Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 73. SZÄM Árai 1,40 forint 1983. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP Anch'opov-interiú a Pravdában A békét egyensúly szavatolja KÖZSÉG R észletes leírás olvasható az 1971. évi I. törvényhez — köznapi nevén a tanácstörvényhez — fűzött végrehajtási kormányrendelet 15. paragrafusa első bekezdésében arról, mi min- dfenben köteles eljárni, mi mindenről köteles gondoskodni a községi, nagyközségi tanács. A törvények nem rövid időre készülnek, azaz érthető, ha olyasmi is megfogalmazásra kerül azokban, amit majd csak ; a jövendő hoz magával, j Esetünkben például azokat a feltételeket, körülménye- : két, amelyek a valóságban is lehetővé teszik az előbb I említett különféle köteles- | ségek teljesítését I Másfél évtizede lehetünk j tanúi annak, miként for- J málódik át a túlzottan centralizált államigazgatás, mi módon növekszik a szerepe, fontossága az igazgatás alapegységének, a helyi tanácsnak, s azon belül is a községeknek. A legutóbbi három-négy esztendőben némileg felgyorsult ezeknek a változásoknak a menete, döntően ar- j ra a politikai fölismerésre I alapozva, amely szerint a • községek népesség-megtar- j tó képességének erősítése, i illetve egyáltalán tnegte- \ remtése, nem hogy ellentét- j ben állna a társadalmi érdekekkel, hanem egyenesen kvadrál azokkal. Valójában ez a megállaoítós nem valami ördöngösséget követelő elméleti elemzőmunka következménye volt, hanem belátása mindennapos tapasztalatoknak, a kedvezőtlen tények halmozódásának, gazdasági mérlegelések kiderítette jellemzőknek. Községi tanácsi vezetők szerint a megítéltetésben fordulat kezdődött az MSZMP XII. kongresszusa után — mert a korábban említett fölismerés a legmagasabb politikai fórumon kapott hangot s került be a határozatba —, amit egyebek között bizonyítani látszanak az arányosabb — a városok és a községek, illetve a községek között elosztott — fejlesztési források. Bizonyítéka azonban a növekvő súlynak, a fontosabbá váló szerepnek az is, hogy a megyében a legutóbbi három évben eléggé felgyorsult a községi — értve most e kifejezésen a nagyközségeket, a közös tanácsokat is —, tanácsi tisztségviselők cseréje. Van ebben saját kezdeményezésre történő távozás is, nem kicsiny számban — amiben közrejátszik a képességek korlátainak belátása éppúgy, mint a más területek kínálta előnyösebb munkafeltétel, jövedelmi lehe- . tőség —, s vannak olyan búcsúzók is, akiket felkérték erre. Elénk vetíti a községek változóban lévő helyzetét az ügyintézés decentralizálása, s annak egyik, mérhetővé tett része, az ügy- iratforgalom. Amíg a korábbi, hagyományos felállásban a községekhez a megyében az ügyiratoknak mindössze az ötödé érkezett, napjainkban' ez az arány 59—60 százalékra emelkedett, s amint azt nagy tapasztalaid tanácsi vezetők mondják, a menetnek nincsen vége, hiszen egyre több — mint ezt szakszerűen nevezik — jogosítványt kapnak a ■ községek, hogy valóban maguk intézhessék mindazt, amiről ott helyben dönteni lehet. A jó, megalapozott döntéshez természetesen nemcsak jogi, tárgyi feltételek kellenek, hanem elengedhetetlenek a személyi feltételek is, azaz a felkészüli, szakmailag alaposan képzett, tapasztalt, a jog betűjét és az élet színeit értően összevető tisztségviselők, ügyintézők ne csak kívánságként, hanem valóságosan is legyenek meg. K övetkezetesen, tiszteletet érdemlő csendességgel, a megyében 1980 óta — mert altkor határozott erről Pest megye Tanácsa — lényeges átcsoportosítás, ahogy ezt szakberkekben elnevezték, létszámarányosítás ment, megy végbe. Csökkent a megyei tanácsnál, a megyei tanács végrehajtó bizottsága járási hivatalainál dolgozók száma, ugyanakkor növekedett a helyi tanácsok apparátusában tevékenykedőké. Ez az átcsoportosítás-nemcsak azt tette lehetővé, hogy kiváló szakemberek sora került az igazgatás első vonalába, a városokba és községekbe, hanem módot nyújtott arra is, enyhüljenek a községek közötti, indokolatlan létszámkülönbségek keltette feszültségek. Mindezek ellenére sem mondható el, kivétel nélkül minden község szakigazgatásának helyzete megnyugtató lenne, azaz változatlanul nagy figyelmet kell, hogy kapjon a személyi feltételek további javítása, a feladatkörök és az azok ellátásához szükséges eszközök összhangjának megteremtése. A község, a községek növekvő súlyát, fontosságát sok mindennel érzékeltethetnénk, de talán elég annyi; a megye lakosságának 76 százaléka él ott. M. O. E Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda tudósítójának kérdéseire válaszolva foglalkozott Ronald Reagan amerikai elnök március 23-i beszédével. A Pravda mai számában megjelenő interjú egyebek mellett a következőket tartalmazza: Az utóbbi időben Washingtonból úgyszólván ömlik azoknak a beszédeknek az áradata, amelyek egyetlen témával foglalkoznak — a háborús készülődéssel, a katonai programokkal, új fegyverfajták létrehozásával. Erről szólt az elnök ezúttal is. Említett beszédét nyilvánvalóan az a szándék szülte, hogy hasson az amerikai emberek gondolkodásmódjára, enyhítse az amerikai kormányzat háborús irányvonala miatt egyre növekvő aggodalmat. Miként értékelik az elnök által mondottakat — az természetesen az amerikaiak ügye. Ám az, amiről az elnök szólt, nemcsak az amerikaiakat érinti. Az egész beszéd lényege ugyanis az volt, hogy az Egyesült Államoknak erőteljesebben kell fegyverkeznie, a világ vezető katonai hatalmává kell válnia. Mivel az Egyesült Államok lázas tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy újabb katonai támaszpontokat építsen ki a Szovjetunió közelében, s újabb nukleáris és egyéb fegyverfajtákat fejlesszen ki, a Szovjetunió rákényszerült arra, hogy erősítse védelmi képességét. Így számolhatta csak fel azt az amerikai fölényt, amely iránt ma oly nagy nosztalgiát éreznek Washingtonban. A létrejött katonai-hadászati egyensúly megfosztotta az Egyesült Államokat attól a lehetőségtől, hogy nukleáris fenyegetéssel zsaroljon bennünket. Ez az egyensúly megbízhatóan szavatolja a békét, és mi mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy megőrizzük. Ami azt az állítást illeti, hogy az Egyesült Államok az utóbbi húsz évben semmit nem tett, ebben csak naiv emberek hihetnek. Vegyünk sorra néhány fontos tényt. Ismeretes, hogy éppen ebben az időszakban jelentős minőségi változáson mentek át az amerikai hadászati erők. Elég csak arra emlékeztetni, hogy az Egyesült Államok ballisztikus rakétáit egyszerre több célpontra is irányítható, szétváló robbanófejekkel látta el. Tette ezt annak ellenére, hogy mi a rakétafegyverkezési hajsza újabb szakaszának elkerülése érdekében az erről való lemondásra szólítottuk fel. Az említett lépés következtében egy tengeralattjáróra (Folytatás a 2. oldalon.) Százötven jármű 200 kilométeren Kék járatok a megyében í Felmérések szerint na- \ ponta 310 ezer ember jár 4 Budapestre dolgozni, tanul^ ni. Az utasok több mint fejj le vonaton közlekedik, 14 £ százalékuk Volán-busszal ^ jár, de az összes bejáró 4 egyharmada a Budapesti f Közlekedési Vállalat jár- ’j műveit, a buszokat és a ff IIÉV-et veszi igénybe. ff Ahogy arról a Fővárosi 'ff Tanács közlekedési főigaz- ff gatóságának főelőadói: ff Réthelyi József és Kis Gá- ff bor tájékoztattak, Pest ff megyében 22 járaton több j mint 200 kilométeren jár- 4 nak kék buszok. Csúcsfor- 4 galom idején a BKV 1700 ? buszából 1500 van a forga- ff lomban, s 150 Pest megyei f, utakon fut. A leghosszabb ff útvonaíak a csepeli Tanács- ff ház tér és a Csepel Autó- ff gyár között közlekedő 38- '/ as, a törökbálinti 72-es. Egy négyzetméteren öt ember, ez az a mutatószám, amely a szakemberek szerint az európai átlagnak megfelelő utazási körülményeket biztosít. Ezt az átlagot azonban több járaton túlteljesítjük, ami viszont egyértelmű zsúfoltságot jelent. Például a 38-as gyorsjáraton, a Móricz Zsigmond körtérről Budaörsre közlekedő: 40-esen. Igaz, akad olyan vonal is, ahol ennél sokkal kényelmesebben lehet utazni. A 18-ason, mely az Árpád-hídtól a pilisboros- jenői téglagyárig vagy a 13- ason, mely Diósd és Nagytétény között közlekedik. A BKV a következő években — beruházási lehetőségek híján — csak a selejtezettek pótlására vásárol új jármüveket, így arra sem számíthatunk, hogy a Pest megyei járatok több buszt kapnak. Erről — így például a budaörsi lakótelepen élők utazási gondjairól — a napokban is folynak tárgyalások a főváros és Pest megye illetékesei között. A fővárosiak és a Pest megyében lakók között egyaránt nagy sikere volt a tavaly még csak kísérletképpen közt- lekedő hétvégi, úgynevezett telkes járatoknak. Ezeken a szombaton és vasárnap a reggeli és az esti órákban 20 percenként közlekedő buszokon kifelé a budapestiek járnak kertjeikbe, de vissza a Pest megyeiek utaznak fővárosi kirándulásra. Most márciustól — immár véglegesen — ismét elindította a BKV a Törökbálintra, Solymárra, Nagykovácsiba és Diósdra járó telkes buszokat. Cs. A. A nyári, sportos öltözék tartozéka a könnyű vászonsapka. Az érdi Benta-völgye Mgtsz háziipari ágazatának budapesti részlegében naponta 500 darabot készítenek a ruhafélék és a bőrtáskák mellett. Trencsényl Zoltán felvétele Harmadannyi energia fogy Vácott A Tungsram név jól cseng Az előző tervidőszakban jelentős beruházásokat és fejlesztéseket hoztak tető alá az Egyesült Izzó váci fényiorrás- és alkatrészgyárában. Ennek pénzügyi terheit napjainkban viselik — ám jótékony hatását is úgy a termelés mennyiségében, mint körülményeiben. Így például a nagy teljesítményű japán—magyar közös fejlesztéssel készült fénycsőgyártó automata gépsor termelékenysége majdnem négyszeresével haladja meg elődjei képességeit. Mindezt lényegesen jobb, takarékosabb anyagfelhasználással s — nem túlzás! — harmadannyi energia elfogyasztásával teljesíti. Az automata gépsoron készülő fénycsövek önköltsége ezzel mintegy 25 százalékkal csökkenhetett. Beigazolódott tehát a szakemberek számítása; helyes volt valóra váltani a nagyszabású elképzeléseket, a jelentős összegű beruházást, mert ez alapot adott ahhoz, hogy a jövőben több, színvonalasabb, minőségben és típusában is a fogyasztóknak egyre inkább kedvező fénycsővel jelenhessenek meg a bel- és külpiacokon. örvendetes tényként könyvelik el Vácott, hogy a hazai piacon az utóbbi években, majdnem másfélszeresére nőtt a fénycsövek iránti Igény. Húskészítmények a PENOMAH-tól Keresettek a vörösáruk A Pest-Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat történetében először haladta meg a 10 ezer tonnát az általa gyártott húskészítmények mennyisége. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy tavaly a vártnál 3,6 százalékkal teljesítették túl a tervüket. Ez, a boltban kapható húskészítményekre lefordítva azt jelenti, több felvágottat, kolbászt, hurkát gyártottak, értékesítettek. Elsősorban a felvágottakból, az úgynevezett vörösárukból fogyott sok. Kereskedelmi tevékenységükre a rugalmasság a jellemző, bár nem minden területen növelhették a termelést. Néhány áruféleségből annyit j gyártottak, amennyire már az ■ esztendő elején számítottak, i Választékuk meglehetősen nagy, átlag 50—60 féle terméket kínálnak az üzleteknek, s mégis mindössze 5—6 képvisel nagyobb tételt a megrendeléseknél, a szállításoknál. A párizsiból hihetetlen mennyiség fogy, de emellett hamar népszerűvé váltak a baromfihús- készítmények is. Csakúgy, mint az újdonságnak számító zsemlés hurka. Ezekből cégAz Ikarus-buszokhél köszön vissza lédi gyárukban 842 tonnát. Vácon pedig 309 tonnát készítettek. A vállalatnál a belföld ellátása mellett az exportkötelezettségek teljesítése is döntő. Az elmúlt évben eme kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tettek, így élőállatból a vártnál többet szállítottak külföldre. Különösen a sertés keresett, a legnagyobb vevő a Szovjetunió volt. míg marhahúsból Lengyelországba, Csehszlovákiába. Kubába és Romániába indítottak nagyobb mennyiséget útnak. SKöTfTmi Több száz féle alkatrész készül a PEFÉM veresegyházi üzemében. Az Ikarusnak az autóbuszokba beépítendő fogantyúkat, kapaszkodókat nemcsak itt öntik, hanem műanyag bevonattal is ellátják. Ezeken kívül, a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére különféle öntvényeket esztergálnak és szállítanak. Veress Jenő felvétele Marjai József, miniszterelnök-helyettes szombaton hivatalában fogadta Oleg Bogo- molovot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szocialista világrendszer gazdasági intézetének igazgatóját. Sztycpan Salajevnek, a I Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével hazánkban tartózkodott szovjet szakszervezeti küldöttség szombaton elutazott Budapestről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és a titkárság tagjai búcsúztatták. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a rendszeres kétoldalú kapcsolatok keretében március 21—26. között Rómában megbeszélést folytatott Agos- tino Casaroli bíboros államtitkárral és a Vatikán más vezető képviselőivel. A találkozón a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről tárgyaltak. , PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyárra, a nap ellen Ma: HA ELFELEDTE... A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETERE FIGYELMEZTETŐ ÍRÁSUNK A S. OLDALON. 3. oldal; Értékmérték A gépkocsik gazdát cserélnek t oldal; Mindennapok fénylő lámpásai A művészet egyetemessége 6. oldal: Postabontás Halkan szól már a zene 7 oldal: Tavaly előkelőbb helyen 8. oldal; Elődöntők Pest megyében Visszatért a vándordíj
