Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

1983. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP H A ttfT VILÁGPOLITIKAI KÍRDÍSil tíi ......-............. ..........■.íj 1 v-r-r-1.—‘g'-i-T.1.,:". . ■=.; ,1 -i ■ tt---- ......... ■ ■■ ^ El őtérben az NSZK-választások A kampány fináléja és a szavazás várható k látásai A kkaldsi tárgyalás válsága — Terror Közép-Amerikában Élénkülés volt tapasztalható a héten a világpolitikai poron­don. Felgyorsult a munka a madridi értekezleten, amely az európai biztonság problémái­val foglalkozik, s a korábbi he­tekben a NATO-küldöttségek által tanúsított vádaskodó hangnem után a konferencia- teremben tárgyszerű légkör alakult ki. Ez bizonyos óvatos derűlátásra adott azonnal al­kalmat, bár megfigyelők meg­jegyzik, hogy az előrehaladás csupán viszonylagosnak tekint­hető, és a következő hetek döntik el, hogy van-e valóban remény az ellentétes álláspon­tok közelítésére? Sűrűbbé váltak a diplomá­ciai látogatások, a fontos két­oldalú magas szintű találkozók. Moszkvában tárgyalt a héten Samora Machel, mozambiki ál­lamfő. A szovjet fővárosban megkezdődött a szovjet—kínai külügyminiszter-helyettesi konzultációk újabb fordulója. A hét végén pedig Moszkva szovjet—lengyel külügyminisz­teri megbeszélések színhelye volt. Nagy figyelem kísérte az NSZK parlamenti választási hadjáratának fináléját, amely megelőzte a ma sorra kerülő szavazást. Közel-Kelet fontos eseménye volt, hogy minden jel szerint megfeneklettek a khaldei hármas — izraeli—li­banoni—amerikai — tárgyalá­sok. II. János Pál pápa közép­amerikai útjának kezdetén ki­éleződött a helyzet ezekben az országokban. MIÉRT KELT OLY NAGY FIGYELMET AZ NSZK VÁ­LASZTÁS? A választási kampány kö­zéppontjába egyforma súllyal kerültek az úgynevezett „pót­fegyverkezés” és a növekvő munkanélküliség problémái. Kohl kancellár a CDU—CSU hadjáratában, amelyet a sza­vazatok megnyeréséért folyta­tott, teljes mellel védelmezte a reagani rakétatelepítési elkép­zeléseket. Nem titkolta: ha a keresztény pártok alakíthatják meg többségi alapon az új bon­ni kabinetet •— hacsak addig nem jön létre megyegyezés Genfben —, decembertől „zöld utat” biztosít annak, hogy az 1979-ben a NATO áltol elha­tározott új amerikai közép­hatótávolságú rakéták telepí­tése megkezdődhessen az NSZK területén. Ami a szociáldemokratákat illeti — akiknek kancellárje­löltje a jelenlegi ellenzék po­zíciójából vívta meg a kam­pányát —, a rakétákkal kap­csolatos programjuk — követ­kezetlenségeik ellenére —sok ésszerű elemet tartalmaz. Vogel kifejtette, hogy pártja ellenzi, hogy automatikusan megkez­dődjön az új fegyvertípusok telepítése. Szerinte mindent meg kell tenni, hogy az új fegyverek elhelyezésére ne le­gyen szükség, s hogy a genfi tárgyalásokon konkrét, komp romisszumos eredmények szü­lessenek. Nagy vihart kavart fel a NATO-szövetségesek kö­rében a szociáldemokratáknak az az álláspontja, amely egye­zik Jurij Andropov, SZKP KB főtitkár javaslatainak egyik fontos sarkpontjával. Neveze­tesen azzal, hogy az európai nukleáris erők számbavételé­nél figyelembe kell venni Ang­lia és Franciaország rakótaar- zenaiját is. Nem meglepő tehát, hogy ebben a helyzetben az ameri­kai propaganda igyekszik min­dent megtenni, hogy befolyá­solja a szavazókat, s olyan ké­pet fest, mintha a szociálde­mokrata párt győzelme „meg kongatná” a vészharangot a? Észak-Atlanti Szervezet tolett Ezért túldramatizál.iák az NSZK-szavazás jelentőségét. A UPI így fogalmazott: „A má­sodik világháború óta még egyellen nyugat-európai vá­lasztás sem ve'ített előre olyan drámai nemzetközi következ­ményeket, mint a vasárnap esediékes nyugatnémet szava zás. Határai alighanem több. éven át befolyással lesznek Európa sorsára.” Valójában természetesen az erőviszonyok realitásai azok, amelyek meghatározó jelle­gűek kontinensünk biztonsá­gára. Természetesen nem mind­egy, hogy milyen platformot képviselő kormány irányítja Nyugat-Európa egyik legfonto­sabb államának ügyeit, de mindenképpen tekintetbe kell vennie az erőviszonyok reali­tásait. MELYEK A KÖZVÉLE- MEN ¥ KUTATÁSOK ELŐRE­JELZÉSEI? _______ A két nagy párt, a CDU— CSU és az SPD (szociáldemok­rata) között szoros a versen­gés, s egyetlen közvélemény­kutatás szerint sem érnek el várhatóan ötven százalék fe­letti eredményt. Abban meg­oszlanak a nézetek, hogy par­lamenti mandátumok megszer­zéséhez szükséges legalább öt- százalékos szavazateredményt a szabad demokraták vagy az önmagukat „zöldeknek” neve­ző környezetvédők érik-e el? Ezért a szavazás kilátásai eléggé nyitottak. Nagy szám­ban vannak olyan vélemé­nyek is, hogy az egyik „nagy esélyes”, — azaz sem a keresztény pártok, sem az SPD — sem kapja meg azt a szava­zatszázalékot, amely tartós koalíciós kormányzásra volna szükséges. Ezért vagy ingatag kormánytöbbségre és gyakori alkudozásokra, ennek nyomán és természetesen sűrűsödő vál­ságokra, vagy arra számíta­nak, hogy olyan „patthelyzet” keletkezik, amelyben az NSZK „kormányozhatotlanná válik”, és a parlamenti választást eset­leg meg kell ismételni. MI TÖRTÉNT A KHALDEI TÁRGYALÁSOKON ? A három delegáció — a li­banoni, az izraeli és az ame­rikai — a hét végén már túl­jutott a húszadik ülésen. Ezt megelőzték Reagan elnök olyan kijelentései, amelyek azt sejttették, hogy hamarosan gyors előrehaladás várható, sőt, valóságos „áttörés” lesz a megegyezés irányába. Az elnök optimista szavait azonban sa­ját külügyminisztériumának szóvivője cáfolta meg. S hogy alighanem a diplomatának van igaza, aizt támasztotta alá az is, hogy a huszadik ülés után Habib konzultációra Ka­liforniába repült a közel-kele­ti tárgyalások színhelyéről hogy beszámoljon, lapjelenté­sek szerint arról, hogy „a khal déi tárgyalások" ugyanazon a ponton tartanak, ahol az első ülés kezdetén voltak. Miért került válságba ez a tanácskozás? Libanoni forrá­sok szerint azért, mert Izrael nemcsak az általa támogatott Haddad-féle falangista csapa­tok „területenkívüliségét” kí­vánja megőrizni a Tel Aviv által fenntartott határmenti sávban. Sőt, nemcsak arról van szó, hogy saját katonái ál­tal kezelt elektronikus eszkö­zeivel felszerelt „megfigyelő állomásokat” követel Közép- és Dél-Libanon több pontján. Ennél most tovább merészked­tek. A Tel Aviv által jelenleg megszállt libanoni területen „libanoni bizalmi embereik­ből” fegyveres milíciák meg­alakítását követelik. Csak ak­kor, ha ezek már „működőké­pesek” lesznek, vagyis ha majd teljesítik az izraeli utasításo­kat, kerülne majd sor arra, hogy ezekről a vidékekről visz- szavonják az izraeli megszálló hadsereg egységeit. A khaldéi tárgyalásokon tehát Tel Aviv „étvágya” mindig növekszik Libanon területének mind na­gyobb részét kívánja ellen­őrizni azután is, ha csapatai visszavonulnak onnan. A bejrúti kormányzat azon­ban nem mehet bele abba, hogy az ország szuverenitását ily módon kétségbevonják saját területe felett. Ezért pillanat­nyilag a tárgyalások holtpont­ra jutottak. MIÉRT ÉLEZŐDÖTT KI A HELYZET KÖZÉP-AMERIKÁ­BAN? Az egyik feszültséggóc, ahol 3. helyzet aggodalomra ad okot: Salvador. A héten tovább folytatódott a szabadságharco­sok sikeres offenzívája, s ez arra késztette Washingtont, hogy nagyobb beavatkozást fontolgasson a polgárháborúba. Reagan elnök a salvadori rendszernek kiutalt 26 millió dolláros katonai segélyen túl újabb 63 milliót kért az ame­rikai kongresszustól, hogy a Washington-barát rendszer csapatai újabb modern fegy­verekhez és hadianyagokhoz jussanak. Amerikai kormány­zati berkekben nyílt titok: a salvadori rendszer csapatai bomlófélben vannak sok helyütt az országban. A Pentagonban olyan terveket vizsgálatnak, amelyek valamilyen amerikai beavatkozással útját állhatnák ennek. Az már közismert, hogy Weinberger hadügyminiszter azt is fontolgatja, hogy a je­lenleg Salvadorban szolgálatot teljesítő 55 katonai tanácsadó létszámát felemelik. A másik feszültségi góc: Guatemala. A diktatúra vezetői ebben a közép-amerikai or­szágban féktelen terrorral pró­bálják útját állni annak, hogy az ellenállás Washington-ba­rát politikájuk ellen, a salva- dorihoz hasonlóvá fejlődjön. Ezért minden bírói ítélet nél­kül a napokban kivégeztettek hat fiatalt. Ez a terrorcselek­mény széles körű tiltakozást keltett egész Latin-Ameriká- ban, s kiterjedt egyházi körök­re is. II. János Pál pápa, aki közép-amerikai körúton van, felszólította a guatemalal apos­toli nunciust, hogy tiltakozzék az ügyben a diktatúra vezetői­nél. A felháborodás hullámai tovább terjednek a gyilkossá­gok miatt, és a terror növelé­se ellenére is gyengülnek Rios Montt elnök pozíciói. Árkus István Moszkva Hőnapi ünnepség Moszkvában szombaton ün­nepséget rendeztek a közelgő nemzetközi nőnap alkalmá­ból, amelyen részt vett az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának több tagja, a párt- és állami testületek vezető sze­mélyiségei, a szakszervezetek és a nőtanács vezetői, a fővá­ros dolgozóinak képviselői. Az ünnepségen felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságéinak a szovjet nőkhöz intézett üd­vözletét. El nem kötelezettek csúcselőkészítése Vitás kérdések tisztázása Az el nem kötelezett or­szágok csúcskonferenciája hét­főn délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor kezdődik meg az indiai főváros kongresszusi palotájában, a Vigyam Bha- vanban. Az első ülést a moz­galom elnökének tisztét a leg­utóbbi csúcskonferencia óta betöltő Kuba képviselője, Fi­del Castro nyitja meg, aki át­adja az elnökséget India kép­viselőjének, Indira Gandhi Az afgán h:lyzet politikai rendezéséről Gtmdhi és Kistmand kihívása Az Afganisztán körüli hely­zet politikai rendezésére szó­lított fel Indira Gandhi in­diai és Szultán Ali Kistmand afgán miniszterelnök. Mint az UNI hírügynökség jelenti, a két fél találkozóján az afgán miniszterelnök rá­mutatott, hogy kormánya kész erről a kérdésről bármely érintett féllel tárgyalásokat folytatni. Indira Gandhi válaszában kifejtette, hogy India megérti az Afganisztán körül kialakult helyzetet és érdekelt ennek az országnak a felvirágzásában és haladásában. Az Olasz Kommunista Párt kongresszusa Eddig hatvan felszéhlás Mintegy hatvan felszólalás hangzott el az Olasz Kommu­nista Párt XVI. kongresszusán azóta, hogy a milánói sport­palotában Enrico Berlinguer főtitkári beszámolójával szer­dán megkezdődött a tanács­kozás. A kongresszus utolsó előtti napján beszélt Armando Cos- sutta is, a párt vezetőségének tagja. Cossutta nagy várakozással fogadott beszédében a szocia­lista országok megítéléséről egyebek közt hangsúlyozta, hogy az egész emberiség szempontjából is fontos a szo­cialista közösség szerepe és főleg a Szovjetunió jelenléte és súlya a világban. A nyugat-európai munkás- mozgalom, a demokratikus erők nem utolsósorban ennek is köszönhetik, hogy önálló módon folytathatják harcukat — jelentette ki Armando Cos­sutta. A kongresszus vasárnap délelőtt Enrico Berlinguer fő­titkár záróbeszédével fejező­dik be. Ma tarifák az első fordulót Erőpróba Franciaországban Ma tartják a francia köz- ségtamácsi választások első fordulóját — 36 433 helység­Ausztrcfía az urnák előtt Munkáspárti győzelem Bob Hawke, az ausztráliai Munkáspárt vezére sajtóérte­kezleten jelentette be, hogy a szombati parlamenti választá­son pártja megszerezte a győ­zelmet. Malcolm Fraser mi­niszterelnök, az 1975 óta kor­mányon levő liberális nem­zeti agrárpárti koalíció veze­tője a vereséget elismerte, s lemondott az Ausztráliai Li­berális Párt vezetői posztjá­ról. Döntését indokolva Fra­ser elmondta: teljes mérték­ben felelősnek érzi magát a választások időzítéséért, s egyszersmind a vereségért. A szavazatok 75 százaléká­nak összeszámlálása utáni hi­vatalos részeredmények sze­~CSAK RÖVIDEN.. AT. V. KÍNAI országos né­pi gyűlés (parlament) állan­dó bizottsága a Pekingben szombaton zárult 26. ülésén helyt adott Je Csien-jing marsall kérésének, hogy ne válasszák meg tavasszal a VI. országos népi gyűlés képvi­selőjének, s ezzel értelemsze­rűen az állandó bizottság el­nöki posztjától is megválik. A lemondását hajlott életkorával és meggyengült egészségi ál­lapotával indokolta. BÉCSBEN befejeződött az a 10 napos nemzetközi tanács­kozás, amelyen az 1985-ben Nairobiban megrendezendő nők világkonferenciáját ké­szítették elő. A JUGOSZLÁV szövetségi kormány határozata értelmé­ben szombattól az egész or­szágban egységesen a tejter­mékek átlag 18, a hentesáruk 18, a disznózsír 23 százalék­kal, a szén és a villanyáram díja 25 százalékkal lett maga­sabb. Az áremeléseket előzetesen egyeztették a szakszervezetek­kel. rint a Munkáspárt eddig a voksok 50 százalékát kapta, s 64 mandátumot szerzett (ez már többség), szemben a koa­líció 42,5 százalékával, ami 39 képviselői helyet jelent. 22 mandátum sorsa még nem dőlt el. ben választják meg a községi tanácsokat. A választások politikai ér­tékelésénél elsősorban a na­gyobb városokban elért ered­ményeket tekintik mérvadó­nak. 1977-ben, a legutóbbi községtanácsi választásokon, a 30 000 lakosúnál nagyobb két­százhuszonegy város közül a szocialista párt 82, az FKP 72, a jobboldali UDF és RPR pe­dig 25, illetve 18 városban szerezte meg a polgármesteri pozíciót. A többi 24 nagyobb városban más kisebb politikai pártok, illetve nem politikai jellegű helyi csoportok szerez­ték meg a győzelmet. kormányfőnek. A legközeleb­bi hasonló tanácskozásig, amelynek helyét és időpontját most kell meghatározni, a mozgalom elnöke India lesz. A találkozó napirendjén új tagok felvétele, valamint a po­litikai és gazdasági kérdések­ről folytatott vita, a megfele­lő dokumentumok elfogadása szerepel. A dokumentumok végleges formába öntésére a szakbizottságok a hét végén is üléseztek. Az el nem kötelezettek moz­galmának 97 tagja van, a konferencia négy további álla­mot vesz fel. Sok ország vesz részt ugyanakkor a munkában megfigyelőként, vagy vendég­ként és képviselteti magát több nemzetközi szervezet, így az ENSZ is, amelyhek főtitká­ra, Javier Pérez de Cuellar már az indiai főváros vendé­ge. Még szombaton délután is tanácskozniuk kellett az el nem kötelezett mozgalomban részt vevő országok külügy­minisztereinek, hogy befejez­zék a hétfőn kezdődő csúcs- találkozó előkészítését. A ké­sés egyetlen oka, hogy az ál­lamok egy csoportja megnehe­zíti a megfelelő megállapodás megfogalmazását Kambodzsa kérdésében. Végül is azt a döntést hozták, hogy Kam­bodzsa helye változatlanul maradjon üresen. Bizonyos problémák marad­tok fenn a csúcskonferencia funkcióinak elosztását illetően is, ezek azonban várhatóan nem okoznak komolyabb gon­dot. Az értekezlet politikai és gazdasági bizottságai folytat­ták megbeszélésüket a két határozattervezetről. A bizott­ságokhoz mintegy 120 módo­sító javaslat érkezett, így azok a végleges szöveget csak a kon­ferencia befejező szakaszára készíthetik el; Vitát váltott ki például a Dlego García-sziget amerikai eb haditámaszponttá történt kiépítésének kérdése, illetve az, hogyan foglalkozzék ezzel a témával a csúcstalál­kozó. Washington nyomáséra egyes országok szeretnék elér­ni, hogy a csúcskonferencia né ítélje el az Egyesült Államok­nak ezt a lépését, s csupán elv­ben támogassa Mauritiusnak a szigetekre támasztott jogos igé­nyét. Ugyancsak problémát okoz, miként foglalkozzék a nyilatkozat több más időszerű kérdéssel, például az Irak é* Irán között folyó háborúval, amelynek haladéktalan befeje­zését a mozgalom szorgalmaz­za. Egyébként mindkét hadvi­selő állam magas szinten kép­viselteti magát a csúcskonfe­rencián. Tanácskoztok a krigáávezetők az LSZV-nél Pályamódosítás — év közben is Számokkal szinte alig mérhető az a többlet, amit a szocia­lista brigádok munkája révén a Lenfonó- és Szövőipari Válla­latnál elkönyvelhetnek. A tavalyi sikerekben mindenképpen ki­emelkedő szerepe volt a mukaversenvnek. — Ez volt a véle­ménye Beck Tamás vezérigazgatónak is a tegnap délelőtt meg­tartott brigádvezetői tanácskozáson, ahol értékelték az elmúlt esztendő eredményeit, s döntöttek több más kérdésben is. A vendégek között köszöntötték Szűcs Lászlót, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársát és Végh Lászlót, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősé­gének tagját, a szakszervezet számvizsgáló bizottsága elnökét. A budakalásziak e mostani számvetése abban is külön­bözött az előző évek hasonló rendezvényeitől, hogy először értékelhettek, vajon jól él­tek-e a nagyobb vállalati ön­állósággal. 1982 volt az első év, amikor külkereskedelmü­ket önállóan intézhették és szervezhették. A számok bi­zonysága szerint a fejlődés olyan nagymértékű volt, ami­re még nem volt példa az LSZV történetében. A brigádvezetői tanácskozás jó alkalom volt arra is, hogy a felszólalásokban nyilvános­ságot kapjanak azok a véle­mények, amelyek arra intet­tek: az eddiginél még sokkal többet is el lehetne érni egy kicsit nagyobb figyelemmel és törődéssel. Az elfekvő alkat­részek felkutatása például se­gíthetne a gépek karbantar­tásában, míg máshol a vesz­teségidők további csökkentésé­vel lehetne előbbre lépni. A tegnapi tanácskozáson a vállalat 194 közösségének kép­viseletében 80 brigádvezető vett részt, s élve a testület jogaival, döntöttek egyebek között a vállalat kiváló bri­gádja cím odaítéléséről is. Emellett elfogadták a kiváló vállalat cím elnyerésére be­küldött pályázatot, valamint a szocialista munkaverseny sza­bályzatának módosítását. Megtartani a dolgozókat A tanácskozás után nehe­zen találtunk a vállalat bu­dakalászi művelődési házába egy csendes zugot, egy kis be­szélgetésre a helyi szövőgyár két brigádvezetőjével, hiszen a vezérigazgató beszámolójá­ban és a hozzászólásokban annyi érdekes dolog, és vitá­ra ingerlő vélemény hangzott el, hogy a hivatalos program befejeztével még akadtak jó néhányan, akik ott frissiben tárgyalták meg a hallottakat Molnár Tiborné, a Magyar— Szovjet Barátság és Kárpáti Béla, a Bláthy Ottó szociális- ta közösségek vezetői vállal­ták, hogy a tavalyi év értéke­lése alapján megjegyzéseket fűznek a beszámoló néhány gondolatához. „Nagy a jelentősége annak a nevelő tevékenységnek, ame­lyet a brigádok a belépő új dolgozók, különösen a fiatalok, a pályakezdők körében foly­tathatnak. A szocialista brigá­dok sokat tehetnek azért, hogy a fiatalok, köztük szak­munkás tanulóink, minél ha­marább és minél zökkenőmen­tesebben illeszkedjenek be p munkahelyi közösségbe és ér­jék el jártasságban, teljesít­ményben az idősebb dolgozók színvonalát. A megfelelő szak­mai és emberi kapcsolatok ki­alakításának szükségességére az a körülmény is utal, hogy 1982. évben dolgozóink 28 szá­zaléka kicserélődött. Közös érdekünk előmozdítani a váU

Next

/
Thumbnails
Contents