Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

1983. MÁRCIUS 5., SZOMBAT lírcTTt f x/imtm Űj ösztönzési formák A vállaló nem ülhet babérjain Beszélgetés a KPM miniszteri biztosával A szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével foglalkozé nlsztertanácsi határozata alapján a Gazdasági Bizottság tavaly augusztusban határozott az állami autójavítóipar átszervezéséről. Ennek lényege: az Autófenntartó Ipari Tröszt 1982. december Sl-én megszűnt. 1983. január 1-ével pedig az AFIT szervezeté­be tartozó személygépkocsi-javító, -karbantartó szervizekből ön­álló kisvállalatokat, illetve leányvállalatokat alapítottak. Ezzel egyidejűleg a számozott autójavítók — amelyek eddig a szer­vizeket üzemeltették — a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium közvetlen vállalataivá váltak. Hogyan és miért történt az át­szervezés? Javul-e most e sokat bírált szolgáltatás? Egyebek között erről beszélgettünk Höh Tiborral, az átállás felügyeleté­vel megbízott miniszteri biztossal. • Ml volt az átszervezés cél­ja? — Elsősorban az, hogy a la­kosság és a szolgáltató is job­ban járjon. Az új formában a javítóknak kell keresniük az üzletet, a munkát. A szolgál­tatók az új érdekeltségi rend­szerben nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy üljenek b babérjaikon. Megszűnt az anyavállalat és a tröszt ki­egyenlítő szerepe, a rosszul gazdálkodók ezután nem tá­maszkodhatnak a jókra. Ilyen helyzetben változnia kell a ko­rábbi gyakorlatnak, mert egy­értelmű, hogy nem az ügyfél van a javítóért, hanem meg­fordítva, a javító ő érte. Ez az új vonás kialakítja a vevők piacát > Az eddigieknél most las- sabban gyarapszik a magángép­kocsik száma. Csakhogy a fenn­tartási kéltségek drágulása miatt rohamosan csökken a figtásteljesitményük. Így vi­szont bizonyára csökkenni fog • Javítóipar Igénybevétele. — Felvetése jogos. Már ta­valy is érezhetően kevesebb volt a szervizekben a munka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetkezeti, az állami és a kisipar kapacitása túlnő­né a valós igényeket E két tényező nagyjából egyensúly­ban van. Más dolog viszont, hogy nagyon sokan elfordultak a szervizektől, mert a régeb­bi érdekeltségi rendszerben a szolgáltató és az ügyfél érdeke nem találkozott. Január elsejétől a kisvál­lalatok javarésze a fogyasz­tói-szolgáltatói érdekeltségű szabályozó rendszer alap­ján dolgozik. Most, ha a korábbinál mondjuk negyedé­vel nagyobb teljesítményt pro­dukál egy kisvállalat, embe­rei ennek arányában több fi­zetést kapnak. • Ezt a Jobb munkán kívül milyen egyéb feltételekhez kö­tik? — Sok szerviz eddig is vég­zett úgynevezett haszongép­jármű-javítást, ami sokkal több hasznot hoz, mint sze­mélygépkocsit javítani. A to­vábbiakban arra kell a kisvál- latokat ösztönözni, hogy a la­kossági szolgáltatás nemcsak ne sorvadjon el, hanem jobb legyen mint volt. Ezért csak ott lép érvénybe az említett kedvezőbb szabályozás, ahol a szerviz munkájában a lakos­sági szolgáltatások aránya el­éri az 51 százalékot. Ha azt akarja a kisvállalat, hogy min­dig legyen munkája, az ügy­felek szívesen keressék fel, a jó szakemberek pedig meg­maradjanak, tulajdonképpen még önmagával is kénytelen lesz versenyezni. • Az átszervezés után az autójavító Ipar területén hány kisvállalat és leányvállalat ala- kult? — Hatvanhat AFIT-szervizt kell önálló szervezetté átala­kítani. Ez idő szerint 39 ta­nácsi irányítású kisvállalat és 19 autójavító vállalati leány- vállalat működik az ország­ban. Vagyis mindössze nyolc üzem vár megalapításra, illet­ve átszervezésire. • Ügy hírlik, hogy ezeket m tanácsok ellenállása miatt nem sikerült a többiekkel egyldő- ben beindítani. Hogyan reagál­tak a tanácsok az átszervezés- re? — A tanácsoknak feladata a szolgáltatások minőségének fo­kozatos javítása. Ezt a leckét ők is tudják, az első refle­xük, amikor a határozat meg­született az átszervezésj-ől, mégsem volt mindenütt pozi­tív. Ügy érezték, hogy nincse­nek kellőképpen felkészülve az autójavító ipari kisvállala­tok üzemeltetésére és felügye­letére. Mi valamennyi érdekelt tanácsot végigjártuk, hogy próbaszámításokkal és érdemi megbeszélésekkel megnyerjük őket. Sokat segített ebben a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala és a Tervhivatal is. Mert hiszen o legtöbb súrlódás mé­lyén anyagi okok húzódtak meg. Elsősorban ama szervi­zek átadásánál merült fel gond, ahol éppen fejlesztet­tek, építettek, bővítettek, csak még nem jutottak a munka végére. Az AFIT Tröszt meg­szűntével megszűntek termé- szetesen a hitelei is. A taná­csok felvetették, hogy mi lesz most már a be nem fejezett fejlesztésekkel, beruházások­kal. Nos, az Országos Tervhi vatal, segített megoldani ezt a problémát. • A kisvállalatok, hogy va­lóban gazdaságos legyen a mű­ködésűk, nyilván igyekeznek, hogy gyarapítsák bevételeiket. Nem drágul majd emiatt az autójavítás? — Ez nem lenne célraveze­tő. Biztos, hogy a szabad ár­formával élni fognak, de ez sem hozhat lényeges változást. Nagyon sok tartalék rejlik ugyanis a használt, de még használható alkatrészek ismé­telt értékesítésében. Ha azt fogjuk látni, hogy valamely alkatrész nincs a piacon, ak­kor megvizsgáljuk a lehetősé­geket, hogy milyen módon va­rázsolhatjuk újjá a még fel­használhatókat. Az a törekvé­sünk tehát, hogy a szervizek ne a nagy értékű alkatrészek cse­réjében, hanem a javításban le­gyenek érdekelve. Elvégre a vevőnek sem mindegy, hogy 500 forintot fizet-e valamely alkatrészért, miközben annak netán egy tízforintos eleme hi­bás. Ez az intézkedés is ga­ranciája lehet a szolgáltatás javulásának. (Hogy miként alakulnak a fenti elképzelések a gyakorlat­ban, arról az alábbi riportunk­ban számolunk be.) Fejér Gyula NEVÜKHÖZ MÉLTÓAN ÉLNEK (folytatás az 1. oldalról.) ban növekvő paradicsomot. Az csak természetes, hogy itt is újra, meg újra megjegyezte Faluvégi Lajos: mielőbb át kell állni olajról a gázfűtésre. Sok meggyőzésre azonban nincs szükség, tegnap a szö­vetkezeti tagság határozott úgy a közgyűlésen: folytatják az energiaracionalizálási prog­ramjukat. Évente csak az ener­gia megtakarítása húszmillió forintot eredményez. Közös és háztáji A sok látnivaló megtekinté­se után hallgatta meg Faluvégi Lajos a tsz tagjaival egyetem­ben a tsz elnökének beszámo­lóját: hogyan gazdálkodtak 1982-ben a közösben és a ház­tájiban? Csillag Nándor nehéz esz­tendőnek értékelte 1982-t. Mint mondotta, az átlagosnál is nagyobb erőfeszítéseket kel­lett tenniök, hogy nyereséggel zárják az évet. A kisebb ered­ményért a korábbinál jóval többet kellett küszködniük. Nemcsak a gazdasági szabá­lyozók kisebbítették nyeresé­güket, de megnehezítette lé­tüket a külső piac romlása, a baromfi árának zuhanása, a csoportvezetők ösztönzésétől, amelyben ötfős csoport esetén ő is a megtermelt munkadi) húsz százalékát kapja, hat fő esetén viszont már 22-t, és így tovább. Szigorú követelmények — Hogyan változott a ve­zetők, az adminisztratív dol­gozók érdekeltsége, munka­tempója? — Számunkra semmiképpen sem nyolcórás munkahely a szerviz. A három műszaki ve­zető osztotta fel egymás kö­zött azokat a feladatokat, amelyeket eddig a központban intéztek: az újítást, a mun­kavédelmet, a tűzrendészetet. Felvettünk egy főkönyvelőt, aki most még ugyan hagyomá­nyosan könyvel, de máris ki­adtuk a megbízást a korszerű, számítógépes adatfeldolgozás rendszerének kidolgozására. Nem egyszerű kérdés, hogy milyen szakembereket vegyünk még fel, hogyan helyezzük el őket. hiszen így nekünk jut kevesebb pénz. összességében persze mindez nem jelent pluszköltséget, mert a köz­pontban eddig is megvolt az apparátus. A fizetésünket egyelőre a besorolás szerint számoljuk el, de törjük a fe­jünket, hogyan lehetne szin­tén a munkadíj alapján álló ösztönzési rendszert bevezet­ni. Nem lesz drágább — Két kényes kérdés: árak és minőség? — Valóban sokan félnek az áremeléstől, s nem tudom, más szervizek hogyan csinál­ják majd. A mi helyzetünk­Hogy az új helyzetben ez raennvlre sikerül; hogyan Mrkrtz­nak meg: a felemelt üzemanvapárak, autóárak, -költsásrek okozta forgalomcsökkenéssé!: az első látásra tetszetős ösztön­zési rendszer meehozza-e a várt eredménveket; hogy szanálni kell, vagy elégedettek leszünk ml, ügyfelek (mert végre erről van szó) —; minderre választ kapunk egy fél év múlva. Kolossá Tamás A tagság hallgatja a beszámolót. Pusztavacsról Gregus Sándorné (balról) és ózv. Balázs Jáno6né HernádróL Erdősi Agnes felvételei kisebb kereslet. S őszintén be­szélt az elnök, de a felszólaló tagság is: némely lazaság, fe­gyelmezetlenség, az anyaggal, az energiával való olykori pa­zarlás is kedvezőtlen hatással volt a nyereségre. Az' azon­ban, hogy végül is minden ne­gatív tényfező ellenére nyere­séggel zárták az 1982-es évet — mégha alatta maradtak az 1981-es sikereknek —, azt iga­zolja: a tagság jelentős több­sége jól megállta a helyét mind a közösben, mind a ház­tájiban. Mivel a nagyüzemi és a kisüzemi gazdaság szóróstul egymásra épül, mind a szerve­zésben, mind a termelésben és értékesítésben megsokszorozó- dottt az erő. Hosszú távon kötelezte el magát a termelőszövetkezet a baromfikeltetés, -nevelés, -fel­dolgozás mellett. A kombinál nyeresége így alapvetően a broilercsirke tenyészanyaga szaporításának, a húscsirke hizlalásának, a baromfihús ér­tékesítésének függvénye. A tavalyi mérleget sok té­nyező befolyásolta, ezek közül is kiemelte a tsz elnöke az energiaátalakítási program megkezdését, a kiegészítő te­vékenység bővítését, stabilizá­lását, a szövetkezeti mozga­lomban egyedülálló baromfi vertikum beruházási program­jának befejezését, a termésát­lagok növelése, úgyszintén az export árualapok növelését, a dollárbevétel fokozását. Minden ágazat munkájáról részletesen számot adtak. Me­ditáló, őszinte beszámoló, ér­tekezés volt a tegnapi zár­számadás. Nemcsak kijelentet­ték mit és hogyan tettek, ha­nem választ kerestek önma­guk számára: amit tettek, a sok alternatíva közül jól vá­lasztottak-e? A tagság „igen”- nel szavazott Jó volt — mint mondották —, a kukoricater­més, de ebben is van tartalé­kuk, úgyszintén a búza átla­gát is növelni kívánják ... Ga­A vendégek a baromfikeltetőben (balról Jobbra): Csillag Nándor, Cservenka Fcrencné, Faluvégi Lajos. Mögöttük: Adori Károly, a dabasi járási pártbizottság elsfi titkára és Kispál Mihály, a szövetkezet párt- bizottságának titkára. bonafélék, állattenyésztés, ho­gyan továbbját határozták meg. Hogyan emelhetnék a majd hárommilliárdos árbevé­telüket. a nehézségek ellenére elért ötvenmilliós nyereségü­ket, a tagság jövedelmét. Négy község együtt Magas számok sora hangzott el a közgyűlésen: csupán a háztájiban 434 millió forint ér­tékű sertést és baromfit hiz­laltak! A négy község: Hernád, Üjhártyán, Újlengyel és Pusz- tavacs szövetkezeti tagsága ta­valy felelősen járult a belföldi piac ellátásához is: 11500 tonna húst termeltek... A tsz idei feladatai megfelel­nek a népgazdasági igények­nek, s saját érdekeiknek is. Akár a műszaki fejlesztési program, akár a termelésirá­nyítási rendszer, a Hunniahib- rid Boiolercsirke Termesztési Rendszer továbbfejlesztése, a belső szervezeti és anyagi ér­dekeltségi rendszer fokozása össztársadalmi és csoportérdek is. Mert az, hogy kimondották: a termelésirányítókat csak meghatározott időre választ­ják, működésüktől teszik füg­gővé, hogy mandátumuk le­járta után újraválasztják-e, csak egy kicsiny része az egész­nek — de példázza, hogy a szi­gorú vezetés, az igényes gaz­dálkodás lépcsőjén magasra jutott termelőszövetkezet kere­si és meg is találja a módját az új lehetőségeknek. Faluvégi Lajos fejezte ki hozzászólásában: ez a terme­lőszövetkezet nagy hatással van a környező gazdaságokra, de az ország távolabbi vidé­keire is. Az is példa, ahogyan feltárják gondjaikat és ahogy együtt gondolkodva lépnek to­vább. Párhuzamot vont a mi­niszterelnök-helyettes az or­szág és a hernádi szövetkezet munkája között: bizonyítani tudtuk — hangsúlyozta Falu­végi Lajos —, hogy nemcsak talpón tudtunk maradni, hanem tovább is fejlődtünk. Amikor országok tucatjai jelentik be fizetésképtelenségüket, akkor Magyarország fizetőképes ma­radt, helytálltunk. Nem mond­tunk le céljaink megvalósítá­sáról szűkösebb viszonyaink között sem: új lakásokat, egész­ségügyi intézményeket, iskolá­kat, óvodákat építünk. A kijelölt úton Haladunk a magunk kijelölte úton tovább. Ez a megkapó a Március 15. Tsz programjában is: siránkozás helyett konkrét feladatokat határoznak meg. A teljesítmények dicsérete ott il- . lendő, ahol küszködnek az em­berek — hangoztatta a vendég. Az üzemek, a kollektívák jó munkája az alapja következő eredményeinknek. Akik a ket­tős szorításban: a piac meg- nehezedése, valamint a nyers­anyagok drágulása közben is meglelik helyüket — azok egy eljövendő prosperitásban elő­kelő helyet foglalnak majd el. Így Hernád, amely egy hektár­jára vetítve 8,5-szer többet ter­mel az átlagnál, s termelé­kenysége is magasabb. Nagy felelősséggel dolgoznak: amit vállaltak, csak szervezettséggel, fegyelemmel teljesíthető. Oko­san, a lehetőségek jó kihasz­nálásával lám, a nehéz körül­mények között is előre lehet jutni. A ríjezőgazdnság és élelmi­szergazdaság jövőjéről szólva a miniszterelnök-helyettes azt fejtegette, hogy az eljövendő évtizedekben ennek az ágazat­nak továbbra is nagv deviza­hozó szerepe lesz: olajat, ener­giát. nyersanvagot jelent. Ezért is biztosít a kormány kedvező hiteleket, alacsony kamattal, hosszú lejárat mellett, hogy így is támogassa a kezdeményezé­seket, a mindig megújulásra kész gazdálkodást. A tavasz, március idusa a megúiulást, friss életet >déz A négy község lakossága szép ne­vet választott gazdaságának. Találó elnevezés munkáink­hoz: a Március 15. Termelő- szövetkezetben megérinti a lá­togatót a friss, langyos, érlelő szellő. 1 Sági Agnes kezdeményezésben: hiába ugyanis minden rugalmas­ság. ha az alkatrészek hiánya további konfliktusok forrása lehet. Várható-e változás? A pazarlás bukása — Feltétlenül. Azt ugyan nem vitatom, hogy az új pót- alkatrészekből országosan is igen rossz az ellátás, s a je­lenlegi központi mezcserével — az új Autótechnika Válla­lat létrejöttével — sem várha tó lényeges változás, ám a felújított alkatrészek forgal­mától mégis sokat remélhe­tünk. Az Afit eddigi gyakor­lata szerint az árbevétel felét tette ki az anyagköltség, rá­adásul megkövetelték a rak­tárkészlet állandó és gyors forgását. Kettős kényszer szo­rított tehát arra, hogy lehető leg új alkatrészt szereljünk mindenhová. Ez nemcsak, hogy megszűnt, de nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy a nr ösztönzési rendszerünk lényegi immár a munkadíj, az élő munka-ráfordítás, és nem a? anyagköltség. Dolgozóinknak most már érdeke szétszedni é* megjavítani az autó különbö ző egységeit, ez az ügyfélne' is olcsóbb, s így több új al katrészünk maradhat. Enne' érdekében szeretnénk a nyár ra kialakítani egv roncsautó bontó műhelyt, s fogunk hozzá az alkatrész-felújításhoz. ben viszont, amikor még vár­juk a munkát, amikor a kapa­citásaink kitöltése még fejtö­rést okoz, meggondolatlanság lenne az árakat emelni. Bár a kategóriánk szabadáras, to­vábbra is a KPM irányjegyzék alapján számolunk. Ami a minőséget illeti: véleményünk szerint a kulturált kiszolgálás, a jó minőség hozza magával a további munkát — ezéii fon­tos számunkra a visszatérő ügyfél. Alapállásunk, hogy az autószerelés bizalmi munka, ehhez jó szerelők kellenek, akiket akárcsak a maszeknál a vevő ellenőriz. A járásban ré­gebben is volt 11 ezer autó, valahol javították azokat, vagyis egy régóta meglévő konkurrenciával szemben kell ügyfeleinket ideszoktatni. Ezért állapodtunk meg, dol­gozóinkkal abban, hogy ha va­lamelyiküknek visszahozzák az autót, akkor a munkadíjat neki kell fizetnie, arról nem is beszélve, hogy addig nem foghat a következőhöz, nem hozhat további munkadíjat. A hanyag szerelő vesztesége te­hát kettős. Ezt valamilyen for­mában isvekszünk a kollektív szerződésben érvényesíteni, Ilyenformán nincs szükségünk külön meósra. az ügyfél érde­keit végső esetben a vezetők képviselik. — Következhet tehát a kér­dés, amely miatt megrendül­het bizalmunk mindezen szép mat? A megnyitás előtt erről Is írt lapunk. — Az ötnapos munkahét be­vezetése miatt csökkent eny- nyire a kapacitás. Ennek elle­nére az idei tervünkben pon­tosan 107 ezer óra szerepel, költségeink ugyanis megköve­telik a nagyobb erőfeszítést Nyereségnek egyébként 333 ezer forintot tervezünk, s ami a létszám nagyságát illeti, várhatóan nem is lesz gond. Sokan jelentkeztek, sikerült visszahoznunk az ingázók egy részét. — Mintha a vérseny szele fújdolgálna. — Igaz. Bár még nem val­lom magunkat a kisiparosok- kel szemben versenyképesnek, de tény, hogy sokkal inkább szólhatunk erről, mint eddig. Nagyon jó, hogy ha dolgozóink • egy szerszámot kémek, nem kell öt-hat helyen kérvényez­ni és várni, hanem máris hoz­hatom. Vagy a legfontosabb terület, az anyagiak: az eddigi szabályozók visszafogták a tel- jesítmenyeket, sőt elsősorban attól függött a fizetés, hogy ki, hányszor változtatott munka­helyet. Két hónapomba telt amíg megalkottam és számítá­sokkal ellenőriztem az új rendszert, amely a teljesít­ményt egyenes arányban isme­ri el, s nem szab felső határt. Megemeltük az óránként meg­termelendő 80 forintos mini­mumot 100 forintra, s az így behozott minden egyes forint húsz százalékát viheti haza a szerelő. Nagyon kemény kö­vetelmény, de egyúttal nagyon ösztönző. Érdemes megnézni a januári bérlistát. Komoly'szél­sőségeket. látunk, ám ezek mö­gött most kizárólag a munka álL Nagyon sokat várok a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents