei terveik? Edén késiül — Az ipar számára is nagy mennyiségben gyártunk különböző ládaféleségeket. Ilyenek a baromfi-, csomagolóládák, fegyver- és gázkészülékládák, szerszámládák. Mindezekből háromezer köbméter a tervünk. A pipákat továbbra is gyártjuk, de ma már ezek helyett a pipagyári üzemrészben a bútorok a legfontosabb cikkeink, amelyekből mintegy háromszázmillió forint értékben kívánunk az idén előállítani. Ezenkívül 250 ezer darab raklap, 3500 köbméter bútoralkatrész és 70 ezer darab építőipari zsalutábla elkészítése is ennek az évnek a feladata lesz. Miklay Jenő Bontási arveres A városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya, a magánlakás-építés anyagellátása céljából, bontási versenytárgyalást tart április 22-én, pénteken délelőtt 9 órakor a tanácsháza vb-termiben. A versenytárgyaláson elárverezik a Magyar utca 2. szám alatti volt SZTK-rendelőinté- zetl épület • harmadik részét, valamint a Zsemberi Gyula utca 8. szám alatti ingatlant. Az épületek szakértői dokumentációja a városi tanács tervcsoportjának irodájában az ügyfélfogadási napokon tekinthető meg. Szép múzeumi kiállítás A nagykőrösi Arany János Múzeum a régészet, a történelem és az irodalom értékei mellett a képzőművészet és a népművészet kincseit is igyekszik kiállításai keretében, városunk közönségével megismertetni. így most április 15-én a szolnoki Damjanich János Múzeummal karöltve, a Mezőtúri kerámia címen nyitott múzeumunk értékes nép- művészeti kiállítást. A megnyitáson az érdeklődőket dr. Novák László múzeumigazgató köszöntötte. Elmondta, hogy Nagykőrösön is voltak neves fazekasmesterek, de megfelelő agyag hiányában itt komolyabb kerámia edény készítés nem alakult ki, így már őseink is a régi híres cserépkantákat és más edényeket a túri vásárból: Mezőtúrról hozták. A kiállítást Tálas László, a Szolnok megyei múzeumok igazgatója mutatta be. Mint mondotta, a túri fazekasok az ősi fekete kerámia tárgyak után a XIX. század közepén áttértek a színes, virágos kerámiák készítésére. Új lendületet vett a mezőtúri kerámiaipar 32 évvel ezelőtt, amikor megalakult az ottani Agyagipari Szövetkezet, mely nemcsak belföldön, hanem távoli országokban is« megkedveltette a magyar cserépedényeket. A szövetkezet mellett egyéni fazekasmesterek is dolgoznak Mezőtúron. A kiállításon bemutatott 120 pompás kerámia tárgynak Gonda István, Busi Lajos, Kása Klára, Kőműves Lajos, Tóth Géza az alkotója. A híres mesterek közeledő időpontban eljönnek a kiállításra, hogy beszélgessenek a körösi közönséggel és alkalmat adjanak művészi kerámiáikból való vásárlásra. A kiállításnak sok látogatója van, annál is inkább, mert Molnár Elek helybeli keramikusművész, képzőművészeti oktatásával és kiállításaival régóta ismerteti a körösi közönséggel a szép kerámiákat. A századforduló utáni évtizedekben pedig Molnár -x Elek nagybátyja Molnár Dániel és édesapja idős Molnár Elek, Nagykőrösön is készítettek cserépkályhákat, és más kerámiai remekeket. A kiállítás június 5-ig lesz nyitva, s hétfő kivételével, 10—18 óráig látogatható. Kopa László Hajnclfcskából futtatnak lugast Virágpompa balkonon, kertben fkai kedveli mind a forróságot Divat a nosztalgia, egyik „kelléke” a virág. Bár változhatnak a kedvencek, mégis megvan minden kornak, sőt, életkornak a maga virágslágere. Az idősebbek ismerik, szeretik a muskátlit. A régi kis házak hunyorgó fényű apró ablakaiból kiáltó piros virág — cserépben — ma is kedvelt növény. Bár a kis házak, még kisebb ablakaikkal, már jórészt eltűntek, a muskátlikultusz átköltözött a korszerűbb házakba, bár szerényebben művelik. Hsjtstni lehet Cegléd virágosítási programjában is számba veendő ez a virág, mint ahogy Füst Milán írta a Muskátlik című versében: „Égő muskátlik az ablakomban, / Piroslanak, mint a csatasorban, / A huszárok vörös sapkája ég...” — valóban kedves színfolt lehet balkonon és ablakban egyaránt. A piacon elég drága a cserepes muskátli, így érdemes feleleveníteni a nagyszülők dugványozást tudományát. Kellékei szinte nincsenek; edénynek megfelel egy rossz fazék, ami vizes homokkal megtöltve máris alkalmas közeg a dugványoknak a gyökérképződésre. Augusztusban vágható a tőről a dugvány, lehetőleg az íznél, mert úgy jobban gyökeresedik. Árnyékos helyen kell nevelgetni. Még a tél elején a gyökeres dugványok cserépbe ültethetők. A muskátlinak egy nagy ellensége van: a baktériumos rothadás, ellene tanácsos antibiotikumot tenni a homokba. A botanika efemer fajoknak nevezi a rövid tenyészidejű, gyorsan virágba boruló egynyári növényeket, ezek nagyon alkalmasak virágosításra. Hűvösebb helyeken jól érzi magát. kellően nedves talajban a díszmák, a kaliforniai mák, a klárkia, a kerti fátyolvirág, aranyvirág, illatos lednek és még sok egyéb faj. A meleg, napos helyeken virít a kakastaréj, a pillangóvirág, csodatölcsér, seprűfű, a menyecskeszem, a keserű tatárvirág, a nyári azálea, a verbéna, a legényvirág, a*biidös- ke, a petúnia, a lobélia és a nebáncsvirág, a porcsin. Mutatóssá varázsol Egyes díszfüvek, emellett a napvirág, a szalvia, hajnalka, papucsvirág akár át is telelhet, védett helyen. Ajánlatos a szakboltokat felkeresni, mert a legtöbb nyári virágunk magról is szaporítható, magja megvásárolható. Egy kis figyelem, Pázsítnylrás a parkban kis gondoskodás kell csak, hogy a virágládákban virágok sora fejlődjön, pompázzon. Cegléden is jó lenne meghonosítani a virágmagkeverékeket, így a fajckat alig ismerő, de lelkes emberek is színes viráganyagot tudnának nevelni a nyárra. Ahol a lehetőség adott, érdemes viráglugast alakítani Például a hajnalka számára elég egy virágláda. Az áprilisban elvetett. — ag gyorsan kifejlődik, elhúzódva virágzik. A zöld és kék szín szépen megfér egymás mellett, a fehér csíkokkal ékesített kék virágtölcsérek, a rózsaszínbe játszók, a fehérek és a zöld levelek bájos egységet képeznek. A szulák méginkább színgazdag. bár virága jóval kisebb. Mindkét nyári virágunk fény- és melegkedvelő, megél a lakótelepi, déli erkélyeken A kúszó muskátli inkább hűvös helyen érzi jól magát. Csak ajánlani lehet a helyi kertbarátkörnek, hogy próbáljanak szerezni úgynevezett kaszkád muskátlit, mert az kifejezetten mutatóssá varázsolhatja az épületeket. Kedves színfolt Számos színváltozatát nemesítették ki a petúniának. Ez szintén megél a betonrengetegben. Diszkrét illatánál har- sogóbbak a színei, nem különösebben igényes, ezért javasolhatjuk a virágládákba. Dél- Amerikából került megkésve Európába, majd hazánkba is, a falusi kertekben régtől meghonosodott, meleget és szárazságot kibíró kedvelt, növény. Mint a portulácska, Falu Tamás költő kedvence, aki any- nyira szerette ezt a virágot, hogy verset is írt róla. „Portulácska, portulácska, / Édesanyám kis virága, / Magod olyan, mint a puskapor, / S te csak békét virágozol.” A virágosítási akció kapcsán ai.nyi is elég, ha tavaszidőben elvetjük. Sokszínű kedves színfoltot alkotnak környezetünkben. Írásunkkal csak ízelítőt kívántunk adni a gazdag virágarzenálból a választáshoz. Remélhetőleg jövőre a városlakók megértő támogatásával sikerül az utcák és a lakótelepi tömbök virágosítási versenyét meghirdetni, ámelyben senki sem lehet majd Vesztes: lakásunk, városunk szebb lesz tőle. Surányi Dezső Hők akadémiája A nők akadémiája keretében, április 20-án, szerdán délután 6 órakor az Arany János Művelődési Központban Tóth Tibor tart előadást Nyitott szemmel Nyugat-Európá- ban címmel. Ez a diafilm vetítéssel illusztrált előadás lesz a nők akadémiájának utolsó foglalkozású ebben a közművelődési idényben. A legközelebbi előadást októberben tartják. TIT-klub * A városi tanács vb művelődési osztálya és a TIT városi szervezete április 22-én, pénteken délután 6 órakor tartja a TIT-klub következő foglalkozását a Hősök tere 4. szám alatt a levéltári előadóteremben. A TIT-klub vendége dr. Nógrádi György egyetemi adjunktus, aki az időszerű nemzetközi kérdésekről tart előadást. Labdarúgás Biztató játékból — vereség A tavasz beköszöntővel a Városgazdálkodási Vállalat nagy lendülettel látott hozzá a város parkjainak gondozásához. Képünkön: Varga István nyírja a pázsitot a tanácsháza előtt. Hancsovszki János felvétele Bag—Nagykőrösi Kinizsi 1-0 (1-0) Kinizsi: Molnár — Terjéki, Cseh, Karcsú, Virágh, Szalai (Szendi a 75. p.), Szabó, Petrezselyem, Benkó, Kovács, Németh (Kiséri a 60. p.). A b ági pálya felújítása miatt, a göröngyös, rossz talajú hévízgyörki pályán játszották a mérkőzést. A bagi csapat játszott hátszéllel, ennek ellenére a körösi csapat vezetett több jó támadást. A hazaiak az első veszélyes hely zetet leshelyzetből teremtették, de a körösi védelem tisztázott. A 8. percben jó támadás végén Németh lövését védte a kapus. A 10. percben a tizenhatoson belül a kapura húzó Karcsúval a kapus ütközött és a körösi játékos kétperces ápolásra szorult. A 15. percben Benkó elől kifutva mentett a kapus. Két perc múlva Benkó erős beadása elsuhant Kovács előtt. Biztatóan játszott a körösi csapat, a bagi támadásokat időben blokkolta, ennek ellenére a 20. percben egy, a kapu előterébe belőtt labda Szálairól a nyilvánvaló lesen álló bagi játékoshoz pattant, aki gólt lőtt. 1-0. ötletes Kovács—Benkó adogatás után Benkó elől elpattant a labda, Petrezselyem sarokba tartó lövését a kapus némi szerencsével szögletre ütötte. A 23. percben a bagiak közeli szabadrúgása a sorfalról lepattant. Szögletrúgás után a bagi csatár fejese alig kerülte el a körösi kaput. Molnár két ízben is biztosan védett. A második félidőben kissé visszaesett a körösi csapat játéka. A hazai támadásoknál Cseh lépett közbe két ízben is rutinosan, Molnár egy közeli lövést jó reflexszel kiöklözött, Petrezselyem pedig a tizenhatosról szabadított fel ügyesen. A körösi támadások most nem voltak olyan gólveszélyesek mint az első félidőben. Kiséri elől a kapus mentett, Szabó lövése alig kerülte el a kaput. Sportszerű, közepes iramú és színvonalú mérkőzésen, főleg az első félidei teljesítménye alapján a körösi csapat döntetlent érdemelt volna a bajnokjelölt otthonában. Mark Pál játékvezető a tőle szokott aprólékos precizitással, tárgyilagosan vezette a mérkőzést A partjelzők a leshelyzetek hibás elbírálásával a körösi csapatot sújtották. Szerdán Farmoson játszik MNK-selej- tező mérkőzést a Kinizsi. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Bagi ifi 3-1 (2-1). Kinizsi ifi: Gulyás — Fercsi, Mihályi, Boros, Tóth, Péli, Csapó, Szívós, Pavelkó, Baranyai (Szigetvári) Koncz (Nagy), Pálfi (F. Szabó). Az első félidőben, széllel szemben is jói játszottak az ifik, de a második félidőre visszaestek, több játékoson kiütközött az edzéshiány, de győztek. A harmadik helyen állnak. Góllövő: Baranyi, Pavelkó, Szigetvári. Nk. Kinizsi serd. — , Albcrtirsa serd. 1-0 (0-0) Kinizsi serd.: Kolompár — Czinkus, Bertalan, Urbán, Hegedűs (Vikor), Dani, Szigetvári, Berki, Jakab, Várnai (Ta- masóczki), Simon (Varga). Irsán csapkodó játéje folyt, az utolsó percben Tamasócz- ki beadását Varga értékesítette. A serdülők az 5. helyen állnak. A serdülő utánpótlás Szabó Tamás csoportjához tartozó játékosokat az edző várja kedden és pénteken fél 3- kor a Kinizsi-pályán. P. Sz. as?! Színház A kecskeméti Katona Józse Színházban este 7 órakoi Szentivánéji álom. CSÉB-bér let. Mqzbíhm Ilatásvadászok. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Adj király katonát! Színes, magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
