Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

1983. MÁRCIUS 31.; CSÜTÖRTÖK 3 Műemlék épület nyújt otthont a Tanárképző Főiskolának Községi mércével mért álmokat szövögetnek Zsámbék. Nevezetességei, Jellegzetességei — a csodálatos templomrom, a lámpamúzeum, a faluban dolgozók keze mun­káját őrző termékek — a me­gyehatárokon túl is ismertté tették a szomszédos település­sel, Tökkel társult község nevét. Tíz esztendeje, hogy komo­lyabb léptékű fejlődésnek in­dult a kis falu. S ez aiz utóbbi évtized szolgáltat alapot ar­ra, hogy bár „csupán” közsé­gi mércével mért álmokat szö­vögetnek, de a fejlesztés fo­rintjait, mégis jelentősebb gyarapodásra fordítják. Meg­telepedett itt a korszerű ipar — a PEMXJ helyi gyárában iga­zi kuriózumokat gyártanak —, a mezőgazdaság két jól gaz­dálkodó termelőszövetkezet ré­vén — a pátyi Zsámbéki me­dence és a toki Egyetértés — biztos megélhetést nyújt mind­azoknak, akik itt helyben ke­resik boldogulásukat, s nem csatlakoztak az ingázók egyébként népes táborához. S ott a Tanítóképző Főisko­la évről évre több pedagógust útra-pályára bocsátó kihelye-,, zett tagozűtá. Kisugárzó 1 sze­repe, az itt összegyűlt szelle­mi energiák ereje nem marad hatástalan a két falu egyéb­ként is mozgalmas közműve­lődésére. Nem véletlen természetesen ez az egykor indult, s a mai napig is tartó folyamatos fej­lődés. A gazdasági egységek megerősödtek, a PEMÜ 48 millióról 390-re növelte terme­lési értékét 10 év alatt, a piac követelményeire alapozva új utakra lépett a vegyesipari szövetkezet, az egyéni jöve­delmek is gyarapodtak — s bár a faluban sok az ódon hangulatú, régi ház, sorra épülnek a mai kor ízlésének, életmódjának megfelelő ott­honok is. Többségében ezeket a tényezőket emelte ki a két község nemrég megválasztott tanácselnöke Zink Imre és a helyi pártbizottság titkára, Simon Imréné is, amikor rö­vid számvetést készítettünk múltról, jelenről, még inkább azokról a tervekről, amelyek a jövőt szolgálják. IW///////////////ZWZ Egy kis — alig több, mint ötezer lelket számláló telepü­lés életében elsődleges szere­pet játszik az ellátás színvo­A nagy ABC-ben gazdag választék várja a vásárlókat. Erdösi Ágnes felvételei nala. Amikor az elmúlt év­ben a község vezetői ezt vizsgálták, kiderült, hogy a korábbihoz képest sokat fejlő­dött a kereskedelmi tevékeny­ség, de az igényektől bizony elmarad. El, mert az a mint­egy 1300—1400 ingázó, aki na­ponta pesti munkahelyére uta­zik, könnyen párhuzamot von a főváros és a helybeli bol­tok választéka között, s eb­ben az összehasonlításban ter­mészetesen itt kedvezőtlenebb a helyzet. Pedig a nagy ABC- ben gazdag a kínálat, az Egyetértés Tsz a húsellátásba is besegít, s az új rendelke­zéseket követően a magánke­reskedők száma is nőtt. Három élelmiszerbolt,*zöld­séges, a közeljövőben megnyí­ló süteményes bolt is a még meglévő hiányt csökkenti. S akad még néhány ötlet a tar­solyukban, amelyekkel az idevalósi emberek érdekeit szolgálják: kultúrcikkbolt a tűzoltószertár kihasználatlan részében, hentesüzlet a másik­ban, lángos-pecsenyesütő a fő­térre. S az előrelépés jeleként Zsámbékon és Tökön is meg­jelentek a magánfuvarozók, akik a gomba módra szaporodó építkezésekhez csaknem nélkü­lözhetetlenek. Harminckét millió forintos termelési értékből mintegy 800 ezret a szolgáltatásokból állít elő a helyi vegyesipari szövet­kezet. Az 1953-ban néhány, ci­pészt foglalkoztató üzem ma már széles skálájú tevékeny­séget mondhat magáénak. A főprofilt jelentő elektromos részleg a BRG-nek, az Orion- nak, a BHG-nak, a Radelkis és a FOK-GYEM szövetkeze- teknék készít transzformátoro­kat. Olyan „apróságokat’’, amelyek aztán drága gépek al­katrészeként kerülnek a ha­tárokon túlra. Nem véletlen, hogy kinőtték a korábbi he­lyiségeket, s most egy 1440 négyzetméteres — több részre osztott — üzemcsarnokban jut­nak majd jobb körülmények­hez a dolgozók. Kell is, mert megrendelőik olykor szinte lehetetlen kívánságokkal is előállnak — amiket ők mégis könnyedén teljesítenek: egy- egy új termék gyártására egy nap alatt áttérhetnek ... vm.rssmwsMwsssjm Nincs azért gondok híján a falu. Az orvosi ellátás évek óta nehézkes. Nemcsak azért, mert az utóbbi tíz évben — különböző okok miatt — öt or­vos váltotta egymást, hanem azért, is, mert a várók Zsám­békon, Tökön egyaránt zsú­foltak, a rendelőépület Zsám­békon különösen rossz álla­potban van, felújításra szorul. Nyíltan szól a tanácselnök s a párttitkárnő olyan gon­dokról is, amiket talán másutt véka alá rejtenének. Nem csi­nálnak belőle titkot, hogy amióta az áfész szerződésbe adta a vendéglőket, túlságo­san is jól megy az üzlet, egy­re több a részeg a faluban, ami rossz hatással van a többi itt élő közérzetére, a gyerme­kekre is. Alapjában mégis az új ter­vek mégvalósítása foglalkoztat­ja a helybélieket. A nemrég lezajlott falugyűlések tanul­sága, hogy mindkét települé­sen nagy várakozással tekin­tenek a jövő felé. Megmozdult a falu, érzi erejét a közösség — fogalmaznak a község ve­Tsz területi szövetségek Új módszerek terjesztői Zsámbék Jelképe, a község fölé magasodó templomrom zetői, Mind többet léhet számí­tani öregre, fiatalra, a gazda­sági egységekre. Eltemették Fodor Zoltánt Szerdán a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel kí­sérték utolsó útjára, s a Mun­kásmozgalmi Panteon sírkert­jében helyezték végső nyugo­vóra Fodor Zoltánt, a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom régi harcosát, nyugal­mazott nagykövetet, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége Országos Bizottságá­nak tagját. Ravatalánál dísz­őrséget álltak politikai, társa­dalmi és kulturális életünk vezető személyiségei, az el­hunyt volt harcostársai, mun­katársai és barátai. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Külügyminisztérium ne­vében Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes búcsúzott Fodor Zoltántól. A téeszek területi szövetsé­gei hatékonyan segítik a szö­vetkezeteknek a népgazdasági célkitűzéseket közvetítő sza­bályozókhoz, és a gazdálkodás változó feltételeihez vaió al­kalmazkodását. Rendszeresen elemzik és értékelik a téeszek gazdálkodását, annak eredmé­nyességét és hatékonyságát. Fokozott figyelmet fordítanak a gyengén gazdálkodó szövet­kezetekre, egyebek között szakmai javaslatokkal támo­gatják felemelkedésüket —ezt állapította meg a TOT elnök­sége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a téesz területi szövetségek mű­ködésének tapasztalatait érté­kelték. Az érdekképviseleti szervek újabban tevékenyen részt vesznek a termelésszervezési, üzem- és munkaszervezési módszerek kialakításában és tapasztalatcserék szervezésével segítik ezek elterjesztését A téesz-tagok egyéni jogvé­delmére — a TOT ajánlásában foglaltaknak megfelelően —_a területi szövetségek közremű­ködtek a jogsegélyszolgálatok megszervezésében, részt vál­lalnak a társadalombiztosítási bizottságok munkájából, a munkaügyi szabályzatok^ mó­dosításából és közreműköd­nek a termelőszövetkezeti szakemberek továbbképzésé­ben is. Az elnökség felhívta a fi­gyelmet arra, bár a téesz-újí- j tómozgalom fejlődött, ezen a I téren nagy tartalékok vannak. §fÉ¥-si!inet a szentendrei vonalon Éjszakai vágányzár idején Vágány- és váltócsere Aquincumnál Este van, nem sokkal múlt tíz óra. A békásmegyeri lakó­telep' olyan, mint egy kará- csonyfafüaér, ezernyi apró, világító pont, egy-egy család, esy-egy hangulat. Innen még sok-sok kilométerre készülőd­nek azok a budakalásziak, po- máziak, szentendreiek, akik még nem értek haza, a hely­ben, vagy Budapesten tisztes­séggel elvégzett munkából, a gyárakból, a hivatalokból, az iskolákból. De vannak még 2-3 ezren, akik csak este 10 után kereshetnek otthonukba vivő járművet, közlekedési eszközt. S ez alkalommal ha tudnák — de nem mindenki értesült róla — még egy plusz akadály- lyal is számolniuk kell. Vá­gányzár van a Batthyány tér és Békásmegyer között. Unják már a rendszeresen utazók a szinte rendszeres for­galmi akadályokat — mondom Polányi Lászlónak, a békás- megyeri HÉV-állomás üzem­egységi diszpécserének és Nagy Ferencné forgalmi szolgálatos­nak. — Ismerjük az utazók pana­szait, annál is inkább, mert ezek elsősorban nem a BKV vezetőit, hanem bennünket érintenek. Velünk morgolód­nak, kiabálnak az utasok, ha nem érnek haza időben a csa­ládjukhoz. — Újból kezdődnek az el­múlt hónapokban megszokott, kiszámíthatatlan forgalmi aka­dályok? — Erről szó sincs. A HÉV- ek eddig este 10—11 óra között 10 percenként, utána éjfélig félóránként, később óránként közlekedtek. Most 8 csuklós busz és a HÉV-szerelvények segítségével gyakorlatilag dup­la sűrűségű lesz a forgalom. Ez biztosítja, hogy egyetlen utazó se panaszkodhasson amiatt: később ért haza, ké­sőbb kezdhette el a jól meg­érdemelt pihenést. Fogadjuk el a BKV szak­embereinek magyarázatát. Egyfelől, mert a következő 2 hónapban az éjszakai órákban elvégzendő munkákra valóban szükség van, másfelől azérí mert amúgy sem tehetünk semmit. A gyorsvaséiért vál­lalni kell, mely nemcsak a bu­dapestiek, hanem a Pest me­gyeiek érdekeit is szolgálja. Több lesz a vonat, kényelme­sebben utazhatnak majd Szent­endrére. Hogyan készül fel a BKV a kéthónapos forgalomkorláto­zásra? Többezer példányban szórólapon tájékoztatták a utasokat arról, hogy naponta 22 óra 30-tól reggel 3.40-ig a Batthyány tér és Békásme­gyer között szünetel a HÉV- közlekedés. Ugyanezen a kis plakáton olvasható az is, hogy a korábbinál gyorsabb lesz a közlekedés. A BKV szakemberéi szerint a lehető legrövidebbre fogják a pauzát. Pontosan ánnyi idő­re, amennyi idő alatt el lehet készülni a halaszthatatlan munkákkal. Például a szüksé­ges vezetékcserékkel, váltó- és síncserékkel. Az első napón még csak néhány tucat ember dolgozott a síneken, de aki eb­ből akarja megítélni a BKV igyekezetét, nagyon téved. Á program szerint jövő hétén már több száz munkás lesz éjszaka a sínek között. S ahogy az alsó éjszaka láttpk — erről képeink is tanúskod­nak — komolyan veszik a sür­gető feladatot. Reggelig figyeltük a forgal­mat a BKV szakembereivel. Ügy, ahogy ígérték, precíz, pontos, zökkenőmentes volt a forgalom. Csulák András Este tíztől buszok szálnyik az uta­sokat Szentendrére wwwwwwwwwwv Kell is az összefogás, hiszen nem kisebb fába vágták a fej­széjüket, mint abba, hogy kul­turális és idegenforgalmi köz­pontot alakítanak ki a falu­ban. A település festői fekvése, műemlékei tálcán kínálják ezt a lehetőséget. A főiskola zenei programjai is jól illenek ab­ba a rendezvénysorozatba, amelyet a nyár négy egymást követő szombatjára terveznek. Gazdag gyermekprogramot, a romtemplom hangulatához il­lő várjátékot is rendeznek majd a várhatóan szép számú érdeklődőnek. Erőpróba lesz ez az eseménysorozat a köz­ség életében, s egyben jó le­hetőség arra, hogy a megye, vagy éppeh az ország határain túl is megismerjék Zsámbék nevét. Mindent megtesznek annak érdékébén, hogy a fa­lu arculata igazolja a majda­ni érdeklődést. Egy XVIII. századi lakóházban tájházat rendeznek be —• a\tervek sze­rint már augusztusra el is ké­szül. A fejlesztési alap felét a művelődési ház felújítására fordítják. A hatalmas, de hasz­nálhatatlan nagyterem helyett a 27 kis csoport működéséhez alkalmas helyiségeket alakíta­nak ki. dk úgy fogalmaznak: most teremtik meg az alapot a későbbi szép elképzelések valóra váltásához. Fiatal, lakóinak életkorát tékintve is, a két község. S fiatalodik is. Az új parcellá­zások során kedvező feltéte­lekkel vásárolhattak építési telket a családi fészket építők. Nem kis erőfeszítésükbe ké- rül, hogy az ehhez szükséges közművet — egymillió forint körül van az ára — megte­remtsék, s épül a két falut összekötő járda, amelynek el­készülte után már nemcsak közigazgatásilag tartozik ösz- sze Zsámbék és Tök — az ide­valósi gyermekeket nevelik majd a megye legkorszerűbb 16 tantermes főiskolai gyakor­ló általános iskolában, me­lyet most avatnak. Sok-sok terv, elképzelés. Bi­zonyítéka annak, hogy az egy­kor kiválasztott úton halad s fejlődik tovább a falu. Az együttgondolkodás, a közös tenni akarás és a cselekede­tek sora annak záloga, hogy a nehezebb fejlesztési feltéte­lek között is, megvalósítja ter­veit, elképzeléseit a két község lakossága. Gáspár Mária Az új, tizenhat tantermes gyakorlóiskola körül az utolsó munkálatok folytak, amikor felvételünk készült Éjszakai műszak a HÉV-vágányok mellett Trencsényi Zoltán felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents