Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
Ahogy a Merkúrnál látják A gépkocsik gazdát cserélnek 7 Sok történet kering autós berkekben a használt gép- jí kocsik értékesítéséről. A sok közül egyet én is elmond- ^ tam Gyarmati Gábornak, a Merkur főosztály vezető jé- í nek, akihez többek között a használt autók vétele, eladása is tartozik. Ez pedig a következő: N. N. magyar állampolgárnak Nyugaton élő rokona használt gépkocsit vásárolt. Több mint 100 ezer forint vámot vetettek ki rá, amit N. N. nem tudott kifizetni. A kocsi a Merkúrhoz kerül árveréses értékesítésre. N. N. többször érdeklő- , dött, hogy mikor lesz az árverés, de pontos választ nem ^ kapott. Egyszer aztán közölték vele, hogy már eladták a ^ gépkocsit, s mehet a pénzéért. Ment is, de mire kifizette í a kifizetendőket, négyezeregynéhány forintja maradt. * Igaz ez a történet? Eivesiett a foglaló — így nem lehet igaz — mondta Gyarmati Gábor. — Ha a nyugati kocsiért a vám- illetéket nem fizeti meg, akkor nem is veheti át, hanem ott kell hagynia a vámhivatalnál letétben. Ha lemond róla, akkor átkerül a Merkúrhoz. Nekünk pedig két héttel előtte meg kell hirdetnünk az árverést, ami aztán nyilvános, vagyis azon bárki részt vehet. — Mitől függ, hogy melyik autót árverezik vagy árulják szabott áron? — Jó egy éve vezettük be az árverezést. Olyan nyugati gyártmányú kocsikat adunk így el, amelyek értékesítésével kapcsolatban nincs kellő tapasztalatunk. Én például régen foglalkozom autókkal, de nem tudnám megmondani, hogy például egy karambolozott különösen összenyomorított márkás kocsi kinek-kinek mennyit ér. Nemrég egy turbó motoros japán kocsi, totálkáros lett. NSZK-beli tulajdonosának nem kellett, s a vámraktár átadta a Merkúrnak. 50 ezer forintra hirdettük meg, s 141 ezerért vitték el. De valaki 307 ezer forintra lefoglalóz- ta, csak nem jött érte. s persze elveszett a 10 ezer foglalója. Tervezzük, hogy az ösz- szes nyugati kocsit árvereztel- ní fogjuk, de egyelőre csak a vámraktárból átkerülteket értékesítjük így. — Az árverésen milyen hasznuk van? — A kikiáltási ár és a leütési ár közötti összeg 20 százaléka a Merkúré. — S a többinél? — A Merkur haszna eddig az ár 2—4 százaléka volt, s március 15-től 4—fi százalék. Az ár nagyságától függően differenciálunk; a drága kocsira kisebb árrést teszünk. — Hogyan számítják ki egy- egy autó átvételi, illetve eladási árát? — Az új kocsi árából indulunk ki. Nyugati gyártmányúaknái a svájci Automobil Revue katalógus árát szorozzuk 19-cel, vagyis a svájci frank forint árfolyamával. Minden kocsihoz adunk egy állapotlapot, amelyen a szemrevételezéssel észlelt jegyeket rögzítjük. A kiindulási árat csökkentjük az évjárattól és a futott kilométertől függően. Ez évenként 2. s 10 .ezer kilométerenként 2—3—5 százalék. Ez az alapár. amit a gépkocsi műszaki állapotától függően növelünk vagy csökkentünk. Ha például egy 40 ezret futott 4 éves kocsi az átlagosnál jobb állapotban van, akkor az alapárat növeljük. Ekkor megkapunk egy műszaki értéket. A 3 évnél idősebb gépkocsik árát aztán a piaci kereslettől függően, telepenként a telepvezetők módosíthatják. Tavaly októberben például az egyik helyen 8 darab Polski 126-os volt, a másikon meg egy sem. Az egyik semmi, a másik pedig 20 százalékos felárat adott. Előzetes ajánlat — Az érdeklődőknek ajánlja-e az Autó-Motor Autók és árak rovatát? — Azt is, meg az Autóséletet is. Az Autósélet egyébként áprilistól folyamatosan közli a Merkur piacelemzését. Azt, amit eddig belső használatra készítettünk. Ebben összevetjük az árakat típusonként és évjáratonként a szabadpiaci és a Merkur-telepi árakkal. Jelenleg azonban az ember kénytelen a saját és ismerősei piaci tapasztalataira hagyatkozni. S ugyancsak vegyes képet láthat az, aki a fővárosban a Merkur Röppentyű utcai telepére és hétvégeken a Dobi István úti szabadpiacra látogat. Az utóbbin például nagy a kínálat, magasak az árak, közepes az érdeklődés és még mindig kevés az üzletkötés. A Röppentyű utcában valamivel alacsonyabbak az árak. viszont kicsi a választék, s aránytalanul sok a Lada és a Trabant.. — A Merkur, mint erős állami kereskedelmi vállalat, tud-e hatni a szabadpiaci árakra? — Sajnos nemigen. Az okát a forgalmi adatokban találhatjuk meg. Évente mintegy 200— 220 ezer magángépkocsi cserél gazdát. Mi úgy hat-hét éve évente 17—20 ezer használt gépkocsit értékesítünk. Megfigyelhető a csökkenő tendencia. A legutóbbi áremelés óta, a három évnél idősebb kocsik üzletkötési árai alig-alig térnek el a Merkur-áraktól. De már az is előfordult, Békéscsabán például, hogy a Merkur- ár magasabb volt a szabadpiacinál. Mi természetesen növelni akarjuk a forgalmunkat. Ezért most már nemcsak várjuk az eladókat, hanem elé- bük megyünk. Minden vasárnap égy Barkas gépkocsink négy emberrel kint van a Dobi István úti piacon, ahol előzetes árajánlatot adunk, ami aztán 5 napig érvényes. Bizományi szerződés — Kik választják a szabadpiac helyett a Merkúrt? — Azok, akik nem szeretnek árulni, üzletelni, s akik nagyobb biztonságra törekszenek. Mi a kocsikról állapotfel- 1 vételt készítünk, s ez vitás ügyekben még a bíróság is alapként elfogadja. Az eladók, vevők nem egymással, hanem velünk állnak jogviszonyban. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egyébként tele van szavatossági, ármegállapítási és egyéb autó-adásvételi ügyekkel, de ezek között elenyészően kevés a Merkúré. — Mitől függ, hogy bizományba vagy saját számlára vásároltak? — Az eladótól. Ha többet szeretne kapni érte a mi ajánlatunknál, akkor egy hónapra szóló bizományi szerződést kötünk, s egy hónapig áruljuk. Természetesen minimális tárolási díjat fizetni kell. — Mi a vásárlás menete? Idejön a vevő, fizet és már viheti is a kocsit? — így -is lehetne, de nem ez a gyakorlat. Elmennek próba- útra, amikor a mi eladónk vezet. A vevő átnézi a kocsit, majd közli, hogy kell-e. Ha igen, akkor vagy kiegyenlíti a teljes összeget vagy 3 százalék foglalót ad. Az utóbbi esetben öt napon belül kell fizetni, esetleg a telepvezető engedélyez még két-három nap türelmi időt. Ha nem fizet akkor elveszett a foglaló. A megvásárolt kocsi átíratásához természetesen elég a' Merkur számlája. — Próbájkoznak-e az eladók, vevők csúszópénzzel? — Előfordult évekkel ezelőtt Pécsett. Most már szabadlábon vannak... — S azóta nem? — Ha megteszik, akkor olyan ügyesek, hogy sikerül túljárniuk ellenőreink eszén. Mi mindenesetre alaposan el. lenőrizzük eladóinkat. Kereslet - kínálat — ön szerint milyen jelenleg az autópiac? — A januar 26-i áremelést két-három hetes megtorpanás követte. Akkor sok volt az érdeklődő és kevés a vevő. Aztán elkezdett emelkedni a forgalom és ezzel párhuzamosan a raktárkészletünk is. Március 10-én például U kereskedelmi egységünkben 86 Lada 1200-as és 62 Trabant volt. Ugyanekkor 4 Dácia és 7 darab Skoda 120-as. Nem beszélhetünk szezonális ingadozásról, mivel nálunk még nincs akkora telítettség, hogy hatása különösképpen érezhető lenne. Az árai pedigr o piacon a kereslet és a kínálat határozza meg. s mi kénytelenek vagyunk a szabadpiachoz igazodni. Érdekes módon nálunk, Maevarorszá- gon hosszú idő óta szinkron, ban változik a kínálat és a kereslet. Most például erőteljes a kínálat, és ugyanilyen erőteljes a kereslet. Szent e Pál Most cstk gyerekeknek A PEVDI dabasi konfekcióüzemében gyerckkabátok készülnek szovjet megrendelésre. Naponta 150 darab kerül le a szalagokról. Mindössze OG-an dolgoznak itt, közülük Kosztolányi Fe- rencné immár 20 éve varrja a szebbnél szebb felsőruházati cikkeket. Veress Jenő felvétele Öntvények Mezőgazdasági gépekhez készülnek öntvények a Sasad Mgtsz sóskúti öntödéjében. Az üzem a kis- és középszériák készítésére rendezkedett be. Trencséuyl Zoltán felvétele Trakforkínáínf A gabonatermesztés fejlesztésének második ütemét valósítják meg a mezőgazdasági nagyüzemek — mindinkább előtérbe kerülnek az intenzív módszerek —, s ehhez nagy teljesítményű vontatók szükségesek. Megnőtt az érdeklődés a traktorok iránt. Az idei ellátás jobb lesz az elmúlt évinél; nemcsak az eladásra szánt készlet nagyobb, hanem lehetőség nyílik a vontatópark teljesítményének fokozására is. Ugyanakkor a kínálat a korábbinál jobban igazodik a kereslethez. azaz a közepes géposztályokból is nagyobb a raktárkészlet. A termeléshez szükséges vontatókat az azokkal szemben támasztott magas követelmény miatt több forrásból szerzik be. örvendetesen megnőtt a magyar — Rába-gyárt- mányú — vontatók száma. A gyár a gépek eladásához hozzákapcsolja műszaki ellátásukat, a garanciális szervizszolgáltatást, továbbá, ami — nemkülönben fontos — az alkatrész- és cseredarab-ellá- tást. Csaknem 300 hazai gyártmányú nagy traktort árusítanak majd. Az elmúlt időszakban különösen keresetté váltak a középteljesítményű gépek; ide sorolható a népszerű szovjet gyártmányú MTZ—50- es traktor, továbbá az újdonságot jelentő román U—4—45- ös gép. A magyar mezőgazdaság idei traktorellátását csaknem hétezer gép szolgálja. Az intenzív gabonatermeléssel foglalkozó üzemek tőkés gépekhez is hozzájuthatnak, a korábban már jól bevált típusok mellett bemutatkozik a Fiat-traktor. KG ST-együttműködés Termékeink biztos piacon Valószínű, sokan emlékeznek még arra, hogy bő egy évtizeddel ezelőtt megkezdték hazánkban az általános rendeltetésű tehergépkocsik, traktorok, vasúti jármüvek, motorkerékpárok, tengeri hajók gyártásának visszafejlesztését. E változások a szelektív iparfejlesztés részeként, a KGST-országokkal kötött szakosítási szerződések eredményeként jöttek létre, mert az előbb felsorolt — és ismételten aláhúzzuk: általános rendeltetésű — gyártmányokat a gazdaságos darabszámnál kisebb mennyiségben állítottunk elő. Amint akkor leszögezték, a termelési erőforrások átcsoportosítása és a hatékonyabb gyártási ágak átlagon telüli fejlesztése a céL A több mint tíz esztendő egyértelműen igazolta: helyes volt az akkori döntés, a gépipar 43 ágazata közül, tízben nagymértékben nőtt a termelés. A tíz ág között is kiemelkedik a számítástechnika, amelyben a hetvenes években negyvenszeresére; a mezőgazda- sági gépgyártás, amely 3,2-sZe- rese; az irányítástechnikai termékek és az ipari híradás- technika, amelyek háromszorosára növelték az évi produktumok mennyiségét. Nem beszélve az autóbuszgyártásról, amely — az alkatrészekkel és a részegységekkel együtt — — csaknem két és félszeresére fejlődött. Minden KGSTország jól járt így, hiszen az említett tíz iparág termék- mennyiségének ma már 55 százalékát felszívja a szocialista export (a hetvenes évek elején még csak 39 százalékos volt ez az arány!), vagyis minden ország megtalálta a maga piacát. Nagymértékben nőtt az elmúlt években a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló együttműködések száma is. Ma például háromszor annyi szerződés van érvényben Magyarország és a Szovjetunió között, mint tíz esztendővel ezelőtt. Ugyancsak jő példája a tudományos-műszaki együttműA HÉT HÍRE ERTEKMERTEK © A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pedagógiai munkacsoportja o tehetség j elismer és, -gondozás témakörét tekintette át. © A Csehszlovák Kultúra Házában könyvkiállítás nyílt. © Kétnapos országos tanácskozás színhelye volt Pécs, ahol közúti fuvarozók és fuvaroztatók összegezték tapasztalataikat. © A hét híre az is, hogy az Építőipari Tudományos Egyesületben a települési környezet környezetminősítöi tényezőiről rendeztek vitaülést. Életbe lépett március 15-én az országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról szóló nemzetközi konvenció, amelyet hazánk — 1980-ban — az elsők között ratifikált. A friss hír adalék ahhoz, milyen széles körben kell ma már fölmérni, végrehajtani az emberi környezet sokféle elemének állapotát, védelmét. Az 1976. évi 11. törvény — köznapian környezetvédelmi törvényként említik — hosszú távra és teljes körben meghatározta mindazt, amit a magunk és utódaink érdekében tennünk kell a föld, a levegő, a vizek, az élővilág, a táj és a természet, a települési környezet védelméért. Már ez az elnagyolt felsorolás is érzékelteti, mennyi mindenben indokolt, szükségszerű a cselekvés, ám egyben arra is fényt vet ez a felsorolás, évek helyett évtizedekben kell számolnunk a haladás időmértékét. Egyszerű, mégis szemléletes példával élve: a megyében a lakásoknak a nyolc százaléka sorolható csupán a korszerű fűtésűek közé, azaz a légtér ún. alapszennyezettségének kialakulásában tetemes szerepe van a kommunális fűtésnek, mivel jelentős mennyiségű kéndioxid, széndioxid, nitro- génoxid por kerül ezen a módon a levegőbe. A végletességet választva: mivel szeny- nyez, szüntessük meg a fűtést ... Képtelenség. Mégis, a környezet ügyében némelykor tanúi lehetünk képtelen, végletes, a lehetőségeket figyelmen kívül hagyó elképzeléseknek, javaslatoknak, amint tanúi lehetünk annak is, milyen lassan változik az, amihez a feltételek adottak, ám hiányoznak a szemléleti, gondolkodásmódbeli serkentők. A szakembereknek pontos mércéik vannak a levegő, a víz, a termőtalaj stb. szennyezettségének, illetve kívánt állapota meglétének kimutatására, ezek közbejöttével tudjuk például, hogy tizenhat megyei településen közepes értékű lég- szennyezés okozója az ipar, hogy folyamatosan fogy a fácánok, a foglyok állománya, s a megyében Nagykőrös határában lelni az idegen anyagokkal leginkább megterhelt vízfolyást, a Körös-ért. Hatnak persze másként is az értékek mércéi, úgy például, mint annak a harmincezer tételből álló szántóföldi- és zöldség- növény-gyűjteménynek a kialakításával, amely Tápiósze- lén, a Magyar Tudománya* Akadémia Agrobotanikai Intézetében lelhető fel, s amely az ország — ilyen természetű — legnagyobb génbankja. Szintén az értékek mércéi vezettek el — sürgető követelésként — a megyei felszíni vízrendezések átfogó, egyeztetett terveinek kidolgozásához, az erózió, a defláció — a talajveszteség — mértékének megállapításához, a szükséges mérséklés hogyanjainak megjelöléséhez. Roppant tág körben kell tehát mind a környezetvédelemnek, mind az ehhez közvetetten kapcsolódó tevékenységi területeknek mozogniuk, hiszen érthetően az is óvása a bennünket körülfogó világnak, ha célszerű forga- lomszervezési intézkedésekkel sikerül csökkenteni az üdülő- terüléteken a zajterhelést, ha egy-egy községben véglegesen felszámolják az illegális hulladéktelepeket. Hiba lenne az értékek ilyen, szakszerű mércéit kizárólagosnak tartani, s elfeledkezni arról, az értékeknél lennie kell egy másfajta, kevésbé szakszerű mércerendszernek is. A mindennapok, a közösség kialakította — vagy mellőzte — mércék ezek, nem pontos műszerekre, táblázatokra, analitikus vizsgálatokra támaszkodnak, hanem a tudatra, a fölismerésre, nekünk fontos az, ami környezetünket alkotja. Valóban fontos? A megyében a kis vízfolyások medreit elsősorban a lakosság odahordta hulladék torlaszolja el, a termelőhelyek egy részén nem csinálnak különösebb gondot abból, hová hordják el a tehergépkocsik a szennyező anyagokat, a mezőgazdasági üzemek némelyikében még ma sem alakították ki a műtrágyázás optimumát, s így tovább. Kellenek tehát a szakmai mércék, ám elengedhetetlen a közgondolkodásbeli igényesség is, a kettő együtt vezethet oda, hogy ami változhat, az változzon, hogy környezetünk folyamatosan módosuljon a kívánatos irányban, azaz jobb, emberibb legyen. Mészáros Ottó ködösnek az a megállapodás is, amely a magyar Medicor és NDK-beli partnervállalata között jött létre, új urológiai berendezések kialakítása és gyártása céljából. E munka eredményeként a Medicor hamarosan átadja az Urolix—3 készülék mintapéldányát a szóban forgó NDK-kombinátnak. Ha már az NDK-nál tartunk, ide kívánkozik, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt az elmúlt évben több licencet vásárolt német barátainktól a műszaki fejlesztés meggyorsítására. Az idézett adatok és példák az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik tanulmányában is megtalálhatók. Ugyanott olvashatjuk azt is, hogy a látványos eredmények ellenére is nagyon sok még a kihasználatlan lehetőség a gépiparban. hiszen a behozott, illetve a kivitt szellemi termékek értéke — beleértve a li- cencforgalmat meg a tervezési munkákat is — alig éri el a felhasznált műszaki fejlesztési alap 3-4 százalékát. Bár az OMFB megállapításai, következtetései teljesen helytállók, annyi azért annak megkérdőjelezése nélkül is ide kívánkozik, hogy a pénzben mért forgalom nem fejezi ki elég pontosan az együttműködés mértéket Egyébként a KGST gépipari állandó bizottságának legutóbbi, Brnóban tartott ülése is amellett foglalt állást, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség. Ezért — a 68 pontból álló napirend tárgyalása során — kiemelt programot fogadtak el az új gépipari gyártások, illetve hidraulikai és pneumatikái elemek alkalmazására. Mindez már a jövőt vetíti elénk. Ami az elmúlt tíz esztendőt illeti, egyértelmű, hogy a szocialista partnerekkel kötött szakosítási és műszaki fejlesztési szerződések meghatá- zó szerepet játszottak gépiparunk fejlődésében. Elsősorban az együttműködésnek, az ősz* szefogásnak köszönhető, hogy gépipari termékeink zöme biztos piacra talált, s ki tudtuk védeni a világgazdasági válság legtöbb kedvezőtlen hatását. S még többre is képesek leszünk, ha tovább tudjuk javítani az együttműködés szervezettségét, ha fokozzuk annak hatékonyságát. Bognár Nándor
