Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1983. MÁRCIUS 5., SZOMBAT A magyar reneszánsz a Várban Európa történészeinek együttműködése Az ún. Visegrádi Madonna Kulturális kapcsolataink szép példája az a kiállítás, amely tavaly az alsó-ausztriai Schallaburgban Európára szóló művelődéstörténeti szenzációt jelentett, s amely most másfél hete idehaza, a budavári Magyar Nemzeti Galériában látható. Schallaburg helyreállított reneszánsz vára — Beatrix királyné utolsó lakhelye — arra teremtett lehetőséget, hogy a korszakkal foglalkozók szintézisre törekedve dokumentálják Mátyás és a magyarországi reneszánsz történetét. Végtére is ez a kor az eddigieknél nagyobb reflektorfényt kíván, hiszen a korabeli Európában az Alpokon túl először Magyarországon honosodtak meg a humanista eszmények. Így aztán nem megvetendőek az előzmények sem: az Anjouk uralkodása, a Zslgmond országlása alatt a Vitéz János püspök vezetésével Váradon létrejövő humanista kör, amelyből olyan jelentős személyiség nőtt ki, mint Janus Pannonius. A kiállítás kezdetét és végét jelző két éjszám — 1458 és 1541 — nyolcvannál több évet jelöl meg. Ennek értelmében figyelembe kell vennünk a hazai reneszánsz elő- és utóéletét is. A barangolás a Magyar Nemzeti Galéria három szintjén azért jelent különleges élményt, mert szinte in situ nascendi, azaz az esetek többségében születésük és felhasználásuk helyén szemlélhetjük meg a tárgyakat, azonosulhatunk azzal az alkotó légkörrel, amelynek a legendái nemcsak kuriózumok, hanem tényszerűen is dokumentálják ez országépítés és szellemi gyarapodás akkori nagyszerűségét. Kutatók összefogása A budavári kiállítás abban különbözik a schallaburgitól, hogy áttekinthetőbb, világosabb tagolású, a rendezés a Várpalota termeinek adottságait egységesebben tudja kihasználni, mint az alsó-ausztriai várkastély kisebb-nagyobb szobáit. Természetesen egy ilyen kiállítás nem jöhetett volna létre egyetlen ország tudós kutatóinak, kulturális vezetőinek elhatározásából. ÖhatatBertoldo dl Giovanni szobra: Herkules Beatrix királyné domborművű arcképe ni, hasonlóképpen a mlniatúrák, bárhol is készültek: Milánóban, Béesben, Budán vagy Brünnben. A tárlat érzékelteti a tudomány szerepét Mátyás idején. Egyetemek alapítása, magyar diákok külhoni képzése, csillagászati eszközök, nyomtatványok számolnak be a törekvésekről. A világhírű könyvtár, a Bibliotheca Corvina is jelentős szerepet kap ebben a nagy felvonulásban. A kötetek között indás, majd később virágos díszítésű egyaránt akad. Az iniciálék a legjobb hazai és itáliai festők keze nyomát dicsérik. Érkezett kódex — a hazaiak mellett — Velencéből, Veronából, Rómából, Bécsből, Grazból, Besancon- ból, Párizsból, Brüsszelből, Münchenből, Wolfenbüttelből, Csehszlovákiából, Lengyelországból. Az iparművészet itt teljesebb, mint Schallaburgban volt. Valameny- nyi emlék hírmondó: milyen lehetett teljes fényében Mátyás kincstára. Vitrinben díszeleg a híres • és restaurált Mátyás-kulacs és üvegserleg, az utóbbi talpán vésett verses felirat: „Ez Hunyadi Mátyás Király Bilikumja,/ Velencésektől vett régi ajándékja/ Midőn ellensegen lett diadalomja". II. Ulászló pápai díszkardja ezúttal látható először, s gyönyörködhet a szem a csicsól cl- bóriumban, a pompás övékben, ruhakapcsokban, a radnai, a tolnai és az ópálosi leletben. * Leány egyszarvúval Láthatók azok az ereklyetartók is, amelyeket Beckensloer János esztergomi érsek árulásakor, 1476-ban vitt magával Salzburgba. A majolikák közül egyedülálló az a három faen- zai tál, amely a londoni Victoria és Albert Museum, valamint a New York-i Metropolitan Museum tulajdona, s először szerepel együtt kiállításom. Mindegyiken megtalálható Mátyás király domborművű arcképe Mátyás és Beatrix címere; a tálak gyümölcsszedő puttókat, valamint leányt egyszarvúval ábrázolnak. A távlatokban gondolkodó királynak kiváló építőmesterei voltak. A firenzei Chimenti Camicia vezette kőfaragó műhelyben Itáliai, dalmát és magyar mesterek dolgoztak. A gyámkövek, pilaszterfejezetek, ba- luszterek, friz- és párkánytöredékek nagyszabású budai, visegrádi építkezésekről adnak számot. Pomázról és Pencről mészkő tabernákulum gazdagítja a látnivalókat. Viségrád csodája a Herkules-kút, valamint Giovanni Ricci úgynevezett Visegrádi Madonnája. Vácról baluszter törpe pilléreket állítottak ki. Falfestmények, szárnyasoltárok A Mátyás halála utáni Időket címeres levelek, bibliofilek, könyvkötő-; sek, falfestészet, szárnyasoltárok illusztrálják. Az első emeleti részben * tekinthetők meg a pompás miseruhák. A mohácsi csatától Buda elfoglalásáig terjedő időszak a fegyvereké. s megjelennek az első magyar nyelvű nyomtatványok is. Egyszeri látogatással lehetetlen megjegyezni, rögzíteni a gazdagságot. Történelmünk e dicsőséges korszaka, nemkülönben egyedülálló művészeti emlékeink megkívánják és megérdemlik a többszöri szemrevételezést. A június 26-ig nyitva tartó kiállítás eddig soha nem tapasztalt egységet képvisel a korábbi és későbbi korokat bemutató állandó kiállításokkal: a román kori anyaggal, a későgótikus szárnyas oltárokkal, a barokk művészettel. Érezvén a vállalkozás nagyságát és látván sikerét, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az összegyűjtött hazai anyagot — a külföldiekről készített másolatokkal együtt — állandó kiállításként megőrizzük. MOLNÁR ZSOLT BARCZA ZSOLT FELVÉTELEI lanul szükség volt az együttműködésre, Európa művelődéstörténészeinek összefogására, hiszen a budavári Palotában tizennégy ország félszáznál több gyűjteményéből látható kölcsönzött anyag, nem beszélve a hazai közgyűjtemények adományáról. Közel nyolcszáz tárgy tárulkozik most elénk, hogy összességét tekintve híradással szolgáljon számunkra egy letűnt korról, A Schallaburg óta eltelt időszak kutatásai tovább gazdagították a kínálatot. Így akik nem juthattak el oda, annak bővített változatát láthatják. Ekként kerültek a falakra Héjj Miklós újabb visegrádi ásatásainak fotográfiái, valamint azok a márványtöredékek — közöttük egyedülálló Nap- és csillagábrázolás —, amelyeket Zolnay László és munkatársai nemrég hoztak felszínre a föld alóL Történelmi mélyfúrás Aki belép a földszinti kiállítóterembe, azt kétségtelenül megcsapja a történelem szele. A költői túlzás annak a következménye, hogy ez a tárlat nemcsak a nálunk eleddig szokványos tárgyszemléltetésre vállalkozik, mindvégig érezhető az az alaposság, amellyel a szakemberek a kor majdhogynem a lehetetlennel felérő bemutatására törekedtek. Elveszett a Mátyást ábrázoló eredeti festmény? Megkeresték a másolatokat, többféle királyarcmást kutattak fel. Térképekkel, oklevelekkel, ős- nyomtatványokkal, fegyverekkel, ruhákkal — közülük több Mátyásnak tulajdonított —, pénzekkel dúsították fel az anyagot, hogy ne csak vendégek legyünk saját történelmünkben, hanem tüzet fogjunk, érezzük a történelmi mélyfúrást, a megmerülés igényét. A címertöredékek nemcsak fafaragás! bravúrok, hanem a história változásait is szemléltetik, amelyeket aztán össze lehet és kell hasonlítani más országok emlékeivel. Mátyás pecsétje Pozsony aranybulláján legföljebb három-négy születik. Elsősorban nekik köszönhetjük — valamint a rendezés oroszlánrészét felvállaló Török Gyöngyinek —, hogy mindannyiunk számára tudatosítják: Mátyás reneszánsza következetes országépítő munka eredménye volt. Ezt sugallják azok a könyvek, amelyek nemcsak földöntúli dolgokat Idéznek, hanem Dantét, Firenzét és Padovát is, valamint a rómaiakat: Plautust, Pliniust, Tacitust. Liviust, aztán a kortárs krónikaírókat, Ga- leotto Marziót. Bonfinit. A síremlékek leginkább csatajeleneteket örökítenek meg, bizonyítván az eltávozottak helytállását. Az érmek a halhatatlanságot hivatottak ábrázolRitka nagy szerencsénk, hogy olyan szakembereink vannak, mint akiket felsorol a katalógus. Ám közülük is kitűnik Balogh Jolán, a kor művészetének kiemelkedő ismerője, nemkülönben Klaniczay Tibor, aki szakértelmével szintúgy Európa-szerte jegyzett tudós. Tekintélyüknek, eddigi munkásságuknak mintegy megkoronázása ez a tárlat, amelyhez hasonló évszázadonként Tabernákulum Pomázról Készlet a kiállításról a Herkules-kúttal
