Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

2 ^Miao 1983. MÁRCIUS 26., SZOMBAT A Biztonsági Tanács vitája a nicaraguai helyzetről Sorozatos honduras Közös közleményt adtak ki a tárgyalásokról Tyihonov elutazott Belgrádbél Az Egyesült Államok meg­próbálja megingatni Nicara­gua baloldali kormányát. Wa­shington katonai támaszpont­ként használja fel Hondurast, hogy elnyomja a közép-ameri­kai népek felszabadító harcait — jelentette ki Raul Roa, Ku­ba ENSZ-képviselője a Bizton­sági Tanács csütörtöki ülésén, amely a Nicaraguában kiala­kult helyzettel foglalkozik. Mint ismeretes, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa Nicaragua kérésére ült össze, hogy meg­vitassa Managua panaszát, miszerint 2500, az Egyesült Államokban kiképzett kor­mányellenes somozista gerilla hatolt be Hondurasból az or­szág területére. Porfirio Munoz, Mexikó képviselője az Egyesült Álla­mok és Honduras megnevezé­se nélkül követelte, hogy szün­tessék be a nicaraguai „ve­szélyes kalandot’’ és vessenek véget a kormányellenes erők támogatásának Nicaraguában. A vitában felszólalt Grena­da képviselője, Caldwell Tay­lor is, aki azt mondotta, hogy Washington úgy tekint a la­tin-amerikai és karib-tengeri országokra, mint a banánköz­társaságok egy csoportjára, amely az Egyesült Államok szeszélyei és kalandorságának van kitéve. Tűrhetetlen — mondotta —, hogy a BT egyik állandó tagja szuverén állam elleni támadást pénzel és tá­mogat. A Reagan-kormány hatalomra kerülésének első napjától kezdve megpróbálja megingatni vagy, ha lehetsé­ges, megdönteni a neki nem tetsző közép-amerikai rend­szereket — mondta a grena- dai küldött. A kínai képviselő felszólalásában leszögezte, hogy a közép-amerikai prob­lémákat a térség népeinek kell megoldaniuk, s az Egye­sült Államok megnevezése nélkül azt mondta, hogy a Ni­caragua körüli feszültség egyik fő tényezője „egy szu­perhatalom beavatkozása”. Az MTI havannai jelentése szerint a nicaraguai külügy­minisztérium csütörtökön újabb tiltakozó jegyzéket jut­tatott el Hondurasnak a Ni­caraguát hondurasi területről ért támadások miatt. Két na­pon belül ez volt a második tiltakozó jegyzék, amit Nica­ragua szomszédjának küldött. Az 1848-as forradalmi pe­riódusig — sőt, bizonyos vo­natkozásban annak időszaká­ban is —, a nagy francia for­radalom adja Marx számára az állam- és forradalomelmé­leti példát. Marx 1843 óta tervezi . és más tennivalók kényszere alatt újra meg újra elhalasztja a francia forrada­lom történetének feldolgozá­sát és rendszeres kidolgozását, vagyis a politika már em­lített „kritikáját” elsősorban történeti és nem logikai meg­közelítésben akarta megadni. Előtérben az aktív állam A marxi politikaelmélet mindvégig „franciául”, s a gazdaságelmélet mindvégig „angolul” íródott, ami kihat az egész életműre, megadja annak lehetőségeit és korlá­táit, s csak az idős Engels tud ezen érdemben túllépni a bismarckizmus elemzésével a „német” államelmélet felé. Az állam visszahatása, gazda­ság és politika összefonódá­sa így jórészt nem került be­le a marxi életmű horizontjá­ba, pedig a XIX. század végétől — ahogy Engels már észlelte és Lenin kiindulópontnak te­kintette — ez vált alapvető tendenciává. Az 1848-as forra­dalmi periódus ugyanakkor túllépés is a nagy francia for­radalom által adott példán. Ezért előtérbe került az állam aktív szerepe a társadalmi viszonyok formálásában. Mindenesetre markáns kon­cepciókülönbség van a né­met ideológia „szolgáló álla­ma” és az 1848-as forradalmi periódus koncepciója között. E forradalmi periódus művei az államot a maga viszony­lagos önállóságában és akti­A managuai kormány közlé­se szerint a sandinista had­sereg alakulatai az utóbbi na-' pókban a Hondurasból Nica­ragua területére behatolt nagy létszámú ellenforradalmi cso­portokat körülzárták és jelen­tős veszteségeket okoztak ne­kik. A nagyarányú támadással Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszk­vában kifejezte azt a meg­győződését, hogy Nicaragua meg tudja védelmezni szabad­ságát és függetlenségét, s a Szovjetunió, a szovjet embe­rek őszinte szolidaritásáról biztosította Dániel Ortegát, a Nicaraguai Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Front orszá­gos vezetőségének tagját, a nemzeti újjáépítés ideiglenes kormánya kormányzó taná­csának koordinátorát, aki Üj- Delhiből hazafelé tartva csü­törtökön érkezett a Szovjet­unióba. Jurij Andropov hangsúlyoz­Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó április 19-ig elnapolta mun­káját. A részt vevő 35 ország küldöttei a tegnapi teljes ülé­sen döntöttek a tavaszi szü­netről. Anatoli) Kovaljov külügy­miniszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője kijelen­tette, hogy a semlegesek meg­újított javaslata „gondos ta­nulmányozást igényel”, A to­vábbiakban elítélte a meg­egyezés halogatásának, a ta­lálkozó munkája lefékezésé­nek különféle fosmáit. Hatá­rozottan leszögezte, hogy a Szovjetunió a helsinki záróok­mány elveinek és ajánlásai­nak megvalósítására törek­szik, érdekelt az európai biz­tonsági folyamat megszilárdí­tásában és folytatásában. A vitásában mutatták be, amely a saját belső logikája szerint vesz részt a társadalmi élet­ben, s amelyben különös je­lentőséget nyer a végrehajtó hatalom önállósága. Az állam­nak ezzel az új szerepével el­válik egymástól a burzsoázia gazdasági (osztály) hatalma és politikai (állami) hatalma, s nagyobb hangsúly helyeződik a közvetítésire, az uralkodó „elit” mint polgári és katonai adminisztráció színrelépésére, azaz az uralkodó osztályon be­lüli munkamegosztásra. Ezzel az is kiderül, hogy nem ma­ga a burzsoázia aktív a pol­gári forradalmakban, hanem a néptömegek viszik végig a polgári forradalmat a bur­zsoázia helyett és érdekében, sőt ezt a folyamatot az „elit” vagy bürokrácia egyenesen a burzsoázia ellenére konszoli­dálja az adott közvetlen po­litikai síkon. KivételesbőS általános Itt nemcsak és nem is. el­sősorban Marx gondolkodói horizontjának tágulásáról, el­méleti koncepciójának előre­haladásáról, sőt „átcsapásá- ról” van szó, hanem jóval in­kább arról, hogy maga a tár­sadalmi fejlődés teremtett új formákat — főleg Franciaor­szágban és indított el Német­országban —, hozta létre a polgári állam „önállósított” modelljét a bonapartizmussal, ez tükröződik a marxi politi­kaelmélet átalakulásában is. egy időben további 4 ezer ni­caraguai ellenforradalmárt vontak össze Honduras terü­letén, a nicaraguai határ kö­zelében. Emellett a hondurasi hadsereg egységei sorozatos provokációkat hajtottak végre a nicaraguai határőrség egy­ségei ellen. ta, hogy a Szovjetunió mély rokonszenvvel figyeli a nica­raguai népnek az ország gaz­dasági és társadalmi átalakí­tására irányuló törekvéseit, s politikai támogatást és anya­gi segítséget nyújt Nicaraguá­nak. Daniel Ortega beszámolt arról, hogyan oldják meg Ni­caraguában a nemzetgazdasági és szociális feladatokat és kö­szönetét mondott a Szovjet­unió szolidaritásáért. Ortega aláhúzta, hogy a ni­caraguai kormány rendelkezik a haza védelméhez és az in­tervenció szétveréséhez nél­külözhetetlen eszközökkel. Szovjetunió azt kívánja, hogy a madridi találkozó mielőbb, sikerrel fejeződjön be — mondotta. A Jordán folyó nyugati partjáról érkezett jelentés sze­rint csütörtökön 72 palesztin iskolást gázmérgezéssel kór­házba szállítottak Dzsenin te­lepülésről. Izraeli telepesek, akik az utóbbi időben több ízben provokatív támadásokat hajtottak végre a helyi lako­sok ellen, ezúttal egy iskolába hatoltak be, és az osztályokba mérgező vegyi anyaggal töl­tött kapszulákat hajigáltak be. A bonapartizmus megjele­nése a marxi koncepcióban egy hosszú erjedési folyama­tot indított meg. A bonapar- tizmust először Marx is és Engels is „kivételes”, térben és időben átmeneti jelenség­ként kezelték, majd mindjob­ban általánosították, vagyis térben és időben kiterjesztet­ték. Mindenekelőtt a bis­marckizmus formájában a né­met fejlődésre vonatkoztatták, de már ez is olyan termé­keny kiindulópontnak bizo­nyult, hogy kiderült, az an­gol kivételével valamennyi európai polgári és „félpolgá­ri” állam ennek variációja. Ki­derült továbbá, hogy maga az angol sem egy közvetlen pol­gári állami-politikai uralmi forma. Mindez messzeme­nőkig alkalmat adott nemcsak az osztályuralom és államha­talom, hanem az állam- és kormányhatalom differenciált elemzésére, a pártok és osz­tályok viszonyának árnyalt megközelítésére, sőt az osztá­lyok és az állam szintjén egyaránt a gazdasági és po­litikai hatalom szintjeinek és formáinak megkülönbözteté­sére. A bonapartizmus a kivé­teles forma helyett az általá­nos formának bizonyult. A munkásmozgalom apálya az ötvenes években és a vele járó újabb „dolgozószobába való visszavonulás” megte­remtette nemcsak a gazda­ságelméleti, hanem a széle­sebb társadalomelméleti ösz- szegezés lehetőségét is, amely­nek realizálásához katalizá­DarUngton Munkáspárti mandátum A brit Munkáspártnak teg­napra virradóra sikerült meg­védenie parlamenti mandátu­mát az északkelet-angliai Darlingtonban. Az országos érdeklődéssel kísért pótválasztáson a párt jelöltje — Osvald O’Brien — valamivel nagyobb fölénnyel verte konzervatív ellenfelét, mint az 1979-es általános vá­lasztásokon kialakult munkás­párti—konzervatív arány volt. A választáson Osvald O’Brien a szavazatoknak 39,5, a konzervatív párt jelöltje 34,8, a szociáldemokrata-libe­rális párt szövetségé pedig 24,5 százalékát szerezte meg. Az amerikai Demokrata Párt Ronald Reagan szerda esti beszédére adott hivatalos válaszában megállapította, hogy az elnök ezzel a beszéd­del elsősorban kormányának gazdasági kudarcáról próbálta elterelni a figyelmet. A demokrata választ Daniel lnouye demokrata szenátor fogalmazta meg. Bírálta az el­nököt azért is, mert a szovjet katonai fölény „bizonyításá­ra” felmutatott légifelvételek­kel az amerikai hírszerzésnek is ártott. Sztanyislav Menysikov, az SZKP Központi Bizottságának szóvivője amerikai tudósítók előtt csütörtökön hangoztatta: „véleményünk szerint a koz­Az izraeli megszállók ellen tüntettek csütörtökön több ciszjordániai településein. A tiltakozó megmozdulásokat an­nak évfordulójára szervezték, hogy az izraeli hatóságok egy évvel ezelőtt önkényesen me­nesztették három ciszjordániai város — Nablusz, Ramallah és El-Bira —, választott polgár- mesterét, amiért nem voltak hajlandók együttműködni a megszállókkal. torként egy újabb forradalmi folyamat beindulásának re­ménysége szolgált az ötvenes évek végén. Így jött létre a Grundrisse, s vele A tőke úgynevezett hatkötetes terve­zete, amely világosan jelzi a marxi politikaelméleti szinté­zis körvonalait. Üjólag a gaz­daság hatása az államra ke­rült előtérbe, újólag megjele­nik „a polgári társadalom ösz- szefoglalása az állam formá­jában”, az állam funkciója „befelé” és „kifelé”, de most már az egyes részek szerves egységére építve. Olyan tár­sadalomelméleti rendszer ke­rül felvázolásra, amelynek íve a tőke egyszerű fogalmától a világpiac és világválság to­talitásáig feszül, s amelyben az állam közvetít a nemzeti és nemzetközi szintek között. Éj fejlődés kiindulópontja A marxi politikaelmélet fej­lődésének ötödik, a párizsi kommünnel kezdődő periódu­sát újra a politika gazdaság- formáló funkciójának előtér­be kerülése jellemzi, hiszen A polgárháború Franciaor­szágban című munkában az tolul előtérbe, hogy átveheti-e a győztes proletariátus a meg­lévő államgépezetet, vagy le kell rombolnia azt. Mégis in­kább az újabb tanulságot idéznénk fel a kommün ve­resége után arról, hogy „Egy társadalomalakulat soha nem tűnik le addig, amíg nem fej­lődtek ki mindazok a terme­Négynapos hivatalos baráti látogatását befejezve tegnap elutazott Belgrádból Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja. Tyihonovot és a kíséretét a belgrádi repülőtéren Milka Planinc, a jugoszláv kormány elnöke, Lazar Mojszov külügy-, Branko Mamula nemzetvédelmi miniszter és a kormány több tagja búcsúz­tatta. A szovjet miniszterelnök lá­togatásáról, a jugoszláv veze­tőkkel folytatott tárgyalásai­ról közös közleményt adtak ki. mikus technológia fegyverke­zési célokra való felhasználá­sa a fegyverkezési Jhajsza ed­diginél is jóval veszélyesebb szakaszához vezet, s vészes közelségbe juttatja a feleket ahhoz, hogy elsőcsapásmérő lehetőséghez jussanak”. Az amerikai sajtóban köz­ben olyan jelentések is nap­világot láttak, amelyek bi­zonysága szerint a különféle sugárfegyverek kifejlesztése az Egyesült Államokban már 10—12 éve folyik, s jelentősen előrehaladt. Nicaragua, Grenada és Ku­ba egyaránt cáfolta azokat a „bizonyítékokat”, amelyekkel Reagan elnök az állítólagos szovjet katonai fenyegetést próbálta igazolni. Az ameri­kai elnök szerdai tévébeszéde­kor négy, kémrepülőgépek ál­tal készített fényképfelvételt mutatott be, amelyekről azt állította, hogy a „Szovjetunió közép-amerikai katonai ter­jeszkedéséről” tanúskodnak. Csütörtökön befejeződött a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülése, amelyen elemezték és jóvá­hagyták a gazdasági és pénz­lőerők, amelyeknek számára elég tágas". Ez a tanulság formálja ugyanis A gothai program kritikája című szo­cializmusképét. A „kezdet vége” soha jobban és mar­kánsabban nem fogalmazó­dik meg Marxnál a világka­pitalizmus sorsát illetően, mint a marxi életmű záróak­kordjaiban, ahol az állam és a politika szerepének egészen új távlatokat ad az, hogy be­lép az alulfej lettség (elmara­dottság) problémája, mint po­litikai probléma. Éspedig már nem a német, hanem az orosz fejlődés kapcsán, ahol még határozottabban jelentkezik az állami-politikai tényezők súlya a gázdasági életben, vagyis a bonapartizmus teó­riája egyszerre bizonyult ki- terjeszthetőnek és elégtelen­nek. Itt már a marxi életmű végpontjánál vagyunk, de egyúttal egy új fejlődés ki­indulópontjánál is, amely át­vezet a harmadik világba, ne­vezetesen az „afrikai bona­partizmus” újkeletű elemzései­hez. A politikai rendszer prob­lematikája így megjelenik, de kibontásra már nem kerül a marxi életműben, amelynek helyes és teljes értelmezése éppen a marxista politikael­mélet kidolgozásának szüksé­ges, ám nem elégséges felté­tele. Ez a szükséges feltétel csak akkor töltheti be a sze­repét, ha a marxi elméletet dinamikájában ábrázoljuk és nem redukáljuk a Kommunis­ta kiáltványból vagy más munkákból egyoldalúan kira­gadott idézetekre, vagy az 1859-es Előszónak az alap- és felépítmény viszonyára vonat­kozó túlidézett fejtegetéseire. Ágh Attila (Következik: Van-e a jognak világtörténete?) A közlemény leszögezi, hogy a két ország kapcsolatai a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenlőség és a be nem avat­kozás elveinek tiszteletben tartásán nyugszanak. A tárgyalásokon aggoda­lommal szóltak a nemzetközi helyzet rosszabbodásáról és rámutattak, hogy elengedhe­tetlen intézkedéseket tenni a béke és a biztonság megszi­lárdítására, a nemzetközi fe­szültség csökkentésére. A bé­két és a biztonságot a legsú­lyosabban a fokozódó fegyver­kezési hajsza fenyegeti, ezért olyan megállapodások megkö­tését szorgalmazták, amelyek biztosítanák a fegyverek és fegyverzetek, különösen « nukleáris fegyverek csökken­tését, az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján, s a tényleges leszerelést, első­sorban nukleáris téren. A két ország sürgeti a hel­sinki záróokmány elveinek megvalósítását, a madridi ta­lálkozó eredményes befejezé­sét átfogó és kiegyensúlyozott dokumentum elfogadásával. A továbbiakban Jugoszláv via és a Szovjetunió állást foglal egy új nemzetközi gaz­dasági rend kialakítása mel­lett, úgy véli, hogy az ENSZ- nek nagyobb és hatékonyabb szerepet kell játszania a nem­zetközi kapcsolatokban. A közös közlemény kieme­li, hogy a két kormányfő elé­gedett tárgyalásaikkal, úgy értékelik, hogy széles körűek a lehetőségek a kapcsolatok, a kölcsönös megértés továbbfej­lesztése. Milka Planinc szovjetunió- beli látogatásra szóló meghí­vást fogadott el Nyikolaj Tyihonovtól. ügyi tevékenységről szóló je­lentést, a jövedelemszerzés új elveit, valamint a párt és az állam nemzetközi tevékenysé­géről és külpolitikai irányvo­naláról szóló jelentést. A központi bizottság ülésé­ről kiadott közlemény szerint szervezeti kérdésekről is dön­töttek. Beválasztották a PVB tagjai sorába Manea Manescut, az államtanács alelnökét, egy­kori miniszterelnököt. A PVB tagja lett Constantin Olteanu nemzetvédelmi miniszter, aki eddig a PVB póttagja volt. Felmentették PVB póttagsá­gából Eva Federt, aki régeb­ben a párt egyik megyei első titkára volt. Cornel Onescut, a Román Szakszervezetek Ál-. talános Szövetsége központi tanácsának a múlt év végén leváltott elnökét, valamint Emílián Dobrescut, aki a ta­valyi esztendő végén egészsé­gi okok miatt lemondott az ál­lami tervbizottság elnöki tisz­téről. A politikai végrehajtó bi­zottság póttagjává választották Stefan Birleát, az állami terv- bizottság elnökét, loan Totut, a gazdasági, műszaki és tudo­mányos együttműködési kor­mánybizottság elnökét, Ion Radut, a párt Dőlj megyei el­ső' titkárát és Cornel Pacoste Temes megyei első titkárt. tCsAK rövidín KHALED EL-FAHUM, a Palesztinái Nemzeti Tanács (Palesztinái parlament) elnöke csütörtökön fogadta a Szíriá­ban március 21-e óta hivata­los látogatáson tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tagjait. HA AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK közvetlen beavatkozásra szánja el magát Salvadorban, akkor könnyen átterjedhet a láng egész Közép-Amerikára. fgy Salvador Washington szá­mára új Vietnammá válhat — állapította meg Shafic Jorge Handal, a Salvadori Kom­munista Párt főtitkára a Szov- jetszkaja Rosszija című lap­nak adott nyilatkozatában. MARX, A POLITIKA TEORETIKUSA (3.) A politikaelmélet kibontakozása Managua meg tudja védeni függetlenségét Andropov—Ortega találkozó Tavaszi szünet a madridi konferencián Mielőbbi megegyezés szükséges Izraeli telepesek akciója Tüntetések Ciszjordániában Demokrata válasz Reagan beszédére Veszélyes amerikai lépés A Román KP Központi Bizottságának ülése Döntés személyi kérdésekben 1

Next

/
Thumbnails
Contents