Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
xX&irn 2 1983. MÁRCIUS 30., SZERDA A jugoszláv államfő Losonci! Pál: A békét me kell őrizni Losonczi Pál elöljáróban köszöntötte Petar Sztambolicsot, s valamennyi jugoszláv vendégünket és kifejezte meggyőződését, hogy az államelnök látogatása hozzájárul országaink együttműködésének elmélyítéséhez, jószomszédi kapcsolataink bővítéséhez, népeink hagyományos barátságának további erősödéséhez. Ezután így folytatta: — Népeink óhaját kifejezve &' Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szilárd alapokat teremtett együttműködésünkhöz. Pártjaink, kormányaink viszonya a kölcsönös bizalom, a megbecsülés és a tisztelet alapján kedvezően alakul, a magyar—jugoszláv kapcsolatok az élet minden területén eredményesen fejlődnek. Meggyőződésem, hogy ■— a Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak találkozóin elfogadott elvek és megállapodások szellemében — közös érdekünk az együttműködés már meglevő alapjainak erősítése. örülünk annak, hogy a magyar—jugoszláv magas szintű politikai kontaktusok az önök látogatásával újabb állomáshoz érkeztek. Céljaink azonossága, népeink barátsága, a közvetlen szomszédság olyan tényezők, amelyek jó jeltételeket teremtenek országaink sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy baráti kapcsolataink ápolásában, a két ország együttműködésének erősítésében jelentős szerepet tölt be a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő szerb, horvát, szlovén nemzetiség, s egyre inkább hidat alkot népeink között. Mindent elkövetünk,' hogy ez a jövőben is így legyen. örvendetes, hogy gazdasági kapcsolataink is jól fejlődnek. A nehézzé vált világgazdasági feltételek között kedvezőnek tartjuk, hogy sikerült megőrizni gazdasági együttműködésünk eredményeit. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítéssel elérhetők a magunk elé tűzött célok. Elismeréssel említhetném azt is, hogy országaink kulturális, oktatási és műszaki-tudományos együttműködése eredményesen fejlődik. Készek vagyunk e területeken is tovább gazdagítani kapcsolatainkat. Az Elnöki Tanács elnöke ezután arról szólt, hogy Magyar- ország és Jugoszlávia baráti viszonya, szoros együttműködése fontos hozzájárulás az európai béke és biztonság erősítéséhez.' — Ügy ítéljük meg, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült és veszélyekkel terhes. Ennek oka, hogy a reakciós imperialista körök nem tudnak belenyugodni a világban Végbemenő, érdekeiket sértő változásokba, a haladó erők gyarapodásába, abba, hogy a népek függetlenségben és szabadságban akarnak élni. A haladás és a béke erőivel szembenálló körök katonai eszközökkel szeretnék rákényszeríteni akaratokat a világra. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az államok realista körei, a békeszerető erők egyre határozottabban lépnek fel a békét fenyegető veszélyekkel szemben. A szocialista országok kiemelkedő szerepet vállalnak a béke megóvásában és a nemzetközi biztonság erősítésében, az enyhülés és a leszerelés előmozdításában. A Magyar Nép- köztársaság a Varsói Szerződés tagjaként becsülettel teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s aktívan síkraszáll a Varsói Szerződés legutóbbi prágai nyilatkozatában foglalt reális javaslatok valóra váltásáért. Mi e bonyolult helyzetben is — a békés egymás mellett élés és a kölcsönös előnyök alapján — a kapcsolatok fejlesztésére törekszünk minden erre kész országgal. Amellett vagyunk, hogy a madridi találkozó tartalmas, kiegyensúlyozott záróokmány aláírásával fejeződjék be. A nemzetközi élet jelentős tényezőjének tekintjük az el nem kötelezett országok mozgalmát. A közelmúltban véget ért VII. csúcskonferencia megítélésünk szerint fontos hozzájárulást jelent az imperializmus, a neokolonializmus elleni küzdelemhez, a nemzeti függetlenség ügyének előmozdításához, a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Ismerjük és nagyra értékeljük Petar SztambsTcs: Petar Sztambolics válaszában megköszönte a bensőséges fogadtatást, a vendégszerető, tét, s nyílt, konstruktív légkörűnek minősítette találkozóját Losonczi Páliad, illetve a kétoldalú tárgyalásokat. Kiemelte: — Jugoszláviában rokonszenvvel figyeljük a baráti magyar népnek o- szocialista építésben elért kimagasló eredményeit, további sikereket kívánunk ezen az úton. Ez a találkozó — miként az eddigiek is — a két ország népeinek érdekeit, a jószomszédi viszony fejlesztését szolgálja. Azoknak az elveknek az érvényesülését szolgálja. amelyek nélkül nem lehet olyan nyílt, jó, szilárd és jövőbe mutató kapcsolatokról beszélni mint amilyennek a jugoszláv—magyar együttműködés minősíthető. Ezt az értékes hagyományt, amelyet közösen teremtettünk meg, a szuverenitás és egyenjogú együttműködés, az egymás közötti különbségek tiszteletben tartásának elvéi alapján építettük ki, olyan nyílt elhatározottsággal, konstruktív szellemben, amely az államok közötti kapcsolatokban — különösen a szomszédos országok között szükségszerű. E hagyomány egyszersmind szilárd alap: lehetővé teszi a barátság elmélyítését és az együttműködés állandó, erősödését. Megteremtésében meghatározó szerepe volt a Tito elnök és Kádár János elvtárs közötti találkozóknak. Igen magasra értékeljük Kádár elvtárs hozzájárulását a kapcsolatainkban megnyilvánuló baráti és nyílt légkör megteremtéséhez, amely újabb erőfeszítésekre kötelez és ösztönöz bennünket; arra, hogy ápoljuk mindazt, ami összefűz bennünket é.s mindazt, ami. szocialista országainkban, a dolgozó nép, a nemzetek és nemzetiségek érdekeit szolgálja. A továbbiakban hangoztatta: elégedettek lehetünk gazdasági kapcsolatainkkal, különösen azok magasabb formáival. — Ügy gondolom, lehetőség van arra. hogy kapcsolatainkat e téren javítsuk és sokoldalúbbá tegyük. — Közeledésünkhöz és sikeres együttműködésünkhöz nagymértékben hozzájárulnak a Magyarországon élő jugoszláv nemzetiségek és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség. Hiszem ezért, hogy együttes és tartós az elhatározásunk, hogy mindenki a maga részéről biztosítsa a feltételeket sokoldalú fejlődésükhöz, mert ez kapcsolataink minőségét is jelzi. — Országaink osztoznak abban a meggyőződésben, hogy szükség van a bizalom és a kölcsönös megértés erősítésére a világon, mint a béke, a biztonság és az egyenrangú együttműködés előfeltételére — állapította meg a továbbiakban. — Ennek még nagyobb jelentősége van, amikor kontinensünkről, Európáról van szó, ahol a világ legnagyobb fegyvertára, a tömeg- pusztító eszközök sokasága található. Ezért ma még na-- gyobb szükség van a helsinki szellem életre keltésére irányuló készségre és akaratra. Ezek a célok — a tényleges leszerelés és megegyezés — az el a szocialista Jugoszlávia aktív nemzetközi tevékenységét, amelyeX a béke és a társadalmi haladás ügyéért folytat. Meggyőződésűnk, hogy bármennyire bonyolult és nehézségekkel terhes is a nemzetközi élet, a béke és a haladás erői hatalmasabbak, mint a háborús körök, és megvan a reális lehetősége annak, hogy elhárítsuk a békét fenyegető veszélyeket — mondotta végezetül Losonczi Pál, majd vendégeinek egészségére, az egységes szocialista Jugoszlávia népeinek felvirágzására, országaink együttműködésére, népeink barátságára, a szocializmusra és a békére emelte poharát. nem kötelezett Jugoszláviát együttműködésre ösztönzik minden országgal, különösen az olyan szomszédokkal, mint a baráti Magyar Népköztársaság. Jugoszlávia az el nem kötelezett politikához fűződő lényegbeli hovatartozását — más el nem kötelezett országokkal együtt — arra a meggyőződésre alapozza, hogy csak a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok mélyreható, demokratikus megváltoztatásával lehet megfelelő feltételeket teremteni az országok békés, szabad és za- vartálan fejlődéséhez. Mindezeket a törekvéseket az el nem kötelezett országok a közelmúltban Űj-Delhiben megtartott csúcstalálkozójukon további tevékenységük irányvonalainak világos meghatározásával fejezték ki, hozzájárulva a feszültség csökkentéséhez, a béke megvalósításához, az országok függetlenségéhez, a leszereléshez és a gazdasági előrehaladáshoz. Petar Sztambolics végezetül hangsúlyozta: — Megbeszéléseinken ismét megerősítettük közös óhajunkat, hogy tovább szilárdítsuk baráti kapcsolatainkat, fejlesszük kölcsönös együttműködésünket, kétoldalú és nemzetközi téren egyaránt. Meggyőződésem: ez a találkozó is újabb ösztönzést ad kölcsönös törekvéseink megvalósításához és hozzájárul majd ahhoz, hogy hosszú távon mind eredményesebben tevékenykedhessünk baráti, szomszédos szocialista országaink érdekeiért — mondotta, s Losonczi Pál, a magyar vendéglátók egészségére, a magyar nép sokoldalú fejlődésére, a két ország barátságára és együttműködésére emelte poharát. VÁDIRATNAK is beillenék, amit Reagan amerikai elnök terjesztett a múlt héten az amerikai és a világ közvélemény elé. Az elnök az amerikai bíróság látványosságot sem nélkülöző gyakorlatának megfelelően készült fel arra, hogy beszédével mintegy „erkölcsi alapot” teremtsen terveihez az amerikai fegyverkezési kampány új, minden eddiginél költségesebb és hosszabb távra szóló szakasza, az űrháború tényleges előkészítésének korszaka előtt. Reagan ismét azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió hatalmas ütemben fegyverkezik, maga mögött hagyta az Egyesült Államokat, ezáltal fenyegeti a Washington vezette világot, amelynek ezek után nem lehet más feladata, mint nemcsak pótolni állítólagos elmaradását, hanem megszerezni magának az elvesztett elsőbbséget is. A már sokszor hallott okfejtés körítése azonban ezúttal az átlagosnál rosszabbul sikerült. A „bizonyítékok” semmit sem bizonyítottak. Aligha hihető, hogy akár a legátlagosabb amerikai polgár számára is különösebben riasztó lenne, hogy Grenqdá- ban repülőtér épül, vagy hogy Kubában szovjet gyártmányú harci repülőgépek vannak. Ez az átlagpolgár ugyanErősítjük barátságunkat Megváltozott hangnem Bonnban Kohl letette a hivatali esküt Kedden délelőtt összeült a március 6-án megválasztott, új nyugatnémet parlament. Az alakuló ülésen Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt 69 éves elnöké mondott megnyitó beszédet mint a parlament korelnöke. Ezt követően a parlamenti képviselők túlnyomó többségének szavazataival a kereszténydemokrata Rainer Barzelt választották meg a tizedik Bundestag elnökének. Barzel az 508 érvényes szavazatból 407-et kapott. Megnyitó beszédében Willy Brandt a kormánypártok (CDU—CSU, FDP) és az ellenzéki pártok (SPD, Zöldek) kölcsönös felelősségét hangsúlyozta és a „demokratikus politikai kultúra ápolására” szólította fel őket. Brandt határozott szavakkal fordult a fegyverkezési verseny ellen, amelyet a jelenlegi „nemzetközi gazdasági válság egyik fő okának” nevezett. Az NSZK békeszándékát és a NATO-hoz való hűségét hangsúlyozta első beszédében Rainer Barzel, a nyugatnémet parlament kedden megválasztott új elnöke. Űj hangnemet jeleztek a kereszténydemokrata politikusnak azok a szavai, amelyek szerint a nyugatnémet parlamenti képviselők „az egész Carlos Nunez, a nicaraguai államtanács elnöke kedden kijelentette: a volt somozisták- ból álló csoportok nincsenek abban a helyzetben, hogy a biztonsági erők egységeire támadjanak. Ezért kerülik a nyílt összecsapást a sandinista hadsereg katonáival, s ahol csak lehet, a lakosságot terrorizálják. A lakossági szolgáltatások fejlesztéséről és javításáról fogadott el határozatot az SZKP Központi Bizottsága, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsa — a párt XXVI. kongresszusán, a KB 1982-os májusi és novemberi plénumán született határozatok, valamint a politikai bizottság múlt heti ülésén elhangzottak alapján. A határozat emlékeztet ar_ ra, hogy a szovjet emberek életkörülményeinek javítása céljából számos intézkedést német népet képviselik”, s ezért kötelességük, hogy békés úton megvalósítsák „Németország újraegyesítését”. Barzel szorgalmazta az NSZK és a hozzá nem tartozó Nyugat- Berlin „összetartozásának” erősítését is. Az esti ülésen a nagy többséggel rendelkező keresztény uniópártok és a Szabad Demokrata Párt képviselőinek szavazataival ismét Helmut Kohlt választották meg az NSZK kancellárjának. A kereszténydemokrata politikus a 486 érvényes szavazatból 271- et kapott. „Nem”-mel szavazott 214 szociáldemokrata és zöldképviselő. Egy képviselő tartózkodott. Helmut Kohl, kancellárrá választása után, átvette Kari Carstens államfőtől a kinevezési okmányát, majd ezt követően a Bundestag késő esti ülésén letette a hivatali esküt. Az Egyesült Államok kormányának hivatalos szóvivője kedden közölte, hogy Reagan elnök szerdán nyilatkozatban ismerteti a genfi középhatótáA Biztonsági Tanácsban négy napig tartó, időnként heves viták után az Egyesült Államok elszigetelődött azzal a kísérletével, hogy a konfliktust nicaraguai belügynek tüntesse fel — írja keddi számában a The New York Times. hoztak eddig is a lakossági szolgáltatások javítása érdekében, a szolgáltatások színvonala azonban még mindig sok helyütt nem felel meg o megnövekedett igényeknek. Éppen ezért a központi bizottság és a minisztertanács kötelezi a különböző párt- és tanácsi szerveket, valamint a Szovjetunió minisztériumait és főhatóságait, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek a szolgáltató vállalatok munkája fejlesztésének és javításának. Genf Elfogadták a munkaprogramot A genfi leszerelési bizottság tagjai héthetes tanácskozás után megegyezésre jutottak a nemzetközi testület munka- programjáról és az idei ülésszakainak napirendjéről. Az előző évektől eltérően az idei ülésszakok napirendje új pontként tartalmazza a nukleáris háború megelőzésének kérdését is. Ez megfelel a bizottságban részt vevő szocialista, semleges és el nem kötelezett országok követeléseinek. Genfi hír az is, hogy teljes ülést tartott kedden az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség, s ezzel véget ért a tárgyalássorozat jelenlegi fordulója. Megállapodás történt, hogy a tárgyalásokat május 17-i kezdettel folytatják. volságú rakétatárgyalásokra szánt úgynevezett „közbülső javaslatát”. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője bejelentése előtt egy magas állású amerikai kormányhivatalnok előzetesen arról tájékoztatta a tudósítókat, hogy az új amerikai indítvány tulajdonképpen „lépés nullamegoldás felé”, azaz alapvetően nem különbözik a Reagan-kormányzat eddigi álláspontjától. Külön hangsúlyozta az amerikai kormányhivatalnok, hogy Reagan javaslata nem veszi tekintetbe a brit és francia hadsereg rendelkezésére álló középhatótávolságú rakétákat. Washingtoni politikai megfigyelők már a hivatalos közlés előtt rámutattak az amerikai „közbülső javaslat” néhány — szerintük is — vitatható pontjára: A Szovjetunió a tárgyalások eddigi szakaszában világosan állást foglalt amellett, hogy hajlandó saját rakétáinak számát csökkenteni, ha a „végelszámolásnál” figyelembe veszik a már Európában levő 162 NATO-rakétát. Erre az új amerikai javaslat nincs tekintettel. A javaslat — mint a Washington Post megjegvzi — arra épül, hogy „a Reagan- kormányzat köreiben kialakult vélemény szerint a szovjetek csak a rakéták telepítésének megkezdése után lesznek hajlandók őszinte tárgyalásokra”. Ez az állítás azonban nvi.lvánvriló’’n annak igazolásához szükséges, hogy a NATO a tárgyalások helyzetétől függetlenül decemberben megkezdje a telepítést. Az USA elszigetelődött a BT vitájában Nicaruguci helyzetkép Szovjet intézkedések Javítják a szolgáltatásokat Reagan fegyverkorlátozási javaslata Számos vitathatá pont Háttér TÉNYEK ÉS VÁDASKODÁSOK is minden nap sokszor hallja — többek között saját elnökétől is —, hogy az Egyesült Államok „saját biztonsága érdekében” repülőtereket és kilövőhelyeket épít a világ más országaiban, lehetőleg minél közelebb a Szovjetunió határaihoz, repülőgépeit a világ szinte minden körzetében ál- lomásoztatja \ s ezzel szereli fel a számára megbízható országok fegyveres erőit. MEGGYÖZÖ-E a panasz amiatt, hogy Kubában „elektronikus kémközpont” működik. amikor a panaszkodó korábban tekintélyes összegeket kért a már régóta meglevő hatalmas elektronikus lehallgató-figyelő hálózat világméretű bővítésére? S főként, hihető-e az, hogy az Egyesült Államok „elmaradt” a Szovjetunió mögött, amikor ugyanaz az elnök rendszeresen hirdeti az amerikai „technikai fölény” és a hatalmas gazdasági potenciál jelszavait? Reagan és környezete azonban nyilván a régi propagandaelvben hisz: abban, hogy minden hihetővé válik, ha elég gyakran ismétlik. A történelem sajátos tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen módszer, igaz, csak ideiglenesen, hozhat átmeneti sikert. Éppen ezért fontos, hogy még a hamis vádakat se hagyják szó nélkül, a képtelen állításokról is bizonyítsák be azok valótlanságát. Ezt tette most a Szovjetunió is, mégpedig haladéktalanul és a legmagasabb szinten. Jurij Andropov- nak, az SZKP főtitkárának a Pravda vasárnapi számában megjelent interjúja nemcsak a reagani vádakat cáfolja tényekkel, hanem rámutat azok igazi céljaira is. A szovjet vezető nem tagadta, hogy a Szovjetunió az elmúlt évtizedekben megtette a megfelelő lépéseket a katonai egyensúly kialakítására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt nem saját kezdeményezésére tette, hanem azért, mert az amerikai fegyverkezés, a zsarolás rákény szerit ette erre. Mindjárt jelezte egyúttal, hogy minden további hasonló kísérlet hasonló választ kap: az egyensúlyt többé nem lehet felborítani. Ugyanakkor tényekkel bizonyította, hogy Reagan valamennyi állítása az Egyesült Államok állítólagos elmaradásáról valótlan, s ugyancsak tényekkel támasztotta alá azt, hogy az amerikai lépések a katonai fölény megszerzésére irányulnak, jellegüknél fogva is támadóak, veszélyeztetik a békét. Andropov interjújának egyik lényeges eleme, hogy rámutatott: az űrhadviselés most előterjesztett amerikai tervei, amelyeket Reagan elnök „védelmi jellegűeknek” — a nukleáris hadviselés lehetőségét egyszer s mindenkorra kizáró esélynek — tüntetett fel, valójában éppen az agresszió tervei. Arra szolgálnak, hogy megfosszák a Szovjetuniót a védekezés eszközeitől, egyoldalú fenyegetést hozzanak létre, biztosítsák az amerikai fölényt. ALIGHA képzelheti persze bárki is, hogy a Szovjetunió, amely eddig az amerikai kihívás minden fajtájára időben válaszolt, erre ne lenne képes felelni. Ez azonban csak a fegyverkezési verseny újabb, minden eddiginél veszélyesebb és költségesebb fordulójához vezetne. A Szovjetunió viszont, ahogy azt Andropov most újra megfogalmazta, a nukleáris katasztrófa elhárítását alapvető célkitűzésnek tekinti saját maga — és az egész emberiség számára. K. Cs.
